Szetey távozott

Szetey távozott, a köztisztviselői kar ellentámadásba lendült
2008. január 29.

Alkotmánybíróság előtt a tér

Alkotmánybírósághoz fordult egy volt köztisztviselő a lemondását tegnap bejelentett Szetey Gábor által bevezetett teljesítmény-értékelési rendszer (tér) miatt - értesült a Hírszerző. Lapunk már korábban írt arról, hogy a beosztottak és a vezetők között is igen nagy az ellenállás, de az államtitkár szerint minden újdonságtól idegenkedni szoktak. A volt minisztériumi munkatárs állítja: a rendszer diszkriminatív, és sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér alkotmányos elvét.

A köztisztviselői teljesítményértékelés szabályait megállapító kormányrendelet alapgondolatát képező kötelező eloszlás intézménye alkotmányellenes, hiába vezette megalkotóit a köztisztviselői rendszer megreformálásának szándéka - nyilatkozta lapunknak Bátki Pál ügyvéd, korábbi köztisztviselő.

Szerinte a kötelező eloszlás lényegét tekintve úgy működik, mint egy olyan iskolai osztály, ahol a tanárnak mindenféle jegyet ki kell osztani, függetlenül attól, hogy a diák hogyan tanul. "Egy olyan sietve megalkotott durva szabályozásról van tehát szó, ami éppen a dolgozók valódi teljesítményére nincs tekintettel. Nem véletlen tehát, hogy az alkalmazása nagy feszültségeket kelt" - jelentette ki az ügyvéd.

Bátki Pál azt mondta: a kötelező eloszlás intézménye elvileg jól működhetne, ha minden közigazgatási szerv minden egyes szervezeti egységén a dolgozók pont olyan teljesítményt nyújtanának, amilyet a rendelet előír. "A gyakorlatban azonban nagyon sok munkahelyen a dolgozók nagy hányada - vagy akár mindenki - magas szinten végzi a munkáját. A kötelező eloszlás azonban ilyen esetekben is előírja, hogy a vezetőnek a dolgozók mekkora hányadát kell alsóbb teljesítmény-kategóriába sorolni, függetlenül a tényleges magas szintű teljesítményüktől" - magyarázta a volt köztisztviselő.

Szerinte két egyenlően magas szinten dolgozó munkatárs között csak hasraütés-szerűen lehet különbséget tenni, ezért ez a rendszer alkotmányellenes hátrányos megkülönböztetéshez és az egyenlő munkáért egyenlő bér alkotmányos elvének sérelméhez vezet. "Olyan megkülönböztetést kell alkalmazni, aminek nincs ténybeli alapja, ez önkényes és diszkriminatív eljárás" - tette hozzá. Bátki Pál ezek miatt az elvi kifogások miatt kezdeményezte az ügyben a Fővárosi Bíróság útján az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollját.

"Nincs két egyforma teljesítmény"

"Most olyan új szemléletet kell a vezetőknek elsajátítani, amelynek a lényege éppen az, hogy ne egyenlőként kezelje azokat, akik munkája között érdemi különbség van. El kellene már fogadni azt a tényt, hogy nem létezik olyan szervezeti egység, ahol mindenki ugyanolyan minőségű munkát végez, valódi értékelést kell elvégezni, ami szerves része a vezetői magatartásnak.

Épp az a mozgástér nyílik ki az új típusú teljesítmény-értékeléssel a vezető számára, amely lehetővé teszi, hogy a mások helyett túlórázó, vagy az igazán minőségi munkát végző munkatársakat akár A-ba sorolja, míg a munkájukat tisztességgel elvégzőket, a rájuk vonatkozó C kategóriába tegye" - nyilatkozta lapunknak decemberben Szetey Gábor, a köztisztviselők kifogásai kapcsán.

Szerinte az elvárt szinten teljesítők problémája éppen az, hogy rájöttek: magasabb szintű teljesítménnyel ennek a jutalomnak a többszörösét is megkaphatják. A külföldi, jól bevált példákat is alapul véve kijelenthető: nincs olyan teljesítmény-értékelési rendszer, ahol ne lenne kötelező eloszlás, mert enélkül mindenki a legmagasabb szintű értékelést kapná - tette hozzá az államtitkár.

"Megalázó a rendszer"

Cikkünk után több köztisztviselő is megkereste lapunkat, és a Bátki Páléhoz hasonló véleményeket fogalmaztak meg. "Egy minisztériumban többen vagyunk, akik rendszeresen napi 9-10 órákat dolgozunk, mint amennyit Szetey úr megálmodott, és igazán minőségi munkát végzünk. Tőlem éppen csak nem kértek bocsánatot a főnökeim, mert csupán az elvárt kategóriába soroltak" - írta lapunknak egy minisztériumi munkatárs.

"A tényleges teljesítménynél nem volt kérdéses, hogy kiváló minősítést kapok, hiszen mindent megcsináltam, amit vállaltam. Egy kivétellel: egy kormányhatározat végrehajtásánál csak részben teljesültet kaptam, mert bár én tucatnyi változatot dolgoztam ki a végrehajtásra, végül a politika visszakozott és jegelte a témát. Emiatt buktam négy pontot. Ez kevés volt az éppen elvárt szintre való leminősítésemhez, ezért a vezetői kompetenciáimat pontozták le" - panaszkodott egy másik köztisztviselő. Szerinte "Szetey rendszere a legmegalázóbb, amivel valaha találkoztam, pedig 25 éve dolgozom vezetőként. Mi motiváljon? Az, hogy néhány helyen beosztják, az idén te leszel A, jövőre a másik, aztán hátha kifúj ez a rendszer?" - tette fel a kérdést.

Az Alkotmánybíróságon azt a tájékoztatást kaptuk, hogy jelenleg mintegy száz, soron kívüli eljárásban tárgyalandó ügy fekszik a testület asztalán, ezért ebben a félévben bizonyosan nem kerül napirendre Bátki Pál beadványa, de elképzelhető, hogy még idén sem.

Hírszerző
Nagy Szilvia