Demagógia vagy diszkalkulia?

Nem tudunk minden köztisztviselőt megnyugtatni

2016. május 3.

A bürokráciacsökkentés benne van a jövő évi költségvetésben. Bár a szó csak kétszer szerepel a tervezetben. Egyelőre csak annyit tudni, hogy leépítés vár a köztisztviselőkre, de hogy hányan veszítik el az állásukat, még nem tudni. Viszont olyan is lesz, aki béremelésnek örülhet majd.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta,

a jelenlegi politikai ciklusnak a legfontosabb feladata a bürokrácia leépítése,

és ennek érdekében több állami háttérintézmény a minisztériumokba olvad be, vagy megszűnik. Ősztől pedig - amennyiben a háttérintézmények átalakítását befejezte a kormány -, nekikezd az állami cégek áttekintésének, amely eredményeként elbocsátásokra is sor kerülhet.

Csökkentik a közalkalmazottak számát

A legfontosabb az, hogy akik az állami szférából kikerülnek, megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon – mondta Csepreghy Nándor. Nem helyes ugyanis az az elképzelés, hogy míg az egyik oldalon ezeknek az embereknek megszűnik a munkahelyük, a másik oldalon felbukkannak a szociális ellátórendszerben.

Az államtitkár elmondta, ma a

4,2 millió munkavállaló közül 1,1 millió közvetve vagy közvetlenül az államtól kapja a fizetését,

és ha ebből levonják a rendvédelmi szerveknél, az egészségügyben és az oktatási szférában dolgozók számát, akkor is egy több százezres szám marad, ami magát az állami bürokráciát jelenti. (Ki hiszi ezt el? - Olv.)

Lesznek elbocsátások

Tizenhárom állami intézmény szűnhet meg júliustól jogutód nélkül. A bürokráciacsökkentés jegyében a kormány több állami, országos háttérintézmény, költségvetési szerv átszervezését, illetve megszüntetését tervezi. Az esetleg megszűnő intézmények listáját itt találja. Arról volt szó, hogy a kormány a napokban dönt a megszűnő intézmények listájáról, de egyelőre erről nem tudni semmit.

Januárban írt az Origo arról, hogy jóval több pénzt tehetnek majd zsebre azok a köztisztviselők, akik önként állnak fel, és nem várják meg a felmondólevelüket. A kormány

jelentős összeggel támogatná azokat, akik a versenyszférában keresnek maguknak állást,

cserébe viszont évekig nem térhetnek vissza az államigazgatásba.

Egyelőre nem tudni, hogy pontosan hány embert érint majd a leépítés. Egyes becslések hatezerre teszik azoknak a számát, akiknek megszűnhet az állásuk. Választás előtti évben ezt meglépni merésznek tűnhet.

Béremelés a leépítés után

A kormány szerint

30 százalékos illetménynövekedés várható az állami tisztviselőknél

– hangzott el az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslat általános vitáján.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára azt mondta, kultúraváltást akarnak meghonosítani a szektorban, és a korábbi többlépcsős, normatív rendszer helyett egy felelősségre, a munkakörhöz igazított

teljesítményre alapuló rendszert vezetnének be,

hogy megemeljék a munka presztízsét.

Július 1-jétől a járási és kerületi, 2017. január 1-jétől pedig a teljes területi közigazgatási rendszerben átalakítják az illetményrendszert. Sávossá alakítják, így képesek lesznek a teljesítménnyel arányosabb illetmény megállapítására.

Emellett megszüntetik az illetmény kiegészítését vagy eltérítését, a pótlékok beépülnek a fizetésbe. Kovács Zoltán azt mondta, hogy 16 és 51 százalék között is mozoghat egyes dolgozóknál a fizetésemelés mértéke.

A jövő évi büdzsé tervezete szerint:

  • Folytatódik a honvédelmi és a rendvédelmi életpályamodell, ennek keretében 2019-ig évente átlagosan 5 százalékkal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése.
  • A pedagógus-életpályamodell szerint havi átlagosan 4-10 ezer forinttal tovább emelkedik a pedagógusok bére.
  • Emelkedik az egészségügyi dolgozók, valamint a szociális és a gyermekvédelmi ágazatban, a felsőoktatási és kulturális ágazatban dolgozók bére is.
  • A felsőoktatásban oktatói, kutatói és tanári munkakörben dolgozók is többet kapnak, számukra 2017-ben és 2018-ban további 5-5 százalékos bérrendezést ígérnek.
  • Az állami tisztviselői életpályamodell szerint 2017-től a megyei szinten dolgozók bérrendezése valósul meg, összesen 33 400 főnek lehet magasabb a fizetése.
  • A Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozóinak a bére is emelkedik.

Új bértábla és előmeneteli fokozatok

Új bértáblát kapnának az állami tisztségviselők is. A parlament honlapján olvasható javaslat szerint az érettségizett általános ügyintézők a legalacsonyabb előmeneteli fokozatban, állami fogalmazóként 160–200 ezer forint közötti illetményre, míg a felsőfokú végzettségűek 180–300 ezer forintra számíthatnak.

A legmagasabb előmeneteli fokozatnak számító állami vezető főtanácsosok diploma nélkül 250–400 ezer forintot, az egyetemet, főiskolát végzettek 350–500 ezer forintot kaphatnak.

Az

ügykezelők bérezése 145–300 ezer forint között változhat,

négy előmeneteli fokozatban.

A kiemelt ügyintézők illetményének meghatározásánál nem számítana az iskolai végzettség, a legkisebb fokozatba tartozó állami szakértők 300–400 ezer forintra, a legmagasabb előmenetelt elérő szakértő főtanácsosok 360–500 ezer forintra számíthatnak.

Vezetői munkakörben az osztályvezetők 420–720 ezer forintot, a főosztályvezetők 530–800 ezer forintot kaphatnak.

Origo
Koncsek Rita