Mindig lesz többletfinanszírozás a nem államiaknak?

Újabb ágazat kerülhet az egyházakhoz

2015. június 16.

Több százmilliárdos területet adna át a kormány az egyházaknak jövő januártól. A szociális és gyermekvédelemi intézmények átvételének előkészületei ugyanakkor megosztást szültek a megszólított történelmi egyházak vezetésében. Az atv.hu értesülései szerint az illetékes államtitkárság ezért azt az utat választotta, hogy egyenként tesz ajánlatot a lehetőségben fantáziát látó püspököknek, egyházi méltóságoknak.

A nol.hu szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumánál felerősödött a még állami kézben lévő szociális intézmények egyházi kézbe adásának szándéka. A lap azt írja, jelenleg 109 ilyen, zömében idősellátásra, gyermekvédelemre szakosodott intézmény van, 197 telephelyen működnek 14 400 alkalmazottal és körülbelül 35 ezer ellátottal. Az intézményeket a „történelmi” egyházaknak adnák át, a céldátum 2016. január 1.

Több pénz jutna

Mivel az iskolák dömpingszerű átvétele keserű tapasztalatokat szült egyházi körökben, a kormányzat a finanszírozás feltételeinek javításával motiválná őket.

A bértámogatás és az egyházi kiegészítő normatíva mellet plusz pénzt jelenthetne a dologi költségek kompenzációja és az uniós források is.

Tavaly novemberben már történt egy előzetes egyeztetés a felek között, ám annak nem lett jó vége. Legalábbis abból, amit Erdő Péter az azt követő püspökkari konferencián mondott decemberben, ez világlik ki. A bíboros „súlyosan aggályosnak” találta azt az – akkor még – esetleges szándékot, hogy a kormány az ország szociális intézményeinek nagy részét egyházi fenntartásba kívánja adni. Jogi érvelésében rámutatott, hogy súlyos alapjogi probléma keletkezhet abból, ha az adott település egyedüli intézményét adják át olyan vallási közösségnek, amelynek az ott lakó emberek nem tagjai. Alkotmánybírósági döntések értelmében ugyanis az egyházak kötelesek saját világnézetük, vallásuk elvei alapján működtetni ezen intézményeket, és így tulajdonképpen az „állam vagy az önkormányzat önkényes döntése szabja meg, hogy a nem az adott felekezethez, világnézethez tartozó emberek tömegei milyen vallási-világnézeti környezetben kénytelenek igénybe venni valamilyen szolgáltatást”.


Erdő Péter

Mintha előre látta volna, ellenállása milyen alternatív megoldások irányába tolja a kormányt, a bíboros hozzátette:

Fontos, hogy a szociális intézmények finanszírozása ne eseti szerződésekkel történjen, hanem mindenki által átlátható, objektív módon.

A püspöki konferencia elnöke szerint az lenne a legjobb, ha nem is kerülne sor ilyen átadásokra, de ha már elkerülhetetlen, akkor az állam legalább vegye figyelembe a meglévő felekezeti arányokat.

Egyedi ajánlatok

Miután a kormány ötlete a református egyház vezetésében sem aratott osztatlan sikert, és a Bölcskei Gusztáv helyére lépő új lelkészi elnök, Szabó István püspök is kifejezte averzióit, a kabinet stratégiát váltott. Az atv.hu egyházi szakértői körökből úgy értesült, hogy az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkára, Czibere Károly és csapata egyenként tervezik felkeresni az egyházkerületeket, egyházmegyéket, püspökségeket – „személyre szabott” ajánlataikkal. Miként az iskolák átadásánál voltak, úgy a szociális intézmények tervezett átvételénél is vannak ugyanis olyan püspökök, akik részleges autonómiájuk folytán szembe tudnak menni feletteseikkel. Az iskolák átvételekor is nézetkülönbség alakult például ki az elővigyázatosabb Erdő Péter és a lehetőséget történelmi pillanatnak látó Kiss-Rigó László (a szeged-csanádi egyházmegye püspöke) között.


Czibere Károly

Információink szerint az államtitkár – aki korábban a református egyház szeretetszolgálatának irodavezetője is volt – nyilvánosság előtt nem hangoztatott elképzelése szerint

a szociális ellátórendszer intézményeinek 60 százaléka landolna a katolikus egyháznál, 30 százalék a reformátusoknál, a maradék tíz százalékon pedig a további felekezetek osztozhatnának.

Közülük is elsősorban a már hasonló tevékenységet folytatók: az evangélikusok, a baptisták és a görög katolikusok. Utóbbiak szeretetszolgálatának vezetője egyébként Seszták Miklós fejlesztési miniszter bátyja, Seszták István.

Csak tájékozódnak

Beszterczey András, a Magyar Református Szeretetszolgálat irodavezetője arról tájékoztatta az atv.hu-t, hogy az egyeztetések valójában már tavaly júniusban elindultak a megszólított egyházak és az szociálpolitikáért felelős államtitkárság között. Ezek azonban az irodavezető szerint nem konkrét ajánlatok mentén zajlanak, hanem pusztán informálisak és „a történelmi egyházak képviselői általános tájékoztatást kapnak az aktuális szociálpolitikai irányvonalakról”, illetve meghallgatják szakembereiket a „szociális ellátórendszer struktúrájának újragondolásával kapcsolatban”.


Beszterczey András

Beszterczey megerősítette korábbi értesülésünket, miszerint

a református egyház vezetése fenntartásokkal fogadja a „szociális intézményrendszer egyszerre történő, tömeges átadásának-átvételének gondolatát”.

Szerettük volna megtudni a katolikus egyház álláspontját is a témában, de a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Mohos Gábor kollégáján keresztül azt üzente portálunknak, hogy bokros teendői mellett nem jut ideje kérdéseinkkel foglalkozni.

Kockázat és fantázia

Egyházi körökben otthonosan mozgó forrásunk szerint még a történelmi egyházak sincsenek felkészülve egy ekkora intézményrendszer zökkenőmentes átvételére és üzemeltetésére. Ráadásul főpapjaik egy része látja az ágazatban rejlő kockázatot, a lerobbant épületeket, az alulfizetett dolgozókat, valamint azt a kormányrendeletet, amely a Magyar Államkincstár területi igazgatósága által megvalósított, kétévente esedékes ellenőrzésnek rendeli alá az egyházi fenntartót. Bármilyen gazdálkodási anomália esetén ugyanis felfüggeszthető a működés és a finanszírozás is, ami nagyobb intézmény esetén két vállra fektetheti az adott püspökséget.

Mindezek ellenére több egyházmegye és egyházkerület lát fantáziát a lehetőségben, különösen ott, ahol már kialakult egy működőképes gyakorlat (ilyen például a Botka László szegedi polgármester kihívójaként is ismert Kothencz János vezette Ágota Alapítvány).

Sok helyen az országban a szociális intézmények a legnagyobb munkáltatók a környéken, elég csak az étkeztetésre, az őrzés-védelemre vagy a beszállítókra gondolni. Esetükben legtöbbször még közbeszerzési kötelezettség sincs.

Az egyházi kiegészítő normatíva több, mint az állami, valamint egyházi fenntartóként számos külön forrásra lehet szert tenni például meghívásos pályázatok útján. Az ágazatban tőkeinjekció esetén van jövő, hiszen folyamatos férőhelyhiány, többezres várakozási listák vannak az idősgondozásra szakosodott és a gyermekvédelmi intézményekben is.

A német modell

Úgy tudjuk, az egyházügyi törvény Brüsszelből kikényszerített módosításán dolgozó igazságügyi tárca még tavaly év végén vihart kavart úgynevezett „német modellje” éppen a mostani fenntartóváltásnak ágyazott volna meg. Németországban az állam és a vallási közösségek együttműködésének alapja valójában nem az egyházi, hanem az a közjogi státusz, amely egyes felekezeteket – vagy ezek egyházmegyéit, püspökségeit, fiókszervezeteit, alapítványait – helyzetbe hoz az oktatási és a szociális szférában.

Frissítve: a Minisztérium válasza

Azt atv.hu megkeresésére az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága az alábbi választ juttatta el szerkesztőségünkbe:

Folyamatban van a szociális ellátórendszer strukturális megújítása, amelynek fontos része az ellátási kapacitások és a fenntartói rendszer felülvizsgálata. A kormány arra törekszik, hogy átlátható és hosszú távon fenntartható szolgáltatásstruktúra alakuljon ki, amely garantálja a hozzáférési esélyek növekedését és az ellátás minőségének javítását.”

atv.hu
Szobota Zoltán