A "jó állam" és a rossz fizetés: a tendencia egyértelmű!

Magyar bérek: egyre jobban lemarad a közszféra
2011. január 18.

Úgy látszik, ha lassan is, de véglegesen megszűnik az a sok szakember által bírált anomália a munkaerőpiacon, amely során jobban megérte a munkavállalóknak a közszférában elhelyezkedni, mint a privátban.

A KSH kedden publikált adatai szerint a 2010 novemberében a magánszférában kifizetett bónuszok miatt 220 ezer forintra ugrott az átlagos bruttó bér, míg a közszférában dolgozók átlagban mindössze 201 ezer forintot vihettek haza. Előbbi 1,6 százalékos növekedést, utóbbi – az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak számának emelkedése miatt (is) - 7,8 százalékos csökkenést jelent 2009 novemberéhez képest. Így a versenyszféra bérelőnye 19 ezer forintra ugrott és bár idén áprilisban ennél nagyobb különbség is volt (az állami szférában márciusban fizették ki a 2009-es 13. havi bérek felét, ami torzította a számokat), a tendencia egyértelmű. Vagyis, a 2002-es száznapos programoknak, illetve az azt követő hat év nagyon laza költségvetési politikájának köszönhetően kialakult munkaerőpiaci anomáliának, mely alapján - csak a béreket figyelembe véve - jobban megérte a közszférában dolgozni, úgy tűnik végleg vége.

A versenyszférában az elmúlt két évben kialakult bérelőny mind a szellemi, mind a fizikai munkavállalók körében egyértelműen látszik. 2010 novemberében egy fizikai munkás átlagosan 152,8 ezer forintot keresett a versenyszférában, míg a közszférában alkalmazott társai mindössze 121,2 ezer forintot. Ilyen mértékű különbségre eddig nem volt példa.

A diplomások körében is hasonlóan alakulnak a folyamatok, csak lényegesen nagyobb különbségek mentén. Igaz ugyan, hogy a tavaly novemberi 97,2 ezer forintos bruttó különbségre már 2010 áprilisában (111,2 ezer forint) és 2009 decemberében is volt példa (100,7 ezer forint), de a tendencia itt is egyértelmű.

A legjobban fizető gazdasági ág egyébként tavaly novemberben is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (bruttó 433.700 forint), ezt az információ és kommunikáció (368 700 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (358.200 forint) követte. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (122.600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (140.900 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A privát szektorra jellemző idén kialakult átlagos 3,8 százalékos bruttó bérnövekedés mellett jó hír, hogy novemberben tovább nőtt az alkalmazásban állók száma. Az 5 főnél több embert alkalmazó cégek az év utolsó előtti hónapjában az előző évekre jellemző visszaesés helyett minimálisan tovább tudták növelni alkalmazottaik létszámát és már 1854,1 ezer embernek adnak munkát. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor 774,1 ezer főre csökkent a közszférában dolgozók létszáma, így a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók létszáma 2733,6 ezerre csökkent tavaly novemberben.

Menedzsment Fórum

KSH: Létszám és kereset a nemzetgazdaságban, 2010. január-november (pdf)

Hozzászólások

Navracsics: Személyzeti megújulásra is szükség van a közigazgatásban
2011. január 19.

Navracsics Tibor szerint személyzeti újraformálásra is szükség van a magyar közigazgatásban: olyan szakemberek kellenek, akik rendelkeznek idegennyelv-tudással, szakmai tapasztalattal, valamint "nagyon erős erkölcsi és értékelkötelezettséggel".

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt a Magyar Köztársasági Ösztöndíj Program szerdai nyitórendezvényén mondta, az Országházban. A program 270 résztvevője előtt úgy fogalmazott, olyan közigazgatásra van szükség, amely végső menedéket ad minden rászorulónak, segítséget nyújt mindenkinek, akinek már nincs hova fordulnia.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: mindehhez a közigazgatásnak az intézményi mellett személyzeti megújulásra is szüksége van. Ennek jegyében fogadták el például a kormánytisztviselőkről szóló törvényt, és hirdették meg a Regeneráció című rendezvényen a közigazgatási ösztöndíjat. A program útjára indításával "talán minden eddiginél nagyobb lépést teszünk afelé, hogy a magyar közigazgatás személyi állományát tekintve is megújuljon" - mondta, hozzátéve, céljuk, hogy egy olyan jó állam jöjjön létre Magyarországon, amely a közjót és a polgárok javát szolgálja.

A közigazgatásban dolgozóknak Magyarországért, minden magyar polgárért, a nemzeti érdekekért és a közjóért kell végezni a munkájukat - emelte ki a tárcavezető. (Ezt nem lehetne a magyar politikára is kiterjeszteni? Olyan szakemberek kellenek, akik rendelkeznek idegennyelv-tudással, szakmai tapasztalattal, valamint "nagyon erős erkölcsi és értékelkötelezettséggel". Utóbbival kapcsolatban rámutatott, a közjó, a nemzet szolgálata, a hazaszeretet erős értékelkötelezettséget igényel; "a közigazgatás nem lehet értékmentes eszköz", az ugyanis valamilyen célt valósít meg, ez a cél pedig Magyarország boldogulása.

A rendezvényen Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében felidézte a közigazgatásban eltöltött első napját, és elmondta, elődje autómodelleket hagyott a szekrényekben, így "ügyiratok helyett különböző kis Bugattik és Porschék" fogadták.

A jogalkalmazókkal kapcsolatban úgy fogalmazott, "ahhoz, hogy változtassunk, nemcsak a vezetőknek kell egyfajta eltökéltsége, hanem kellenek olyan emberek az apparátusban, akik (...) új vonalakat tudnak húzni a közigazgatásban". Hozzátette, aki a közigazgatásban dolgozik, az csak hazaszerető ember lehet.

Az ösztöndíjprogram résztvevői februártól valamelyik minisztériumban, kormányhivatalban vagy megyei szakigazgatási szervnél kezdenek hat hónapos szakmai gyakorlatot, majd szeptembertől négy hónapon át valamely EU-tagország közigazgatási szervénél tanulmányozhatják az ottani munkát. Az ösztöndíjprogramot eredményesen teljesítők a program végén állásajánlatot kapnak a magyar közigazgatásban, és tisztviselőként folytathatják munkájukat.

A rendezvény sajtóanyagában az olvasható, hogy az ösztöndíjprogramra csaknem 1.500-an küldték el jelentkezésüket, a magyar és angol nyelvű személyes meghallgatáson 900-an vettek részt. A jelentkezések elbírálása során fő szempont volt a jó angolnyelv-ismeret, előnyt jelentett további nyelvek ismerete, valamint a közigazgatási pálya iránti elkötelezettség. A válogatás szempontrendszerében megjelent a minisztériumok munkaerőigénye is. A programot teljes egészében az Európai Unió szociális alapjából finanszírozzák.

InfoRádió
MTI

Kapcsolódó hanganyag: Szabó Gergő tudósítása (mp3)