Lázár: Nem tartható rend a közszolgálatban, ha a bérrendezés nem kerül végrehajtásra

Lázár János: világos közszolgálati életpálya, könnyebb ügyintézés, versenyképesebb gazdaság

2015. március 16.

A közszolgálati életpálya-modellről, az államreform céljairól és várható menetrendjéről adott tájékoztatást Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés hétfői ülésén interpellációkra válaszolva.

Fontos kérdése az államreformnak, hogy azok, akik az adófizetők pénzéből az állam szolgáltatásait biztosítják, milyen jövedelemben részesülnek. Ezeknek a jövedelmeknek garantálniuk kell az életpálya kiszámíthatóságát, stabilitását, és emellett a versenyszférával is lépést kell tartani, ami nem könnyű feladat – fogalmazott a miniszter.

Nemrég a közszféra egy részében teljes politikai és társadalmi konszenzus mellett zajlott a béremelés – idézte fel Lázár János, hogy a rendezés 95 ezer egészségügyi dolgozó, 165 ezer pedagógus és 90 ezer, a fegyveres testületeknél dolgozó bérét érintette, ennek szükségességét egyetlen politikai erő sem vonta kétségbe.

Nagy vita zajlik arról, hogy az önkormányzati tisztviselők és a köztisztviselők esetében, hogy amikor az állam saját magára költi a pénzt, és a közigazgatáson keresztül nyújtott szolgáltatásokra fordít, akkor milyen bérek alakulnak ki.

A kormány 2016 júniusában bevezeti a közszolgálati életpályát minden kormánytisztviselő számára, és megvizsgálják azt is, hogy az önkormányzati tisztviselők milyen bérezés mellett dolgoznak – szögezte le a miniszter.

Március elsejét követően, amikor a szociális feladatok egy része az államtól az önkormányzatokhoz került, és a segélyezésben 25 év után sikerült világos rendet tenni, a következő fontos dátum április elseje lesz. Ekkortól alakul ki az egységes területi közigazgatás a kormányhivatalokon keresztül. Ezáltal 1800 munkavállaló bére e naptól növekedni fog az illetménykiegészítés 30-ról 35 százalékosra növelésével.

Lázár János hozzátette: valóban csökkenni fog 2800 olyan dolgozó bére, akik korábban vezető beosztást töltöttek be, de ezen beosztások száma csökkenni fog a területi szerveknél. El kell ismerni, hogy mind területi, mind országos szinten nagy luxus a túl sok vezető az adófizetők szempontjából – indokolta a tárcavezető.

2016 június elsejével egy átláthatóbb, világos és egyszerűbb életpályamodell alakuljon ki, és azonos munkáért azonos mértékű bért kapjanak. Most viszont az a helyzet, hogy aki egy fővárosi hivatalban dolgozik, az 300 ezer forinttal többet keres az önkormányzati bérkiegészítés miatt, mint aki tőle fél méterre ülve ugyanazt a munkát végzi. A megoldás nem az, hogy a bért elvesszük, inkább a megfelelő kompenzáció. Az azonban látni kell – foglalta össze a miniszter -, hogy nem tartható rend a közszolgálatba, ha a bérrendezés és az egységesítés nem kerül végrehajtásra.

Érdemes végrehajtani az Államreform 2-t

Az államreform célja – ellentétben a korábbi évek reformjainak – nem az, hogy pénzt vegyünk ki az állam működtetéséből – jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Parlamentben. A képviselői interpellációra adott válaszában kifejtette: hazánk az OECD tanulmánya szerint az unió államainak átlagának megfelelő összeget költi a szolgáltatások biztosítására.

Az állam megváltoztatása kockázattal jár, azonban érdemes eltérni a jelen helyzettől. Most az ügyintézés túl bonyolult, nagy költséggel működik, és ráadásul aránytalan terhet jelent minden választópolgár számára. Három olyan terület is van, amelynek változása segíti a vállalkozások versenyképességének javulását:

  • az építésügy,
  • az uniós pénzekhez való hozzáférés és
  • az adózás reformja.

Az Államreform 2 program tartalmazza a közigazgatás és a közszolgáltatás korszerűsítését is, de ezen túl a benne foglalt hét évre 270 milliárd forintot tartalmazó Közigazgatási és Közszolgáltatási Operatív Program szükségessé teszi egy világos terv meglétét e terület átalakítására. A februárban már nyilvánosságra hozott programot előzőleg hatvan társadalmi szervezettel – köztük tudományos, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel – egyeztették, és ezt követően juttatták el Brüsszelbe. Itt olyan kérdések merültek fel, hogy megkönnyíti-e a reform az ügyintézést, az elektronikus terület felé jelent-e elmozdulást, amelyeket a kormány megválaszol, és a brüsszeli döntés március-áprilisban megszülethet. Ezt követően kezdődhet meg a rendszer átalakítása, hogy az ügyintézés könnyebb, a gazdaság versenyképesebb lehessen.

promenad.hu
Kutasi Roland/Arnay