El fog dőlni, hogy ez "szájkarate", vagy érdemi válasz is lesz? - Frissítve!

Elbocsátások a közszférában: vesztésre állnak az érdekvédők
2010. június 9.

Bizonytalannak tűnik a szakszervezetek ellenálló-képessége. A köztisztviselők érdekképviselete és a Liga szópárbajt vív, miközben abban mindenki egyetért, veszélyes, hogy az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselőkké minősített köztisztviselők munkaviszonyát.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) arra kérte a köztársasági elnököt, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat előzetes normakontrollját. A törvényjavaslatot benyújtó Répássy Róbert, Rétvári Bence és Navracsics Tibor képviselők még a kormányalakítás előtt kezdeményezték a változtatást, így nem is lehetett meghatalmazásuk a kormányzat részéről.

Taktikai lépésként ez is közrejátszhat abban, hogy az érdekvédők és a döntéshozók között csak a törvénytervezet sikeres keddi végszavazása után indulhat érdemi egyeztetés. Ha indul egyáltalán. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kifejtette, hogy a kormánynak van egyeztetési kötelezettsége, nem a törvényjavaslatot benyújtó képviselőknek, ezért nincsenek késésben, a már megalakult kormánnyal keresik a tárgyalás lehetőségeit. Ráadásul a törvény elfogadása után a köztársasági elnökhöz fordulnak kérésükkel, hogy az Alkotmánybíróság normakontrollra küldje, ami halasztó hatállyal bír. Az MKKSZ normakontroll kérése után, ígérete szerint a Liga is címez egyet az ügyben, akkor komoly a meg nem értés a szakszervezetek között.

A törvény átnevezi a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél. A kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál. (MTI)

Indoklás nélkül nincs jog

Fehér József, az MKKSZ főtitkára szerint ez a javaslat elsősorban azt demonstrálja, hogy a törvényhozók úgy gondolják, nem kell senkivel egyeztetniük. A törvényt benyújtó képviselők nyilatkozataiból arra lehet következtetni, mintha a társadalom negatívan ítélné meg a közszolgák működését, ami Fehér szerint egyrészt nem igaz, másrészt arra alapoznak a javaslattevők, hogy a jelenlegi közhangulat szerint az állami tisztségviselők hibáztathatók az ország rossz helyzetéért.

"A kormányzat téves felfogásban gondolkodik, mert a társadalomnak van közszolgálata, nem a kormánynak"

- mondta el Fehér, aki abban bízik, hogy Sólyom László köztársasági elnök a tőle megszokott igényességgel hoz majd döntést.

Ki tudja, talán a tegnap ígért adócsökkentés valóban tízezer kormánytisztviselő elbocsátásával gazdálkodható csak ki. Annyi biztos, hogy az Országgyűlés tegnapi döntése után június második felétől bármelyik kormánytisztviselő rövid úton elbúcsúzhat munkahelyétől.

Precedenst teremthet!

Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta, precedenst teremthet, ha nem kell indokolni a kormánytisztviselők elbocsátását, mert akkor hasonló passzus kerülhet a többi jogállási törvényünkbe is. Kerpen szerint a törvényjavaslat veszélyes, mert az elbocsátott érdemben nem fordulhat jogorvoslathoz, a munkaügyi bíróság ugyanis nem tudja eldönteni, hogy jogszerű vagy nem az elbocsátása, hiszen nincs indok. A törvény alapján megváltoztatható a szélesebb körben alkalmazott Munka Törvénykönyve és a jogállási törvények, melyek pl. a közalkalmazottakra, bírákra, fegyveres dolgozókra vonatkoznak. Ezzel a munkavállalók bizonytalanabbá válnak. Gaskó István megerősítette, hogy az indoklás nélküli elbocsátással, ha precedenssé válik, más foglalkoztatási területeknél is megpróbálkozhatnak.

"A Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormány álláspontja abban közös volt, hogy azt hangoztatták, a közalkalmazottak jogállásról szóló törvény alapján lehetetlen elbocsátani dolgozókat, mégis sikerült bebizonyítaniuk az ellenkezőjét. Több mint 15 ezer álláshely szűnt meg" - foglalta össze Kerpen Gábor.

Fehér József is úgy látja, hogy az új kormány által tervezett gyors személyzeti változásokhoz a jelenlegi törvények is elegendő mozgásteret biztosítanak, ezért nincs értelme a módosításnak. "A közvélemény megtévesztése, hogy a köztisztviselők be vannak betonozva - utalt Répássy Róbert nyilatkozatára - hazugság. Minden választás győztesei zsákmánynak tekintették a közigazgatás állásait" - fejtette ki Fehér.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége versenyszférában dolgozó munkavállalókat képvisel, ezért közvetlenül nem érinti a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátásának kérdése, viszont érdekelt a törvényes megoldásban. Pataky Péter elnök elmondta, hogy a köztisztviselők között nem lehet ilyen különbséget tenni. (Az önkormányzati választások után még bármi történhet, megszűnhet a különbség is... - Olv.)

"Kérdésessé vált, hogy az új nyelvi közegben, a Nemzeti Egyeztetés Rendszerében van-e helye a törvények által előírt érdekegyeztetésnek. A hadseregen kívül egyetlen munkaviszonyban sem indokolt ez a parancsuralom" - fejtette ki, és aggodalmát fejezte ki a törvények által garantált érdekérvényesítési struktúra megmaradásáért.

Fehér József, az MKKSZ főtitkára szerint a törvényjavaslat ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartája védelem elvével, mely szerint az állampolgár érdekeit szolgálja a köztisztviselő védelme, aki csak a törvénynek van alárendelve és a közösség érdekében dolgozik. Mint megtudtuk, az a vád is megfogalmazódott, hogy a szakszervezetek a "kommunista ejtőernyősöket" védik, ezért Fehér felhívta a figyelmet a helyzet pikantériája, ugyanis szerinte a minisztériumi és a közigazgatás vezetői közül több száz személyt még az Antall-kormány és a Fidesz nevezett ki.

"Eddig a köztisztviselőknek garanciáik voltak, ha ez eltűnik, veszíthet a varázsából a pálya, ami kontraszelekcióhoz vezet. A kormány nagy hibát követ el, ha politikai komisszárokat küld be, és nem érdekli, hogy a túlnyomó többség tisztességes" - mondta el Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke.

Fehér József véleménye szerint azzal részben igazolható az új kormány leépítési szándéka, hogy a minisztériumok számának csökkentésével tárcánként nincs szükség annyi pénzügyi, személyügyi, külpolitikai kapcsolatokért felelős vezetőre, de az indoklási kötelezettség nélküli elbocsátás ezzel együtt is nemzetközi jogot sért. Hozzátette, hogy a törvény életbe lépése egyéb visszás helyzeteket okozhat, pl. a munkaügyi központoknak 30 nappal a felmondások előtt jelezni kellene, hogy több száz állást kereső köztisztviselő érkezik, akiknek munkát kell ajánlani.

Vitatott múlt, haragos jelen

Információink szerint a Liga Szakszervezetek az MKKSZ előtt jelentette be kifogásait az új kormánynál, bár Gaskó István elnök úgy látja, az elsőségnek nincs jelentősége. "A Liga önállóan intézte és nem várt azokra a szervezetekre, akik a bokorból bújtak elő, és amikor az előző kormányzatok a köztisztviselők hátán vágták a fát, sehol nem voltak" - fejtette ki. Gaskó véleménye szerint ezeknek a szakszervezeteknek megkérdőjelezhető az őszintesége, de ha csatlakoznak a Liga kezdeményezéséhez, együtt erősebbek is lehetnek. (Bizony, az együttes fellépés, az összefogás most sokat jelentene !!!- Olv.)

Fehér József felindultan kommentálta a Liga elnökének nyilatkozatát, és visszautasította, hogy a korábbiakban nem léptek fel a köztisztviselők érdekében. "A Ligához nem tartoznak köztisztviselők, ezért Gaskó, aki outsider e téren, feltehetően tagtoborzásra használja a jelenlegi krízishelyzetet. Ez merénylet a köztisztviselői érdekek ellen" - tette hozzá Fehér. A szakmaiság hiányának felemlegetését Fiedler Péter, a Liga Szakszervezetek kommunikációs vezetője azzal cáfolta, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény alapján az Országos Részvételt Megállapító Bizottság 2010 márciusában megvizsgálta és megállapította a Liga Szakszervezetek megfelelőségét az országos érdekegyeztetésben való részvételre, amelyből kiderült az is, hogy egyedüliként a hat konföderáció közül, külön-külön a verseny- és a közszférában is megfelelt volna a kritériumoknak.

Fehér József sajnálatosnak tartja, hogy kritikus helyzetben, amikor szakszervezeti összefogásra van szükség, a Liga elnökének fontosabb a provokatív vádaskodás és a vezérszerep vindikálása. "A köztisztviselők nem populista nyilatkozatokra, hanem szakszerű érdekképviseletre várnak, Gaskó ennek megbontásán dolgozik" - mondta Fehér. Ezzel szemben Fiedler Péter kommunikációs vezető arra hivatkozott, hogy Fehér József szavai tehetetlen vagdalkozások, melyekkel éppen ő ver éket a szakszervezetek közé egy olyan helyzetben, amikor százezres létszámú, indoklás nélküli elbocsátási hullám készülődik.

Nem könnyű összegzést adni a pillanatnyi helyzetről. A sietős és nagyarányú leépítések a teljes kormányzati ciklusra megalapozhatják a szakszervezetek érzékenységét, de azt nem tudhatjuk, hogy élesebbek vagy békésebbek lesznek-e, mint az előző kormányzati ciklusban. E tekintetben kétség kívül a Liga viselkedése több mint érdekfeszítő. Lapunk felvetésére, mely szerint fideszes szakszervezetnek bélyegezték a Ligát, Gaskó István elmondta: "Ezt a butaságot a szoclib sajtó képviselői politikai célok szolgálatában találták ki, de kezdenek "megtérni", és a Liga ezután sem lesz politikai eszköz."

Azért a kijelentéseken túl a szakszervezetek állásaira hamarosan több fény vetül, mert úgy tűnik, kevés eséllyel védelmezik a kormánytisztviselők érdekeit. Csendesen szólni a köztársasági elnöknek jó időhúzásnak tűnik, de azt is jelzi, hogy vesztésre állnak, ezért teljesen érthető a feszült várakozás. Ha öt éven belül megismétlődik, hogy tízezres számban bocsátanak el állami alkalmazottakat, részben a szakszervezeti oldal megosztottsága miatt, akkor hitelüket veszítik és megkérdőjeleződik az érdekvédők alkalmassága.

HR Portal
Berta László

Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete
Fehér József: A közszolgálat működőképessége a tét - új!
Fehér József: Ha nincs indoklás, az érintett a jogorvoslat lehetőségével sem tud élni
Előzetes normakontrollt javasolnak a szakszervezetek

Pedagógusok Szakszervezete
KÖZLEMÉNY - Orbán Viktor kormányfő által 2010. június 8. napján beterjesztett akciótervéről
Tájékoztató az aláírásgyűjtés jogszabály adta lehetőségeiről - új!
Jogi tudnivalók intézmény-összevonás, leépítés esetére - új!

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
Egyeztetni akar a SZEF a tervezett kormányzati lépésekről

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
A gazdagok gazdagodnak, a szegények szegényednek
A LIGA Szakszervezetek levele a Köztársasági elnöknek

Hozzászólások

A 13. havi után a 12. és a 11. havi béreket is elveszik a közszolgáktól
2010. június 9.

Elutasítja a közszolgálati megszorításokat a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma.

A közszolgálati szakszervezetek felszólítják a kormányt a szociális párbeszéd intézményeinek működtetésére, valóságos nemzeti együttműködés rendszerének kialakítására, és ennek keretében a közszolgáltatásokat veszélyeztető tervezett intézkedések átgondolására - közölte a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF).

A SZEF szerint a kormány eddig semmilyen párbeszédet nem folytatott a szociális partnerekkel. Előzetes egyeztetés nélkül, tiltakozásaik ellenére fogadtatta el a parlamenttel a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt is.

A közleményben a közszolgálati szakszervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy miközben számos támogatható elemmel is találkoztak a tegnap bejelentett 29 pontos intézkedési tervben, elhibázottnak tartják azokat a kormányzati döntéseket, amelyek következtében további megszorítások sújthatják a közszolgálati munkavállalókat. A tervezett módosítások ugyanis szerintük számos olyan kockázatot hordoznak és társadalmi feszültséget gerjesztenek, amelyeknek éppen az elkerülése lenne ésszerű.

A közlemény szerint a változatlan mértékű minimálbér megadóztatása, az egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése a ma is alacsony keresetű közszolgálati dolgozók tömegeit hozhatja a jelenleginél is hátrányosabb helyzetbe. A költségvetési forrásokból működő közintézményeknél és hivataloknál tervezett anyagi forráscsökkentés és az elhangzottak alapján nehezen értelmezhető 15 százalékos bértömeg-csökkentés hátrányosan érintheti az intézményeket - köztük a bölcsődéket, óvodákat, kórházakat, iskolákat -, valamint akár több tízezres létszámcsökkenést és a bérek csökkenését okozhatják.

"Az előző kormány elvette a 13. havi, az új pedig elveheti a 11-12. havi béreket is a közszolgálattól, megnehezítve, akár lehetetlenné téve 120-130 ezer közszolgálati munkavállaló devizahitelének visszafizetését, amely gazdasági érdekeket is veszélyeztet" - áll a közleményben.

Fehér József számításai szerint egy százalékos bértömeg csökkentés a költségvetési szektorban 6.500-6.800 fős elbocsátással járhat, vagyis a 15 százalékos mérséklés százezer munkahely megszűnését eredményezheti. Hozzátette, hogy ha ezt a megtakarítást bércsökkentéssel akarják megoldani, az azt jelenti, hogy a közszférában dolgozók közel kéthavi jövedelemmel kapnak kevesebbet, mert egyhavi bér az éves kereset 8,3 százalékát jelenti.

Hangsúlyozta, hogy ez akkor valósul meg, ha az intézkedés a közszolgálat minden intézményére egyformán érvényes lesz. Kitért arra, hogy a kormányprogram szerint a rendőrséget nem zsugorítják, hanem növelik. Megjegyezte, azt is vélelmezik, hogy az egészségügyből nem lehet további forrásokat kivonni. Hozzátette, korábban elhangzott, hogy a bíróságok ellehetetlenülnek, ha ősztől nem kapnak további forrásokat és véleménye szerint a szociális szféra kiadásait sem lehet tovább kurtítani.

Úgy fogalmazott, ha ez az akcióterv nem egyenletesen oszlik el a költségvetési szférában, akkor lesznek olyan intézmények, szakágazatok, ahol az átlagosnál sokkal nagyobb lesz az elvonás, ezért a "százezer munkahely számított értékként fogalmazódik meg, de valószínűleg a kettő, a létszámcsökkentés és a bércsökkentés kombinációja" valósul majd meg.

Közölte, hogy ha a közszféra elveszíti az előnyeit, akkor az elbocsátottak nagy része kénytelen lesz a magyar versenyszférában vagy külföldön elhelyezkedni. Ez mindenkinek problémát okoz, mert egyfelől a közszférából eltűnnek a felkészült, nagy szakmai tudással, gyakorlattal valamint komoly kapcsolatrendszerrel rendelkező szakemberek, akik viszont a versenyszektorban elhelyezkedve kiszoríthatnak onnan másokat, például pályakezdő diplomásokat.
(Dőlt betűs kiegészítések a Népszava: Az alkalmazottakon spórolják meg a 300 milliárdot című cikkéből - Olv.)

A szervezetek a bejelentett intézkedések helyett inkább a korrupció elleni küzdelem összehangolását, jogi szabályozását és a törvény kivételek nélküli érvényesítését, a foglalkoztatás élénkítését, a fekete-szürke gazdaság kiszűrését, szigorú büntetését, és - nem utolsó sorban - a társadalmi tudás, műveltség növelése révén a munkaerő-piaci és a nemzetközi gazdasági térben való részvétel, a versenyképesség jobbítását ajánlják.

Népszabadság
MTI

szerintem köszönik a közszolgák Gaskó úr fellépését, de most jobban tenné, ha befogná. támogató nyilatkozatot tehet, de ne ugasson bele.
ledegradálta ő a saját szakszervezetét kellőképpen, a közszolgák szerintem ebből nem kérnek.

Fehér úr pedig most legyen tökös legény, eddig szépen hallgatott a szakszervezete, amit elértek 0, azaz nulla (létszám, bér, juttatások, érdekképviselet stb.)

mutassa meg mit tud