Egyetlen fillért sem kapnak, bár az elmúlt tizenöt évben elég sokat költöttek rá!

Tűzoltóságok: az állam ingyen adta, ingyen veszi vissza
2011. október 27.

Az állami tűzoltóságokat az önkormányzatok 1996-ban térítésmentesen vehették át, és azokat jövő januárban az állam hasonló feltételekkel veszi vissza. Vagyis: az érintett települések egyetlen fillért sem kapnak, bár az elmúlt tizenöt évben elég sokat költöttek a tűzőrségekre.

Hatékonyabb és olcsóbban fenntartható lesz a tűzoltóság állami kézben – jelentette ki kérdésünkre Bakondi György, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője. Az első hivatásos tűzoltóságokat viszont még a XIX. században a nagyobb településeken az önkormányzatok hozták létre.

Azokat 1948-ban államosították, s a tűzőrségek szakmai felügyeletét az1972-es közigazgatási reform után is a Belügyminisztérium látta el, ám az általános irányítás az akkori tanácsok feladatává vált. A hivatásos tűzoltóságokat végül 1996-ban teljesen adták át ismét az önkormányzatoknak.

Van vagy ötféle

Így ma ötféle tűzoltóság működik Magyarországon: Ferihegyen és a Parlament épületében állami, 112 településen hivatásos önkormányzati, de vannak köztestületi, önkéntes, s – például Pakson és Százhalombattán – létesítményi tűzoltóságok is. A rendszer gerincét a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok alkotják, amelyek közül 96 képes a beavatkozásra, a többi hatósági feladatokat lát el. Ezek működési költségeit – ami az idén 35 milliárd körüli összeg – a központi büdzséből fedezik.

Emellett van még 69, részben főállású emberekkel működő – így folyamatosan riasztható –, saját működési területtel rendelkező köztestületi tűzoltóság is. Ez utóbbiak olyan önkéntes tűzőrségek, amelyek a helyhatósággal szerződést kötöttek, és feladataik ellátásához költségvetési támogatást kapnak, ami ebben az évben 2,3 milliárd forint.

Ez a rendszer a tábornok szerint átalakítást igényel, mert a tűzvédelemben egységes irányításnak kell érvényesülnie. Állítja, hogy nem lehet százféle felszerelés, százféle képzés, és a hatósági tűzmegelőzési munkában sem érvényesülhet százféle szempont. Ezért mindenképpen lépni kellett. A megoldás: az önkormányzati hivatásos tűzoltóságok jövőre a katasztrófavédelmi szervezet részévé válnak, s önálló működési területtel 2012-től csak ezek rendelkeznek majd.

Miután a tűzőrségeket a helyhatóságok annak idején térítésmentesen vehették át – fogalmazott a tábornok –, azokat az állam hasonló feltételekkel veszi vissza. Vagyis: az érintett települések egyetlen fillért sem kapnak, bár az elmúlt másfél évtizedben nem kevés pénzt fordítottak saját tűzoltóságuk fejlesztésére.

Bakondi ezzel szemben azt hangsúlyozza: a technikai eszközök beszerzéséhez mindössze húsz százalékos önrészt kellett felmutatni, a többit – részben a biztosítóktól beszedett tűzvédelmi hozzájárulásból – az állam tette hozzá. Egyébként az ilyen címen megajánlott pénzből a helyhatóságoktól 387 millió forint eddig nem folyt be.

Kérdésünkre a főigazgató elmondta: a települések a tűzoltóságok működtetéséhez ismeretei szerint nem vettek fel hitelt. Nincs tehát szükség olyan adósságátvállalásra, mint a megyék esetében, amelyeknek az intézményei jövőre – a felhalmozott tartozásokkal együtt – ugyancsak állami tulajdonba kerülnek.

Gondot inkább az jelent, hogy egyik-másik laktanyára – más célra felvett hitelek fedezete gyanánt – jelzálogjogot jegyeztettek be. Ezekben az esetekben az érintett önkormányzatoknak más ingatlanra kell átvezettetniük ezt a jogot.

Állami kézben olcsóbb?

Bakondi állítja: a rendszer állami kézben egységes elvek szerint és olcsóbban működhet majd. Ennek része, hogy valamennyi hivatásos tűzoltóságra érvényes műszaki állománytáblát készítenek, s a rendelkezésre álló erőket és eszközöket a tényleges veszélyeztetettségnek megfelelően osztják el.

Az viszont biztos, hogy valamennyi emberre szükség lesz, bár azt a főigazgató nem ígéri, hogy mindenki a jelenlegi helyén marad, Bizonyos átszervezések ugyanis szerinte elkerülhetetlenek, mert az irányítási és a gazdálkodási rendszert, illetve a tűzmegelőzési hatósági tevékenységet is racionalizálni kell.

A köztestületi tűzoltóságok a továbbiakban ténylegesen önkormányzati intézménnyé válnak, ám saját működési körzetük nem lesz. Arról, hogy hol és mikor kell beavatkozniuk, a katasztrófavédelem megyei bevetésirányító ügyelete dönt – mondta el Bakondi. Jövőre már oda futnak be a segélyhívások, s ha például egy kisebb lakástüzet jelentenek be, nyilván az önkormányzati tűzoltókat riasztják, amennyiben nagyobb a baj, mennek az államiak is.

Azokat a településeket pedig, amelyek viszonylag nagyobb távolságban vannak az állami tűzőrségektől – ahová nem érnek ki 25 percen belül –, ösztönözni kívánják arra, hogy hozzanak létre önkormányzati tűzoltóságot.

Jönnek a „fapados” eszközök

Megtakarítást egyébként részben attól remélnek, hogy az eszközök egy részét az állami tulajdonú Heros Zrt.-től rendelnék meg, ahol a tulajdonosi jogokat az OKF gyakorolja. Már folyik is egy tűzoltóautó próbagyártása: hazai alvázra saját gyártású felépítményt szerelnek. Ez, miután csak a valóban szükséges felszereléssel látják el, Bakondi György szerint harmadannyiba kerül, mint ha ugyanezt a járművet külföldi cégtől rendelnék meg.

De a rendszer működése attól is olcsóbbá válhat, hogy áttekintik, bizonyos veszélyhelyzetekben hol mekkora erőket vetnek be. Például Budapesten gyakori a „túlriasztás”, vagyis az eseményekhez több szert vezényelnek ki, mint amennyire szükség lenne, ami kifejezetten pazarlás. A tábornok úgy véli, a fővárosi tűzoltóságnak nem kis részben emiatt volt szüksége az évi több százmilliós, működést támogató önkormányzati többletforrásra.

Arra a felvetésünkre, hogy mi lesz a nyugdíjrendszer átalakítása után a fiatalon szolgálati nyugdíjba vonult tűzoltókkal, a főigazgató kijelentette: aki egészségileg alkalmas a szolgálatra, visszatérhet, hiszen a tapasztalt emberekre – elsősorban az új bevetésirányítási rendszer kialakításához, illetve a tűzmegelőzési és tűzvizsgálati területen – igényt tartanak. Egyelőre nem tudni, hogy mennyien állnának ismét szolgálatba, de érdeklődés már van.

Tanulni élethosszig

Az aktív állománynak pedig Bakondi azt tanácsolja: mindenki készüljön fel rá, hogy a jövő esztendőtől a nyugdíjkorhatár 65 év, és legfeljebb az utolsó öt esztendőben lesz lehetőség rendelkezési állományba kerülni.

Azt persze senkitől nem várják el, hogy 55-60 évesen is a létrán szaladgáljon, ám aki tanul, és elsajátítja néhány speciális szer kezelését, az például gépkocsivezetőként vagy darukezelőként akár a hatvanon túl is hasznosíthatja magát. Ugyanez érvényes a hatósági munkára: ha valaki esetleg az oltásra már kevésbé alkalmas, attól még kiváló tűzvizsgáló, bevetésirányító lehet.

Jövőre a hivatásosok egyébként valamivel több pénzre számíthatnak – közölte a főigazgató. A korkedvezményes nyugdíjak megadóztatásából befolyó összeget fizetésemelésre fordítják, s ebből a tiszthelyetteseknek és a zászlósoknak fejenként havi 10-14 ezer forint juthat.

Az önkéntesek szerint a tűzoltás költségeit fizesse mindenütt az állam

Miközben a nagyobb városokban a tüzekhez és a balesetekhez a költségvetésből finanszírozott hivatásos önkormányzati – jövőre már állami – szervezet vonul ki, a kisebb településeken azt várják, hogy az emberek maguk tegyenek valamit a saját biztonságuk érdekében.

A Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége legalább azt szeretné elérni, hogy ezt a feladatot is ismerje el az állam, kössenek velük szerződést és állják a költségeket – hangsúlyozza Balog László, a szervezet elnöke. Szerinte van erre példa, hiszen így működik a háziorvosi ellátórendszer is.

A 96 hivatásos mellett ma 68 köztestületi tűzoltóság működik, és ez utóbbiak a saját területükön például tavaly – amikor összesen 93 ezer alkalommal riasztották a tűzoltókat – 17 ezer rendkívüli eseményhez vonultak ki, és mindössze 1500 alkalommal kellett igénybe venniük a hivatásos tűzoltók segítségét. Ennek ellenére jövőre a költségvetésből még az idei kétmilliárdnál is kevesebb, mindössze másfélmilliárdos támogatásra számíthatnak.

Félő, hogy a kieső összeget az érintett önkormányzatok sem tudják pótolni – a kiadások zömét egyébként is ezek a többségében kisebb települések állják –, ami másfélmillió ember biztonságát veszélyeztetheti – állítja az elnök. De a jelenlegi rendszer nemcsak azokat sújtja, akik nem jó helyre születtek, hanem mindazokat is, akik kevésbé ellátott területen szenvednek közlekedési balesetet.

Huszonöt perc alatt minden leég?

Balog azt sem érti, Magyarországon miért csak a mentőkre érvényes az, ami az unióban általánosan elfogadott: a riasztástól számítva 15 percen belül a helyszínre kell érni.

Tűz esetén az idő legalább olyan fontos, hiszen 25 perc alatt – ami most a követelmény – egy családi ház teljesen leéghet. Szerinte ezért is elfogadhatatlan, hogy a megszorítások azokat a köztestületi formában működő – körülbelül 1200 önkéntessel, s nyolcszáz főállású emberrel dolgozó – szervezeteket sújtja, amelyeket éppen a fehér foltok eltüntetése érdekében hoztak létre.

Azokat a köztestületi tűzoltóságokat pedig kifejezetten büntetik és akár megszűnésre ítélhetik, amelyekhez viszonylag közel hivatásos tűzőrség is van – állítja Balog. Ilyen például a hajdúböszörményi szervezet: az idei 54 milliós költségvetési támogatásnak ott jövőre már csak a harmadára számíthatnak, ekkora kiesést pedig a helyhatóság biztosan nem tud ellentételezni.

Száz tűzőrség hiányzik

Egyébként az uniós követelmények miatt nőtt a mentőállomások száma majdnem a kétszeresére, így ma 250-260 helyről vonulhatnak, míg tűzoltóság a köztestületiekkel együtt is mindössze 160 körüli településen van. Száz tűzőrség tehát hiányzik, Balog ezért úgy véli, nem a már meglevők ellehetetlenítésére, hanem inkább új tűzoltóságok létesítésére kellene törekedni.

Az elnök mindemellett elmondta: számos nyugat-európai államban az önkéntesekre alapozott tűzoltóságok vannak. A rendszer pedig egyebek mellett attól működőképes, hogy az önkénteseket jelentős adókedvezményekre számíthatnak.

Ugyanakkor a munkaadók büszkék rá, ha alkalmazottjuk efféle közfeladatot vállal, és ezt munkaidő-kedvezménnyel is elismerik. Nálunk ez ismeretlen, s a tűzoltót legfeljebb a helyi adók alól mentesíthetné a képviselő-testület, de Balog szerint még ez sem tekinthető általánosnak.

Népszabadság
Lencsés Károly