Kényszeresen állandósuló átalakítás...

Ónodi-Szűcs: Érdekeket fog sérteni az ellátórendszer átalakítása

2015. július 30.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ feladatköre jelentősen csökkent a jogelőd GYEMSZI-hez képest - mondta az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Ónodi-Szűcs Zoltán arról is beszélt, hogy nem tartja alkalmasnak a János kórházat az új fővárosi szuperkórház helyszínének.

A GYEMSZI jogutódjaként létrejött Állami Egészségügyi Ellátó Központ feladatköre jelentősen csökkent a korábbi szervezethez képest - mondta a főigazgató. Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette: az átszervezés egyik célja, hogy egységes ellátás alakuljon ki.

"A központ fő fókuszpontja most az állami intézmények fenntartása. Az ÁEEK-nek az a feladatköre, hogy a megrendelést - az, hogy mit kell nyújtani egy térségben a lakosság számára - hogyan szolgáljuk ki az intézményeken keresztül. Azt szeretnénk ÁEEK-ként elérni, hogy az ellátás folyamata az egész országban egységes módon, egységes színvonalon történjen" - közölte Ónodi-Szűcs Zoltán.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója az Arénában kiemelte: attól tart, hogy az átszervezés érdekeket sérthet majd.

"Minden paradigmaváltásnak vannak sérültjei és vannak halálos áldozatai is. Abban bízom, hogy ezt végig lehet vinni majd. Akkor, amikor az intézmények számára ki fog derülni, hogy azt a fajta ellátást, amelyet korábban fekvőben végeztek el, le kellene tolni járóbeteg ellátásba vagy alapellátásba, ez rengeteg érdeket fog sérteni. Hiszen tudjuk nagyon jól, hogy az ellátórendszer egy részét a paraszolvencia mozgatja. Ha ez a fajta bevétel eltűnhet vagy csökkenhet, akkor azt gondolom, hogy mindenképpen érdekeket fogunk sérteni" - fogalmazott a főigazgató.

Ónodi-Szűcs Zoltán kiemelte, hogy jelentős plusz forrásokra van szükség ahhoz, hogy csökkentsék az egészségügyön belül tapasztalható feszültséget.

"Ma az egészségügyben van egy iszonyatos humánerőforrás-krízis, egy nagyon erős bérfeszültség. Ha pluszforrásokat kell beöntenünk az egészségügyi ellátó rendszerbe - márpedig kell, hiszen van egy bérfeszültség, egy elvándorlási hullám - csak akkor van esélyünk forrásokat kérni más tárcáktól, ha van egy nagyon erősen elképzelt jövőképünk" - vélte.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója hangsúlyozta, hogy európai uniós források felhasználásával szeretnék elérni azt, hogy bizonyos betegségkörökben pontosan leírják, az ellátás szereplői közül kinek milyen feladata és hatásköre van.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint a kormányzatnak Budapesten is fejlesztenie kellene a kórházakat.

Az elmúlt években az 500 milliárd forintos uniós egészségügyi fejlesztési forrás majdnem 90 százaléka vidéki intézményekhez került - mondta. Ez szerinte azt jelenti, hogy a vidéki intézmények tulajdonképpen megújultak.

Ónodi-Szűcs Zoltán megjegyezte: ennek hatását Budapesten egyáltalán nem lehet érzékelni. Éppen azért szerinte a kormánynak azt kellene mérlegelni, hogy ne uniós forrásból fejlesszen. Ugyanis a 2014 utáni időszakban már leginkább gazdaságfejlesztésre megy el a brüsszeli pénz.

A műsorban szóba került az új fővárosi egészségügyi intézmény építése, valamint a János kórház is.

Úgy fogalmazott: "nem vagyok benne biztos, hogy egy olyan helynek, ahol több százezer lakosnak az ellátásáról kell gondoskodni, nem kell-e esetleg egy jobb megközelíthetőség. Ebből a szempontból nem a János kórház a legjobb célpont, de ez csak egy szempont, nagyon sok szempontnak kell megfelelni".

"Egy másik intézmény kapcsán egy régi felmérésben azt vizsgáltuk, hogy mi a legfontosabb szempont. Akkor az elsődleges prioritás a jó megközelíthetőség volt, a másik az ingyenes parkolás" - ismertette Ónodi-Szűcs Zoltán.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója beszélt még arról is, hogy a fekvőbeteg-ellátásban a forrás egységre jutó összege az elmúlt hét évben az infláció felett növekedett. Azonban a lejárt adósságok kifizetése nem oldja meg a problémákat.

"60 milliárd forintot kapott az egészségügy, ami azért izgalmas, mert erre korábban precedens sohasem volt még. Az is látszik, hogy ez év végégéig nem lesz elegendő" - vélte.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint meg lehetne előzni a kórházak újabb eladósodását. Szerinte ha nem sikerül az intézmények érdekeltségi viszonyait átrendezni, akkor ez a fajta hiány újra és újra fog termelődni.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója szólt még arról is, hogy nemcsak bérkérdés az orvosok és ápolók elvándorlásának megállítása, szerinte megfelelő jövőképet kellene felvázolni a számukra.

Hanganyag (mp3): Exterde Tibor, Szabó Gergő, Németh Zoltán:

InfoRádió
Ónodi-Szűcs Zoltán


Beolvasztanák a NAV-ot a kormányhivatalokba

2015. július 28.

Nem cáfolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tulajdonképpeni megszüntetésével, illetve kormányhivatalokba olvasztásával járna az új adóeljárási rend.

A Népszabadság szombaton számolt be az új tervekről, amelyek szerint a tervezett adóreform egyik elemeként a kormányhivatalokhoz telepítenék az ügyintézést és az elsőfokú eljárások jelentős részét, a másodfokú adóeljárást pedig a bíróságokra bíznák (a hivatal helyett).

A nemzetgazdasági tárca a Világgazdaság kérdésére válaszolva ugyan nem erősítette meg az információkat, ám nem is cáfolta azokat, mondván: a kormány minden lehetőséget megvizsgál. Tulajdonképpen korainak mondták a szervezeti leírást. Annyit közöltek: álláspontjuk szerint „az adózást, az adóeljárást, az adó- és vámhivatal adózóval mint ügyféllel való kapcsolatát új alapokra kell helyezni”.

Ebben az első lépést jelenti az adózás újraszabályozása, amelyen „piaci és adóhivatali szakemberek bevonásával” most is dolgoznak.

A NAV szervezeti struktúrájának kialakítása a második lépés – szól az NGM válasza, amely szerint a végleges struktúrának az új adóeljárás által lefektetett szabályokhoz kell majd igazodnia. (Népszava: Tállai alá szervezik az adóhivatalt?)

A kormány törvényalkotási programjában októberi benyújtási határidővel található meg az adózás rendjéről szóló törvény, és – részben ehhez kapcsolódóan – az adóhivatal jogállásáról szóló jogszabály. Igaz, ez utóbbinál csak a hivatalnál alkalmazott életpályamodell bevezetése szerepel indokként, ám a kormányzat már többször kifejezte: ennél nagyobb átalakításokra gondol. Ezt jelzi, hogy a törvényalkotási programban a módosítás terjedelmét „nagy” jelzővel látták el, ami szintén arra utal: nem csupán a fizetések emelését lehetővé tevő életpályamodell bevezetéséről van szó.

A tervezett átalakítások és az életpályamodell bevezetésének csúszása, az alacsony fizetések és az emiatt távozók nagy száma együttesen vezetett Vida Ildikó NAV-elnök lemondásához is. Ezzel vált nyilvánvalóvá a hivatal és az adóhatóság konfliktusa, a tervezett átalakítás ugyanis a hivatal vezetése szerint szakmailag elfogadhatatlan.
(Origo: Van jobb ajánlat az államtitkárságnál)

Így például a kormányhivatalokhoz telepített adóügyintézés járási szintű szervezetet jelent, amit viszont könnyű nehéz helyzetbe hozni a cégek folyamatos átköltöztetésével (ilyenkor ugyanis csak az iratok vándorolnának). A bíróságok ráadásul nem feltétlenül bírnak ennyi ügyet kezelni, miközben a szakembergárda is hiányzik ezen a területen.

VG.hu


Újragondolják a szociális ellátás rendjét

2015. július 24.

Felülvizsgálták a fenntartói rendszert, a kormány az ősszel határozhat a struktúra átalakításáról, a finanszírozás is módosulhat

Az ősszel dönthet a kormány a szociális ellátórendszer struktúrájának átalakításáról, miután az elmúlt hónapokban megtörtént a fenntartói rendszer felülvizsgálata – értesült lapunk. Az előkészítés keretében lényegében már tavaly nyár óta részt vesznek az egyeztetéseken az egyházak képviselői is.

Folyamatos az egyeztetés az egyházakkal, illetve a fenntartókkal, többek között a szociális intézményrendszerrel kapcsolatosan – közölte lapunk érdeklődésére egy minapi háttérbeszélgetés során Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Annak kapcsán kérdeztük, hogy a Népszabadság nemrég arról írt, hogy jövő januártól valamennyi, még állami kézben lévő szociális intézményt átadnának a történelmi egyházaknak. A lap szerint jelenleg 109 ilyen, zömében idősellátásra, gyermekvédelemre szakosodott intézmény van, 197 telephelyen működik 14 400 alkalmazottal és körülbelül 35 ezer ellátottal. Az államon és az egyházakon kívül fenntartók lehetnek még önkormányzatok és alapítványok.

Czibere emlékeztetett, hogy korábban leállított minden átadás-átvételt, miután kiderült, az erre vonatkozó szabályozásban „szakpolitikai torzulások” alakultak ki, jöttek létre. Különösen az úgynevezett álegyházak idején, amikor „felekezeti bőrbe bújt” csoportok apasztották a közös szociális kasszát. „Azt mondtuk, mindenki lépjen egyet hátra, alakítsunk ki új rendszert, amely valamennyi érintettnek megfelel” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, az elmúlt fél évben megtörtént az említett torzulásokat is bemutató áttekintés, az új szabályozás tervezete pedig majd az ősz folyamán kerülhet a kormányzat elé. A cél az, hogy átlátható és hosszú távon fenntartható szolgáltatási struktúra alakuljon ki, amely garantálja a hozzáférési esélyek növekedését és az ellátás minőségének javítását.

A szociális államtitkár a napokban egy további változásról számolt be: a hamarosan a kormányhivatalokhoz kerülő gyermekjóléti szolgálatok a tervek szerint tíz százalékkal több forráshoz jutnak, a hátrányos helyzetű térségekben több családgondozót foglalkoztatnak majd, és a jövőben ötven új Biztos Kezdet Gyerekház épül. Az idősotthonokban háromfokozatú, differenciált finanszírozást vezetnek be 2017-től, míg a fogyatékos embereket segítő új szolgáltatók belépésére, valamint a pályázati rendszer jelenlegi kötöttségeinek enyhítésére számíthatnak.

A fenntartói változásokkal kapcsolatban még tavaly decemberben Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a lapunknak adott interjúban arról beszélt, elindult egyfajta gondolkodási folyamat, és remélik, „nem nehezen vállalható irányban alakulnak a dolgok”. Rövid távú, jelentős változás mindenesetre nem képzelhető el – szögezte le.

A bíboros szerint érdemes megjegyezni, a humán szektorból világszerte eszközkivonás zajlik, erőteljes kényszer miatt.

E folyamatban helyezkedik el minden igyekezetük, még az országé is. „Nekünk azonban elsősorban az emberrel van feladatunk, nem csak intézményekben tudunk gondolkodni. Ráadásul a forrásaink is végesek, miközben már most is jelentős számú szociális intézményt tartunk fenn” – hívta fel a figyelmet a főpásztor.

Beszterczey András, a Magyar Református Szeretetszolgálat irodavezetője a közelmúltban arról tájékoztatta az Atv.hu-t, hogy az egyeztetések valójában már tavaly júniusban elindultak a megszólított egyházak és a szociálpolitikáért felelős államtitkárság között. Ezek azonban az irodavezető szerint nem konkrét ajánlatok mentén zajlanak, hanem pusztán informálisak, a történelmi egyházak képviselői általános tájékoztatást kapnak az aktuális szociálpolitikai irányvonalakról. Ugyanakkor Beszterczey András megerősítette, a kormány részéről meghallgatják az egyházi szakembereket a „szociális ellátórendszer struktúrájának újragondolásával kapcsolatban”. Kitért arra is, hogy a református egyház vezetése fenntartásokkal fogadja az egyszerre történő, tömeges átadás-átvétel gondolatát.

Magyar Hírlap
Kacsoh Dániel