Kis pénz, kis foci

Orbán az ÁSZ-elnöktől követelte a felelősök nevét

2015. augusztus 25.

Domokos László ÁSZ-elnöktől követelte a pazarló állam felelőseinek nevét Orbán Viktor a kormánykonferencia zárt ülésén az Országházban – tudtuk meg. Bírálta a közigazgatás átalakításának a lassúsága miatt minisztereit is, de neveket nem említett.

„Mondjon neveket!” – szólította fel többször is Orbán Viktor a kormányzati teljesítményt értékelő konferencia zárt ülésén Domokos László ÁSZ-elnököt, amikor az Államreform napirendi pont keretében a pazarló, túlságosan drágán működő államapparátusról volt szó, és arról, hogy a közigazgatás átalakítása nem a miniszterelnök által elvárt ütemben halad. Orbán Viktor – név nélkül – a minisztereit is bírálta. De akkor követelte a felelősök nevét, amikor Domokos László arról beszélt, hogy a minisztériumok drágán, nagy büdzsével működő háttérintézményei nem hajtják végre az Állami Számvevőszék által javasolt változtatásokat.

Nem politika – statisztikákkal szembesítik a minisztereket

A miniszterelnök maga is nehezményezte, hogy túlságosan pazarló és drága az államapparátus, a közigazgatás átalakítása lassú, az adóreform eredményes volt, de a NAV „szörnyű” állapotban van – mondták forrásaink. De a miniszterelnök nem szándékozik minisztereket meneszteni – tették hozzá.

A kormánykonferencián nem politikusi helyzetértékelések hangzanak el, számokkal, adatsorokkal, statisztikákkal szembesítik a minisztereket, államtitkárokat a meghívott intézményvezetők.

Beszámoltunk róla, hogy a kormánykonferencia programja szerint a miniszterelnöki köszöntő után Cséfalvay Zoltán a májusi OECD-jelentést elemezte, míg Patyi András a Jó államról tartott előadást, aztán a résztvevők tehettek fel kérdéseket húsz percben.

A következő napirendi pont az Államreform volt, és a Kovács Árpád (Költségvetési Tanács elnöke) – Domokos László (ÁSZ-elnök) páros által elmondottakra reagált Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Napirenden volt az innováció a gazdaságban is, az erről szóló előadásokra, amelyet Pálinkás József és Parragh László tartott, szintén Varga Mihály reflektált. Az egyik résztvevő tájékoztatása szerint a kormánykonferenciának ebben a blokkjában elhangzott, hogy több matematika- és természettudományos tudásra/oktatásra lenne szükség a közoktatásban. Ezzel érzékelhetően a miniszterelnök is szimpatizál – mondta forrásunk.

Az ebédszünet után a társadalmi folyamatok programpont párosa Granasztói György miniszterelnöki megbízott és Vukovics Gabriella KSH-elnök volt, a helyzetelemzésüket Balog Zoltán humán csúcsminiszternek opponálja. Orbán Viktor konferenciazáró értékelése előtt pedig Matolcsy György jegybankelnök tart előadást Célok és víziók címmel. A miniszterelnök gyakran szakította meg kérdéseivel, közbevetéseivel az előadásokat – mesélte egy kormánytag a Népszabadságnak.

Filozofikus miniszterelnöki köszöntő

Orbán délelőtt a bürokratikus-technokrata és a politikai kormányzást állította szembe, az utóbbit jelölve meg célnak a zárt ajtók mögött. A Népszabadsághoz eljutott hírek szerint a miniszterelnök a kormányülést megnyitó köszöntőjében semmilyen kormányértékelést sem tartott, nem mondott konkrétumokat, sem bírálatot, sem dicséretet a tárcákról. A miniszterelnöki értékelésre a kormánykonferencia végén kerül sor – amit a jelenlévők izgatottan várnak. Mégis arra számítanak, hogy Orbán Viktor délután a zárszavában sem mond névre szóló bírálatokat, legfeljebb érzékelteti, mely területeken lát fontosnak változtatást, korrekciót.

A kormánykonferencián a „jó állam” kapcsán Orbán Viktor olyan államról beszélt, mely nemzeti alapon áll. „Lendületes volt és filozofikus, érződött, hogy sokat olvasott a nyáron” – mondták munkatársunknak. Azaz a miniszterelnök arról értekezett, hogyan kell a közjó szolgálatába állítani a politikai kormányzás „szellemi apparátusát és intézményrendszerét”, és erre nemzetközi példákat is említett.

A délelőtti miniszterelnöki köszöntő alapján az egyik résztvevő arra következtetett, hogy a kormányzati személycserékre annak alapján kerül sor, amit Orbán Viktor arról mondott, milyen legyen a politikai kormányzás „szellemi apparátusa”, azaz ki az az államtitkár, miniszter, aki nem felel meg az általa elvárt politikusi szerepkörben, és nem is tud változtatni a technokrata/bürokratikus hozzáállásán. A másik oldalról pedig, ha szükséges, intézményi reformok lesznek – mondta forrásunk.

De – tették hozzá – Orbán Viktor számára az államadósság csökkentése és a hiánycél tartása változatlanul a legfontosabb.

Mikolát fúrják, Czombáról Orbánnak rossz a véleménye

A kormánykonferencia ülésén nem került szóba, de a Népszabadságnak megerősítette egy kormányzati forrás, hogy Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkárról a miniszterelnöknek kifejezetten rossz a véleménye, és ezt nyíltan el is mondja. Ez még nem jelenti száz százalékosan, hogy leváltják, bár erre van esély, a nemzetgazdasági tárcánál is ez a vélemény.

Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárt állítólag vannak, akik „erősen fúrják”, elsősorban azt teszik szóvá, hogy nem „külügyes”, és bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkárként is mindent „orvosszemmel” néz. Ilyennek nevezték például az ebolavírus kezelésével és a nukleáris kísérletek teljes betiltásával kapcsolatos megnyilvánulásait is. De forrásaink tudomása szerint a miniszterelnök részéről nem fogalmazódott meg olyan szándék, hogy megválna az államtitkártól. Másrészt a külgazdasági és külügyi tárcánál nem terveznek változtatást az államtitkári szinten – tudtuk meg.

A miniszterelnök Mikola István érdemei közé sorolja, hogy Párizsban volt OECD-nagykövetként hathatósan elősegítette a kapcsolatok erősítését Orbán Viktor és Angel Gurria főtitkár között, de általában is javította a szervezettel a magyar viszonyt.

Simulékonyság helyett önvédelem

A minisztereknek és az államtitkároknak egy éve van arra, hogy a polgári berendezkedés megerősítése érdekében a kitűzött céloknak megfelelő, szükséges lépéseket megtegyék, mert a 2017-2018 már a következő választásról szól majd - Lázár János elmondása szerint ezt mondta Orbán Viktor zárszavában a kormánykonferencián. A legfontosabb téma ugyanis a polgári berendezkedés volt - tette hozzá a miniszter az esemény utáni doorstep sajtótájékoztatón. Orbán a zárszavában arról beszélt, hogy 2018-ig mikor és milyen feladatok teljesítése áll a kormány előtt előtt. Az OECD-jelentésről azt mondta, a szervezet által megfogalmazottak is onnan indult ki, hogy 2010-ben Magyarország Görögországnál rosszabb helyzetben volt, „könnyen görög forgatókönyv is megvalósulhatott volna". Ehhez képest Európa és a világ is elismeri a mai magyar gazdasági számokat - állította.

Lapunknak a résztvevők azt mondták, hogy a zárszavában Orbán Viktor realistán és olykor önkritikusan beszélt - az önkritika elsősorban a bürokrácia-csökkentésre vonatkozott. Nem személyre szabott, hanem rendszerszintű kritikáról volt szó, de az kiderült a miniszterelnök szavaiból, hogy rosszallja, hogy a minisztériumok inkább „önvédelemben” gondolkodnak, mint semhogy belesimuljanak az általa meghatározott politikai kormányzás rendszerébe. „Én is hibáztam... Talán túl vehemens vagyok” - mondta ennek kapcsán Lázár kedd reggel a kormányülésre érkezve, amikor a Hír TV riportere a kormányzati teljesítményéről kérdezte. (...)

Egyelőre sok a munka
„Sajtóhíreket nem kommentálok. Most egyelőre sok munkám van, nincs időm ilyesmivel foglalkozni" - így reagált Lázár János a kormánykonferencia után, amikor újságíróknak nyilatkozott, arra a kérdésre, hogy valóban gondolkodik-e azon, hogy kiszáll a politikából, ha Rogán Antal jelenlegi Fidesz-frakcióvezetőt Orbán Viktor kinevezi miniszterelnöki kabinetfőnöknek. A Figyelő a múlt héten szellőztette meg, hogy Lázár János német üzleti körök tanácsára mérlegeli, hogy egy időre kiszáll a politikából, és üzleti tevékenységet folytat.

NOL
Csuhaj Ildikó


Az államapparátustól sok és odaadó munka kell

2015. augusztus 25.

A teljes államapparátustól nagyon sok és odaadó munkára van szükség ahhoz, hogy Magyarország sikeresen tudja véghezvinni és a mindennapok részévé tenni a polgári berendezkedés programját - mondta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a keddi budapesti kormányzati konferenciával kapcsolatban az MTI-nek.

Giró-Szász András tájékoztatása szerint a kormányzati konferencia a miniszterelnök nyitóbeszédével kezdődött, amelyben egy világos és egyértelmű pályát vázolt föl 2010-től napjainkig.

"2010-ben Magyarország Görögországgal egyetemben egy gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság kellős közepén volt. Az elmúlt 4 év kormányzati gazdaság-, és társadalompolitikája kellett mindahhoz, hogy mára a kifejezetten jó gazdasági mutatóink jellemezzenek bennünket. Azonban még sok teendő van ahhoz, hogy Magyarország ne csak azt mondhassa el magáról, hogy Görögországgal ellentétben sikeresen elkerülte a gazdasági és társadalmi csődöt, hanem azt is, hogy sikeresen tudta végbevinni és a mindennapok részévé tenni a polgári berendezkedés programját. Ehhez azonban még mindnyájunktól - a teljes államapparátustól - nagyon sok és odaadó munkára van szükség" - mondta Giró-Szász András.

A kormányzati konferenciáról szóló sajtóértesülésekkel kapcsolatban az államtitkár az MTI kérdésére azt válaszolta, hogy a miniszterelnök semmilyen kormányzati személyi kérdésben, sem tárcákat, sem konkrét személyeket illetően semmilyen megjegyzést nem tett a konferencián.

Fontos a következő évek feladatainak meghatározása

Lázár János a kormánykonferencia előtt a Hír TV-nek megerősítette, hogy személycsere lesz a kormányban, és hangsúlyozta: nemcsak az elmúlt egy év értékelése lényeges, hanem a következő évek feladatainak a meghatározása is.

Az kérdés, hogy a lehetőséggel mit kezdünk, hogyan teremtünk mi lehetőséget az emberek számára, és a polgári berendezkedés a hétköznapi életében mit jelent. Az iskolában, az óvodában, a köztereken, a szabadidő eltöltésében milyen lehetőséget tud biztosítani az emberek számára a kormányzat. Ami egy polgári életformát, egy polgári berendezkedést jelent, hogy ez micsoda tulajdonképpen: ezt kell megválaszolni” – fogalmazott Lázár János. (...)

---------------------------------

Lázár: a polgári berendezkedés megerősítése volt a fő téma

A polgári berendezkedés megerősítése volt a keddi kormánykonferencia fő témája - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter az egész napos tanácskozás után. Lázár János a Parlamentben újságíróknak arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedd estére összehívta a nemzetbiztonsági kabinet ülését a Szerbiából szerdán várható migránshullám miatt.

A Miniszterelnökség vezetője elmondta: a kormánykonferencián - amelyet a tervek szerint ezentúl minden évben megtartanak az őszi parlamenti ülésszak előtt - Orbán Viktor a polgári berendezkedés megerősítésének szemüvegén keresztül tekintette át az elmúlt egy, illetve az elmúlt öt év teljesítményét. Zárszavában pedig arról beszélt a miniszterelnök, hogy 2018-ig mikor és milyen feladatok teljesítése áll a kabinet előtt, és hogy "2018 milyen lehetőségeket kínál nekünk, ha hosszú távon Magyarországon egy polgári berendezkedést szeretnénk (...) mindenkinek felkínálni".

A kormányfő azt is jelezte, a minisztereknek és az államtitkároknak a következő egy évben van még módjuk arra, hogy a kitűzött célok érdekében szükséges lépéseket megtegyék, 2017-2018 már a következő választásról szól majd - idézte Orbán Viktor szavait a Miniszterelnökség vezetője, aki úgy fogalmazott: kijelölték a következő egy évet mint a cselekvés legfontosabb évét.

A kormánykonferencián Cséfalvay Zoltán OECD-nagykövet prezentációjában megtárgyalták a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi jelentését, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jó állam-jelentését Patyi András rektor előadásában. Lázár János megjegyezte: ismertek az OECD kritikái például a magyar oktatási és egészségügyi rendszerről, de ismertek az elismerő szavak is arról, amit 2010 és 2014 között a magyar államháztartás gazdasági konszolidációjáért tett a kormány.

A miniszter emlékeztetett: az OECD is onnan indult ki, hogy 2010-ben Magyarország Görögországnál rosszabb helyzetben volt, "könnyen görög forgatókönyv is megvalósulhatott volna". Ehhez képest Európa és a világ is elismeri a mai magyar gazdasági számokat - emelte ki.

Az ezt követő gazdasági blokkban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, valamint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról adtak számot, hogyan tartható fenn hosszú távon Magyarország folyamatos gazdasági növekedése, ami "a polgári berendezkedés legfontosabb tartópillére" - tájékoztatott Lázár János, aki példaként említette az államadósság további csökkentését, az innováció jelentős növelését, a magyar gazdaságnak "a harmadik ipari forradalomhoz való csatlakozását" és a munka világának további erősítését.

Granasztói György miniszterelnöki megbízott a magyar polgárrá válás múltjáról, jelenéről és jövőbeli perspektíváiról beszélt, a Központi Statisztikai Hivatalt vezető Vukovich Gabriella pedig a 2010 óta tartó társadalmi folyamatokba adott betekintést.

Emellett Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét kérte hozzászólásra a kormányfő - számolt be a Miniszterelnökség vezetője a kibővített kormányülésnek tekinthető kormánykonferenciáról.

Összegzése szerint az előadások egybecsengtek például abban, hogy a következő időszakban nem lehet eltekinteni attól, milyen kárt okoz a magyar vállalkozásoknak az állami bürokrácia.

gondola.hu
hirado.hu - MTI, MNO

Hozzászólások

Száz béremelést, ezeret!

2015. május 11.

Egy héttel ezelőtt a német statisztikai hivatal kimutatásából kiderült, hogy az Európai Unióban a magyarországi – magánszektorban érvényes – órabér csak a romániait és a bolgárt előzi meg. Nos, ez valóban lehangoló adat, 25 éves rendszerváltásunk egyik kudarca.

Meggyőződésem, hogy a harmadik Orbán-kormány egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb! – feladata, hogy minden lehetséges állami eszközzel segítse, támogassa ennek az áldatlan állapotnak a megváltozását.

Egy kicsit érdemes részletesebben megnézni az adatokat: a dánok keresnek a legjobban az EU-ban, az ott dolgozók 42 eurót vihetnek haza minden munkaóra után. Az EU átlaga 24,40 eurós óradíj; A belgák 41,1, a svédek 40,2, a luxemburgiak 35,7 eurós órabért kapnak, a franciák és hollandok 33 és fél euróval, a finnek 32,9-cel, a németek és az osztrákok pedig 31,7-tel számolhatnak.

Ehhez képest nagyon alacsony a magyar, és még inkább a román órabér: a magyar mindössze 7 euró, ugyanannyi, mint Lettországban. Észtország 10,20, Szlovákia (!) 10, Lengyelország 8,2, Horvátország 9,3, Csehország pedig 9,6 eurós munkabérrel megelőzi Magyarországot, Románia pedig az 4,80 eurós bérrel a sorban utolsó Bulgáriát (3,20).

Ami tehát a legelkeserítőbb, hogy a közép-európai országok is előttünk állnak az órabérek tekintetében, s csak a hozzánk képest jóval lejjebbről indult két balkáni országot tudjuk megelőzni.

És mindennek következményei vannak, s nem túl szívderítőek.

A boldogság nemzetközi napja alkalmából az ENSZ kezdeményezésére nemzetközi szakértők immáron harmadszor állították össze a World Happiness Reportot (WHR); összesen 158 országot rangsoroltak annak megfelelően, hogy a lakosságuk egy tízes skálán mennyire érezte-érzi magát boldognak vagy boldogtalannak. Szempontok voltak: az egy főre jutó GDP, a jó vagy rossz társadalmi kapcsolatok, a szociális ellátások, a korrupció mértéke, az egészséges várható élettartam, a döntési szabadság mértéke, s nagyon érdekes módon az emberek közötti jószívűség (ez valami olyasmi, mint a szolidaritás vagy a szeretet).

Már bizonyára kitalálták: boldogság tekintetében sem állunk jól. 158-ból a 104. helyen végeztünk 4,8-es átlaggal, afrikai országok (!) társaságában. S akárcsak az órabérek tekintetében, itt is megelőznek bennünket a közép-európai országok, de sajnos még Románia is. Svájc végzett az élen, utána jön Izland, Dánia, Norvégia és Kanada. Az első tízben van még Finnország, Hollandia és Svédország is. Az Egyesült Államok a tizenötödik, Mexikó boldogabb nála eggyel.

S a környező, volt kommunista országok: Csehország 31., Szlovákia 45., Oroszország 50., Lengyelország 60., Románia a 86. A boldogságindex végén Szíria, Burundi és Togo végzett.

Korántsem akarom azt állítani, hogy a boldogsághiányunk kizárólag az alacsony órabér következménye: a boldogságnak ezerféle összetevője van, amelyeket a nemzetközi kutatás igyekezett is figyelembe venni. De az is biztos – s ezt a mindennapi tapasztalatok is megerősítik –, hogy az alacsony órabér óriási gátja annak, hogy boldog országgá váljunk. Hiszen nem tudjuk megvenni, elérni, megfizetni azokat a dolgokat, amelyek boldoggá vagy boldogabbá tehetnének bennünket, magyarokat.

Persze könnyen lehet, hogy ha az órabérünk elérné az EU-s átlagot, akkor sem válnánk „lineárisan” boldogabb nemzetté; sokkal bonyolultabb lelkek vagyunk mi, magyarok annál, hogy ez ilyen egyszerű lenne. No de mégis: próbáljuk végre már ki egyszer azt, hogy a magyar dolgozók – hogy egy nagyon régi, nagyon szerény szakszervezeti követelést idézzek fel – „tisztességes napi munkáért tisztességes napi munkabért” kapjanak. Mert erre még nem volt példa a 25 év alatt!

A magyar politikai és gazdasági elit együttes felelőssége, hogy a bérek tekintetében 25 év alatt sem történt rendszerváltás. Jól tudjuk: a Kádár-korszakban a béreket azért tartották mesterségesen alacsonyan és „egyenszinten”, mert az állam igyekezett ingyenes szociális, kulturális, egészségügyi stb. ellátást biztosítani az embereknek. A rendszerváltás után viszont az önmagát túlvállaló, totálisan eladósodott állam fokozatosan megszüntette a különféle támogatásokat és ingyenes, vagy nagyon olcsó szolgáltatásokat, s különösen a baloldali kormányok időszakában rábízott mindent a piacra. A piacon viszont egy olyan, részben hatalomátmentő posztkommunista, részben multinacionális, „vadkapitalista” és végtelenül önző, antiszolidáris gazdasági elit jelent meg, amelyik a béreket továbbra is mesterségesen alacsony szinten tartotta. A vagyonát nagyrészt elherdáló, kirabolt állam pedig eszköztelenül szemlélte e folyamatot az elmúlt 25 évben.

Következmény: a bérek alacsony szinten maradtak, az árak az egekbe szöktek, a jóléti szolgáltatások pedig szétporladtak.

Valóban a polgári Magyarország a cél, de ahhoz polgári középosztály is kell, utóbbihoz pedig tisztességes bérek.

Éppen ezért mondom: a harmadik Orbán-kormánynak, s a teljes gazdasági és politikai elitnek erkölcsi kötelessége mindent megtenni a bérek emeléséért. És ez a legkevésbé sem szakszervezeti duma, hanem nemzetstratégiai alapcél.

Magyar Nemzet - Fricz Tamás blogja
Fricz Tamás