Mire figyeljünk, amikor tanulmányi szerződést írunk alá?

A közmondás szerint az okos ember más kárán tanul. Éppen ezért haszonnal forgathatók a munkaügyi jogvitákban hozott bírósági döntések. Például a tanulmányi szerződésekkel összefüggésben.
A Munka Törvénykönyve 13. § (2) bekezdése szerint, amennyiben a támogatásban részesülő tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.
Előfordult, amikor a munkavállaló nem teljesítette határidőben a vállalt kötelezettségét, ezért a kapott támogatást vissza kellett fizetnie.
A munkavállaló már főiskolai tanulmányokat folytatott, amikor a munkáltatónál elhelyezkedett és egyben tanulmányi szerződést kötött abban vállalva, hogy 2008. december 31-ig megszerzi diplomáját. Ez azonban - sikeres nyelvvizsga híján - a vállalt időpontig nem történt meg.
Így a munkáltató jogszerűen követelte vissza a tanulmányi költséget. Az ügynek további tanulsága, hogy a munkavállaló szerint a munkaadó szóban hozzájárult a tanulmányi szerződés feltételeinek az enyhítéséhez. Ez azonban nem került írásba foglalásra, így a bíróság jelentőséget nem tulajdoníthatott neki.
Az Mt. előzőekben említett 113. §-a azonban nem csak a dolgozóra, hanem a munkáltatóra is kötelezettségeket ró. Az (1) bekezdése értelmében, ha a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.

Lényeges szerződésszegést követ el abban az esetben a munkáltató, ha a szorgalmi időszakban a munkavállaló számára nem biztosítja teljes körűen a kötelező iskolai foglalkozásokon való részvételt, és a szabadnapokat. Ez a munkavállalónak a tanulmányi szerződésben kikötött szankció alóli mentesülését eredményezi.
A történet lényege, hogy a tanulmányi szerződéssel rendelkező - levelező tagozaton főiskolai tanulmányokat folytató - munkavállaló 8 félév helyett csak 10 félév alatt tudta diplomáját megszerezni. A bíróság azonban megállapította, hogy ennek alapvetően az volt az oka, hogy a dolgozó munkaköri feladatai miatt nem tudott minden kötelező iskolai programon részt venni, illetve felkészülni a vizsgákra. Ebből adódóan önhibáján kívül hosszabbodott meg a tanulmányi idő. Ráadásul a tanulmányi szerződés egy pontja utalt arra, hogy nem mondható fel a tanulmányi szerződés, amennyiben a tanulmányi idő túllépése a dolgozó önhibáján kívüli okból történik. Ennek ellenkezőjét a munkáltató nem tudta bizonyítani.
Mindkét ügyben nagyon fontos szerepet játszott a tanulmányi szerződés tartalma.
A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban felmerült vitát - kivéve a nappali tagozatos iskolai rendszerű képzésben való részvételre kötött szerződést - a munkaügyi jogviták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.

Szólj hozzá!

Plain text

  • Engedélyezett HTML formázás: <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
SPAM SZŰRŐ (Captcha)
Ezt a kérdést azért tesszük fel, hogy kiszűrhessük az automatikus spam robotokat.
Image CAPTCHA
Írd be a képen látható karaktereket!