Besorolás

Ha valaki tudna segíteni abban, hogy az édesanyám végzettsége és évei alapján jelenleg B10 kategóriába van besorolva, de ha neki van egy szakmunkás bizonyítvány szerinti végzettsége (bolti eladó) és egy dajkaképzője akkor ez a "B" besorolási osztályba tartozik vagy ez már "C" besorolási osztálynak felel meg? Azért kérdezném mindezt mert nemrég vizsgáztam munkajogból és ott elhangzott egy munkaügyi bírónőtől, hogy a "C" kategóriába a klasszikus szakmunkásképzőt végzettek tartoznak és amennyiben ez így van akkor az édesanyám 17 éve rosszul van besorolva.... Köszönöm a segítséget!!!

2007- ben végeztem el a gerontológia gondozó képzést, ami alapján D fizetési osztályból E fizetési osztályba soroltak át. A későbbi munkáltatóm viszont visszaminősített újra D fizetési osztályba ugyanolyan munkakör betöltése mellett. 3 hónapja munkahelyet váltottam, ahol szintén szociális gondozóként dolgozom, a fizetési osztály változatlan. E hónaptól visszont elnyertem a vezető gondozói állást. A kérdésem: az új munkakörrel milyen besorolásra számíthatok fizetési osztály tekintetében? A másik kérdés: a 10 éve elvégzett gerontológiai végzettség OKJ-s száma 54- gyel kezdődő, a jelenlegi gerontológiai végzettség pedig 55- tel kezdődő OKJ-s számú. Mennyiben változott 10 év alatt ennek a végzettségnek a minősítése és besorolása fizetési osztály tekintetében? Előre is köszönöm a választ, tiszrelettel: Czirákné Judit

Kedves Mindenki!
1999-ben tanácsosi címet kaptam. Addig kaptam, amíg 2013-ban a szakszolgálatomhoz nem kerültem: Nem jár!-mondták. Vajon miért? Fegyelmim nem volt, s kérdem én: a Kossuth díjat is visszavonhatják perről szóló papír, végzés, bármi alapján? Most tényleg nem jár sem a cím, sem a pótlék mellé?? Köszönöm!

Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni. Közalkalmazott vagyok 2 éve, előtte dolgoztam egy Kft.-nél 13 évet és 3 évet voltam képesítés nélküli tanár 1992 előtt. A munkaügyisünk gyakornokként akar besorolni. Mi számít bele az illetmény megállapításánál a jogviszonyba.
Én úgy tudtam, hogy bele számít még az 1992 előtti munkanélküli is max. 6 hónap, és 6 hónap főiskola is (nem is kell, hogy elvégezve legyen az a főiskola)
Segítségeteket előre is köszönöm.

Tapasztalt KIR felhasználók segítségét kérem. Azt az utasítást kaptam, hogy adjak valakinek munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt, de fogalmam sincs hol kell adni. Ahol a többi pótlékot adom, ott nem találom. Ha valaki tudja, kérem írja meg. Ha tudnátok ajánlani valami netes fórumot, ahol munkaügyesek gyűltek össze, akkor nagyon boldog lennék. Köszönöm. A.

A KIR-ben ahol az illetmények vannak, oda kell beírni. (bérkalkulátornál).

Tisztelt Olvasók!
Egy kis segítséget kérnék: Jelenleg óvónőként dolgozom F5-kategóriában. Ebből 2. illetve 1 évet nem ebben a munkakörben dolgoztam, hanem Önkormányzatnál ügykezelőként. Minden munkahelyem a közszférában volt, tehát a mostani kategóriámban is belevették ezt a közel 3 évet. Az lenne a kérdésem, hogy a mostani rendszerben maradok e F5-ben, vagy lentebb minősítenek? Köszönöm a választ.

Tisztelt Olvasók!
Első munkaviszonyomat 1989-ben létesítettem egy állami vállalatnál. 1990-ben felmondtam és közalkalmazotti jogviszonyt létesítettem (kórház). 1994. január 1-től dolgozom jelenlegi munkahelyemen (művelődési ház) ahová előző munkahelyemről áthelyezéssel kerültem. 2006-ban szakirányú (művelődésszervező) főiskolai végzettséget szereztem, így ennek megfelelően az "F" kategóriába lettem besorolva. Jelenleg az "F" kategória 9-es fizetési fokozatában vagyok.
A helyi önkormányzat meghirdetett egy ügyintézői (nem ügykezelő), főiskolai végzettséget igénylő állást. Kérdésem az lenne, hogy melyik fokozatba sorolnának és mi alapján? Mennyit, mit, milyen feltételek és milyen jogszabályok alapján számítanak be az előző munkahelyeken eltöltött időből a besorolásnál, melyek nem köztisztviselői jogviszonyok voltak?

Üdv Mindenkinek!

Lenne egy kérdésem Hozzátok. Remélem tudtok segíteni.
Ha valaki kormánytisztviselő lesz, de már nem pályakezdő, akkor mi lesz a besorolása? 3 év gyes és 8,5 év munkaviszony (nem közszolgálat!) van mögöttem. Van, aki szerint ez a 11,5 év is számít a besorolásnál. Van aki azt mondja, hogy az első fokozatról fog indulni az illetményem.
Előre is köszönöm a válaszokat!

Bettina

Sziasztok,

a kérdésem: szerintetek a Ktv. 25.§ (7) csak a pályakezdőkre vonatkozik?

"25.§ (7) A pályakezdőként kinevezett köztisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a köztisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba."

A segítő válaszokat előre is köszönöm!

Igen, és a "29.§ (3) pedig a nem pályakezdőkre

Sziasztok,
Szeretném megkérdezni, hogy 2007-ben diplomáztam, munkakörömbe belapasszoló végzettségem van, de elutasitották az átsorolási kérelmemet. (Az indok pénzhiány volt!) 2008-ban újra próbálkoztam, de akkor is ez történt. (Az indok, hogy titkárnőt nem lehet átsorolni!) Hallottam, hogy más intézményekben a köztisztviselői beosztású titkárnőket diplomával átsorolták, vagy csak diplomával veszik fel őket. Mit tehetek? Van-e erre valamilyen jogszabály. A Ktv. nekem nem teljesen egyértelmű.
Előre is köszönöm a választ
Gabi

Azt szeretném kérdezni, hogy a fizetési fokozat megállapításánál figyelembe kell-e venni az ápolási díjon töltött éveket, valamint a munkanélküli ellátásban töltött éveket. (a segélyekből levonták a járulékokat.
Előre is köszönöm a választ.

Munkanélküli nem számít bele. Ápolási jogviszony sem, csak a nyugdíjnál számít szolgálati időnek.

Közalkalmazott leszek előre láthatólag.
Kérdésem : Miből, hogyan áll össze a bér, kb. nettóban az mit takar?
Van érettségim, szakmával.
Éveim megállapítása kérdéses. Valaki szerint az összes év számít, valaki szerint csak az az idő, amit a szakma megszerzése után szereztem. Mi a válasz erre ?
Köszönettel egy bizonytalan.

Köszönet Bagolynak és Tiggernek, hogy megnyugtattak. Le van-e írva valahová, hogy garantált minimum illetmény? (nagyon életszerűnek hangzik) Inkább azzal kezdeném, hogy egy jogszabályi szövegre hivatkoznék. Többünkről van szó, jobb az óvatosság. Köszönöm.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=a0800102.TV

17. számú melléklet a 2008. évi CII. törvényhez

A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2009. évben

Erre hivatkozhatsz. A garantált szó önmagáért beszél.

Nagyon köszönöm a válaszokat. Van nálunk még egy jelenség. Egyik munkatársam azt tapasztalta, hogy az új fokozatba lépéskor nem 3000, hanem 1000 forinttal nőtt a fizetése. (Szorgalmas, komoly emberről van szó, nem léhűtőről.) Nem láttam a fizetéshez tartozó papírt, de az lehet, hogy megadták az új fokozathoz rendelt emelést, de elvettek a munkáltatói döntésű összegből. Más, szerencsésebb munkatársaink fizetése meg szépen emelkedik. Ezt megtehető indok nélkül? Köszönöm, india

Szerintem az lehet, amire Te is gondolsz. Igen, megtehető indoklás nélkül, -hiszen adható- de azért illet volna közölni a korábban kiemelt dolgozóval.
Ugye ez még januárban történt, hisz év közben nem lehet új fizetési fokozatba lépni, csak új osztályba.

Kissé megkésve köszönöm meg a válaszokat. Valóban januárban történt. Fizetési fokozatról van szó. Sajnos nem tehetünk semmit, mert bármit teszünk, azzal ártunk egymásnak, vagy magunknak.

Visszavonom előző véleményem. Azóta -véletlenül- új információhoz jutottam. A bírósági döntés szerint nem tehető meg.
"Figyelemre méltó I. és II. fokú ítéletek a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész visszavonhatóságáról"

"A közalkalmazott járandósága az illetményrendszer sajátosságaiból következően több bérelemből, illetményrészből (garantált illetmény, illetménykiegészítés, illetménynövekedés, pótlékok stb.) tevődik össze. Ezeknek, mivel a kinevezés (munkaszerződés) integráns részei, a kötelmi jog általános szabályaiból fakadó közös sajátossága, hogy a közalkalmazott mindegyikre alanyi jogosultságot szerez, éspedig a jogcímre és a pénzügyi forrásra tekintet nélkül.
Ez közelebbről azt jelenti, hogy mindaddig, amíg a kinevezésben (átsorolási okiratokban, mint kétoldalú megállapodásokban) feltüntetett egyes bérelemekhez fűzött törvényi és/vagy szerződési feltételek fennállnak, az illetményt – a fegyelmi büntetés esetét kivéve – változatlan összetételben és összegben kell folyósítani.
Az egyes elemeket pusztán fiskális megfontolással egymás rovására egyoldalúan növelni, illetve csökkenteni, egymással kompenzálni – miként a perbeli esetben történt – nem lehet. Ez akkor is törvénysértő, ha az illetménynek a kinevezési (átsorolási) okmányban szereplő előző végösszege nem csökken, vagy valamelyest – miként a perbeli esetben – még növekszik is, mert a nem kellő mértékű növekedés is csökkenésnek, illetményben való jogtalan visszavetésnek számít."

Tiger egy 2009-ben feltett válaszáról szeretnék további információt kapni. Sajnos nekem is rendszeresen fogyasztják a munkáltatói döntésű bérrészemet. Szeretném tudni honnan származik az idézet, melyik törvény támasztja alá, tudok-e vele a munkáltatóm felé eredményt elérni?

Köszönettel várom a választ:

Egy Pedagógusok Lapja egyik példányából, jogász tollából származott.
A lényeg: bármilyen szerződést, pl. a munkaszerződést is csak a 2 fél közös akaratával lehet megváltoztatni. Ha a munkáltatói döntésen alapuló illetmény nem előre meghatározott időre volt megállapítva, akkor ez rá is vonatkozik. Meg kell indokolni, hogy miért vonja meg.
Ha nem írja alá, akkor a munkáltató sem tud mit tenni. Egyoldalúan nem változtathatja meg a szerződést. Fel meri vállalni?

A munkáltatóm azzal érvel, hogy a KJT-ben egyértelműen a munkáltató rendelkezik ezzel az illetmény fajtával, és bármikor csökkentheti, ha az összjövedelem nem változik. Egyébként ez tényleg benne van a KJT-ben, ott úgy jelenik meg, hogy a munkáltatói döntésű illetményt adható,a munkáltató rendelkezik vele.
Az én esetemben az a gyakorlat, hogy amikor pl. kénytelenek emelni a bértábla szerinti minimumomat mondjuk 3 ezer forinttal, azt azonnal levonják a munkáltatói döntésű bérrészből, a végösszeg így sosem változik, hiába kaptam emelést, nem nő a havi összjárandóságom.
Ahhoz, hogy a munkáltatómnál eredményesen léphessek fel, egy egyértelmű törvényre, határozatra, vagy bírósági végzésre lenne szükségem, amit eléjük tehetnék, és elkerülhetném a pereskedést. Jó lenne egy minisztériumi állásfoglalás is. A fenntartónk, a Terézvárosi Önkormányzat egyébként támogatja a munkáltatómat, mert ezzel nyilvánvalóan bért takarítanak meg.
7 éve nem kaptunk béremelést, még 7 évem van a nyugdíjig, ha így folytatódik, egy 14 éves bérrel fogok nyugdíjba menni. Már így is orrol rám a gazdasági vezetőm, amiért szóvá tettem a dolgot, csak akkor merem felvállalni a harcot, ha meggyőződtem arról, hogy 100%-ban igazam van.
Segítségre lenne szükségem:
Ha van olyan jogász, aki nyert már ilyen pert, akár egy levéllel is biztosan hatni tudna az intézményvezetőmre, mert a munkaügyi perektől ők is tartanak.
Várom szíves válaszát:

Tisztelt Tiger!

Nagyon szépen köszönöm az információkat, megpróbálom a munkáltatómat meggyőzni arról, hogy szüntesse meg a munkavállalók számára hátrányos intézkedését, hogy elkerülhessük a pereskedést. A további fejleményekkel jelentkezni fogok, hogy mások is okulhassanak belőle. Ha a jogaimért történő törvényes fellépésem miatt hátrányos helyzetbe hoznak, vagy megpróbálnak elküldeni, harcolni fogok mint az oroszlán!.

Üdvözlettel: wildbear

Beidézem, de a hivatkozott jogszabályok azóta megváltozhattak. Ennél többet én sem tudok segíteni. 2007 óta elég sok idő telt el, az álláslehetőségek is lecsökkentek. Meggondolandó...
"1. A ... Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a Pedagógusok
Szakszervezete (1068 Budapest, Városligeti fasor 10; ügyintéző:
dr. Selmeci Istvánné jogtanácsos) által képviselt ... (cím) I. r., ...
(cím) II. r., ... (cím) III. r., ... (cím) IV. r., ... (cím) V. r., felpere-
seknek – a ... ügyvéd (cím) által képviselt ... Szakképző Iskola és
Kollégium (cím) alperes ellen kinevezés módosítása tárgyában
indított perében a .... Munkaügyi Bíróság ... számú ítélete ellen az
alperes által ... sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az
alulírott helyen és napon, nyilvános tárgyaláson meghozta és
kihirdette az alábbi ítéletet: az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a
felpereseknek személyenként 3 000 (háromezer) Ft másodfokú
perköltséget.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás
A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet lényegében annak helyes
indokai alapján hagyta helyben [Pp. 254. § (3) bekezdés], azokra
maga is hivatkozik.
A fellebbezésben kifejtettekre figyelemmel az alábbiakat emeli
ki:
A közalkalmazott járandósága az illetményrendszer sajátosságai-
ból következően több bérelemből, illetményrészből (garantált illet-
mény, illetménykiegészítés, illetménynövekedés, pótlékok stb.) tevő-
dik össze. Ezeknek, mivel a kinevezés (munkaszerződés) integráns
részei, a kötelmi jog általános szabályaiból fakadó közös sajátossága,
hogy a közalkalmazott mindegyikre alanyi jogosultságot szerez,
éspedig a jogcímre és a pénzügyi forrásra tekintet nélkül.
Ez közelebbről azt jelenti, hogy mindaddig, amíg a kinevezésben
(átsorolási okiratokban, mint kétoldalú megállapodásokban) feltün-
tetett egyes bérelemekhez fűzött törvényi és/vagy szerződési feltéte-
lek fennállnak, az illetményt – a fegyelmi büntetés esetét kivéve –
változatlan összetételben és összegben kell folyósítani.
Az egyes elemeket pusztán fiskális megfontolással egymás rová-
sára egyoldalúan növelni, illetve csökkenteni, egymással kompenzálni
– miként a perbeli esetben történt – nem lehet. Ez akkor is törvénysértő,
ha az illetménynek a kinevezési (átsorolási) okmányban szereplő előző
végösszege nem csökken, vagy valamelyest – miként a perbeli esetben
– még növekszik is, mert a nem kellő mértékű növekedés is csökkenés-
nek, illetményben való jogtalan visszavetésnek számít.
A megyei bíróság az alperes által felhívott, ezzel ellentétes legfel-
sőbb bírósági eseti döntést sem tekinti irányadónak, mert az indoko-
latlan, dogmatikailag védhetetlen különbséget tesz az egyes bérele-
mek jogi természete között, mintha azok valamelyike nem alanyi
jogon járna a közalkalmazottnak, csak azért, mert annak juttatása
eredetileg nem volt kötelező. E gyakorlat követése teljes jogbizony-
talansághoz, és nemkívánatos munkáltatói önkényhez vezethetne.
Ha a munkáltató által diszkrecionális jogkörben adományozott
bérkiegészítést polgári jogi analógiával ajándéknak lehetne tekinteni,
ami kézenfekvőnek látszik, azt sem lehetne tetszés szerint (esetleg
egy limit határig) visszakövetelni, hanem csak a törvényben meghatá-
rozott feltételek teljesülése esetén (Ptk. 582. §).
Ráadásul a perbeli „ajándéknak” még visszakövetelésre esetleg
alapot adó, utóbb meghiúsult feltétele sem volt. A felperesek részéről
az alperes rovására semmiféle jogsértés nem történt, ami miatt ér-
demtelenné váltak volna, és az is kizárható, hogy az „ajándék” meg-
hagyása az alperes létfenntartását veszélyeztette volna. (Elvétele a
felperesekét esetleg igen.)
Megjegyzendő még, hogy az újabb jogfejlődés is a megyei bíróság által helyesnek tartott értelmezés irányába mutat. A munkáltatói
illetménykiegészítés most már kifejezetten a közalkalmazott minősí-
téséhez van kötve, amiből következik egyfelől, hogy a diszkrecionális
munkáltatói döntésnek bizonyos korlátot szabtak, másfelől viszont az
is, hogy mindaddig, amíg a közalkalmazott a minőségi feltételeknek
megfelel, a kérdéses bérelem neki most már a tételes jog szerint is
alanyi jogon jár.
Ha pedig a jogalkotó a kérdéses illetménykiegészítés lehetőségét,
illetve annak megvonását a minőségi követelményeken felül még a
mindenkori költségvetési helyzet alakulásától, mint kényszerítő kö-
rülménytől is függővé kívánta volna tenni, és annak folyósítását egy-
egy évre akarta volna korlátozni, akkor nyilván megalkotta volna
ennek jogi kereteit is, miként azt köztisztviselők esetében tette [Ktv.
43. § (4) bek.].
A másodfokon is pervesztes alperes a Pp. 78. § és 239. § alapján
köteles megtéríteni a felperesek jogi képviseleti költségét, a szemé-
lyes mentessége miatt viszont fellebbezési illetéket nem kell fizetnie
(Pp. 84. §, Itv. 5. §).
....., 2009. május .. "

Kedves Tiger! Választ szeretnéka következőre.
A fenntartó meg akarja tőlünk vonni (13 fő) a munkáltatói döntésen alapuló,
illetményrészt. Szeretném tudni, hogy milyen jogszabály érvényes arra, hogy ezt ne tudja megtenni. Vároma gyors választ SOS
Köszönöm: Bella

Sajnos a munkáltatónak jogában áll a saját döntésen alapuló illetményt visszavonni, és ez ellen a dolgozó nem tehet semmit, nincs jogszabály!

"Sajnos a munkáltatónak jogában áll a saját döntésen alapuló illetményt visszavonni, és ez ellen a dolgozó nem tehet semmit, nincs jogszabály!"

Ne haragudj, de ez így nem teljesen igaz!
Javaslom mindenkinek:

http://www.kkdsz.hu/index.php?workspace=reszletes&id=48

Közalkalmazottként dolgozom pénzügyi területen, legmagasabb végzettségem igazgatásszervezői diploma / Államigazgatási Főiskola/. Anyagilag nyilván mélyen érint , hogy az ígéretekkel ellentétben 1 év elteltével sem kaptam meg a diplomás besorolásomat. Ezzel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeim tudomásom szerint eléggé szűkösek, de ha van valakinek ötlete mit tehetnék most, vagy akár a munkaviszonyom megszűnése után, legyen szíves ossza meg velem!

Ezért szokták azt alkalmazni, hogy pl. a keresetkiegészítést (kiemelt munkáért járó) akár 3 havonta megvonják, másként osztják el, de minden esetben új szerződést készítenek és iratnak alá. Mással "játszani" nem tudnak, ezért csodálkoztam előző véleményeden...

Oldalak

Szólj hozzá!

Plain text

  • Engedélyezett HTML formázás: <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
SPAM SZŰRŐ (Captcha)
Ezt a kérdést azért tesszük fel, hogy kiszűrhessük az automatikus spam robotokat.
Image CAPTCHA
Írd be a képen látható karaktereket!