Többszörös 'válsághelyzet' jöhet
Lázár: Amint lehet, kihirdetjük a válsághelyzetet
2015. szeptember 10.
Magyarország mindenki számára segítséget nyújt állami keretek között, de az csak az együttműködő migránsoknak jár - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti tájékoztatóján. Részletesen beszámolt a szeptember 15-e után kezdődő, új időszakról, és azt mondta, Pintér Sándor javaslatára még aznap kihirdetik a válsághelyzetet. A határvédelmi kerítés egy hónappal a határidő előtt elkészülhet, megépül a vasúti kapu is Röszkénél. Lázár megköszönte minden magyar állampolgárnak a támogatást, akik a menekültkrízis helyszínein segítséget nyújtottak. Meglehetősen sértetten nyilatkozott viszont a magyar kormányt menekültügyben érő kritikákról, Németország hozzáállásáról.
A legfrissebb kormányzati intézkedésekről beszélt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.
Azzal nyitott, hogy elnézést kért a késésért, ami azért történt, mert elhúzódott a mai helyzetértékelő a menekültüggyel kapcsolatban. A 12 órás állapot szerint 176 ezer migráns érkezett eddig idén Magyarországra. Csak az utolsó 52 napban 90 ezren érkeztek, tehát júliustól fogva különleges kihívások elé állt Magyarország - mondta.
A győri vasútállomásról folyamatos a Vámosszabadiba szállítása a menekülteknek, a Keleti pályaudvar környékén pedig közel kétezren várakoznak a továbbjutásra. Röszkén összesen kb. 1600-an voltak dél körül, fél 1 körül érkezett egy nagyobb csoport, őket egyből Vámosszabadiba vitték - mondta.
A tegnapi 3321 határátlépő relatív csúcsot jelent - mondta. Az elmúlt napokban a "népvándorlási krízissel" kapcsolatban a nemzetközi sajtó élénken figyelt. Lázár szerint nem a kormány munkáját érheti kritika, hanem azt, hogy nem tudják elég tempósan cáfolni az álhíreket. A beengedés feltételeinek kialakításával vagyunk elfoglalva, és nem azzal, hogy megtévesztő tudósítások alapján alakítanak ki véleményeket rólunk - mondta.
Az emberséges bánásmóddal kapcsolatban Lázár azt mondta, nemcsak az EU-s egyezmények alapján kötelessége ez a kormánynak, hanem ez a magyarok erkölcsi kötelessége is. 2013-ban és 2014-ben például ezer közel-keleti keresztény családot fogadott be Magyarország. Magyarország mindenki számára segítséget nyújt állami keretek között, de az csak az együttműködő migránsoknak jár. Komoly ellátást biztosít a rendszer azoknak, akik ide érkeznek.
A magyar államnak az is a kötelessége, hogy a rendet fenntartsa az országban, és a káoszt megelőzze. Ezt csak úgy lehet, ha azokkal, akik ide jönnek, betartatják a törvényeket. Ebben nem foglaltatik benne, hogy az autópályán leülők feje fölé sátort borítanak, "tehát nem az emberekhez visszük a segítséget, hanem az embereket visszük a segítségnyújtó helyekre" - fogalmazott a miniszter. A táborokban viszont mindenkinek biztosítanak ellátást.
Minden ezzel kapcsolatos kritika szerinte félrevezető és hamis. "Szolidaritást kérnek számon rajtunk azok, akiktől semmi szolidaritást nem kapunk" - mondta.
Minden magyar polgártársnak megköszönte a segítséget, akik segítenek a hatóságoknak és a menekülteknek. Elmondta, hogy Orbán Viktornál járt két nagy segélyszervezet képviselője, és a kormány együttműködési lehetőséget kínált ezeknek, valamint a Magyar Vöröskeresztnek. Azért, hogy a határon várakozók is megfelelő ellátást kapjanak.
Szeptember 15-e után jöhet a válsághelyzet
Szeptember 15-én 0 órakor új helyzet fog kialakulni - mondta. Aki a hivatalos átlépési ponthoz érkezik, lehetőséget kap arra, hogy a helyszínen benyújtsa a menedékkérelmét, és a kérelem elbírálásáig jogi védelmet, ellátást biztosítanak neki. Ez az eljárás maximum 12 napot vehet igénybe. Fellebbezésekkel együtt is legfeljebb 2 hétig tart. Németországban ez egyéves procedúra - mondta a miniszter. Magyarország biztonságos államnak tekinti Szerbiát és Görögországot is, így az ezeken áthaladó migránsok esetében ez lesz az irányadó.
A másik módosulás a határátlépést illeti: a műszaki határzár mellett a rendőrség, szükség esetén a hadsereg is védi majd a határt, akárcsak a büntetőjogi szabályok változásai. A határzár építése kiemelt sebességgel zajlik, egy hónappal is lerövidíthetik a határidőt. Az elmúlt időszakban napi 10 kilométert épült. A három és fél, négy méteres kerítés alkalmas lehet az ország védelmére, főként, ha a túloldalon egyfolytában rendőrök járőröznek.
Addigra megépül a vasúti kapu Röszkén, ahogy arról korábban a Népszabadság is beszámolt.
Nem tudni egyébként - mondta Lázár, hogy szeptember 15-e után ugyanekkora tömeg fog-e Magyarországra érkezni, így a kormány - a miniszer szavaiból ez világlott ki - nem igazán van tisztában azzal, hogy mi fog következni az új helyzetben.
Szeptember 15-én a kormány kihirdetheti a válsághelyzetet, ahogy az aznap hatályossá váló törvények lehetővé teszik. Előtte meghallgatják Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését az ügyben. Az biztos, hogy tűzparancsot nem kapnak sem a katonák, sem a rendőrök.
Hétfő este Orbán Viktorral megnézték a kerítést - idézte fel Lázár. A büntetés-végrehajtás elegendő anyagot biztosít az építkezéshez - konstatálták. Azt remélik, hogy akik szeptember 15-től ide tartanak, megváltoztatják az útirányt, illetve ha nem, a hivatalos belépési pontoknál jelentkeznek. Így az ország legkülső határán fogják biztosítani a regisztrációt.
Pintér Sándor belügyminiszter ez ügyben találkozott ma a szerb belügyminiszterrel: lesznek olyanok, akik a szerb oldalon várakoznak majd az itteni regisztrációra, az ő ellátásukban Szerbiának is ki kell vennie a részét. Ez ügyben a kormány az ökumenikusok segítségét is kérte. Százak, ezrek is lehetnek Lázár szavai szerint, akik minden körülmény ellenére ott várnak majd a bejutásra. Az ő megsegítésükre csak civileket kérhetnek - mondta a miniszter. A BÁH-pontok a határsávban lesznek majd.
Az már csak logisztikai kérdés, hogy a menedékkérelmet benyújtók hol kapnak ellátást: a határhoz közel, vagy valamelyik meglévő menekülttáborban.
A befogadó állomások szeptember 15-e után bővülni fognak. Szerbia felé nyitott tranzitzóna nem lesz Magyarországon - mondta kérdésre válaszolva. A határszélen ügyintézési pontokat biztosítanak az eddiginél jobb szolgáltatással. Nem tervezik, hogy zárttá teszik a debreceni és a bicskei menekülttábort - válaszolta egy kérdésre.
Kétfajta ember lesz a határon: egyik, aki beadta a kérelmét, illetve azok, akik várakoznak a határszélen, őket a civil szervezetek segítségével látják el. Azt senki sem mondhatja meg előre Lázár szerint, hogy a bíróság kinek ítéli meg a menedékjogot.
"Csak Németország ügye"
Az Európai Unió területén csak az maradhat, akit valóban üldöznek hazájában. Szerinte úgy tűnik, mintha a válság nem az EU, hanem csak Németország ügye lenne. Lázár azt mondta, a német nagyvállalatok gazdasági lehetőségnek tekintik a bevándorlókat, a magyar kormány az emberi szempontot hiányolja ebből a kommunikációból. Ha olvassa az ember ezeket a híreket, az az érzése, mintha ez nem szólna másról, mint a német gazdaság olcsó munkaerővel való ellátásáról. Reméli, hogy nem ez vezérli a német politikát - mondta Lázár.
Vérlázító, amit az osztrák kancellár a napokban megengedett magának - mondta őszintének tűnő felindulással Lázár János, miközben arról beszélt, milyen nemtelenül és igazságtalanul támadják az EU-ból a magyar kormányt. Orbán Viktor azonban nagyvonalúan elengedte ezt a füle mellett, és kész rá, hogy fogadja Budapesten az osztrák államfőt.
A kormány álláspontja szerint egyébként sem a kvótarendszer, sem a határra tervezett hotsportok nem jelentenek megoldást a krízisre. Hozzátette: nem érti azt az 54 ezres számot, amit az Európai Bizottság hirdetett ki - ennyi menekültet fogadnának be az európai országok Magyarországról. Lázár ugyanúgy nem érti, mi lesz azzal a 120 ezer migránssal, aki még az 54 ezren felül Magyarországon idén megfordult.
Cselekvőképtelen az unió ebben az ügyben, nem a megoldást jelentik, hanem a problémát ebben a helyzetben. Segítséget nem, csak kritikát kapunk tőlük - mondta az Európai Unióról.
Amióta Németország hívni kezdte a migránsokat úgy, hogy pontatlanul fogalmazva, azóta borult fel a helyzet szerinte. Megjelent délelőtt a hír, és délután a Keletiben lévő menekültek megtagadták az együttműködést. Semmi mást nem akartak a rendőrök, csak a BÁH-hoz kísérni őket, de a menekültek leültek, és azt mondták, hogy nem - mondta el Lázár.
Lázárnak a kettős mércét juttatta eszébe, hogy Görögország semmit nem tart be a schengeni egyezményről, mégsem kritizálják, ahogy azokat az európai országokat sem, amelyek kerítéssel védik határaikat a bevándorlóktól - mondta Lázár. Ugyanígy a menekültekkel kapcsolatos plakátkampány sem magyar sajátosság.
A nemzetbiztonsági kabinet folyamatosan kap olyan jelzéseket, hogy a menekültválság idején erősödik a szervezett bűnözés és a terrorveszély Magyarországon - mondta Lázár János. Azok, akik az M1-esen gyalogoltak, majd buszokkal vitték őket a határhoz, nemzetbiztonsági szűrés nélkül haladtak át a határon - hangzott el.
Kérdésre válaszolva azt mondta, nem tervezik menekültügyi biztos kinevezését. Nem lehet egy embernek adni egy intézkedési monopóliumot, mert nagyon szerteágazó feladatokról van szó - mondta kérdésre válaszolva.
hvg.hu - (A cikk folyamatosan frissül.)
Török Gábor baljóslatú gyorselemzést írt
2015. szeptember 10.
Török Gábor politológus szerint a menekültválság legsúlyosabb következménye nem az lesz, amitől most tartanak, hanem az, hogy annak mentén kettészakadt az ország.
A politikai elemző Török Gábor a Facebookon posztolt egy bejegyzést, amely szerint számára egyre világosabb, hogy a menekültáradat talán legsúlyosabb következménye nem az lesz Magyarországon, amitől az ügyben szemben álló két tábor tart.
Török szerint az egyik tábor attól fél, hogy Magyarország megítélése a menekültválság hazai kezelése miatt mélypontra kerül, a másik tábor pedig a bevándorlás okozta tartós következményektől tart. Török szerint mindkettő félelem lehet megalapozott, lehet bennük igazság.
A legártalmasabb azonban szerinte az, hogy egy valós, nem egyszerűen a politika által kitalált ügyben az ország kettészakad, és olyan mértékben távolodik a két választói oldal véleménye, olyan kölcsönös utálat és megvetés árad a megszólalásokból, hogy akkor is nagy bajban leszünk, ha már nem lesznek itt a menekültek.
"Valaki persze győzni fog a másik felett, és valaki mindig hatalmat is gyakorol majd, de egyre inkább azt hiszem, hogy Magyarországot, az egész országot és nem csak az egyik felét, már csak egy olyan – ma nyomokban sem létező – politikai közép mentheti meg, amely képes mindkét tábor igazát meghallani és félelmeit megérteni" – írja Török.
A bejegyzés:
"Egyre világosabb, hogy a menekültáradat talán legsúlyosabb következménye nem az lesz, amitől sokan tartanak: itt és ott. Pedig a táborok félelmei nem alaptalanok: az egyik Magyarország nemzetközi megítélésének mélypontjáról beszél, a másik a bevándorlás okozta tartós következményektől tart. Lehet persze tagadni, de mindkettőben van igazság. A legártalmasabbnak mégis azt látszik, hogy egy olyan ügyben, ami nem a politika találmánya, hanem egy valós és éppen ezért az embereket valóban foglalkoztató téma, szétszakad ez az ország. Olyan mértékben távolodik a két oldal véleménye - és kivételesen már nem is annyira a pártoké, hanem a választóké -, olyan kölcsönös utálat és megvetés árad a megszólalásokból, hogy akkor is nagy bajban leszünk, ha már nem lesznek itt a menekültek. Valaki persze győzni fog a másik felett, és valaki mindig hatalmat is gyakorol majd, de egyre inkább azt hiszem, hogy Magyarországot, az egész országot és nem csak az egyik felét, már csak egy olyan - ma nyomokban sem létező - politikai közép mentheti meg, amely képes mindkét tábor igazát meghallani és félelmeit megérteni."