Találgatások a háttérintézmények sorsáról

A miniszterek véleménye nem számít, tiltakoznak a Lázár-lista ellen

2016. január 25.

A kormány több minisztere is határozott ellenvéleményt képviselt múlt szerdán a kormányülésen ­Lázár János háttérintézményeket megszüntető 73-as listájával szemben – tudta meg a Népszabadság. A tárcavezetők vitatták, hogy minden intézményt ugyanazzal a logikával lehetne kezelni. Az előterjesztés szerint azonban a tárcavezetőknek csak egyetértési joguk lesz.

Nem Lázár János magánakciója volt a kormányzati háttérintézmények megszüntetésének javaslata. Ez

Orbán Viktor centralizációs tervének egyik eleme, amivel elkezdődik a magyar közigazgatás „klikkesítése”

írta le a javaslat valódi célját egy a kormányzati elképzeléseket jól ismerő forrásunk. A kormányfő karácsony előtt szignálta Lázárra a feladatot, az erről szóló kormányrendelet pedig február 1-jei határidőt szabott az előterjesztés benyújtására.

Ennek ellenére a lapunkhoz kiszivárgott információk szerint volt olyan miniszter, aki Lázár János 73 intézmény leépítéséről, illetve beolvasztásáról szóló listáját puccsként élte meg a múlt szerdai kormányülésen. Az előterjesztést vitatók abban a hiszemben voltak, hogy a háttérintézmények sorsáról a tárcavezetők döntenek majd. A kormányülésről a Népszabadsághoz kiszivárgott hírek szerint ugyan az előterjesztés nem lepte meg sem Balog Zoltánt, sem Pintér Sándort, sem Seszták Miklóst, de mindhárom miniszter határozott ellenvéleményt fogalmazott meg, és azzal fordult a miniszterelnökhöz, hogy nem szabad „ugyanabban a logikában kezelni” a 73-as listán szereplő összes intézményt. Azaz szükségesnek tartják, hogy legyenek kivételek.

Különös szituációk is keletkezhetnek. Ilyen például Maruzsa ­Zoltánnak, az Oktatási Hivatal vezetőjének az esete. Maruzsa – aki tavaly augusztusban került az OH élére – korábban felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár volt ­Balog Zoltán tárcájánál, de konfliktusai akadtak Palkovics László felsőoktatási államtitkárral, és távoznia kellett. Kérdés, hogy ismét helyettes államtitkár lesz-e Maruzsa, vagy intézményvezetőként már egy leértékelt státuszt kap.

A lapunkhoz pénteken eljutott miniszterelnökségi előterjesztés második oldalán az Egyeztetésben részt vevők címszó alatt egy rubrikában fel vannak sorolva a minisztériumok, de mellettük csak az szerepel: „egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak”.

A minisztereknek tehát nem lesz perdöntő a véleményük.

Az egyetértés vagy véleményezés joga persze nem jelenti azt, hogy a tárcavezetők, illetve a célkeresztbe került háttérintézményi vezetők ne lobbizhatnának személyes befolyásukat is latba vetve Orbán Viktornál. Így akár módosulhat is az ominózus lista.

„Viszont csak néhány pontban” – jegyezte meg egy kormányzati forrásunk tegnap, aki felhívta a figyelmet, hogy az „átláthatatlan államigazgatási dzsungelhez”, a feladat nagyságához képest a miniszterelnök szokatlanul rövid határidőket szabott. Lázár Jánosnak április 15-ig már a konkrét átalakítási javaslatot kell letenni az asztalra, július elejétől pedig életbe lép az új rendszer.

A gyorsasággal minden bizonnyal épp azt szeretné a kormányfő megakadályozni, hogy egyéni szempontok, személyes érdekek érvényesüljenek. A háttérintézmények számára a tét nem kicsi: nem csupán arról van szó, hogy több tíz- vagy százmilliárdos büdzsével rendelkeznek, de milliárdos közbeszerzéseket is kiírhatnak. Ez azt jelenti, hogy az államigazgatás e szegmensében olyan gazdasági csoportérdekek és külső „befolyások” is megjelenhetnek, amelyek a kormányfői akarat hatósugarán kívül esnek.

Orbán Viktor környezetében remélik, hogy az intézmények átvilágításával

kikerülnek a rendszerből az utolsó Simicska Lajoshoz közeli emberek,

és ezzel együtt a hadállások is. Július elseje után minden „folyamat” a gigaminisztériumokhoz, illetve a hivatalos közigazgatási egységekhez kerül, melyek fölött teljes az állami kontroll.

A kormányfő által megnevezett hivatalos cél: a hatáskör alapú átrendezés a teljes államigazgatásban. A megszüntetett háttérintézményektől a stratégiai (politikai) kompetenciák kerülnek miniszteriális szintre, míg az adminisztratív-hivatali hatáskörök a járási, illetve a kormányhivatalokhoz. Kérdés, hogy a változtatásokkal mennyire erősödik Lázár János befolyása, és hogy a miniszterelnök politikai akaratát megtestesítő törvényjavaslatok átfuttatása a rendszeren a jövőben valóban akadálymentes lesz-e.

Népszabadság
Csuhaj Ildikó


Óriási minisztériumokat, még lassabb ügyintézést hoz Lázár terve

2016. január 23.

Hatalmas minisztériumokhoz és átláthatatlan működéshez vezetne, ha a kormány tényleg beolvasztaná a központi államigazgatásba az eddig függetlenként működő háttérintézményeit. Csökkenhet a szakmai önállóság a politikai akarattal szemben, az egészségügyben lassulhat a döntéshozatal, miközben egyáltalán nem biztos, hogy valóban csökkenteni tudnák a hivatalnokok számát.

Hetvenhárom állami intézmény szűnhet meg a közeljövőben, jelentette be csütörtökön Lázár János miniszterelnökségi miniszter. A megszűnő hivatalok listáját a VS közölte, amely szerint tizenhármat teljesen megszüntetnének, hatvannak pedig valamelyik minisztérium lehet a jogutódja. Lázár a bürokráciacsökkentéssel indokolta az átszervezést. Szerinte előfordul, hogy egy háttérintézmény nagyobb mint az adott minisztérium, vagyis növelik a bürokráciát. Az érintett hivatalokban 50 ezren dolgoznak, akiknek egy része a VS szerint elbocsátásra számíthat.

A minisztériumokhoz kerülő hivatalok egy része hatósági feladatot lát el. Ilyen az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) összes hivatala, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Nemzeti Közlekedési Hatóság és az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség is. Ezen kívül megszűnne egy sor kutató és szolgáltató hivatal is, egy részük jogutód nélkül (például az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet vagy a Nemzeti Művelődési Intézet).

De pontosan milyen hivatalokat darálna be a kormány, és vajon tényleg csökkenhet a bürokrácia?

Ezt nem vállalná be egy nyugati demokrácia

Bár hivatalos kormánydöntés még nincs, a meglevő információk alapján nem biztos, hogy ténylegesen csökkenni fog a bürokrácia. Erről Gajduschek György közigazgatási és közpolitikai szakértő, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa beszélt az Abcúgnak. Szerinte az új rendszer ehelyett kezelhetetlen méretű minisztériumokhoz és a szakmai függetlenség csorbulásához vezethet.

“Lehet, hogy egy-két vezetői szintet meg lehet szüntetni funkcióváltozás nélkül, de a beolvasztás egyszerűen nagyobb minisztériumokat fog eredményezni” – mondta. “Több tízezer fős, kezelhetetlen minisztériumok jöhetnek létre, amelyek a miniszterek számára sem áttekinthetők. Nem véletlen, hogy az üzleti életben sincsenek ekkora, hierarchikusan működő vállalatok. Ezt azért sem vállalná be egy nyugati típusú demokrácia, mert a miniszter politikailag felelős azért, ami a minisztériumban történik. Nem tudom elképzelni, hogyan tudná például Balog Zoltán egyszerre koordinálni az ÁNTSZ-t, a Nébihet és az Oktatási Hivatalt” – folytatta.

A központosítás beleillik abba a csúcsminisztériumi rendszerbe, amelyet az Orbán-kormány 2010 után hozott létre. “Az egykori szocialista országokban általános probléma, hogy a minisztériumok a maguk logikáját követik, a kormányzat pedig nem tud egységes akaratot képviselni” – mondta Gajduschek, aki szerint a korábbinál kisebb, Orbán-féle nyolc minisztériumos rendszer ebben előrelépést hozott, a mostani változás viszont túl sok feladatot vinne a minisztériumokba.

Csökkenhet a szakmai önállóság

“A most megszüntetendő hivatalok nyugati mintára jöttek létre a rendszerváltás után. Akkor is, és az általam ismert országokban ma is mindenhol azt gondolják, hogy a végrehajtó szerveknek semmi keresnivalójuk a stratégiai kérdésekkel és az általános tendenciákkal foglalkozó minisztériumokban” – mondta Gajduschek. “Az eredeti modellben olyan szakemberek vezetik ezeket a hivatalokat, akiket azért választottak ki, mert végigjárták a szamárlétrát, és alkalmasnak bizonyultak. Ilyen mondjuk az országos tisztifőorvos” – folytatta.

Bár szerinte ezekben a pozíciókban többségében ma is politikai kinevezettek ülnek, ha a hivatalokat a minisztériumokhoz sorolják, hivatalosan is a miniszterek, vagyis politikusok lesznek a vezetőik. “Egy ilyen rendszerben csökkenhet a szakmai önállóság a politikai akarattal szemben” – mondta.

Gajduschek szerint mivel a hivatalok eddig is komoly politikai függésben működtek, nem valószínű, hogy pusztán a politikai kontroll magyarázza a változást. “Talán nem is érdemes racionális indokot keresni, inkább arról lehet szó, hogy a kormány jelezni akarja, küzd a bürokrácia ellen”.

Az ezermilliárdokat kezelő OEP-nek is vége lehet

Tragikus, brutális – ezekkel a szavakkal írták le az Abcúgnak egészségügyi szakértők, mit gondolnak a kormány azon tervéről, amely szerint beleolvasztanák a minisztériumokba az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) és több más egészségügyi háttérintézményt is, köztük az Országos Tisztiorvosi Hivatalt.

“Mintha visszamennénk 25 évet az időben” – mondta Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke. Dózsa szerint a mostani, független országos intézményekkel működő irányítási rendszer nemzetközi szinten korszerűnek mondható. “Sőt, inkább az a probléma, hogy a mostani kötelező egészségbiztosítási rendszerben is még nagyon jelentős hatékonysági tartalék van” – magyarázta. Ezt éppen egy szélesebb jogkörökkel rendelkező szolgáltatásvásárló és biztosító tudná szerinte még jobban kiaknázni, amely jóval rugalmasabban képes reagálni a kihívásokra, változásokra, például a technológiai fejlődésre.

Ezzel ellentétben a tervezett, túlcentralizált állami irányítási modell Dózsa szerint a 80-as évek Magyarországára volt jellemző, amikor a piaci viszonyok nem voltak jellemzőek a hazai egészségügyi rendszerben és stabil gazdasági és társadalmi környezetben lehetett működni. Dózsa kiemelte, hogy még nem tudni részleteket a változtatásról, de a túlcentralizált intézményi irányítási struktúrát általában nem tartja jó ötletnek. “Társadalmi vitára, vagy akárcsak szakmai vitára bocsátott hatáselemzés nem előzte meg az egészségügy irányításában tervezett ilyen jelentős változásokat” – tette hozzá.

Az egészségügyi intézmények közül az OEP közel 1800 milliárd forintnyi pénzösszeget kezel. Az állami biztosítótársaságként az OEP szerződik a kórházakkal, finanszírozza az ellátásokat, ellenőrzi a teljesítéseket. “Rendszeridegen, hogy a minisztérium foglalkozzon az ilyen operatív jellegű, napi ügyekkel” – mondta Dózsa Csaba. Ha az OEP valóban betagozódik a minisztériumba, akkor kevésbé lesznek áttekinthetőek a pénzmozgások az egészségbiztosítás és a fejezeti kezelésű pénzek között, hiszen a finanszírozás és a szolgáltatás fölött is közvetlenebb kontrollja lesz a kormánynak.

Dózsa szerint ennek a működésének az előnye lehet a kormány szempontjából, hogy az országos intézmények háttérszolgáltatásait végző alkalmazottak köréből néhány száz embert el tudnak küldeni és ezzel csökkenthetik a közigazgatási költségeket, de a szakmai feladatok rugalmas, ütőképes ellátását így is meg kell oldaniuk. Viszont az egészségüggyel foglalkozó Emberi Erőforrások Minisztériuma már így is leterhelt, ezért valószínűleg lassulni fog az ügymenet, és csökkenhet a transzparencia az egészségügy szervezése és finanszírozása területén. Az eddigi javaslatból azonban még nem látni, hogy az egészségügyön és az egészségbiztosításon belül a források elosztása átrendeződik-e, vagy megváltozik-e az egészségügyi szolgáltatók finanszírozása.

Egy, az Abcúg által megkérdezett másik szakértő ehhez azt is hozzátette, hogy az OEP rengeteg közbeszerzést végez, például onkológiai gyógyszereket vásárol nagy tételben a piacról, ezeket a beszerzéseket pedig a minisztériumi bürokrácia lassíthatja. Egy társadalombiztosítással foglalkozó forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy az OEP bevételei az utóbbi 4-5 évben egyre inkább adó jellegűvé váltak. Ezt az különbözteti meg a járulékoktól, hogy utóbbiért cserébe a befizető valamifajta szolgáltatásra jogosult, míg adóbefizetés esetében erről nincs szó, azaz az állam szabadon sáfárkodhat a pénzzel.

“Így egyre inkább az állam döntheti el, hogy mi legyen ezzel a pénzzel. Ez a központosítás egy újabb lépés efelé” – mondta a neve elhallgatást kérő forrásunk. Hozzátette, hogy a rendszerváltáskor épp amiatt tették független intézménnyé az OEP-et, hogy biztosítsák a szakmaiságát és a politikától való elkülönülését. A minisztériumba olvasztva azonban nem lesz elszámoltatható vezetője, és megszűnne az a joga is, hogy saját maga alkossa meg a szervezetén belüli szabályokat. “A világ a világos struktúrák felé megy, a transzparencia és az elszámoltathatóság felé, ez a változtatás ezzel szembe megy” – mondta forrásunk.

A kormány adta, a kormány elveszi

A tizenhárom jogutód nélküli intézmény közül többet maga a kormány hozott létre az elmúlt években. Ilyen az alig két éve Lázár János kezdeményezésére alapított, és a miniszterelnök irányítása alá sorolt Magyar Nyelvstratégiai Intézet (Manysi), amelyet jogutód nélkül szüntetnének meg. Feladatai, mint az akkori Magyar Közlönyben olvasható, többek között nyelvpolitikai állásfoglalások készítése a közigazgatás és a közmédia számára, az új magyar nyelvi tankönyvprogram, illetve irányelvek kidolgozása a magyar nyelvi értékvesztéssel szemben.

Az intézet indítását kisebb ellenkezés fogadta a tudományos körökben, többen eleve nem értették, miért van szükség nyelvstratégiára, mások pedig azt vetették fel, minek új intézet, ha a Magyar Tudományos Akadémiának is van egy nyelvvel foglakozó intézete. A Bencze Lóránt nyelvész által irányított Manysi számára kijelölt feladatok elvégzéséről kevés híradás szól, tavaly októberben a Nyelv és Tudományon volt olvasható, hogy elkészült a Magyar Nemzeti Helynévtár. Saját honlapjukon több konferencia szervezéséről lehet olvasni, illetve egy kiadványt is megjelentettek, a Polgári nevelés – digitális oktatás című előadásgyűjteményt.

Egy tavalyi intézményi átszervezés részeként alapították az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központot és az Országos Közegészségügyi Központot is. Zombor Gábor azóta lemondott egészségügyi államtitkár akkor egy hatékonyabb és átláthatóbb intézményrendszer létrehozásával indokolta a létrehozásukat.

2013-ban jelentette be Navracsics Tibor akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ megalapítását, amellyel a kreatívipari ágazatokat, így a formatervezést, a divatipart és az urbanisztikát akarták ösztönözni. A Design Terminál 2004-től 2014-ig nonprofit szervezetként működött, 2014-től viszont kiemelt kormányzati háttérintézménnyé vált. A legfontosabb rendezvénye a Brain Bar Budapest nevű inspirációs fesztivál volt, ahol egy sor külföldi és magyar szakértő beszélt a munka, a városok és a demokrácia jövőjéről. Fellépett például Philip Zimbardo világhírű pszichológus is a Stanford Egyetemről. A Design Terminál már hirdeti a 2016-os fesztivált is, kérdés, hogy így megtartják-e.

A Nemzeti Művelődési Intézet is 2013 óta működik ebben a formában, akkor a Népművelési Intézet, az Országos Közművelődési Központ, a Művelődéskutató Intézet és a Magyar Művelődési Intézet jogutódjaként hozták létre. Az intézet végzi többek közt a megyei közművelődési feladatellátást, itt készülnek a kormány közművelődési stratégiái, és részt vesz a közművelődési szakemberek képzésében is.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet 2014 nyarán alakult meg a Magyar Külügyi Intézet jogutódjaként és a külügyminisztérium kutatóintézeteként. Itt adják ki a Külügyi Szemlét és más külpolitikai szaklapokat is. Szijjártó Péter külügyminiszter és az új intézetvezető, Gallai Sándor kinevezésekor a teljes korábbi kutatói gárda felmondott.

Az oktatás sem marad érintetlen

Több, az oktatás területén működő szervezetet is megszűnésre vagy a minisztériumba olvasztásra ítélne a javaslat. Jogutód nélkül szűnik meg például az a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, ami még valójában el sem kezdhette a működését. Életre hívásáról egy tavaly őszi kormányrendelet döntött, de már abban is azt írták, hogy a Miniszterelnökség alá lesz rendelve. És, hogy mi lett volna a feladat? Többek között gondoskodni a Hankiss Elemér-bibliográfia összegyűjtéséről és a Hankiss Elemér Kutatói Archívum működtetéséről. Ezen túl “kutató-, fejlesztő-, szellemi központként javítsa a kormányzat, a felsőoktatási és egyéb kutató intézetek, valamint a vállalatok közötti együttműködés hatékonyságát” – írta a kormányrendelet. A következő két évében több mint másfél millió forintot szántak volna az intézet működtetésére.

Szintén jogutód szűnik meg a főleg a kísérleti tankönyvek körüli botrányokról és a kerettantervek kidolgozásáról ismert Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet is.

Minisztériumi hatáskörbe kerül az Oktatási Hivatal és a Türr István Képző és Kutató Intézet is. Előbbit pont egy évvel ezelőtt duzzasztották a korábbinál jóval nagyobbra. A szervezet a Kliktől, a kormányhivataloktól, az Oktatáskutató Intézettől is vett át feladatokat, és magába olvasztotta az oktatási szolgáltatásokat fejlesztő és üzemeltető Educatio Kft.-t is. A Magyar Nemzet akkor azt írta, hogy az összevonással az ágazat eddigi legnagyobb háttérintézménye jön létre. Az összevonás után a következő feladat- és hatáskör megosztás alakult ki: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) tisztán fenntartói feladatokat lát el, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet fő hatásköre a tankönyvellátás, a pedagógiai szakmai szolgáltatások és néhány kormányhivatali feladatkör pedig az Oktatási Hivatalhoz kerül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hivatal szervezi a tanárok minősítését, a tanfelügyeletet, vezeti a szaktanácsadói névjegyzéket, de hozzá tartozik a pedagógusképzések, a diákok tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyeinek szervezése, illetve a most induló, lemorzsolódás elleni jelzőrendszer működtetése is. A szervezeti integrációra nagyjából másfél milliárd forintot költött a kormány.

A Türr István Képző és Kutató Intézet szervezte többek között a közmunkások téli oktatását, de tavaly mégsem emiatt kapott figyelmet a sajtóban. Először az LMP-s Hadházy Ákos állt elő azzal, hogy az intézet mintegy 40 milliárd forintnyi közpénzt kezel, meglehetősen átláthatatlanul. A képviselő szerint az intézet költéseiből csak mintegy 1,5 milliárd forintnyi vizsgálható, a közbeszerzések jó része pedig “kamu megbízásokra” megy el, amelyek nem járnak haszonnal.

Az Index több cikkben is foglalkozott az intézet körüli furcsa pénzügyekkel. Az egyik szerint az intézet felső kategóriás rendezvénnyel ünnepelte meg tavaly ősszel a roma nők foglalkoztatását segítő uniós projektje lezárását. Az intézmény 10 millió forintot költött el a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott fogadásra. Egy másik hír szerint pedig egy 20-25 éves amerikai mezőgazdasági projekt tankönyveit adta ki vadonatúj magyar könyvekként a Türr István Képző és Kutató Intézet az Eötvös-programban. A bruttó 31 millióért egyszerűen lekoppintották a pennsylvaniai állami egyetem kiadványait. Az uniós pályázaton kiválasztott kiadó vezetője elismerte, hogy fordítottak, azonban azzal védekezett, hogy nem szó szerint. De szintén ez az intézet volt az, amelyik összesen 25 millió forintot fizetett ki egy reklámcégnek arra, hogy három vidéki fióktelepe előtti járdarészt hó- és jégmentesítse.

Abcúg


Pofátlan végkielégítésekre készül az Orbán-kormány

2016. január 23.

Akár 10 millió forintos végkielégítést is kaphatnak azok a köztisztviselők, akik távoznak a megszűnő kormányzati háttérintézményektől – derül ki a Népszabadság birtokába került dokumentumból. Még azok is kaphatnak 600 ezret, akiknek nem járna végkielégítés, a feltétel csak az, hogy hat évig elkerüljék az állami és az önkormányzati szférát. Pedig néhány éve a Fidesz még „pofátlan" végkielégítésnek nevezte a többmilliós lelépési díjakat.

„Annak érdekében, hogy elősegítsük a közszféra létszámának a feladatokhoz igazítását és a foglalkoztatotti állomány versenyszféra felé orientálását, indokolt, hogy komoly ösztönzők kerüljenek bevezetésre az érintett személyi kör részére. Ezért olyan javaslat kidolgozása indokolt, amely biztosítja, hogy egyes, a közszférából történő önkéntes távozás eseté­ben az érintett köztisztviselő

a neki egyébként járó vagy nem is járó végkielégítés összegét jelentősen meghaladó egyszeri juttatásban

részesüljön. A végkielégítés esetében ennek összege akár a végkielégítés 3-4-szeresét is elérhetné" – ez a közérthetőnek aligha nevezhető, de sokatmondó szöveg olvasható a lapunk birtokába került kormány-előterjesztésben, amelyet a Miniszterelnökség készített a kormányzati háttérintézmények megszüntetéséről.

Azt Lázár János jelentette be egy sajtótájékoztatón, hogy 72-73 állami szerv, háttérintézmény, kutatóintézet került „célkeresztbe" a bürokráciacsökkentés jegyében. A háttérintézmények felülvizsgálatát karácsony előtt rendelte el a kormány, a lista összeállítását Orbán Viktor Lázárnak adta feladatul. A Miniszterelnökségnek április 15-ig kell javaslatokat tennie az átalakításokra.

Az érintett háttérintézményeknél közel 50 ezren dolgoznak. Azt Lázár sem cáfolta, hogy lesznek, akiktől megválnak, a köztisztviselők körülbelül húsz százalékától biztosan.

A lapunkhoz eljutott előterjesztés szerint a távozó kormánytisztviselők akár 10 milliós „díjazásra" is jogosultak lesznek, ha vállalják, hogy távol maradnak az állami és az önkormányzati szférától hat évig.

A dokumentum szerint legalább 600 ezer forintot minden távozónak meg kell kapnia. A kormány az angol közigazgatás átszabásának modelljét tekinti példának, a cél az, hogy a távozó közszolgák ne létesítsenek közszolgálati jogviszonyt, illetve ne vállaljanak ismét munkát központi vagy önkormányzati szervnél, kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, köztestületnél. A Miniszterelnökség javaslata szerint a tiltás nem vonatkozna az eseti megbízással vállalt tudományos, oktatói vagy művészeti tevékenységre.

A tízmilliós összeg a szolgálati idő által kiszámított végkielégítés 400 százaléka

– rögzítik az előterjesztésben. A távozó közigazgatási tisztviselők impozáns végkielégítésének terve azért is pikáns, mert 2010-ben a választási győzelme után hivatalba lépő Orbán-kormány kész volt felborítani az alkotmányos rendszert, és a nemzetközi felháborodás és botrány árán is korlátozni az Alkotmánybíróság jogosítványait azért, hogy visszamenőleges hatállyal eltörölhesse a kétmillió fölötti „pofátlan" végkielégítések rendszerét.

A kormányzati javaslat azt is előírja, hogy Lázár Jánosnak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel közösen kell majd kidolgoznia a Karrier Híd-programot, amelynek elindítását 2017. január elsejére tervezi.

A program fő pillére lesz, hogy adó- és járulékkedvezményt biztosítson azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a közfoglalkoztatásból kilépetteket alkalmazzák.

A hiányszakmákra vonatkozó átképzési program lesz a másik pillér, a harmadik pedig, hogy kedvezményes hitellel támogatják a tulajdonossá válást a közszférát elhagyók esetében.

A bürokráciacsökkentés nem állna meg a háttérintézményeknél, „célkeresztbe" veszik az állami társaságokat is – tudtuk meg.

Népszabadság
Csuhaj Ildikó


Kérem a kedves kollégákat, ne pánikoljanak!

2016. január 22.

A kormány bürokráciacsökkentési programjának sokan nem örülnek. Például azok az emberek, akik a bürokráciában dolgoznak, és most megkapták a selyemzsinórt, biztosan nem.

Lázár János csütörtökön jelentette, hogy a leépítési folyamat első körében 50 ezer állami munkahely szűnhet meg: 73 intézményt vizsgálnak, hogy szükség van-e rájuk.

A sajtóban megjelent a halállista is, amelyen szerepel az Emmi hatalmas háttérintézménye, az Oktatási Hivatal (OH) is, pedig az intézmény vezetője paradox módon néhány hónapja még arról beszélt, hogy akár ezerfősre is duzzadhat az OH.

Maruzsa Zoltán elnök szeptemberben azt nyilatkozta, hogy a feladatátvételek és az átszervezés végére jelentősen nőhet a létszám, és van egy másfél milliárd forintos tartalék is, ami biztosan elég lesz a szervezeti integrációval kapcsolatos kiadásokra.

Erre januárban derült égből villámcsapásként ütött be a megszűnés híre. Ezt a stresszt muszáj volt kezelni: Maruzsa Zoltán pénteken köremailben nyugtatta a kollégákat, ne pánikoljanak, próbáljanak különbséget tenni a sajtóban megjelent kósza hírek és a valós kormányzati intézkedések között.

Kedves Kollégák!

Az december óta tudott, hogy 2016 folyamán a Kormány a közigazgatási átszervezésével is foglalkozni fog. A politika jellegéből fakadóan ezt sok bejelentés, tiltakozás, átgondolás, újragondolás, öröm, szomorúság és vihar kíséri majd az egész év folyamán. Én azt kérem az Oktatási Hivatal minden kedves kollégájától, hogy az ezzel kapcsolatos híreket a helyükön kezeljünk, tegyünk különbséget a csak a sajtóban bemondott és a valóban megtörténő dolgok között, és véletlenül se pánikoljunk feleslegesen. Az általunk ellátott feladatok adottak, a szakértelem itt van az Oktatási Hivatalban, ennek tudatában végezzük a munkánkat. A vezetők is teszik a dolgukat.

Üdvözlettel,
Maruzsa Zoltán

Maruzsa Zoltán tavaly nyáron került miniszteri biztosként az Oktatási Hivatal élére. Megbízott vezetőként egyéves mandátumot kapott. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter lényegében leváltotta a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkári posztról. Sajtóértesülések szerint Balog azért döntött az eltávolítása mellett, mert Maruzsa vezetési stílusa miatt jelentősen megugrott a hivatalban a szakemberek elvándorlása.

Index
Spirk József


Gigantikus megszorításról szól a Lázár-lista

2016. január 22.

A kormány a tervezett intézmény megszüntetésekkel évi 40 milliárd forintot spórolhat meg. Ilyen mértékű megszorítást nehezebb kommunikálni, mint a túlburjánzott hivatalok elleni harcot. Ha a költségcsökkentésen kívül más logika nem lesz az átalakításban, komoly lobbiharcokba futhat bele a kormány.

Kemény lobbi harcok indulnak be a kormányzati szférában. Legalábbis erre lehet számítani azt követően, hogy Lázár János csütörtökön bürokráciacsökkentésre hivatkozva bejelentette, megszüntetnének mintegy hetven állami intézményt. Az érintett intézmények vezetői hivatalosan még nem nyilatkoztak, de a háttérben többen jelezték, nem tartják lefutottnak a meccset, harcolni fognak a saját szervezetükért.

A 444 arról írt, a jogutód nélküli megszüntetésre ítélt Design Terminal vezetője a hivatal dolgozóit levélben tájékoztatta, hogy "a háttérben éppen nagyon harcolunk”. Az Index az Oktatási Hivatal vezetőjének körlevelét szerezte meg, ebben Maruzsa Zoltán arra kérte a kollégáit, ne pánikoljanak, ne vegyék készpénznek a sajtóban megjelent híreket. Kormányzati források lapunknak több olyan intézményvezetőt említettek, akik jó viszonyt ápolnak a Fidesz vezető politikusaival, így valószínűleg nem fogják annyiban hagyni a döntést.

40 milliárdos spórolás?

Tavaly december 23-án jelent meg az a kormányhatározat, amely Lázár János feladatául szabta a háttérintézmények felülvizsgálatát. A jogszabály február 1-ig adott határidőt a miniszternek, hogy készítse el a javaslatát. A miniszter a határidő letelte előtt több mint egy héttel vitte be a kormányülésre a tervezetet. Ezt egyelőre nem fogadták el, csak első olvasatban tárgyalták. Úgy tudjuk, az ülésen a kormánytagok egyesével végigvették a megszüntetésre ítélt intézményeket.

A csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár úgy fogalmazott, „a kormány célkeresztjében vannak” a listán szereplő intézmények. (A teljes listát ebben a cikkünkben találja.) A napokban kezdődnek az egyeztetések arról, hogy az egyes háttérintézményeket hogyan lehet megszüntetni, összevonni vagy beolvasztani a minisztériumokba. Az ügyben a végleges döntés a február 10-i kormányülésen várható.

Az átalakítás nehezen kommunikálható, de nyomos érve lehet, hogy megtakarítsanak évi 40 milliárd forint bérkifizetést. Ez következhet abból, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy kalkulált, hogy az átszervezések mintegy 50 ezer állami alkalmazottat érintenek. Lázár azt is elárulta, hogy a hivatalok az eddigi bértömegüknek csak a 80 százalékát vihetik tovább a jogutód szervezetbe.

A közszférában a bruttó átlagbér nagyjából 250 ezer forint, ami a munkáltatói közterhekkel együtt mintegy 320 ezerre rúg. Ha az 50 ezer alkalmazott esetében az év minden egyes hónapjában megtakarítják ennek a 20 százalékát, akkor ez csaknem 40 milliárd forint. Nehéz azt kommunikálni, hogy a köztisztviselők béréből 40 milliárd forintot lecsípnek, azt viszont már könnyebb, hogy a túlburjánzott állami hivatalokat a költségcsökkentés jegyében racionalizálták.

A lista szereplő összes intézmény – néhány, a büdzséjét nem feltüntető háttérintézményt nem számítva - összesen 153,8 milliárd forintjába kerül az idei költségvetésnek, a jogutód nélkül megszüntetendők kevesebb mint 17 milliárdba.

A vezetők bére, udvartartása

Az átszervezésekre rálátó kormánytisztviselő lapunknak arról beszélt, néhány hivatal elképesztően nagyra nőtt. A megszűnésre ítélt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál például 1700 ember dolgozik, míg az azt felügyelő Földművelésügyi Minisztériumban csak 724. Megemlítette azt is, hogy a háttérintézmények vezetői a magas fizetésen felül céges autót, egyéb juttatásokat kapnak. Szerinte azon már sokat lehetne spórolni, ha ezen vezetői posztok megszűnnek, és az egyes hivatalok a minisztériumokon belül főosztályi szinten működnének.

Erre lehet példa a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelyet tavaly közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz rendeltek, már nem elnök vezeti, hanem Tállai András államtitkár. Egy ilyen átszervezés a dolgozók többségét nem érinti, ők továbbra is ugyanazt a munkát végeznék, ugyanott. A vezetést, illetve a nekik közvetlenül alárendelteket, például az önálló kommunikációs részleget viszont el lehet küldeni, le lehet váltani.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONyF) főigazgatója eddig is az államtitkár, illetve a miniszter alá tartozott, eddig is a minisztérium volt a közvetlen főnök. A megkérdezett egészségügyi vezetők közül többen elképzelhetetlennek tartották, hogy ilyen hatalmas szervezeteket egy minisztérium főosztályaként lássanak viszont.

Mások úgy fogalmaztak: legfeljebb néhány titkárnőt elküldenek, és összevonják a bérszámfejtést, egyébként minden ugyanúgy működik mint eddig. Volt, aki azt mondta, nem lepi meg, hogy a nyugdíjbiztosító megszűnik, hiszen a főigazgató egy kiüresedett szervezet élén “valóban a levegőben lóg”.

Egy kézben lesz minden

Az egészségügyben például azt tartják aggasztónak a szakemberek, hogy az OEP minisztérium alá tagozódásával minden jogkör egy kézben összpontosul. A minisztérium egy személyben a jogalkotó, alá tartoznak az egészségügyi szolgáltatást nyújtó kórházak, és a tárca kezében van a pénzcsap is, vagyis az egészségbiztosítási pénztár, amely azt a szolgáltatást fizeti ki. A kontroll esélye így minimálisra csökken.

Hasonló problémák alakulnak ki a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, étrend-kiegészítők engedélyeztetésében és finanszírozásában is. Azzal, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, valamint további öt egészségügyi hivatal jogutódja közvetlenül a minisztérium, tehát a jövőben közvetlenül az államtitkártól függnek, gyakorlatilag politikai döntéssé válhat, melyik gyógyszert engedik be a piacra, és melyik kap tb-támogatást.

A gyógyszerészeti intézet egyébként abból a szempontból kakukktojás, hogy nem viszi a pénzt, hanem hozza. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, megbízásokat kap az európai gyógyszerügynökségtől, klinikai kutatások részese. Így évente több milliárd forinttal tölti fel a kórházak vis maior keretét. Ha egy kórház épülete beázik vagy elromlik a lift, az egészségügyi intézmény ehhez az alaphoz fordulhat pénzért.

A gyógyszerészeti intézet piaci jelenlétéhez viszont gyors döntéshozatalra van szükség, nem egy minisztérium ranglétrás aláírásgyűjtésére. A jelenlegi formájában tavaly márciustól létező intézet újabb átalakítása azért is meglepő, mert az egészségügyi államtitkár éppen most akarta összeültetni a különböző, de eddig önálló ágazati hivatalokat, hogy a feladataikon még ésszerűbben osztozzanak meg, így például ne váljék külön az emberi és állati gyógyszerek, valamint a gyógyászati segédeszközök engedélyeztetése.

Kérdés tehát, hogy a költségcsökkentésekkel járó racionalitás más pontokon is tetten érhető lesz-e. Amennyiben nem, az még inkább erősítheti a cikk elején említett lobbiharcokat.

VS.hu
Kovács Áron – Szabó András – Szabó Yvette


Több intézmény kikerülhet Lázár János célkeresztjéből

2016. január 22.

Általános meglepetést okozott Lázár János csütörtöki bejelentése a kormányzati háttérintézmények megszüntetéséről vagy beolvasztásáról. Egyes, az Origónak név nélkül nyilatkozó intézményvezetők szerint a Miniszterelnökség vezetőjének magánakciójáról van szó. Mások úgy vélik, változni fog még a lista, és sokat számít majd az intézmények lobbiereje.

Gyomorgörccsel néztem végig a listát,

mondta az egyik háttérintézmény vezetője az Origónak. Korábban nem kaptak semmilyen értesítést arról, hogy esetleg megszüntetnék őket. Úgy látja, az is szempont lehetett, mennyire elégedettek az adott intézmény munkájával, vagy mennyire volt fontos a működésük a kormány szempontjából.

Mindössze egy nappal Lázár János bejelentése előtt hallottak először a tervezetről az egyik legnagyobb háttérintézményben is, ahol több mint ezer ember dolgozik. A részletekről azóta sem tájékoztattak senkit, így egyelőre ők is február 10-ét várják,

hogy kiderüljön: hogyan érintik őket a változások. A munkatársak most abban reménykednek, igazak a pletykák arról, hogy a csütörtökön kiszivárgott lista nem végleges.

Magánakció?

Lázár János magánakciójaként értelmezik a kormányzati háttérintézmények megszüntetéséről és beolvasztásáról szóló bejelentést az Origo által megkérdezett intézményi vezetők. Maga a Miniszterelnökség vezetője fogalmazott úgy a csütörtöki Kormányinfón, hogy az ő célkeresztjében vannak az ominózus intézmények. A hivatalok vezetői arról is beszéltek, hogy nyilatkozatstopot rendeltek el, így hivatalosan nem is kommentálhatják a terveket.

Átláthatatlan

Az Origo kormányzati forrásból úgy értesült, hogy a kabinet ülése előtt egyes tárcavezetők sem tudtak az egészről semmit. Ők is meglepődtek, hogy Lázár János most állt elő a háttérintézmények elleni akciójával. Ennek némileg ellentmond, hogy a miniszterelnök még tavaly év végén utasította Lázár Jánost, hogy az államreform keretében álljon elő a karcsúsítási javaslatokkal.

Az egyik háttérintézménynél dolgozó forrásunk arról beszélt, hogy maguk a minisztériumok sem tudják elvégezni azokat a feladatokat, amik a hatáskörükbe tartoznak. Erre a legjobb példa az emberi erőforrás tárcája, ahol mostanra szinte átláthatatlan lett a minisztériumi struktúra. Nehéz elképzelni, hogyha újabb intézményeket rendelnek hozzájuk, akkor hatékonyabb lesz a működés.

Nincs kőbe vésve

Egy másik háttérintézménynél arról beszéltek, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a megjelent lista lesz a végleges állapot. Sokat számít majd, hogy az egyes intézmények élén lévő vezetők mennyire rendelkeznek erős kapcsolattal a kormányzatban. Akik jó kapcsolatokkal rendelkeznek, azoknak megmaradhat a területük, viszont könnyen megszűnhetnek azok, akik nem kötődnek erős szálakkal a központhoz.

Kormányzati forrásból azt az információt kaptuk, hogy nincsen kőbe vésve a vs.hu cikkében megjelent lista. Azok az intézmények minden bizonnyal nem fognak megszűnni, amelyek például az elmúlt egy évben jöttek létre. Ezek főleg az egészségügy területén vannak.

Ez a forrásunk is úgy gondolja, hogy az egyes háttérintézmények élén álló személyek lobbiereje is sokat számíthat. Példaként mondta a Nemzetstratégiai Intézet élén álló Szász Jenőt, akinek kiváló kapcsolata van Kövér Lászlóval. Ez sokat segíthet az érdekérvényesítésben – mondta az ügymenetre rálátó forrásunk.

Újabb fejezet a háborúban?

Az Origo információi szerint annyi biztos, hogy a szerdai kormányülésen szóba került a háttérintézmények helyzete, és a jövő héten is tárgyalni fog róla a kabinet. Kérdéses azonban, hogy a szűk két hét elég lesz-e egy ilyen horderejű döntéshez. Az sem mutat túl nagy szervezettséget, hogy információink szerint volt olyan háttérintézmény, ahol mindössze öt percet kaptak a tervezet véleményezésére.

Több, névtelenséget kérő forrásunk azt valószínűsíti, hogy a bejelentés hátterében Lázár János és Rogán Antal csörtéje áll. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a lemondását is kilátásba helyezte, amikor Orbán Viktor létrehozta a Miniszterelnöki Kabinetirodát, és Rogán Antalt nevezte ki az élére.

Lázár János ezt a tüskét azóta sem nyelte le, és mindent megtesz azért, hogy minél több hatalmat szervezzen a Miniszterelnökség alá. Sokak szerint éppen ezért „vette célkeresztbe” a háttérintézményeket is.

A miniszter célja, hogy a háttérintézmények egy részének bekebelezésével növelje kormányon belüli hatalmát. Másrészt, ha a háttérintézmények jelentős része eltűnik, akkor a Rogán-minisztériumnak nem lesz lehetősége arra, hogy esetleg erre a területre bővítse ki a hatókörét. Ráadásul Lázár ezzel az akciójával is bizonyíthatja a miniszterelnök előtt, hogy teljesen elkötelezett a bürokráciacsökkentés mellett.

Érdekes, hogy bár az esetleges átszervezés 50 ezer embert érint, Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjújában egy szót sem szólt arról, hogyan képzelik az átalakítást.

Origo
Kovács András - Serdült Viktória