Jön az új bértábla

Jön az új bértábla a közszférában - nagy lesz a káosz?
2008. február 11.

A szakemberek megtartására koncentrálnának

Elvben még van lehetőség arra, hogy az eredetileg tervezett időpontban, júliusban már a munkaköralapú illetményrendszer (mér) alapján kapja a fizetését az előre meghatározott 800 minisztériumi vezető, ám a koncepciót sokan vitatják.

A kormány mindenesetre még az első félévben tárgyalja az előterjesztést, ám a bevezetéshez parlamenti jóváhagyás is kell.
Miközben az eredeti napirend szerint júliustól bevezetnék a munkaköralapú illetményrendszert (mér) a közigazgatásban, egyelőre inkább csak a kérdések biztosak a tervezettel kapcsolatban. Távozásakor Szetey Gábor államtitkár úgy nyilatkozott a mérről, hogy a rendszer szakmai előkészítése megtörtént, így már csak politikai döntés, hogy bevezetik-e. A Napi kérdésére Kiss Gábor, a Kormányzati Személyügyekért Felelős Államtitkár Titkárságának kormánytanácsadója elmondta, hogy az előterjesztés jelenleg közigazgatási egyeztetésen van, amelyet egy alapos társadalmi egyeztetés követ majd, mielőtt a kormány elé kerülne. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a kormány még az első fél évben tárgyal a javaslatról, így az a tavaszi ülésszakban az országgyűlés elé kerülhet.

Annyi bizonyos, hogy a köztisztviselői bértáblát átíró rendszerről szóló előterjesztésről tavaly ősszel hat-hét alkalommal egyeztetett a kormányzati személyügyekért felelős államtitkárság az érintett szakszervezetekkel és szakmai érdekképviseletekkel. Ezt megerősítette Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára is, hozzátéve, hogy a legutóbbi alkalommal a szakmai szervezetekkel együtt egyértelműen elutasították azt. Véleményük szerint a mér bevezetése csak tovább növelné a közigazgatásban a káoszt. Emlékeztetett a Nemzeti ILO Tanács által készített tanulmányra, amely megállapította: bár vannak a magyar közigazgatásban munkakört is figyelembe vevő posztok, alapvetően lehetetlen egy az egyben alkalmazni a versenyszférában működő díjazási metódust. Szerinte a magyar közigazgatásban inkább az életpályamodellre épülő illetményrendszernek van létjogosultsága. A legutóbbi, 2001-es törvénymódosítás a munkáltatónak lehetőséget ad arra, hogy a felelősségnek megfelelően differenciáljon az alapilletmény megállapításakor, de biztosítja azt is, hogy a hatósági tevékenységet ellátó közszolgák előmenetelük féltése nélkül végezhessék a munkájukat - mondta a főtitkár.

Az új koncepció annyiban változtatna ezen, hogy a nagyobb felelősséggel járó posztok esetében több fizetést kapnának a tisztviselők, még akkor is, ha ugyanaz a beosztásuk. Kiss Gábor szerint így közelíthetnék a versenyszférához a vezetői kereseteket, ez pedig ösztönzést, karrierlehetőséget biztosítana, amivel vonzóbbá válna a közigazgatás a szakemberek körében. Ha valaki a mostani rendszerben 30 évesen vezetői beosztásba kerül, a bértábla szerint már csak az életkornak és az egyéb pótlékoknak megfelelően emelkedhet a fizetése a nyugdíjig. Így nehéz szakembereket vonzania, illetve megtartania a közigazgatásnak.

A szakszervezet kételkedik abban, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben a mér bérnövekedéssel járna együtt, abban viszont bizonyosak, hogy torzítaná a közszféra bérarányait. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a 2008-as költségvetés tervezése során figyelembe vették a mér bevezetésének költségeit, ez azonban csak elenyésző mértékben, 2-3 százalékkal emelte a központi költségvetési szervek bérigényét.

Információink szerint első körben mintegy 800 minisztériumi tisztviselőt érintene a mér bevezetése. Esetükben már elkészült a munkakör-értékelés, de az ehhez kapcsolódó illetményszintek még nincsenek meghatározva. (Az értékeléshez a Hay-módszert alkalmazták, ami a tudás, problémamegoldás és felelősség alapján rendezi csoportokba a különböző munkaköröket.) Az biztos, hogy a jelenlegi illetmények nem csökkenhetnek és megmarad a 13. havi bér is, ugyanakkor a különféle pótlékokat beépítik a havi egységes összegben meghatározott fizetésekbe. Egyelőre nem tudni azt sem, milyen időközönként vizsgálnák felül a munkakörök besorolását. A szakmai szempontok kidolgozásával megbízott államtitkárság szerint egyébként legkevesebb három év kell, mire jól működik majd a rendszer.

Napi Online
Kiss Melinda