A hetedik éve tartó bérbefagyasztásnak köszönhetően egyértelműen romlott a közszféra bérpozíciója!

Egymillió ember keres kevesebbet a létminimumnál

2014. június 11.

A KSH nyilvánosságra hozta a 2013. évi létminimum értékét. Ezek alapján tavaly Magyarországon 87.510 forint kellett ahhoz havonta, hogy valaki képes legyen „a folyamatos életvitellel kapcsolatos minimális szükségletek kielégítésére”. Az elmúlt években egyre erősebb problémává vált, hogy még a munkahellyel rendelkezők sem képesek elérni keresetükkel ezt a színvonalat. A Policy Agenda azt mutatja be, hogy a gazdasági válság előtti időszakhoz képest hol tartunk most.

Egyre többen keresnek a létminimum alatt

Az állam által közzétett adatokból (Nemzeti Munkaügyi Hivatal egyéni bér- és keresetstatisztika) az tűnik ki, hogy a munkavállalók 25%-ának a keresete nem éri el a létminimum összegét. Azaz családi adókedvezmény nélkül számítva ez azt jelenti, hogy kb. bruttó 134.500 forintnál nem keresnek többet havonta.

A gazdasági válság előtt, 2008-ban a létminimum alatt keresők aránya a nemzetgazdaság egészében 18% volt. Azaz nőtt azoknak az aránya, akik nem keresnek még annyit sem, hogy a szerény szükségleteket ki tudják elégíteni.

Fontos felhívni a figyelmet, hogy a kereseti statisztika csak az 5 főnél nagyobb foglalkoztatókat veszi figyelembe, ezért ha a kevésbé tőkeerős mikrovállalkozásokat is hozzávennénk a számításhoz, akkor arányait tekintve biztosan rosszabb lenne a helyzet. A Policy Agenda optimista becslése alapján 1 millió dolgozó kevesebbet visz haza havonta, mint a létminimum összege.

„Felélték” a béreket a közszférában

Az adatokból azt is ki lehet mutatni, hogy a közszféra esetében volt a legnagyobb „fizetésromlás”. 2008-ban a közalkalmazottak 4%-a keresett a létminimumnál is kevesebbet. A bérbefagyasztásnak köszönhetően ez az érték 2013-ra 16%-ra nőtt. Azaz egyértelműen romlott a közszféra pozíciója.

A jelenlegi kormány mentségére felhozható, hogy az elmúlt pár év tűzoltásszerű intézkedéseinek hatására 2010-es 19%-ról, a korábban említett 16%-ra csökkent a számuk azoknak, akik létminimumnál is kevesebbet visznek haza. Ugyanakkor ebben a ciklusban történt meg először, hogy egy teljes közszféra ágazatának (szociális ellátásban dolgozók) keresete csökkent a létminimum alá.

A versenyszférát tekintve nem ilyen drámai a helyzet, de itt is rosszabb, mint a válság előtt volt. 2008-ban még a vállalkozásoknál dolgozók 24%-a keresett rosszabbul, mint a létminimum, míg tavaly már 30%. Ebben a tekintetben a jelenlegi kormány még rontott is a helyzeten, mivel 2010-ben, a kormányváltáskor még 25%-volt ez az arány.

Fontos hozzátenni, hogy az egyéni kereseteket bemutató állami statisztika az adott hónapot mutatja. Némiképpen javíthatják az éves átlagot, ha hozzá számolnánk az év végi jutalmakat. Ugyanakkor ezek adhatóak, és nincsenek benne a munkaszerződésben. Azaz a dolgozó nem tervezhet vele biztosan.

A dolgozói szegénység problémáját mutatja, hogy 2008-ban két minimálbért kereső család egy kiskorú gyermekkel 52 ezer forinttal kevesebbet keresett, mint a létminimum ilyen jellegű háztartásra számított összege. Ez 2013-ban már 60 ezer forintra nőtt, azaz rosszabb lettek a kiskeresetűek életkörülményei.

Mi lett a nyugdíjakkal?

A létminimum számításnál megkülönböztetik egymástól az aktív korú és a nyugdíjas korú háztartásokat. A nyugdíjasok esetében egy főre jutó létminimum összege 78.759 forint havonta.

Az állam nyugdíjstatisztikái alapján az látszik, hogy a korhatár feletti öregségi nyugdíjasok 21%-a nem éri el a létminimum összegét. A válságot megelőzően ez az arány 19% volt (13. havi nyugdíj hatását is számolva), amely azt jelenti, hogy a kisnyugdíjasok helyzete romlott a válság előtti évhez képest.

Policy Agenda

Hozzászólások

Vagyonbevallásomban a 2010. évi bruttó béremhez viszonyítva a 2013. évi bruttó bérem 700.000,- Ft-tal kevesebb. 30 éves munkaviszonnyal, két diplomával és sok szakképesítéssel rendelkezem, de ezekre nem jár semmi plusz, csak használom a munkám során. Ugyanabban a székben ülök, de 2010-től már a 4. neve van a munkahelyemnek.

Nahát kérem szépen! A 27 év után a köztisztviselői átsorolásom
118.000.-Ft-ról 118.000.-Ft-ra emelkedett!
A következő magasabb fizetési fokozatba lépés várható ideje: 2016.
Igaz, nincs főiskolám, de van egy Áh szakon végzett mérlegképes
könyvelésem.
27 év után ugyanannyit keresek mint egy holnap reggel kezdő
velem egyenrangu iskolai végzettségű

Akkor nézzük a nettó fizetést. Valaki írja már le, hogy ha havonta kifizetem
a rezsit, a gyerek menzáját, és minden más alap létszükségletet, az tényleg
fedezni fogja?
Hitelt nem kell beleszámolni, de egy tinédzser gyereket lehet!

Kívánom a kormánynak hasonló legyen a fizetése, mert ez nem bér
csak zsebpénz.

"Bort iszik, vizet prédikál." esete. Sajnos a pedagósusok és a szoc.szférában dolgozók bérrendezése után, elmaradt a technikai alkalmazottak bérrendezése! Szégyen, hogy szakképesítést, megfelelő tapsztalatot és számos kompetenciát elváró foglalkozások esetében is éhbérért dolgoznak ma Magyarországon az emberek! Ők az állam szolgái!

A szociális szférában - a hírekkel ellentétben - nem történt igazi bérrendezés, ágazati pótlék címén bruttó 6-9 ezer forint pluszt kaptunk, de ez nem lett beépítve a bérbe, így bármikor elvehető.....