Tájékoztató a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa 2011. március 21-i üléséről

Tájékoztató a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa 2011. március 21-i üléséről
Közreadja: Fehér József a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa munkavállalói oldal ügyvivője

1.) A nők 40 év jogosultsági idővel történő nyugdíjba menetelének a közalkalmazottakat érintő szabályaival kapcsolatban a kormányzati oldal képviselője elmondta:
 A Parlament elfogadta az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely rendezi azt a kérdést, hogy a közalkalmazott kérése esetén, amennyiben legkésőbb a felmentési idő utolsó napján megszerzi a nőkre irányadó 40 év jogosultsági időt, a közalkalmazott nyugdíjjogosultság címén felmenthető. A közalkalmazott kérése alapján a munkáltatót mérlegelési jog illeti meg. A felmentés után a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.
 A 40 év szolgálat után járó jubileumi jutalom nem hozható előre, mivel a közalkalmazott a jogviszonya megszűnése időpontjában nem minősül nyugdíjasnak, csak a jogviszony megszűnte után. Az előrehozást biztosító módosító javaslatot az Országgyűlés nem fogadta el, ezért a 40 éves jogosultsággal felmentését kérő nőnek mérlegelnie kell, hogy a 40 éves jubileumi jutalom reményében tovább dolgozik-e, vagy a nyugdíjazását kéri, ekkor viszont a 40 éves jubileumi jutalom előrehozottan nem fizethető ki. Esetleg lehetőség van arra, hogy az előrehozott kifizetés a nyáron esedékes munkaügyi salátatörvénybe bekerüljön.
 A közszolgálati törvényeket módosító csomag pontosította a prémium évek programról szóló törvényt is, így normaszöveg szinten egyértelművé vált az, a korábban jogértelmezéssel szintén levezethető helyzet, hogy a programban részt vevő jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, ha az érintett a nők számára biztosított nyugdíjjogosultság feltételét teljesíti.
A szakszervezeti oldal emlékeztetett arra, hogy ők a Ktv.-vel azonos felmentési szabályokat igényelték, azaz a közalkalmazott kérésére történő felmentés legyen kötelező a közalkalmazottaknál is, továbbá legyen kötelező a 40 év után járó jubileumi jutalom előrehozott kifizetése. Erről további egyeztetést igényelnek. A kormányzati oldal képviselője elmondta, hogy ha a közalkalmazott meg kívánja szüntetni jogviszonyát, erre a lemondás és a közös megegyezés jogintézménye áll rendeltetésszerűen rendelkezésre.

2.) A közalkalmazotti illetménytábla fizetési fokozatai számának a nyugdíjkorhatár emelése miatti növelése kapcsán a kormányzati oldal képviselője három tényező figyelembevételére hívta fel a figyelmet:
 egyes szakmákban életpályamodellek kialakítása van tervbe véve, ezek az egyes pályaszakaszok kialakításával megoldást adnak a kérdésre,
 a nők 40 év jogosultsági idővel megszerzett nyugdíjba meneteli lehetősége elsősorban az alacsonyabb végzettségű, jellemzően hosszabb szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottakat segíti a pálya elhagyásában,
 a tábla változtatása a költségvetés lehetőségeitől is függ, mérlegelni kell költségeket növelő és csökkentő tényezők hatásait.

A szakszervezeti oldal nemlegesnek értékelte a kormányzati választ, és nem fogadta el. Felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a fizetési fokozatok továbbvitele lenne fontos, de a minimálbér és garantált bérminimum miatti torlódás feloldása is, több tízezren vannak ugyanis, akiknél a közalkalmazotti illetménytábla már nem funkcionál. Mindezekre a problémákra az életpálya modellek bevezetése sem ad teljeskörű megoldást. Az oldal javasolja, hogy még a 2012-es tervezési körirat kiadása előtt szakértői szinten kerüljön áttekintésre a további fizetési fokozatok bevezetésének lehetősége, költségkihatásai. Ezzel a javaslattal a kormányzati oldal egyetértett.

3.) A prémiumévek program folytatása, illetve újbóli bevezetése tekintetében a kormányzati oldal képviselője leszögezte, hogy a program lezárult, annak újraindítása ellentétes lenne a Széll Kálmán tervben foglaltakkal, miszerint mindenki dolgozzon, aki arra képes. A prémiumévek program ehhez képest szociális karaktert is visel, hiszen nem arányos a heti maximum 12 óra munkáért a 70%-os díjazás. A program felélesztésére nem áll rendelkezésre a forrás sem.

A szakszervezeti oldal elutasította, hogy a program szociális jellegű lenne, és pont ellentétesnek érzik az életpálya modellek előtérbe állításával. Nem látják biztosítva a jövőben, pl. az önkormányzatoknál felszabaduló munkaerő méltányos és hatékony foglalkoztatását, vagy ennek hiányában az ellátását. A szakszervezetek számára az lenne a legjobb, ha valóban nem lenne szükség a prémiumévek programra, mert a közszférában mindenki számára garantálva lenne a foglalkoztatás biztonsága.

4.) A 2011. évi kompenzációra való visszamenőleges jogosultság biztosítása tekintetében a kormányzati oldal képviselője elmondta, hogy a közigazgatási államtitkári értekezlet még nem tárgyalta az előterjesztést, de a cél az, hogy minden jogosult megkaphassa visszamenőlegesen is a kompenzációt. Amennyiben van az oldalaknak a kompenzáció szabályozásához egyszerűsítési javaslata, azt a kormányzat még kész fogadni.

A szakszervezeti oldal jelezte, nemcsak a visszamenőlegességet kifogásolták, hanem azt is, hogy az adórendszer a magas keresetűeket kétszeresen kedvezményezi – egyrészt a magasabb adókulcs megszüntetésével, másrészt az érvényesíthető jelentős családi adókedvezménnyel - , míg az alacsony keresetűeknél a családi kedvezményt is be kell számítani a kompenzációba, ami igazságtalan. A szakszervezetek álláspontja – előre tekintve 2012-13-ra is -, hogy mindenki legyen jogosult a kompenzációra családi kedvezménytől függetlenül, ami egyszerűbbé tenné az egyébként rendkívül bonyolult kompenzációs rendszert is. Az igazságosabb rendszer megérné a költségvetési megtakarítás feláldozását. A kompenzációs nyilatkozatok egyszerűsítése érdekében az önkormányzati oldal javasolta a Magyar Államkincstár gyermektámogatásra vonatkozó adatbázisának használatát.

5.) A közszférabeli kompenzáció nem állami, önkormányzati fenntartású, közfeladatot ellátó intézményekre történő kiterjesztése vonatkozásában a kormányzati oldal képviselője elmondta, hogy ehhez törvénymódosításra is szükség lenne, másrészt az egyházi fenntartású intézmények tekintetében folynak egyeztetések. Arra a szakszervezeti felvetésre, hogy a kormány kompenzáljon mindenkit, aki közfeladatot lát el és az adóváltozás miatt éri keresetveszteség, a kormányzati válaszban elhangzott többek között, hogy ezeknek a szervezeteknek nemcsak állami forrásból van bevétele, ezek a szervezetek főrészt önként vállalták a közfeladat ellátást, az egyházak tekintetében a Vatikáni Megállapodás az alapja az eltérő megítélésnek, illetve ezeknek a szervezeteknek is be kellene tartani az OÉT keresetnövelési ajánlásra vonatkozó megállapodását. Az eltérő álláspontok alapján a két oldal között hosszasabb vita alakult ki, amelyben a szakszervezeti oldal jelezte, hogy a „kiszerveződés” sok esetben egyáltalán nem önkéntes.

Az önkormányzati oldal a kormányzati álláspontot ítélte elfogadhatóbbnak. A szóban forgó szervezetek többsége ugyanis éppen azért került ki a közszférából, hogy többlet bevételre tehessen szert. De vannak olyan szervezetek is, amelyek nem a közszférából kerültek ki, sose voltak a közszféra része, eleve profitorientált szervezetként jöttek létre (pl. betegszállítás). A szakszervezeti álláspont alapján a kompenzáció kiterjesztésének nem lehetne korlátot szabni, akár pl. az állami vagy önkormányzati közlekedési vállalatok is ide sorolhatóak lennének. Ugyanakkor a szakszervezeti szándék lényegével egyetértenek, mivel volt egy olyan kormányzati ígéret, hogy senki ne járhasson rosszabbul.

A kormányzati oldal a költségvetés helyzetét – és az önkormányzati oldal által a kiterjesztés határainak nyitásáról elmondottakat is - figyelembe véve továbbra is csak a létező jogszabályi kötelezettségek alapján látja megvalósíthatónak a kompenzációt.

6.) A Kjt. 25/A. §-át érintő képviselői módosítás visszavonására a kormányzati oldal képviselője azt a kormányzati álláspontot közölte, hogy az új szabályozás alapján kialakult helyzetet majd értékelni kell, és a későbbiekben ennek alapján lehet visszatérni a kérdésre, az újabb módosításra rövidtávon nincs mód. (A kifogásolt módosítás a jogállásváltozással járó átszervezés esetén nem ad lehetőséget a közalkalmazottnak arra, hogy nyilatkozhasson, kívánja-e az új feltételek melletti továbbfoglalkoztatását vagy inkább jogviszonya megszüntetését kéri.)

A szakszervezeti oldal jelezte, a választ tudomásul veszik, de a helyzetet nem fogadják el. Javasolni fogják Lázár János FIDESZ frakcióvezető úr meghívását, aki egyrészt korábbi nyilatkozatában a kiszervezések ellen foglalt állást, másrészt ezt a Kjt. módosítást is kifogásolta.

Szólj hozzá!

Plain text

  • Engedélyezett HTML formázás: <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
SPAM SZŰRŐ (Captcha)
Ezt a kérdést azért tesszük fel, hogy kiszűrhessük az automatikus spam robotokat.
Image CAPTCHA
Írd be a képen látható karaktereket!