Miért nincs pénz a közszféra tisztességes béreire? Ezért...

A fórum indításának célja egy olyan gyűjtőhely elindítása, ahol a politikai erők és szereplők pazarlása, hibás döntései, korrupt cselekedetei "eredményeként" elvesztett közpénzekről lehet olvasni. Ebből reményeim szerint láthatóvá válik, hogy ténylegesen miért nem marad költségvetési forrás a tisztességes, de alacsony keresetű közszférás dolgozók európai szintű fizetésére...

A BKV átvizsgálja jutalmazási rendszerét
2009. július 30.

A BKV átvizsgálja bérezési és jutalmazási rendszerét, és 2007 januárjáig visszamenőleg átnéznek minden végkielégítést - közölte Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten. A kommunikációs vezető ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy a Magyar Nemzet csütörtöki számában azt írta: Bosnyák Gyula, a cég korábbi stratégiai igazgatója egyévnyi munkaviszony után csaknem 40 millió forintos végkielégítéssel távozott a BKV-tól. Székelyné Pásztor Erzsébet azt mondta: valóban kapott egy nagyobb összeget Bosnyák Gyula, de azt, hogy ez mekkora, személyiségi jogokra hivatkozva nem mondta el.

Annyit közölt még: Bosnyák Gyula munkaszerződését - amelyben rögzítették azt is, hogy távozásakor mekkora végkielégítés jár neki - Antal Attila korábbi vezérigazgató írta alá. (A Magyar Nemzet azt írta: "a kommunikációs vezető megerősítette, Bosnyák végkielégítését valóban Balogh Zsolt szignálta".)

A kommunikációs vezető az MTI-nek elmondta: a várhatóan augusztus közepén lezáruló belső vizsgálat fog dönteni arról, hogy személyi vagy anyagi következményei lesznek-e a végkielégítési ügyeknek.

Korábban Szalainé Szilágyi Eleonóra volt humánpolitikai igazgató távozott a cégtől, miután a Magyar Nemzet azt írta: 100 millió forintos végkielégítésének kifizetése után is a cégnél maradhatott bruttó 4 millió forintos fizetésért. A Fidesz emiatt a legfőbb ügyészhez fordult, mert szerintük felmerül a különösen nagy kárt okozó hűtlen vagy hanyag kezelés tényállása. A párt egyben kezdeményezte Balogh Zsolt általános vezérigazgató-helyettes és Székely Gábor BKV felügyelőbizottsági elnök menesztését is, mivel szerintük nekik szerepük volt abban, hogy Szalainé ilyen mértékű végkielégítést kapjon.

Netriport
MTI

Bukás a PPP-program?
2009. július 30.

"Az elvárt előnyök nem vagy csak kis mértékben jelentkeztek a sportlétesítmények fejlesztése során; a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló létesítmények (tornatermek, tanuszodák) megépítéséhez és üzemeltetéséhez a PPP konstrukció nem bizonyult megfelelő beruházási módszernek." - foglalja össze az ellenőrzése során szerzett lesújtó véleményét a PPP (public private partnership) formában épülő sportlétesítményekről az Állami Számvevőszék.

A program megvalósítása a 2004-2008. évi időszakban a megépített sportlétesítményeknek az eredeti elképzelésekhez képesti alacsony száma miatt nem tekinthető eredményesnek. A különböző PPP alprogramokban a 2006 végéig megvalósításra tervezett 100 tornaterem, 50 tanuszoda és megyénként egy-egy sportcsarnok igényével szemben 18 tornaterem, 18 tanuszoda és egy sportcsarnok megépülésére lehet számítani - írja összefoglalójában az ÁSZ.

Pedig - jegyzi meg a közlemény - a PPP-módszernek éppen az volt a célja, hogy az új sportlétesítmények megvalósításához szükséges költségvetési források hiányában a beruházásokat a kormányzat a köz- és magánszféra együttműködésével sikerrel lehessen megvalósítani.

A tanuszodák és tornatermek esetében a viszonylag kicsi projektméretek és így kis költségű beruházások, a sportcsarnokoknál pedig a mérethez és a felmerülő költségekhez képest rövidre szabott, 15 éves futamidő nem indokolták a PPP konstrukció választását. A hagyományos önkormányzati beruházásokhoz képest a PPP beruházások javára feltételezett 10-20%-os megtakarítási arányhoz nem közelítettek a PPP szolgáltatási díjak nettó jelenértékeiből a szolgáltatás teljes időtartamára számítható 0,37-4,5%-os megtakarítások.

Az önkormányzatok döntéseinél sem a gazdaságosság volt a meghatározó szempont. Ok elsősorban a hiányzó, már régóta tervezett, kötelező önkormányzati vagy kistérségi feladataikat szolgáló sportlétesítményeik megvalósításához akartak központi forrásokat szerezni, amelyhez csak a PPP beruházások felvállalásával tudtak hozzájutni. Az önkormányzatok harmada már a közbeszerzési pályázatok kiírása során sem várta el a magánpartnerektől, hogy üzemeltetési tapasztalattal rendelkezzen.

A PPP konstrukciókban tervezett programok előkészítése során a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium nem megfelelően mérte fel, hogy a 2004-2006. években történő megvalósításhoz van-e megfelelő befektetői kör és elegendő befektetői szándék. Emiatt - a várakozásokkal ellentétben - a vizsgált önkormányzatok 93,3%-ánál a PPP beruházások meghirdetett közbeszerzési eljárásaiban nem alakult ki versenyhelyzet. A verseny hiánya miatt a lefelé irányuló áralkura alig volt lehetőség. A megvalósított projekteknél a becsült költségekhez képest 1,1-2,9-szeres többletköltség merült fel.

Kedvezőtlen pénzügyi döntés volt, hogy a PPP programokba a működési forráshiányos önkormányzatokat is beemelték. Ugyanis a korábban is működési forráshiányos önkormányzatok harmadánál a PPP szolgáltatási díj megjelenése tovább növelte a hiány nagyságát. Az ellenőrzött önkormányzatok 13,3%-a pedig a PPP szolgáltatási díj fizetését követően vált forráshiányossá. Az önkormányzatok a PPP szerződések felvállalásakor nem mérték fel körültekintően a hosszú távon vállalt kötelezettségeknek pénzügyi helyzetükre gyakorolt várható hatásait sem. Megállapításunk szerint az önkormányzatok 61,5%-ánál a jövőbeli fejlesztések lehetőségét a PPP konstrukció miatt hosszú távra vállalt kötelezettségek meghatározó mértékben szűkítik, és kedvezőtlenül befolyásolja működési lehetőségeiket is - áll a közleményben.

Portfolio

Sukorói beruházás: kritikus ÁSZ-megállapítások
2009. július 30.

Számos súlyos szabálytalanságot tárt föl a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gazdálkodásában az ÁSZ vizsgálata
Oldal nyomtatása Szövegméret növelése Szövegméret csökkentése Oldal továbbküldése

Lesújtó jelentést készített a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gazdálkodásáról az Állami Számvevőszék. Az derül ki belőle, hogy a vagyonkezelő nem tudja, mit is igazgat, mert nyilvántartása nem megbízható, döntéshozatali mechanizmusa áttekinthetetlen és néha törvénysértő, költségeivel pedig nem mindig tud elszámolni - ismerteti a Magyar Hírlap.

A Magyar Hírlap értesülése szerint számos súlyos szabálytalanságot tárt föl a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gazdálkodásában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata. A vagyonkezelő 2008-as tevékenységét vizsgáló számvevőszéki jelentés első tervezete, amely az ÁSZ állásfoglalását tartalmazza a vizsgálat lezárása után, megállapítja, hogy az MNV Zrt.-nél nem volt fellelhető egységes vagyonpolitika.

A számvevők szerint a vagyonkezelőn belül működő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntései, jogköre koncepcionálisan nem volt megalapozott. Olyannyira, hogy az egyes általa hozott "határozatok megfogalmazásából nem lehetett megállapítani, miről döntöttek, illetve hoztak-e döntést egyáltalán".

Az ÁSZ számos kritikus megállapításának egyike az elhíresült sukorói King's City-beruházással kapcsolatos. Mint ismert, az MNV földcsereszerződést kötött Joav Blum üzletemberrel, aki a sukorói telek fejében albertirsai és pilisi területeket adott át az államnak. Azonban kiugróan magas négyzetméterenkénti áron számította be Blum albertirsai és pilisi telekegyüttesét.

Az ÁSZ leszögezte, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tájékoztatása szerint a pilisi 0188/2 ingatlan területe 99 hektár, ebből hat hektár kell a közútra. A három telek összterülete 182 hektár, amelyből mindössze tíz hektár, tehát a teljes terület 5,6 százaléka kellett az útépítéshez, azaz csak ekkora terület esetén állhat fenn a közcél. Ha a telekcsere engedélyezésének időpontjában az MNV birtokában lett volna a záradékolt kisajátítási terveknek, akkor ezt tudta volna. Így azonban a csereszerződés semmisnek minősülhet. Ráadásul a telkeket túlértékelték, ez pedig felveti a hűtlen kezelés gyanúját - ismerteti a Magyar Hírlap.

hirado.hu
Forrás: Magyar Hírlap

Gyanús 'pótmunkázást' emlegetnek a XVI. kerületben
2009. július 30.

Korrupciógyanúsnak tartják szocialista képviselők, hogy a XVI. kerületi csatornaberuházást elnyerő cég végül több mint százmilliós pótmunkadíjat kért - és kapott is - a kivitelezésért.

Feljelentést tesz a rendőrségen a XVI. kerületi önkormányzat szocialista frakcióvezetője: szerinte korrupciógyanús az egyik helyi csapadékcsatorna-építési beruházás. Molnár Gyula elmondta: a Csömöri úti építésre az önkormányzat 460 milliós keretet különített el, a közbeszerzési pályázaton pedig egy gödöllői cégé lett a legalacsonyabb vállalási ár: 346 millió forint. A cég idővel 160 milliós "pótmunkaigényt" nyújtott be, előre nem látott költségeikre. A fideszes irányítású önkormányzat végül 130 milliós pótmunkadíjat megszavazott. Molnár szerint már az összeg nagysága is feltűnő, a tervezés szakszerűtlenségét mutatja, s a dokumentáció további kérdéseket is felvet.

A szocialista képviselő elmondta: a hivataltól egy egyoldalas dokumentumot kaptak, a teljes iratcsomag átadását megtagadták tőlük. A pótmunkázás indoka állítólag az, hogy a rendkívül csapadékos időjárás miatt megnövekedett talajvizet ki kellett szivattyúzni. Molnár szerint a többi indok is olyan munkák elvégzését jelölte meg, ami a beruházás befejezése után már nem ellenőrizhető. A politikus visszásnak látja, hogy a beruházás előkészítéséről azt a tájékoztatást kapták a testületi üléseken, hogy a helyreállítás együtt jár a Csömöri út buszsáv kialakításával, és meglepve tapasztalták, hogy erre a főváros külön keretet biztosít, vagyis ez elméletileg nem terheli a kivitelező céget.

Kovács György, a XVI. kerületi önkormányzat közbeszerzési bizottságának szocialista elnöke hozzátette: az eredeti kiírásban szerepelt egy mérnöki vélemény, amely jelzi, hogy magas talajvízzel kell számolni, vagyis ezt a körülményt a cég a pályázat beadásakor is tudta. Ráadásul a pótmunka-dokumentációban olyan mennyiségű talajvíz kiszivattyúzását számolják el, amely a főváros egynapi teljes vízfelhasználása. "Ez irreális szám. Feltételezhető, hogy a pluszban felvett 130 millió forint nem kizárólag elvégzett munkára ment el" - fogalmazott Kovács. A cég 160 milliós pótmunkadíjat kért, mégis "megelégedett" végül 130 millióval. "Ezek szerint az érintett cég olcsóbban is képes dolgozni, ha kell" - tette hozzá.

Nem lát korrupciógyanút az ügyben Kovács Raymund, a kerület Fidesz-MDF-MIÉP színekben politizáló alpolgármestere. Közölte: a pótmunka összegéről a szocialista vezetésű közbeszerzési bizottság döntött. "A beruházás dokumentációja hozzáférhető, az elszámolás épp most zajlik. Minden vizsgálatnak állunk elébe, nem ez az első feljelentés a szocialisták részéről" - fogalmazott.

Az érintett beruházó cég ügyvezetője annyit mondott: a felhasznált összeg minden forintját beépítették, a kerülettel az együttműködés korrekt volt, szabálytalanság nem történt.

Fóton már nyomoznak

Vesztegetés gyanúja miatt folytat nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a nemrég nyilvánosságra került fóti ügyben. Egy hangfelvétel tanúsága szerint Simó Attila, a Fóti Közszolgáltató Kft. ügyvezetője, Kalló Richárd a cég felügyelőbizottságának fideszes elnöke, illetve Szilos József ügyvéd (a helyi útfelújítási beruházásban érdekelt cég képviseletében) arról tárgyal: miként lehetne "pótmunkázással" elkölteni közel ötvenmillió forintot, amely a cég által benyújtott 108 milliós - legolcsóbb és így nyertes - ajánlat és az önkormányzat 152 milliós keretének különbözete. Szilos a felvételen azzal győzködi a pótmunkázást egyébként elvben jóváhagyni hivatott Simót, hogy "ebben érdekeltté tudnálak téged tenni, vagy én téged érdekeltté teszlek, hogy milyen úton-módon, azt majd megbeszéljük veled". (Sz. L. T.)

Népszabadsaág
Szalay Tamás Lajos

Erzsébetvárosi strómanok, milliós kenőpénzek
2009. július 30.

Hunvald Györgyöt már vesztegetéssel is gyanúsítják. A VII. kerületi panamaügyekben tíz újabb gyanúsított van, köztük a polgármester volt üzlettársa, aki többmilliós kenőpénzért kapott önkormányzati megrendeléseket.

Népszabadság - Móricz Simon Egyre dagad az erzsébetvárosi ingatlanpanama; a február közepe óta rács mögött lévő erzsébetvárosi polgármester, Hunvald György bűnlajstroma tovább bővül, most már kötelességszegéssel és üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett vesztegetéssel is gyanúsítják a szocialista politikust.

Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője lapunknak azt mondta: júliusban tíz újabb gyanúsítottat hallgattak ki az előző ciklusbeli bérházeladások kapcsán. Hat strómant (olyan projektcégek névleges alapítóit és ügyvezetőit, amelyek olcsón hozzájuthattak az ingatlanokhoz, majd azokat busás haszonnal, piaci áron adták tovább külföldi befektetőknek) közokirat-hamisítással gyanúsítanak, mivel közreműködtek abban, hogy a cégnyilvántartásba hamis adatok kerüljenek, ne a valódi tulajdonosok, hanem az ő neveik.

További három gyanúsítottat (a projektcégek valódi tulajdonosait, a strómanok megbízóit) közokirat-hamisítás felbujtójaként vontak eljárás alá. A tizedik gyanúsított Hunvald régebbi ismerőse, korábbi üzlettársa, aki a gyanú szerint 2003-tól 2008 végégig több millió forinttal vesztegette meg a polgármestert, hogy az érdekeltségi körébe tartozó cégek a VII. kerületi önkormányzattól megrendeléseket kaphassanak.

A Magyar Hírlap tegnapi cikke szerint egy Pávelként ismert, kettős állampolgárságú férfiról van szó, akivel Hunvald még az 1990-es évek elején közösen üzletelt. A Magyar Narancs korábbi cikke szerint a polgármester akkori cégeiben öccse mellett cégtársa volt egy moldáv illetőségű, gödöllői kollégista - Hunvald a Gödöllői Egyetemen szerezte diplomáit -, valamint több lengyel, orosz és ukrán állampolgár. A kft. eleinte élelmiszerrel és vegyes iparcikkel kereskedett, majd autókkal és autóalkatrészekkel. Amikor Hunvald 1998-ban alpolgármester lett, a cégek működése befejeződött. A főügyészség szerint a szóban forgó volt üzlettárs Hunvald keszthelyi, állítólag műkincsekkel gazdagon berendezett villájának kialakítását is több millió forinttal támogatta. A volt üzlettárssal szemben a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.

Az erzsébetvárosi ügyekben eddig 21 gyanúsítottat hallgattak ki, Fazekas Géza szerint a Legfőbb Ügyészség által október 3-ig meghosszabbított nyomozás "folyamatosan és nagy erőkkel" folyik. Az ügyben szereplő gyanúsítottak a VII. kerületnek összesen 970 millió forint kárt okoztak, és további 1,6 milliárd kár okozását kísérelték meg.

Az előző ciklusban, 2003-ban és 2004-ben 16 bérház eladása történt meg bűnszervezetben; az ebben a gyanú szerint bűnsegédként közreműködő politikusok (Hunvald mellett a gazdasági bizottság volt SZDSZ-es elnöke, Gál György, illetve a pénzügyi bizottság szocialista vezetője, Kardos Péter csalást, okirat-hamisítást és vesztegetést követtek el, és előzetes letartóztatásban vannak. A gyanú szerint a VII. kerületben jól ismert, befolyásos vállalkozó, Nagy György szemelte ki a megfelelő ingatlanokat, amelyeket szándékosan alacsony értékűre becsültettek (gyanúsított az ezekben közreműködő ingatlan-értékbecslő is), majd a vételi jogot nagy haszonnal, strómancégeken keresztül játszották át az általában külföldi befektetőnek. Nem cáfolt információk szerint a Naggyal kötött vádalku révén jutottak el a nyomozók az ügy politikus szereplőihez. (Nagy egyébként szabadlábon van, és jelenleg is részt vesz a kerületi házeladások előkészítésében.)

Márciusban Hunvaldot - és a két, előzetesben ülő volt bizottsági elnököt - mindezeken felül azzal is meggyanúsították, hogy az előbbiek mellett hivatali visszaélést is elkövettek azzal, hogy rokonaiknak, ismerőseiknek utaltattak ki kerületi bérlakásokat, amelyeket azok később olcsón megvehettek. Áprilisban pedig újabb gyanú merült föl Hunvalddal szemben, amiért állást és fizetést adott Kardos Péter élettársának a politikus szavazataiért cserébe.

Népszabadság
Schmidt Gábor

Nyíregyháza: följelent a Fidesz
2009. július 30.

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával tettek feljelentést ismeretlen tettesek ellen a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. felügyelőbizottságának fideszes tagjai - közölte Vinnai Győző, a Fidesz-KDNP helyi önkormányzati frakcióvezetője sajtótájékoztatón Nyíregyházán.

A város önkormányzatának tulajdonában lévő Sóstó-Gyógyfürdő Zrt.-nél júniusban indult vizsgálat a Fidesz indítványára, mivel a párt szabálytalanságokról szerzett tudomást a cég működésével és gazdálkodásával kapcsolatban. A társaság 2005-ben kötött 52 millió forintos szerződést egy kontrollingrendszer elkészítésére a szintén önkormányzati tulajdonban lévő Nyírinfo Kft.-vel, melynek még abban az évben előlegként átutalt 39 millió forintot - mondta Vinnai Győző.

A Fidesz önkormányzati frakcióvezetője hozzátette: a szerződés tartalmazta az igények felmérését, a szoftver kifejlesztését és a zrt. dolgozóinak betanítását is; utóbbiért mintegy 15 milliót fizetett ki a társaság.

A szerződés teljesítése azonban soha nem történt meg, hiszen a szoftvert nem telepítették a gépekre, nem is használták, és egyetlen dolgozót sem tanítottak be ezzel kapcsolatban semmire. Ezt a tényt mindkét cégvezető írásban is elismerte - mondta a politikus. Ezért a cég felügyelőbizottságának fideszes tagjai különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és csalás miatt tettek büntetőfeljelentést ismeretlen tettesek ellen - közölte Vinnai Győző.

A párt önkormányzati frakcióvezetője hozzátette: emellett kérik Csabai Lászlóné polgármestertől (MSZP) a két társaság igazgatójának azonnali felmentését, és a teljes körű vizsgálat lefolytatását a Nyírinfo Kft.-nél. Marinka Viktor, a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője azt is elmondta, hogy az ügyben kérni fogják a város közgyűlésének rendkívüli ülésre történő összehívását is.

Belus Tamás, a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója a vizsgálat lezárultáig nem akart nyilatkozni, azt azonban sajtó megkeresésére elmondta: a Nyírinfó Kft. a szoftvert elkészítette és feltelepítette, az oktatás pedig csak a személyi és műszaki feltételek hiánya miatt nem valósult meg.

Bodnár János, a Nyírinfó Kft. ügyvezetője szerint a program beüzemeléséhez a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.-nek kellett volna a szükséges személyi és műszaki feltételeket megteremteni. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a dolgozók oktatását is elvégzik majd - tette hozzá.

Népszabadság
MTI

Simlire csábít az EU bukszája
2009. július 28.

Szabályszegésre kényszerítenek az uniós pályázatok kiírásai vagy határidejei. Számlák becsületszóra, simlik, felesleges körök, zúgolódó közalkalmazottak és hiányosságok - az uniós pénzekre hajtó iskolák példája arra utal, hogy gyerekcipőben jár a támogatási rendszer.

Uniós támogatásra pályázik egy magyar iskola, meg is nyeri az összeget, de az intézménynek nincs pénze az előfinanszírozásra. Az iskola így felkeres egy céget, amelytől nagyobb értékben szeretett volna vásárolni eszközöket. Az iskolai illetékesek vázolják a problémát, miszerint el kell számolniuk a kifizetett számlákkal, és mindezt úgy, hogy nincs pénzük. Természetesen megígérik, hogy amint hozzájutnak az összeghez, kifizetik az eszközöket.

A cég kiszámlázza az összeget, majd lepapírozzák, hogy az iskola kifizette a pénzt. Azonnal kiállítanak egy "sztornó számlát" is, amit az iskola nem csatol az elszámoláshoz, csak az eszközöket árusító cégnek van szüksége rá, hogy a könyvelése rendben legyen. Végül az iskola egy újabb számla kiállítása után hozzájut az igényelt eszközparkhoz.

Egy másik esetben egy cég kölcsönszerződés aláírása után az iskola rendelkezésére bocsátja azt az összeget, amelyből a tanintézmény ugyanettől a cégtől meg tudja vásárolni a kívánt termékeket. A kölcsönt - természetesen kamatostul - az összeg kiutalása után a tanintézmény visszafizeti a vállalatnak.

A fenti történeteket neve elhallgatását kérő tanintézményi dolgozók osztották meg az [origo]-val, de nem kirívó esetekről van szó. Legalábbis ezt állítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Kerpen Gábor, aki szerint az iskoláknak nincs felszabadítható forrásuk az előfinanszírozásra, sok fenntartó sem tudja megelőlegezni ezt az összeget, és a kormányzat sem jeleskedik ebben a tekintetben. Az elnök szerint nem ez az egyetlen probléma a pályáztatási rendszerrel.

Sarkalatos pont az előfinanszírozás

Az uniós pályázatok egyik sarkalatos pontja az előfinanszírozás, a brüsszeli támogatások esetében ugyanis sokszor csak utólag fizetnek - azaz csak azoknak számára valós lehetőség az EU-tagságból profitálni, akiknek vannak szabad forrásaik. Elsősorban a rövid határidejű pályázatok esetében.

A támogatásra szorulók azonban jellemzően nem azok a cégek és intézmények, amelyek dúskálnak a pénzben, hisz épp ezért fordulnak Brüsszelhez. A legnehezebb helyzetben talán az állami pénzből működtetett közintézmények vannak, az állami megvonások miatt ugyanis ezekben az esetekben a napi túléléshez kell az uniós mankó - épp ezért egyes esetekben még az is bocsánatos bűnnek tűnik, hogy nem épp jogkövető módon teremtik elő a szükséges összeget.

Elvileg lehetőség van előleg kérésére is. Egy uniós pályázat megnyerése és a szerződés aláírása után előlegkérelmi nyilatkozatot adhat le a pályázó. Az előleg elköltése után elszámolási kötelezettség van, majd újabb előleget utalnak ki, amellyel szintén el kell számolni. Gond akkor adódik, ha az előleget nem kapja meg valamiért az intézmény - márpedig a fent említett esetben épp ez történt, az előleget ugyanis az elszámolási határidő napján kapta meg az iskola, emiatt tehát lehetetlen volt az ütemezés. Így az egész összeget az iskolának kellett volna előfinanszíroznia.

A fenntartó is szabályt szeg

Léteznek olyan pályázatok is, amelyek a fenntartókat kényszerítik a jogsértésre. A nagyon szűk határidők például arra kényszerítik az önkormányzatokat, hogy módosítsanak az iskolák pedagógusi programjain, pedig jog szerint a nevelőtestület dönt a változásról, majd a fenntartóval elfogadtatja a tervet.

Annak ellenére, hogy maga a rendszer nem új, több kritika is felmerül. Kerpen szerint úgy tűnik, hogy a kormányzat arra használja a pályázati rendszert, hogy azokat a szabályokat, amelyeket nem tud vagy nem akar a rendszerébe integrálni, a pályázati rendszerben próbálja bevezetni. Példának a nem szakrendszerű oktatási időszak kiterjesztését és a projektmódszerek működtetését említette az elnök. (Ezekhez köt sok pályázati kiírást a kormányzat). A továbbképzés hozzárendelésével Kerpen alapvetően egyetért, de tapasztalataik szerint ezek minősége nem megfelelő. Volt olyan intézmény, ahol a tantestület kérte az igazgatóságot, hogy ne pályázzon többet, mert feleslegesnek tartották újra és újra végighallgatni a többnapos előadásokat.

Villanyszámla helyett újabb számítógépek

A megkérdezett pályázók egyetértettek abban, hogy kisebb hibák előfordulnak a pályázatokban. Egy ilyen példa, hogy a pályázaton elnyert összegből kötelezően költeni kellett bérjellegű kiadásokra és azok járulékaira. Egy járulékfajta azonban kimaradt a felsorolásból, amit az egyik tanintézmény gazdasági igazgatója vett észre. Így az összes pályázatot át kellett írni, miután már megvoltak a nyertesek.

A pályázók elmondták, hogy örülnek ugyan az uniós pályázatok nyújtotta lehetőségnek, mert a magyar állami kasszától nem várhatnak elegendő támogatást, de azt többen nehezményezték, hogy nem szabadon felhasználhatók az elnyert összegek, mert adott esetben lehet, hogy elég számítógépe van már az intézménynek, miközben a villanyszámlát nem tudja kifizetni.

Az adminisztrációs kötelezettség pedig hatalmas munkát igényel. Ideális esetben egy ember munkájának csak a határidők figyelemmel kíséréséből, jelentésírásból és hasonlókból kéne állnia, az iskoláknak azonban nincs pénzük sem a pályázatíró cégeket kifizetni, sem pedig egy külön embert alkalmazni a feladatra.

Mag Zrt.: 2006 óta átláthatóbb a rendszer

Gáspár Bence, a Magvar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. főosztályvezetője elmondta, 2004 óta léteznek uniós támogatási források. 2004 és 2006 között egy szoktatási, tanulási időszak volt, amikor az intézményrendszer és a pályázók is ismerkedtek a struktúrákkal, és kiderültek a hibák. Eben az időszakban a főosztályvezető szerint túlterhelt volt az adminisztráció, aránytalanul nagy a biztosítéki teher (10 millió forintos pályázható összegnél 12 millió forintot vártak), és lassú volt az elbírálási folyamat.

2006-ban újragondolták a struktúrát, az intézményrendszerek valamint a pályázatok is átalakultak. 2007 eleje óta visszaestek a biztosítéki terhek. 25 millió forintig például egyáltalán nem kell biztosítékot adni. Az adminisztráció területén is egyszerűsödött a pályázók dolga - tette hozzá Gáspár. Sok dokumentumot már az állami intézményektől szereznek meg, és a nem nyertes pályázóknak egy sor papírt egyáltalán nem kell benyújtani.

Segíti a pályázókat a 2007 elején bevezetett automatikus eljárásrend is, ami a kisebb összegre pályázóknak (tíz-húsz millió forint) nem kell ugyanazon a procedúrán keresztülmenniük, mint a nagyobb tételért folyamodóknak. Ilyen esetekben 3 hét alatt döntést hoznak a pályázatról, utána 30 napon belül megszületik a szerződés.

Gáspár a jogszerűség kijátszásáról elmondta, generális benyomásaik nincsenek. Amennyiben az említett példákhoz hasonló eljárással találkoznak, azonnal feljelentést tesznek a VPOP-nak. A főosztályvezető szerint a jogszerűtlenségek nagy részére még a szerződéskötési szakaszban fény derül, de egy pályázat megnyerése nem ad biztosítékot arra, hogy az összeg a pályázónál marad, bármelyik szakaszban visszavehető az elnyert pénz.

[origo]

Magyar út: pótmunkázással 30 milliót akasztani
2009. július 17.

Szakértői vizsgálatra küldte a rendőrség a fóti önkormányzatnál kirobbant korrupciógyanús ügyben megszerzett, illetve lefoglalt hangkazettákat

Szakértői vizsgálatra küldte a rendőrség a fóti önkormányzatnál kirobbant korrupciógyanús ügyben megszerzett, illetve lefoglalt hangkazettákat - mondta az országos rendőrfőkapitány pénteken az MTI-nek, hozzátéve, hogy az egyik testületi ülésen történt tettlegesség körülményeinek tisztázására az illetékes bíróságot kérték fel.

Bencze József közölte: a kazetták szakértői vizsgálata során egyebek mellett ki kell derülnie, hogy nem vágták-e meg a felvételt, illetve nem manipulálták-e a kazettákat, s tényleg azok beszélnek-e bizonyos csúszópénzek megszerzéséről, akiknek a neve az ügy kapcsán felmerült.

Tájékoztatása szerint a nyomozók nagy erőkkel dolgoznak a korrupciós ügyek feltárásán, ám mivel a kenőpénzekről folyó alkuk titkosan, nem tanúk jelenlétében zajlanak, számos eset soha nem kerül napvilágra. A felderítést nehezíti, hogy a korrupcióról tudó nem hivatalos személyek is csak nagyon ritkán tesznek bejelentést annak ellenére, hogy ez esetben büntetlenséget élveznének.

Bencze József hozzátette: a Nemzeti Nyomozó Irodán (NNI) belül létrehoztak egy korrupcióellenes nyomozócsoportot a nagyobb horderejű, illetve kiterjedtebb ügyek vizsgálatára, ám a korrupció elleni küzdelem nemcsak a rendőrség feladata. A felderítésben az egyes cégek, szervezeti egységek belső ellenőrzésére, illetve az Állami Számvevőszékre (ÁSZ) vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalra (Kehi) is számítanak.

A közbeszerzési ügyek átláthatóbb szabályozása, a közbeszerzési eljárásokban részt vevők korrupciós kockázatokat feltáró rendszeres átvilágítása és az igazságszolgáltatási folyamatok felgyorsítása is hozzájárulhatna ahhoz, hogy a korrupciós ranglistán elfoglalt "előkelő" helyünkről hátrébb lépjünk - mondta a rendőrfőkapitány.

Kitért arra: a korrupciós kutatásokkal foglalkozó Transparens International felmérése azt mutatja, hogy a vizsgált 80-100 ország közül Magyarország a középmezőny elején foglal helyet, amire nem lehetünk büszkék.

Fóton július 6-án jelentette be a helyi önkormányzat alpolgármestere, hogy a postaládájába ismeretlenek által bedobott hangkazetta tanúsága szerint egy útépítési pályázat kapcsán sokmilliós korrupciós ügy van kibontakozóban. A több tucat fóti út aszfaltozására kiírt tenderen győztes (igen alacsony ajánlatot tevő) cég vezetője, a felügyelőbizottság fideszes elnöke és egy jogász - mindhárman pápaiak - a hangfelvételen arról beszélgetnek, hogyan lehetne "pótmunkázás" módszerével körülbelül 30 milliós pluszpénzre szert tenni, s annak egy részét maguk között szétosztani. A felvételen az is hallható, hogy ezt a gyakorlatot több városban is kipróbálták már, s "baj" esetén "Kövér Lacihoz" lehet fordulni.

A fótiak az ügyészséghez fordultak annak kiderítése érdekében: bizonyíthatóan vesztegetési kísérletről van-e szó. A kazettaügyből országos botrány kerekedett, melynek "mellékszálaként" állítólag további, titkos kazetta is előkerült.

Az önkormányzat háza táján más botrányos ügyek is zajlanak, így például testületi üléseken rendszeresen előfordul fenyegetés, tettlegesség. A város fideszes polgármestere, Mádly Zsolt ellen sorozatos törvénysértésekre hivatkozva fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett a képviselő-testület tíz tagja, s összeállították már azt az iratanyagot is, melyet az illetékes bírósághoz fognak eljuttatni, kérve a polgármester tisztségéből való eltávolítását. Mádly korábban a jegyző ellen indított fegyelmi eljárást, ez ellen az érintett a bíróságnál tett panaszt.

A képviselő-testület tagjainak többsége a legutóbbi ülésén fegyelmi bizottságot állított fel és döntött arról is, hogy a vizsgálat idejére kitiltják a polgármestert az épületből. Móczár Béla, az MDF helyi szervezetének elnöke az MTI-nek csütörtökön azt mondta: okirat-hamisítás gyanúja is felmerült a polgármesterrel kapcsolatban.

Privátbankár
MTI

Bajnai: a pártkasszánál kezdődik a korrupció
2009. június 9.

A pártfinanszírozás a korrupció melegágya, de a törvény megváltoztatásához a képviselők kétharmadára van szükség, és tavaly májusban a legnagyobb ellenzéki párt kilépett a már előkészített megállapodásból - mondta kérdésre válaszolva Bajnai Gordon miniszterelnök, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) keddi rendezvényén Budapesten.

"Azzal az indokkal lépett ki az előkészített megállapodásból a legnagyobb ellenzéki párt, hogy az többe kerülne a választóknak" - tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint a választásra pártonként elkölthető 386 millió forint "a legnagyobb hazugság", de a kormánynak nincs kétharmados többsége ahhoz, hogy a pártfinanszírozási törvényen változtasson.

Bajnai Gordon úgy fogalmazott, hogy Magyarország a régióban átlagosan korrupt ország, a változtatáshoz sok - köztük az előbb említett - lépés mellett a korrupciós ügyeket bejelentők védelmét is meg kell teremteni.

Privátbankár
MTI

Szólj hozzá!

Plain text

  • Engedélyezett HTML formázás: <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
SPAM SZŰRŐ (Captcha)
Ezt a kérdést azért tesszük fel, hogy kiszűrhessük az automatikus spam robotokat.
Image CAPTCHA
Írd be a képen látható karaktereket!