A tartós gazdasági versenyképtelenség okai: Az etikátlan magatartás, a bonyolult és rossz jogszabályok és a pártfinanszírozás tisztátalansága

A felső vezetők harminc százaléka nem utasítaná el a korrupciót
2011. február 11.

Egy feltételezett korrupciós helyzetben a magyarországi cégek felső vezetőinek harminc százaléka nem utasítaná vissza a korrupciós ajánlatot – ismertették az Ernst & Young szakértői pénteken annak a háromszáz céget átfogó felmérésnek az eredményét, amelyet az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézettel közösen végeztek tavaly novemberben.

A vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezett felső vezetők szóbeli tájékoztatása szerint az úgynevezett korrupciós együttható tíz százalék, azaz a megszerzett üzlet értékének tíz százaléka kerül valakinek a zsebébe – mondta Bíró Ferenc, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelés üzletág vezetője. (A felmérésben az ötven főnél többet foglalkoztató, 250 millió és tízmilliárd forint közötti árbevételű cégek vettek részt.)

Etikai forródrótot a válaszadók 11 százaléka alkalmaz, míg Nyugat-Európában ez az arány megközelíti a kilencven százalékot – közölte Pintér Zoltán, az Ernst & Young szakértője, hozzátéve, hogy az etikai kódexszel rendelkező cégeknek is csak a harmada rendelkezik etikai forródróttal. (Az etikai kódex a vállalat etikus, azaz üzletileg átlátható, kiszámítható és szabályszerű működését tartalmazó gyűjtemény, az etikai forródrót pedig egy olyan eszköz, amelyen a korrupciót észlelő, tapasztaló anonim bejelentő azonnali közlése eljut a cég illetékeséhez.)

Egy etikai kódex a vállalkozások működését kiszámíthatóvá, átláthatóvá teheti, ezáltal csökkenthető a korrupciós kockázat – magyarázták az Ernst & Young szakértői. A kutatás kimutatta, hogy a cégen belüli etikai vétségeket 36 százalékban bejelentés alapján tárták fel, ugyanakkor a feltárt etikai vétségek 33 százalékában semmilyen intézkedés, retorzió nem történt.

Az Ernst & Young szakértői meglepőnek nevezték, hogy a válaszadók 43 százaléka szerint vállalatuknál nem volt etikai vétség. A felmérésből levonható egyik legfontosabb következtetés, hogy a jogszabályi környezet kiszámíthatatlansága, változékonysága, jelentős korrupciós kockázatot jelent. A válaszadók csaknem fele úgy vélte, hogy a jogszabályi környezet sok kiskaput hagy, ami a jogszabályok egyedi értelmezésére ad lehetőséget.

Arra a kérdésre hogy a korrupciós ügyek hány százaléka kerül Magyarországon nyilvánosságra, a felmérés készítői tíz százalékot mondtak, azaz a korrupciós ügyek kilencven százaléka rejtve marad. A felmérés kapcsán az Ernst & Young szakértői rögzítették: egy gazdaság versenyképességét, fejlődési lehetőségeit alapvetően meghatározza intézményi és szabályozási környezete.

A magas korrupciós kockázat, a korrupció miatti bizonytalanság aláássa mind a gazdaság versenyképességét, mind a vállalatok közötti szerződéses kapcsolatokat és a vállalkozások közintézményekkel való kapcsolatait. A korrupció alapjaiban rombolja egy társadalomban a bizalmat.

A korrupció visszaszorításában jelentős szerepe lehet egy jól megszerkesztett és erős szankciókat tartalmazó pártfinanszírozási törvénynek – jelentette ki Bíró Ferenc, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelés üzletágának vezetője.

Magyar Nemzet
KA
MTI

Hozzászólások

Tóth István János: Túl magas a korrupciós kockázat Magyarországon
2011. február 14.

Az InfoRádió által megkérdezett közgazdász szerint meglepően magas aránynak számít, hogy egy felmérés alapján a magyarországi felső vezetők harminc százaléka egy feltételezett helyzetben nem utasítaná vissza a korrupciós ajánlatot. Az InfoRádió Aréna című műsorában Tóth István János azt is elmondta, hogy a korrupciós kockázatok milyen veszélyt jelenthetnek.

Négyféle korrupciós helyzetet vázoltak fel a vállalatvezetőknek a felmérésnél. Olyan eseteket, amiket le kell tagadni - mondta el Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Azt mondták például az interjúalanynak, hogy nagyon nehéz a cége helyzete, elvesztette a piaci megrendelések harminc százalékát. Jön azonban egy újabb megrendelő, és azt mondja, komoly megrendelést hoz, de csak abban az esetben, ha neki tíz százalékot visszautalnak.

Egy másik kérdés engedélykérés esetét modellezte, a harmadik egy APEH-ellenőrzését, komolyabb bírságokkal, a negyedik pedig közbeszerzési eljárásról szólt az elsőhöz hasonló feltételekkel - részletezte a közgazdász.

Harminc százalékuk helyből azt mondta, hogy nem utasítaná el az ajánlatot, illetve akadtak olyanok is, akik nem kívántak válaszolni. Utóbbiakat szintén az elfogadást választókhoz lehet sorolni, és voltak, akik azt mondták: megfontolnák, mit tegyenek - tette hozzá Tóth István János, aki nagyon magasnak tartja a csaknem egyharmados arányt.

Jogkövetésre kell ösztönözni

Figyelembe kell vennie tehát a politikai és a gazdasági elitnek is, hogy a korrupciós kockázatok léteznek, és ezt nem lehet a törvényalkotásnál sem figyelmen kívül hagyni - folytatta Tóth István János.

A médiatörvény ebből a szempontból épp azt mutatja, miként lelhet olyan törvényt alkotni, amely lehetőséget adhat a korrupciós kockázatnak. Hiszen a bírságok pontos összege nincs előre egyértelműen leírva, hanem nullától több tízmillióig tud a hatóság büntetni - vélekedett a közgazdász.

Tóth István János szerint az nem lehet érv, hogy majd meglátjuk, jól működik-e, és ha nem, akkor kijavítjuk, mert ez költséges eljárás. A törvénynek ugyanis a gazdasági szereplőket jogkövetésre kell ösztönöznie. Ha azonban a megfogalmazás nem egyértelmű, akkor ez nem sikerülhet - jegyezte meg a szakember.

A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint!

InfoRádió
Hanganyag: Ignáth Márk

További cikkek tömege itt olvasható: Privát Kopó

MSZP és Fidesz: évtizedekig kéz a kézben loptak

Balsai fia a Köztársasági Elnöki Hivatalban: „ezzel nincs probléma”
2011. február 14.

Megbízási szerződés alapján végez ügyvédi tevékenységet Balsai István fideszes képviselő fia a Köztársasági Elnöki Hivatalban (KEH). A Blikk információi szerint ifj. Balsai István nyílt pályáztatás nélkül jutott a közpénzes megbízáshoz.

A képviselő szerint „ezzel nincs probléma”, mert közintézmény is választhat bizalmi alapon ügyvédet. Balsai elmondta még: nem feltétlenül kell tudnia arról, hogy felnőtt fia hol dolgozik.

Szeptemberben egyébként úgy módosították a közbeszerzési törvényt, hogy jogi szolgáltatások esetén az állami intézményeknek nem kötelező közbeszerzési pályázatot kiírniuk.

A KEH egyelőre nem válaszolt a Blikknek arra, hogy milyen feladatokat és mennyi pénzért lát el a politikus fia, honlapjukon pedig nem frissítették a gazdálkodásukról szóló adatokat.

Privát Kopó
FH

Fantomlabor százmilliókért: sikkasztás?
2011. február 14.

Nem csak filozófusoknak utalt kutatásokra több százezer forintot a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH). Két egykori katonatiszt és egy orvos ezredes a főszereplője annak a történetnek, amely egy állítólag egyedülálló gyorsdiagnosztikai csodalabor megalkotásáról szól.

Pontosabban csak a létrehozásának tervéről, hiszen a berendezés a mai napig nem készült el, pedig több mint hatszázmillió forint közpénzt nyert el rá az NKTH-tól egy konzorcium.

Az ügyben sikkasztás, erre való felbujtás, hűtlen kezelés, számviteli fegyelem megsértése gyanújával tettek feljelentést, az ötletgazdák közül ketten eljárás alatt állnak: F. József orvos ezredes az Állami Egészségügyi Központ egykori főosztályvezetője és G. László, a gazdasági tárca volt főosztályvezetője.

A fantomlabor építésébe bevonták a Honvédelmi Minisztérium (HM) legnagyobb vállalatát, a HM EI Zrt.-t is mint a támogatásokra pályázó konzorcium vezetőjét. A cég a szocialista Szekeres Imre honvédelmi minisztersége idején nyerte el a százmilliókat, amikor az elnöki székben a tárcavezető bizalmasa, Nagy Imre - a rendszerváltozás idején a KISZ utolsó vezére - ült.

Az ügybe belekeveredett az állami társaság egyik leányvállalata is, amelyben Vajda József, a katonai hírszerzés egykori főigazgató-helyettese tevékenykedett ügyvezetőként.

Privát Kopó
Magyar Nemzet

Meghökkentő mesék Selmeczi Gabriellától - nálunk olvashatja!
2011. február 12.

Selmeczi Gabriella váltig állítja: több mint 5 éve nem bírálta el részletfizetési kérelmét az adóhivatal. A 2 millió forintos vagyonszerzési illeték „azóta 400 ezer körülire csappant, mivel minden évben adótúlfizetésem volt, és ezt a részt jóváírják” - közölte a Blikk munkatársával a fideszes politikus. Kérdés: igazat állít-e?

- Ingatlant vásároltam, és kirótták az illetéket, amire részletfizetést kértem - mondta a Blikknek a miniszterelnöki megbízott. - Vártam az APEH válaszát, ám a mai napig nem érkezett semmi. A 2 millió forint azóta 400 ezer körülire csappant, mert időközben minden évben adótúlfizetésem volt, és ezt a részt jóváírják. 2005 óta a vagyonnyilatkozatomban az alaptartozást, vagyis a 2 millió forintot tüntettem föl - közölte a bulvárlappal Selmeczi.

Nézzük részleteiben a politikus asszony állításait:

1. „Ingatlant vásároltam, és kirótták az illetéket, amire részletfizetést kértem.”

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján a következő tájékoztatást találtuk a részletfizetés előterjesztésével kapcsolatban:

„Amennyiben az illeték megfizetésére kötelezett nem tudja egyösszegben megfizetni a kiszabott illetéket, akkor arra kérelemre részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá: átmeneti jellegű, tehát az illeték későbbi megfizetése valószínűsíthető. A részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az illeték egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.” Vajon Selmeczinél melyik ok állhatott fenn? Ezt firtató kérdésünkre továbbra is várjuk írásos válaszát, amelyet közölni tervezünk.

2. „Vártam az APEH válaszát, ám a mai napig nem érkezett semmi.”

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint a benyújtott részletfizetési kérelmeknél lehet ugyan csúszás, de ilyenkor sem évekről van szó. Az, hogy öt évig ne válaszoljanak egy beadványra, gyakorlatilag lehetetlen. (De mivel Magyarországon esett meg az eset, a turpisság nem zárható ki teljesen… - privatkopo.hu)

3. „A 2 millió forint azóta 400 ezer körülire csappant, mert időközben minden évben adótúlfizetésem volt, és ezt a részt jóváírják.”

Adószakértőnk véleménye szerint Selmeczi ezen állítása „mesébe illő”, hiszen 2009. január 1. napig kizárólag az adózó külön kérelmére vezethette át az APEH az egyik adónemben mutatkozó túlfizetést egy másik adónemben keletkezett tartozás kiegyenlítésére/csökkentésére. Amennyiben Selmeczi 2006-ban, 2007-ben, és 2008-ban kérvényezte volna az adótúlfizetés átvezetését 2 milliós illetéktartozása csökkentésére, az adóhivatal biztosan felfigyelt volna a 2005 óta fennálló illetéktartozására, azzal együtt pedig részletfizetési kérelmének elbírálatlanságára is.

2009. január 1-jétől külön kérelem nélkül, hivatalból is átvezetheti az APEH az adótúlfizetést másik adónemben fennálló tartozás kiegyenlítésére, erről a hivatal levélben tájékoztatja az adózót.

4. „2005 óta a vagyonnyilatkozatomban az alaptartozást, vagyis a 2 millió forintot tüntettem föl.”

Amennyiben megfelel a valóságnak a miniszterelnöki megbízott azon állítása, hogy a 2005-ben keletkezett „2 millió forint azóta 400 ezer körülire csappant, mert időközben minden évben adótúlfizetésem volt, és ezt a részt jóváírják”, akkor a nyugdíjvédő a 2006., 2007., 2008., 2009., és 2010. évi képviselői vagyonnyilatkozataiban valótlan adatot közölt tartozását illetően. Vajon miért?

Amit a vagyonnyilatkozat mutat

Selmeczi Gabriella képviselő múlt hónapban leadott, tavalyi évre vonatkozó vagyonnyilatkozata szerint több ingatlannal is rendelkezik:

- Törökbálinton egy közel 300 négyzetméteres ingatlan, 1347 négyzetméteres telekkel. (fele részben tulajdonos)
- Abádszalókon egy 1423 négyzetméteres telken lévő üdülő. (tulajdonos)
- Budaörsön egy 861 négyzetméteres raktár, illetve üzlet. (tulajdonos)
- Abádszalókon 8002 négyzetméteres termőföld. (fele részben tulajdonos)
- Abádszalókon csaknem 2 hektár termőföld. (tulajdonos)
- Abádszalókon majdnem 4 hektár termőföld. (fele részben tulajdonos)
- Abádszalókon több mint 2 hektár erdő. (egyharmad részben tulajdonos)

Képviselői juttatása a 2011. januári adatok szerint:

- Bruttó tiszteletdíj: 394.230 Ft.
- Választókerületi pótlék: 236.536 Ft.
- Lakhatási támogatás: 115.950 Ft.

Összesen: 746.716 Ft.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a minap így panaszkodott: „Az a baj, hogy az emberek azt hiszik, a politikus alapból hazudik”.
És tényleg.

Privát Kopó

Kolomptel az OCÖ-ben: büntetőfeljelentés Kolompárék ellen
2011. február 12.

Büntetőfeljelentést tett az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) hivatalának átadás-átvétele kapcsán feltárt hiányosságok miatt Farkas Flórián, a szervezet elnöke. A cigány szervezetet korábban uraló Kolompár-társaság 419 db mobiltelefont használt, ennyi készülék az OCÓ irodavezetője szerint a parlamentben sincs.

Az OCÖ vezetője, fideszes országgyűlési képviselő az önkormányzat fővárosi, Dohány utcai székházában tartott, terepbejárással egybekötött pénteki sajtótájékoztatón azt mondta: a jelenlegi körülmények között a munkát nem tudja vállalni. Hozzátette, hogy az általa ígért új szemléletű, erkölcsös, törvényes és szakmai politika alapján büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mivel Kolompár Orbánék leköszönésétől mostanáig 113,2 millió hiányt tártak fel, és az előző vezetés sok tízmillió forintnyi értéket, hivatalos dokumentumokat hanyagul kezelt.

- Első nap, amikor idejöttem, azzal szembesültem, hogy 419 db mobiltelefont használ az önkormányzat - nyilatkozta a bejáráson Dombóvári Ildikó, az OCÖ megbízott hivatalvezetője. - Hát ennyi szerintem a parlamentnek nincs. Ennek csak az alapdíja havonta 712 ezer forint, mert egy nagyon előnytelen szerződést kötöttek - tette hozzá.

Privát Kopó
Heti Válasz

A korrupciós ügyek nagy része feltáratlan marad
2011. február 11.

Miközben évente 400-500 ezer bűncselekmény jut a hatóságok tudomására Magyarországon, az elmúlt 35 év alatt csupán egyetlen évben szerzett tudomást ezernél több korrupciós ügyről az igazságszolgáltatás - hangzott el azon a konferencián, amelyet a Transparency International szervezett.

Ligeti Miklós, a Belügyminisztérium osztályvezetője a pénteki konferencián azt mondta: 2009-ben a hivatali visszaélés miatt indított eljárások közül mindössze 300 esetben jutottak el a vádemelésig, a többi ügyet bizonyítottság vagy bűncselekmény hiányában meg kellett szüntetni.

A pénteken kezdődött, "A büntetlenség vége" című tanácskozás témája a büntető igazságszolgáltatás korrupció elleni fellépése, az eseményen ügyészek, bírák, rendőrtisztek, igazságügy- és belügyminisztériumi vezetők, kriminológusok, jogszociológusok vettek részt.

Kovács Attila, a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője közölte: az állami szervektől - különösen a nagy felügyeleti és ellenőrző intézményektől, mint a KEHI, az APEH, az ÁSZ és a PSZÁF - egyáltalán nem, vagy legfeljebb elvétve érkezett korrupciós ügyekben feljelentés a nyomozó ügyészségekre. A főügyészség osztályvezetője azt is mondta, az ügyészi szervezet külön státuszokat kapott a korrupciós bűncselekmények elleni speciális ügyészi szervezeti egységek létrehozására, amelyekben 47 ügyész tevékenykedik majd, várhatóan tavasztól.

hvg.hu