Reálbér-csökkenés

4,8 százalékos reálbér-csökkenés tavaly
2008. február 20.

Az infláció elvitte a béremelést, ráadásul 1 százalékkal kevesebben is dolgoznak

2007. január-december között a bruttó átlagkeresetek ugyan 8 százalékkal nőttek, ám az infláció miatt összességében 4,8 százalékkal csökkentek a reálbérek - áll a Központi Statisztikai Hivatal ma reggeli közleményében. Szintén kedvezőtlen adat, hogy kevesebben dolgoznak: a közszférában 5 százalékkal, a versenyszférában pedig 0,1 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók létszáma.

2007-ben a költségvetési szférában 749 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 933 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben közel 5 százalékkal csökkent a létszám. A közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben is alacsonyabb lett a foglalkoztatottak száma. A vállalati szférában 0,1 százalékkal esett vissza a foglalkoztatottak száma, így összességében 1,1 százalékkal álltak kevesebben alkalmazásban, mint 2006-ban.

Kétszázezer feletti bruttó a közszférában

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 185 000 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 177 400 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 206 300 forint volt, ami júniustól már tartalmazza az egyhavi külön juttatás egytizenketted részét is.

Járulékemelés miatt kisebb a nettónövekmény

A 2007. évben a nettó keresetek átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek; ezen belül a versenyszférában 3,6 százalékosos, a költségvetési szervezeteknél pedig 1,7 százalékos volt a növekedés. A nettó kereseteknek a bruttó kereseteknél érdemben alacsonyabb növekedési üteme döntően az egészségbiztosítási és munkavállalói járulék 2006. szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék kulcsának 2007. januári újabb emelésére vezethető vissza. A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset éves szinten így 114 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 85 100 forint, a szellemi foglalkozásúaké 146 900 forint.

Építőipar, ingatlan: két számjegyű bérnövekedés

A versenyszférán belül átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az építőipar (15,6 százalék), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (11,4), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (8,9), valamint a kereskedelem, javítás (8,8) gazdasági ágban. A keresetek növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése, amit az is jelez, hogy a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedési üteme alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél.

Felfelé húzza az átlagot a közszférás jutalom

A költségvetési szférán belül a keresetnövekedés indexe a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban volt a legmagasabb: 13,7 százalékos. Ebben a 13. havi kereset arányos részének előrehozott kifizetése, valamint november-decemberben az előző évinél nagyobb jutalomkifizetések játszottak szerepet. Emellett módszertani változások hatása is tükröződik az ágazat magas jövedelemdinamikájában. Mintegy 30 ezer fő, zömében alacsony keresetű dolgozó más nemzetgazdasági ágba, döntően az oktatásba, lett átsorolva. Ez a változás mintegy 5 százalékponttal emelte a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ág kereseti színvonalát.

HírTV