Sok múlik azon, hogy a megfigyelést végző szervek transzparens módon járnak-e el...

Rászabadítják a titkosszolgálatot a közszolgákra

2013. május 24.

A fontos, bizalmi pozícióban lévő közszolgákat és azok családtagjaikat is folyamatosan megfigyelheti ezentúl a titkosszolgálat. Ha a megfigyelők „találnak” valamit, még nem biztos, hogy az illető repül. Ám aki nem engedi, hogy megfigyeljék, búcsút inthet az állásának. Az új szabályozás elméletileg akár még vissza is szoríthatja a korrupciót, de a zsarolhatóság lehetőségét nem szűri ki.

Nem kell gyanú. Indok nélkül vonhatnak a jövőben bárkit titkosszolgálati megfigyelés alá” – Hidvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet munkatársa szerint ez az egyik ok, amiért aggályos a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályozása. A „bárki” alatt persze nem akárki értendő, hanem az a körülbelül ezer közszolga, aki jellemzően vezető beosztásban dolgozik, például minősített adatokhoz, államtitokhoz, szolgálati titokhoz fér hozzá, rendőrkapitány, ügyész, bíró.

De ugyanígy érintve lesznek a titkáraik, titkárnőik, sőt a családtagjaik is, így végső soron több ezer ember. Az nem újdonság, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal a bizalmi pozícióban lévő közszolgákon nemzetbiztonsági ellenőrzéseket végeznek. Az újdonság az, hogy amíg korábban ezt az ellenőrzést a munkaviszony megkezdése előtt végezték és fejezték be, majd legközelebb öt év múlva „repetáztak”, addig ezentúl folyamatos lesz, azaz bármikor megfigyelhetik az illetőt és a családtagját anélkül, hogy ők erről tudnának.

Egyszerű, mint az A,B,C

Mielőtt módosították volna az ellenőrzésről szóló törvényt, a bizalmi pozícióra jelentkezők háromféle, „A”, „B” és „C” típusú átvilágításon eshettek át, attól függően, hogy munkájuk során milyen mélységű információkhoz férhettek hozzá. A legszigorúbb átvilágítás a „C” típusú volt, amelynél például olyan intim információkra is kíváncsiak voltak, hogy van-e homoszexuális vagy házasságon kívüli titkos kapcsolata az illetőnek, amivel esetleg zsarolható.

Ez az átvilágítás azonban nem folyamatos volt: 60 nap alatt elvégezték és onnantól kezdve „leszállt” a titkosszolgálat a bizalmi pozícióra pályázó emberről, aki jó esetben megkapta a munkát. (Az „A” és „B” típusú ellenőrzésnél ennél rövidebb volt az ellenőrzés időtartama.) A mostani módosítás értelmében a jövőben csak egyfajta átvilágítás lesz, ami mélységét tekintve leginkább a „C” típusúra hasonlít majd, a közszolgát pedig akár a teljes jogviszonya alatt megfigyelhetik.

A megfigyelésre akkor kerülhet sor, ha az illető aláír egy beleegyező nyilatkozatot, engedélyezve ezáltal, hogy megfigyelhetik. Csakhogy álláspontunk szerint ezt nem lehet önkéntes beleegyezésnek tekinteni, hiszen ha megtagadná az aláírást, akkor vagy nem kapja meg a munkát, vagy elveszíti az állását” – magyarázta a TASZ munkatársa. Mindez azt is jelenti, hogy nemcsak a bizalmi állásokra jelentkezőknek, de a már korábban átvilágított, jelenleg ilyen pozícióban dolgozó embereknek és családtagjaiknak is alá kell majd írniuk a beleegyező nyilatkozatot, ha azt akarják, hogy az állásukban maradjanak.

Egy állami cégnél vezető beosztásban dolgozó, korábban C típusú átvilágításon átesett férfi az Indexnek arról beszélt, hogy noha az új szabályozásról csak tőlünk értesült, szerinte ez egy korábbi gyakorlat legalizálása. Ezzel arra utalt, ő eddig is úgy gondolta, hogy valamilyen módon megfigyelhetik, merthogy bizalmi pozícióban van. Úgy véli, az új szabályozással leginkább annak veheti elejét a kormányzat, hogy például a magas beosztásban lévő minisztériumi alkalmazottak információkat szivárogtassanak a sajtónak, ahogy erre a mai napig gyakran van példa.

Önkényesen válogathatnak

A titkosszolgálat emberei lényegében az összes lehetséges eszközt bevethetik, bár néhány dolgot csak korlátozottan tehetnek meg. Egy évben kétszer egy hónapig bírói engedéllyel lehallgathatják az illető telefonjait és átkutathatják titokban az otthonát, sőt, be is poloskázhatják azt. Ugyanígy kétszer egy hónapig felbonthatják a leveleit, elolvashatják az e-mailjeit. Van, amit engedély nélkül, korlátlanul megtehetnek: ezek közé tartozik az adott személy megfigyelése operatív módon (például követéssel), vagy találkozóinak fényképes dokumentálása.

A jogvédők úgy látják, a törvénymódosítás alapjogokat sért és olyan „rugalmasságot” biztosít, amivel a hatalom bármikor visszaélhet. Példaként említette Hidvégi, hogy a törvényben nemzetbiztonsági kockázatként említik a „munkavégzésen kívül tanúsított magatartást” is, ami alatt bármi érthető, így akár az is, hogy a közszolga részt vesz egy ellenzéki tüntetésen vagy valakinek nem tetsző bejegyzést posztol a Facebook-on. „Az új szabályozás alkalmat teremt arra, hogy önkényesen válogassanak azok közül, akiket meg akarnak figyelni, mert mindenkit nem akarnak és nem is tudnának megfigyelni” – magyarázta a TASZ szakembere. Technikailag valóban lehetetlen lenne több ezer ember állandó megfigyelése, erre apparátusa sem lenne a titkosszolgálatnak.

A folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségét a beterjesztő Kocsis Máté fideszes képviselő azzal indokolta, hogy „fontos és bizalmas munkakört ne tölthessen be olyan személy, akivel szemben nemzetbiztonsági kockázat állapítható meg”. Csakhogy az új szabályozás szerint ha ilyen kockázatot fel is tár a titkosszolgálat, a munkáltató mérlegelhet, megtartja-e beosztásában az illetőt vagy sem. Azaz semmi nem kötelezi arra, hogy kirúgja.

"Szembesüljön vele a társadalom"

"A nemzetbiztonsági ellenőrzés átalakítására szükség volt, mert a rendszer nem tudta kiszűrni a kockázatokat” – mondta az Indexnek Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, aki példaként a korrupcióval gyanúsított rendőri vezetők esetét említette, akik korábban átestek C típusú ellenőrzésen. „Egyelőre várakozásteljes bizalommal vagyunk az új rendszer iránt” – adott diplomatikus választ Ligeti arra a kérdésre, hogy az új szabályozással szerinte mennyire szorítható majd vissza a korrupció. Mint mondta, önmagában az nem sérti a jogállamot, hogy a titkosszolgálatok ellenőrzik és megfigyelik azokat, akik közhatalmat gyakorolnak.

Nagyon fontos azonban, hogy az ellenőrzésekkel feltárt visszaéléseket ne söpörjék majd szőnyeg alá – véli Ligeti. A törvény szerinte akkor járna el helyesen, ha előírná, hogy a korrupcióra utaló jelek megállapítása esetén kötelező büntetőfeljelentést tenni vagy fegyelmi, munkaügyi eljárást kezdeményezni. Ebben az esetben a bíróság nyilvános eljárásban döntene arról, hogy történt-e korrupció, vagy közhatalommal való visszaélés.

Szembesüljön vele a társadalom, hogy aki korrupt és lebukik, annak felelnie kell. Egy ilyen szabályozása csak ebben az esetben lesz preventív. Ha a korrupciós kockázatot feltáró megfigyelést nem követi nyilvános felelősségre vonás, az lehetőséget teremt arra, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményéről tájékoztatást kapó felsővezetők akár zsarolják az átvilágításon megbukott alkalmazottakat” – hangsúlyozta.

Belülről lehetnek zsarolhatóak

Hasonlóan vélekedett Tóth István János gazdaságszociológus is. Szerinte az új szabályozásnak lehet visszatartó ereje, mivel növeli az esélyét, hogy lebukik a korrupció valamelyik szereplője, de „mindez nagyban függ attól, hogy mennyire a célnak megfelelően működik a megfigyelést végző vagy az azt kezdeményező intézmény”.

Negatív példának a Lengyelországban megalakított Központi Antikorrupciós Hivatalt (CBA) említette a szakértő. A CBA egyik emlékezetes ügye volt, amikor tetten érte a Polgári Platform egyik képviselőnőjét. Mint később kiderült, a megvesztegetést a CBA egyik ügynöke provokálta ki, aki kenőpénzt fizetett a nőnek és egy polgármesternek, mi több, az asszony szeretője is a lett, majd közvetlenül a választások előtt borította a bilit.

Tóth szerint éppen a lengyel példa mutatja, mennyire fontos, hogy a megfigyeltek biztosak lehessenek benne, hogy a megfigyelést végző szervek transzparens módon járnak el. Máskülönben cselekedeteiket az határozza majd meg, hogy politikailag „jól fekszenek-e”. Ha igen, tudni fogják, hogy nem esik bántódásuk. Csakhogy ebben az esetben épp az következik be, ami ellen a jogszabályt hozták: zsarolhatóak lesznek, ám ezúttal az intézmény vezetői által, hiszen ők dönthetik majd el, mi lesz a sorsuk.

Index
Dezső András