A közszféra megreformálása - kinek milyen ötlete van?

Fórum: 

Mi, akik a közszférában dolgozunk, sokat panaszkodunk a mai rendszerre, részben joggal. Kíváncsi vagyok, hogy kinek milyen ötletei lennének a változtatásra.
Nekem van egy-kettő:

- Hosszútávon egy közös illetményrendszert kéne kidolgozni, mert most nagyon nagy igazságtalanságok vannak a rendszerben. (Ld. közalkalmazott-köztisztviselői bérkülönbség)

- egységes Cafeteria-t kellene bevezetni, az ésszerűség határain belül, se túl sokat, se túl keveset (tehát a mai minimum és a MEH-es 1 milla közé kéne tenni valahová)

- az illetményrendszerben a pályakezdő és az idősebb kollégák bérét közelíteni kellene egymáshoz, de nem az idősebbek rovására. Nem kellene 14 fokozat. Elég lenne egy magasabb kezdőbér mellett 4-5 fokozat. (nem hiszem, hogy 2-3 évente mindig okosabbak lennénk, szerintem 5-10-15 év gyakorlat a mérföldkő.)

- a nyugdíj mellett végzett főállású munkavégzést vissza kellene szorítani, főleg a vezetői beosztásoknál. Ez nem a nyugdíjasok ellen irányul, hanem azért, hogy a rengeteg pályakezdő, középkorú munkanélküli is kaphasson lehetőséget.

- a közszférában is be kéne tartani a 62-65 éves korhatárt. (Tehát a jogviszony nem 70 évesen szűnne meg, mint most.) Én vezetőt már nem neveznék ki ilyen kor felett, egyszerűen azért, mert az utána jövő középkorú kádereknek is lehetőséget kell adni.

- a versenyvizsga dolgot eltörölném, illetve a régi alapvizsgát tartanám meg, amelyet felvétel után a munkáltató fizet

- kérdés, hogy szükséges-e ezt a bonyolult pótlékrendszert fenntartani, ami nem túl következetes

- a teljesítményértékelésbe, minősítésbe nemcsak a közvetlen főnököket vonnám be, mert ez jelenleg csak a mutyiról szól.

- a 13. havit nem tartanám fenn, viszont minden évben kellene kötelező, legalább inflációkövető emelés

- az alap- középfokú végzettségű munkatársakat is meg kellene becsülni

- A tanárképzésbe több minőségi szűrőt kéne beépíteni, visszatenni: pl. külön, a diplomától független tanári vizsga, legalább 1 éves szakmai gyakorlat, persze ez magasabb bért is feltételez.

Hát ennyi, kíváncsi vagyok, hogy az új kormány mit tesz majd a szférával, ahogy most van, már nem sokáig működik a rendszer. (Ld. a fiatalok tömeges átnyergelése más szakmákra, külföldre vándorlása)

A közigazgatás átszervezése kapcsán nagyon örülnék annak, ha valaki többet tudna mondani annál, mint amit én tudok. Az egyik legnagyobb gondot abban látom, hogy semmilyen átfogó tanulmányt nem láttam ezzel kapcsolatban, vagyis attól félek, hogy úgy születik meg ismét egy döntés, hogy azt semmiféle hatástanulmány nem alapozza meg. A felsőbb szinteken titokban lázas tevékenység folyik, a közigazgatásban alsóbb szinten dolgozók megkérdezéséről sem tudok, szinte mindegyik nap azzal kezdődik, hogy az új híreket, rémhíreket megbeszéljük.
A magam részéről teljesen egyetértek azzal, hogy az országos szinten az egyes ágazatokban kialakultak vízfejek, ugyanakkor nem igaz az, hogy ezen szervezetek valamennyi feladatát elláthatnák kistérségi, illetve a megyei szinten. Mindebből következően nem tartom szerencsésnek ezek megcsonkítását, vagy megszüntetését úgy, hogy azt nem előzi meg a feladataik, hatásköreik alapos áttekintése, márpedig ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy erre nem pazarolják az időt a döntéshozók.
Azt sem tudom, hogy az új egységesnek mondott kormányhivatalok megjelenésével megszűnik-e a szakhatósági jogállás, vagy sem. Amennyiben igen, akkor veszélyeztetve látom a szakmai szempontok megjelenését a jövőben. Egy egyszerű példát véve: Ma amennyiben egy engedélyezési eljárás során a szakhatóság nem járul hozzá- mondjuk egy építési engedélyhez - , akkor a hatóság köteles maradéktalanul figyelembe venni a részdöntést. Amennyiben viszont ezt az ügyet egy egységes hivatalban intézik, akkor a hivatal vezetője simán utasításba adhatja az ügyintézőnek, hogy írja alá, különben – lásd a kormánytisztviselőkkel kapcsolatos törvényt – 61 nap múlva az utcára kerül. Ki fogja vállalni a felelősséget azokért a károkért, amely a szakmai szempontok csorbulása miatt keletkezik?
Úgyszintén egy alapos vizsgálatot igényelne az, hogy mely területeken van szükség a hatóságok ellenőrzéseire és mely területeken nincs. Az önkéntes jogkövetést nem tartom ma olyan szintűnek például az élelmiszerbiztonság, a fogyasztóvédelem, vagy a munkavédelem területén, hogy a hatósági ellenőrzést ezen a területen meg kellene szüntetni. Teljesen egyetértek ugyanakkor azokkal a vélekedésekkel, amelyek szerint az ez irányú tevékenységnek nem az a célja, hogy bevételei legyenek, hanem az, hogy a szakmailag megalapozott jogszabályi előírásokat betartsák a kötelezettek. Arra kellene törekedni, hogy a szabályok betarthatóak legyenek, ne kössék gúzsba a vállalkozásokat, hanem segítsék a tevékenységet. Meg kell keresni és el kell törölni azokat az előírásokat, amelyek látszatmegoldások, feleslegesek, vagy ésszerűbb megoldásokkal helyettesíthetőek. Félreértések elkerülése végett: Teljesen egyetértek azzal, hogy a közigazgatás munkáját minél előbb korszerűsíteni kell, de ezt a helyzet alapos – uram bocsá – tudományos kutatása, az alternatív megoldási javaslatok keresése és az egyes variációk várható hatásai elemzése nélkül nem célszerű elkezdeni.

Először is jók az ötletek.

Második: nem azzal van gond hogy milyen juttatás kap az ember, hanem mennyi amit a számlára kap. Szomorunak tartom azt hogy csak a közalkalmazottak nem tudnak normálisan semmit elérni (sztrájk, béremelés....), mi miért nem tudunk teljes sztrájkot tartani, csak szolidalításit.

Tehát a fizetéseket kellene feljebb vinni.

Te is úgy tudod ugye,hogy az írásbelire és a szóbelire is jár a kedvezmény?
Az erkölcsit, már megigényelted?

bocs ezt csak most olvastam.

Igen, én úgy értelmeztem, d feltettem a kérdést a szkennelt anyag elküldésekor. Válasz még nuku.
Az eskölcsit még nem, holnap leszaladok a postára, csak előtte le kéne fénymásolni a felbélyegzettet, hogy ha nem jön meg időben, ne szívjunk.

Kiszámoltam, ahhoz hogy a köztisztviselők bére reálértéken ugyanannyi legyen, mint 1992-ben, a jelenlegi illetményalap 38.650-et emelni kellene 70.000 Ft-ra.
Természetesen ugyanígy emelni kellene a közalkalmazottak bérét is.

Lehetne emelni persze 1 millióra is a pályakezdők bérét a versenyszféra meg nyőgje ki minimálbért fizetve dolgozóinak

Még annyit fűznék hozzá, hogyha 70.000 lenne az illetményalap a mostani 38.650 helyett, akkor lenne a fizetésem 122.000 Ft. Ami egyébként 74.422.
Ennyi.

Ha 70.000 lenne az illetményalap, egy nyelvvizsgával 440.000 körül keresnék. Nem hiszem, hogy ez reális lenne. Apám 30 éves munkaviszonnyal nagyvállalati középvezetőként, többszáz ember munkáltatói jogkörgyakorlójaként felét keresi ennek.
Azért keresnek egyébként a magánszférában minmálbért, mert gyakran nem tudnak többet fizetni olyan magasak az adóterhek és a járulékok. És sok helyen zsebbe sem fizetnek, mert örül a vállalkozó, ha nem megy tönkre, vagy elkölti inkább nyaralásra, kocsira, mert talál ennyiért is bőven embert, akinek kell a minimálbér is jobb híjján. Ha eltörölnék a minmálbért akkor ennyit se fizetnének.
És nem csak a közszféra nem sztrájkolhat. Próbálj meg sztrájkolni egy néhány fős kft.-nél. Előtte azért javaslom szedd össze a cumódat, mert másnap biztos nem kell bemenned. Szerintem ezek a kis cégek alkalmazottai a legkiszolgáltatottabbak. Ritkán (soha) lehet hallani olyan köztisztviselői helyről, amelyet nem lehet betölteni, mert senki nem akarja elvállani. Most a versenyvizsga torzító hatásait leszámítva persze. Ha tudtok ilyenről szóljatok, mert sok jelentkezőt tudnék rá, vagy jelezzétek az illetékes munkaügyi központoknak, ahol biztosan tudnak ajánlani valkit. Szerintem, amíg sokan örömmel vennének egy köztisztviselői állást, addig nem kellene sztrájkolni meg hőbörögni. Közalkalmazotti állásról már inkább hallani, hogy nincs jelentkező. az ő bérük nagyrészt tényleg elég gagyi. Én megszüntetném a bértáblát, illetve tágabb kereteket adnék meg, miközben érdekeltté tenném az intézményvezetőket, hogy ne fizessenek többet, mint amennyi észszerű, viszont a nem vonzó állásokat vonzóvá tudják tenni a magasabb adható bérrel (pl nővérek esetében) Ahogy ezt teszik a magánszférában is. Ott is a keeslet kínálat viszonyai a meghatározóak. Ezáltal a köztisztviselői bérek nagyrészt csökkennének, a közalkalmazottiak pedig nőnének valószínűleg. Ami azért valljuk be, reálisabb lenne, mint a mostani különbségek.

"Ha 70.000 lenne az illetményalap, egy nyelvvizsgával 440.000 körül keresnék."
Ha ez így van, akkor te most is keresel már 220-230 ezret.
Amúgy meg a közszféra sem sztrájkolhat. Ha én sztrájkolnék, ki végezné el a munkát?

Jó, akkor nem az illetményalapot kell emelni, hanem a középfokú köztisztviselőknél a szorzókat. Óriási az eltérés. Most 30 év munkaviszony után egy felsőfokú besorolású köztisztviselő 220300 Ft-ot kap, míg egy középfokú besorolású csak 112100 Ft-ot. Ez szinte a duplája. Na most, ha az ember belegondol, hogy 30 év után ez mennyire kevés, mármint a középfokú végzettségű bérből megérni, hiszen ez nettóban csak 83.941 Ft. És mindez 30 év után.
"Ezáltal a köztisztviselői bérek nagyrészt csökkennének, a közalkalmazottiak pedig nőnének valószínűleg. Ami azért valljuk be, reálisabb lenne, mint a mostani különbségek."
Minek tovább csökkenteni az így is irreálisan alacsony köztisztviselői béreket?
Természetesen együttesen kellene emelni a teljes közszféra bérét normális emberi szinter, amiből már meg lehet élni. Jelenleg a létminimum össszege 78.000 Ft a KSH szerint. Na most ez nettó összeg és én még ennyit sem keresek 12 évnyi munka után. A versenyszférában nem tudnak elvenni tőlem 13.havi bért, étkezési utalványt, stb... Mindig a közszféra szív. Mindig.

Miért kéne minimálbért adni a versenyszféra dolgozóinak? Én megszüntetném a minimálbért, hogy ne legyen akadálya a béremelésnek, mert sajnos mindent a minimálbérhez kötnek és mindenki ehhez viszonyít.

Miért kéne minimálbért adni a versenyszféra dolgozóinak? Én megszüntetném a minimálbért, hogy ne legyen akadálya a béremelésnek, mert sajnos mindent a minimálbérhez kötnek és mindenki ehhez viszonyít.

Szerintem jó ötlet lenne kikérni a megfelelő FÜGGETLEN emberek véleményét, akik teljesen lojálisan látják a problémákat. A kifejezetten közigazgatást tanuló egyetemisták (például a Corvinus Egyetem - Közigazgatástudományi karán) számos jó ötlettel tudnának szolgálni és - ha a saját szemszögemből nézem - szívesen ötletelnének is ilyeneken, akár a tanáraikat bevonva. Én személy szerint lelkes kezdeményezője lennék egy ennek (mert én is az előbb említett felsőoktatási intézményben tanulok).

RENDEZNI KELLENE VÉGRE AZ ÜGYKEZELŐK BÉRÉT IS!!! FELHÁBORÍTÓ, HOGY 10 ÉVENTE VAN SOROS ELŐRELÉPÉS A BÉRTÁBLÁBAN!! NE CSAK AZ ÜGYINTÉZŐK-TANÁCSOSOK-FŐTANÁCSOSOK STB. FIZETÉSÉT EMELJÉK 2-3 ÉVENTE!!!!

RENDEZNI KELLENE VÉGRE AZ
Beküldte: Vendég (nem regisztrált) Időpont: 2010, március 24 - 06:56.
RENDEZNI KELLENE VÉGRE AZ ÜGYKEZELŐK BÉRÉT IS!!! FELHÁBORÍTÓ, HOGY 10 ÉVENTE VAN SOROS ELŐRELÉPÉS A BÉRTÁBLÁBAN!! NE CSAK AZ ÜGYINTÉZŐK-TANÁCSOSOK-FŐTANÁCSOSOK STB. FIZETÉSÉT EMELJÉK 2-3 ÉVENTE!!!!

ÜGYKEZELŐ KOLLÉGÁIM NEVÉBEN CSAK REMÉLNI TUDJUK, HOGY A JOGALKOTÓK EGYSZER MÓDOSÍTANI FOGJÁK AZ ÜGYKEZELŐK BESOROLÁSI BÉRTÁBLÁJÁT ÉS A MI BÉRÜNKET A II-ES BESOROLÁSI TÁBLA SZERINT ÁLLAPÍTJÁK MAJD MEG, HA A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉHEZ KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGET ÍR ELŐ A KTV. MERT JELENLEG A KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ ÜGYKEZELŐK ALAPFOKÚ ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ BESOROLÁSI BÉRT KAPNAK. A KÖZIGAZGATÁSBAN PEDIG MINIMUM KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL LEHET BEKERÜLNI.

OK, akkor bocsánatot kérek, és pontosítok, abból indultam ki, hogy nálunk mi a helyzet. Nálunk középfokű végzettséggel mindenki a II-es besorolási osztályba kerül, és még pár éve is vettek fel érettségi nélkü ügykezelőt, véletlen pont valakinek a valakijét. Mindenesetre könyvelő nővérem az ország egyik legismertebb húsipari cégénél irigyelné az ügykezelők fizetését, pedig némileg több a felelőssége és a munkája (megint saját munkahelyi tapsztalataimról írok). Egyébként nyugodtan át lehet menni a magánszférába, ha valaki úgy érzi, hogy ott jobban boldogul. Azzal fogják kezdeni nagy valószínűségel, hogy be se jelentik. Én tudnék jelentkezőket szép számmal a magánszférából vagy önhibájukon kívül munkanélkülieket (pl. nincs ismerősük a közigazgatásban), akik örömmel punnyadnának a közigazgatásban az itteni alacsony bérért.

OK, akkor bocsánatot kérek, hozzászólónak

A magánszférában még mindig igaz az, hogy a dolgozót minimálbérre jelenti be a jól menő foglalkoztató vezetője, illetve a hatóság előtti cég képviselője, azaz a könyvelő, a munkabérkülönbözetet pedig a munkavállaló zsebbe kapja (APEH-os ellenőrzési tapasztalat). Biztosan így van ez a nővéred esetében is, mivel ezt csak jól működő vállalkozások merik bevállalni.A könyvelő felelősségteljesebb munkáját nem vitatom egy ügykezelővel, de még egy több diplomás ügyintézővel, vagy vezetővel szemben sem (magánszférai tapasztalat).
A közigazgatásba pedig nem mindig hátszéllel kerül be az ember, engem pl. 296 jelentkező közül választottak ki. És nem minden ügykezelő punnyad a közigazgatásban, ezt inkább az ügyintézőkről lehetne elmondani (tapasztalat a közvetlen környezetemből). Szép napot !

Szerintem ez egy örök, szinte lezárhatatlan vita a köz- és a magánszféra között.Mindkét szektorban vannak "punnyadós, jól fizető állások, ám nem ez a jellemző.
Az átlagember, akinek nincs ismerőse, rokona, szeretője stb. szív és kész.

A közszférában sok igen hajtós és nagyon rosszul fizetett állás van, pl. okmányirodai ügyintéző, ügykezelő. Ott nagy is a fluktuáció.

Ügyekezelőknél nincs fluktuáció, mert ezt a rabszolga munkát ennyire megalázó (több évtizedes munkaviszony után a bérminimumért) bérért csak az idősebb generáció dolgozói látják el, a fiatalok ezt a fajta feladatot nem vállalják el.

Egyetértek. Az ügykezelők tényleg nincsenek könnyű helyzetben.

Szerintem érdemes az ügykezelőknek megszerezni egy érettségit. Ne már, hogy a közigazgatásba enélkül felvesznek embereket irodai munkára, miközben diplomások nem találnak munkát.

Szerintem érdemes az
Beküldte: Vendég (nem regisztrált) Időpont: 2010, március 25 - 15:08.
Szerintem érdemes az ügykezelőknek megszerezni egy érettségit. Ne már, hogy a közigazgatásba enélkül felvesznek embereket irodai munkára, miközben diplomások nem találnak munkát

Ügykezelők iskolai végzettségének a ktv. középfokú végzettséget ír elő. Az északi régióban diplomás emberek ügykezelői munkát végeznek évek óta diplomás bérért. Diplomás kollégáimnak büdös a munka, legtöbbjük azt sem tudja, miért veszi fel a fizetését. Szép napot !

Totális tévedés, hogy nincs érettségijük az ügykezelőknek!!! Ez az alapfeltétele, hogy egyáltalán a közszférában dolgozhass!! Ennyire el vagy szállva a diplomádtól?!!

Az előzményhez annyit szeretnék hozzátenni, hogy az ügykezelők alkalmazásához nem feltétel az érettségi megléte. Elegendő középfokú szakképesítéssel való rendelkezés(pl. gyors-gépíró képesítés) - ezért ajánlom, hogy először olvasd el a Ktv-t, majd ezután háborodj fel....

Az APEH-os ellenőrzési tapasztalatra hivatkozónak:

Mi alapján mondhatod , hogy ez biztosan így van a nővérem esetében is? Mi alapján jelentheted ezt ki egy ismeretlenről? Az igazság, hogy semmit nem kapnak zsebbe. Még a tényleges bérüket is sajnálják kifizetni.
A 296 jelentkező közül pedig biztosan nem a szövegértelmezési képességeid miatt választottak. Nem írtam olyat, hogy mindenki hátszéllel kerül be, és azt sem ,hogy minden ügykezelő punnyad. Kifejezetten kihangsúlyoztam, hogy ez nálunk van így. Nálunk az ügyintézők is punnyadnak. Jobban jár az, aki lemarad a munkájával. Nálunk!!! Nem az a kérdés, hogy van-e olyan, aki nem ismerős útján kerül be. (Nálunk is van ilyen azért) Hanem az, hogy a lehetőség megvan a visszaélésre, amin változtatni kellene.

Az előzményhez hozzászólónak:

Tisztában vagyok vele, hogy ügykezelő lehet valaki érettségi nélkül is. Ha jól emlékszem, nem állítottam, hogy nem. Szóval nem nekem kellene a Ktv.-t elolvasni (megtettem néhányszor), hanem inkább neked elolvasni a hozzászólást, amire reagálsz, és nem saját agyrémeiddel vitába szállni. Ajánlom, hogy a tényleges szöveget olvasd el és fogd fel, és utána háborodj fel.
A gondom megint csak azzal van, hogy az illetőt azért vették fel, mert volt ismerőse. Ezen kéne változtatni.

Tapasztalatból írom vagyonosodási vizsgálat célcsoportja a könyvelők voltak. Tízből kilenc esetben nem tudott a könyvelő elszámolni, a csinos kis vagyonkájával. Számláján meglehetősen sok pénz volt, fizetése viszont a minimálbér. A különbözetről nem tudott elfogadható magyarázatot adni. Még egyszer leírom, hogy csak a jól menő vállalkozónál vannak a munkaszerződés szerinti munkabérre bejelentve a dolgozók, ők ugyanis egy esetleges ellenőrzést nem mernek megkockáztatni, mert mindenkinél lehet találni hiányosságot, amiért bírságot lehet kiszabni.

Egyrészt ez nem jelenti azt, hogy a nővéremnek is van ilyen jövedelme (mégegyszer írom, az ország egyik vezető húsipari cégénél dolgozik, ahol valóban nem kockáztatnak), másrészt a tisztesség kedvéért írhatnál több adatot is erről a vizsgálatról. Pl. kik végezték, mikor, hány emberen, mi alapján válogatták a vizsgált személyeket/könyvelőket? Mert ezek az adatok így nem sokat modanak a valóságról. Az ilyen forrás, módszertan stb. nélküli statisztikát a politikusok pont azért kedvelik, mert így bármit be lehet bizonyítani, meg ugyannak az ellenkezőjét is, ha később az lenne az érdekük. Mondjuk azt, hogy a nővérem adócsaló, azt azért még ebből is nehéz bizonyítani.

A vizsgálattal kapcsolatos adatok adótitkot képeznek. De úgy látom nagyon érdekel, hogyan zajlik a vizsgálat? Vajon miért?

Már leírtam a hszemben, hogy miért nem tisztességes anélkül hivatkozni egy statisztikára, hogy ismertetnénk a felmérés körülményeit is, de látom a szöveg értelmezéssel még mindig problémáid vannak, ezért most olvass szééépen laaassaan: ha nem tudjuk mi alapján válogatták a vizsgálatba bevont személyeket (vagyis a minta mennyire reprezentatív), akkor nem lehet eldöntetni, hogy az adatok mennyire igazgak az egész sokaságra. Ha például kiválasztok három szobafestőt, akikről tudom, hogy feketén dolgoznak, és utána azt írom, hogy három szobafestőből három feketén dolgozik egy felmérés alapján, akkor éppen olyan tisztességtelen vagyok, mint te az ilyen levegőbe beszéléssel. Az hogy az APEH hány személyt vizsgált és mi alapján válogatta őket, nem hiszem, hogy adótitok lenne. (nem egyes személyek konkrét adatait kérdeztem, de szövegértési nehézségekkel persze ezt nem ismerheted fel) Ha meg titok, akkor ne beszélj róla. Az titok, hogy hány személyt vizsgáltak és mikor, de az nem, hogy hánynál találtak problémát? Érdekes.
A legrosszabb, hogy ilyen emberek lehetnek köztisztviselők (állítólag 200 valahányból kiválasztva, ideje lenne átgondolni a kiválasztási rendszert), akik egy ismeretlent, akiről a foglalkozását kivéve semmit nem tudnak, elítélnek egy állítólagos vizsgálat miatt. Vagy célozgatsz, hogy vaj van a fejemen, mert megkérlek finoman, hogy ne beszélj konkrét adatok nélkül a levegőbe. Hogyan tudsz így pártatlanul eljárni köztisztviselőként? A mérhetetlen butaságod, a kisebb rossz, arról nem tehetsz, de arra, hogy gyakorlatilag adócsalónak nevezel ismeretleneket, arra nincs mentség.

Az APEH dolgozói között vannak szellemi fogyatékosok is, de vigyáznak, arra hogy a pszichológus csak az újakat vizsgálja. A régiek baráti kör mutyizós része, majd az újak dolgoznak a szellemileg képtelen emberek helyett, ha nem teszik kirugjuk őket. Ezért van a szerződés munkaviszony az APEH-nál olyan régen, vagy ezért hozták létre a közigazgatásban a 6 hónap próbaidőt és a közig. versenyvizsgát.

Oldalak

Szólj hozzá!

Plain text

  • Engedélyezett HTML formázás: <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
SPAM SZŰRŐ (Captcha)
Ezt a kérdést azért tesszük fel, hogy kiszűrhessük az automatikus spam robotokat.
Image CAPTCHA
Írd be a képen látható karaktereket!