Csak a közoktatásban 40-50 ezer ember él havi 70-80 ezer forintból!

Van olyan iskolai dolgozó, akinek 2008 óta nem emelték a fizetését

2014. október 11.

Betelt a pohár a pedagógusoknál, szakszervezetük azonnali tárgyalást kezdeményez a kormánnyal. Volna mit a kormányra rázúdítani: 70 ezer forintos fizetések, a pedagógusokon való spórolás, a tanárok munkaterhének növelése is elfogadhatatlan a szakszervezet számára.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a 23. kongresszusa után közölte az MTI-vel a kezdeményezést. A tanácskozáson ugyanis a küldöttek felszólították a szakszervezet elnökét, Galló Istvánnét, hogy haladéktalanul kezdeményezze az oktatásért felelős miniszternél a tárgyalások megkezdését, összhangban a pedagógus sztrájkbizottság és a kormány közötti megállapodással.

„A PSZ tisztában van azzal, hogy a mind ez idáig cáfolt, akár az 1700 milliárd forintot is elérő kormányzati megtakarítási szándék érintheti a köznevelést is” - fogalmaztak, megállapítva, hogy a törvény lehetőséget ad az intézményrendszer átalakítására, a tanárok munkaterhének növelésére, a pedagógusok elbocsátására, mert csupán egy kormányrendelet írja elő a foglalkoztatható pedagóguslétszám meghatározását.

A PSZ elutasítja az állami intézményfenntartó központ (Klik) előzetes egyeztetés nélküli, további átszervezését, a szakképzés kiemelését a köznevelés rendszeréből, a fenntartói irányítás tervezett megosztását a kormányhivatalokkal.

A szakszervezet szerint óriási feszültséget szül az óvodákban és az iskolákban, hogy miközben emelkedett a pedagógusok fizetése, az oktatást-nevelést segítő adminisztratív-technikai dolgozók 2008 óta nem kaptak fizetésemelést. A közoktatásban 40-50 ezer ember él havi 70-80 ezer forintból. Ezért a PSZ kezdeményezi, hogy a kormány mielőbb rendezze az ő bérüket is.

A szakszervezet arra kéri tagjait, a köznevelési rendszer valamennyi alkalmazottját, hogy ha sikertelen lenne a tárgyalásokat szorgalmazó kezdeményezés vagy a tárgyalás a kormányzattal, akkor „vállalják a közös fellépést a köznevelés rendszerének megvédésére”.

A kongresszus szolidaritását fejezte ki a szociális és kulturális területen dolgozók bérharcával. A küldöttek elfogadták a vagyongazdálkodásról szóló szabályozást, és döntöttek arról, hogy csatlakoznak a Magyar Szakszervezeti Szövetséghez.

VS.hu
Csatlós Hanna


A költségvetés bőkezűségéről és szűkmarkúságáról beszélt Kósa

2014. október 13.

A honvédség biztosan több pénz kap jövőre, a bürokrácia azonban állítólag kevesebbet.

A bankok elszámoltatásának költségvetése lesz a jövő évi büdzsé, amelynek tervezete már nagyjából elkészült, de a vitája a hétfő-keddi kormányülésen kezdődik - mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és országos kampányfőnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Kósa Lajos arról is beszélt, hogy a NATO-vállalások hosszú távú megtervezése is kulcskérdés, hiszen 0,75 százalékról 2 százalékra kell emelni a 10 év alatt a honvédelmi kiadásokat. (Ez a honvédelmi költségvetésnek összességében mintegy 350 milliárd forintos bővülését jelenti, amit ha arányosan osztunk el a 10 év között, akkor jövőre 30-40 milliárd forint pluszt is elvihet.)

Kósa szerint foglalkozni kell azzal a deregulációs tervvel is, amelynek eredményeképpen a GDP-arányosan 10 százalékos, "bürokráciára költött pénz" a felére csökken. (Ez viszont már hatalmas tétel, megközelíti az 1500 milliárd forintot, bár azt nem tudni, ebből mennyi jutna 2015-re.)

Kósa Lajos jelezte: a közigazgatási reform folytatása is kulcskérdés, mivel felálltak az új intézményfenntartó rendszerek - például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) -, de ezek munkáját össze kell hangolni, ésszerűsíteni kell. (Az elmúlt hónapokban már pedzegették, hogy mégis túlközpontosították az iskolák irányítását, amin érdemes enyhíteni, és esetleg a kormányhivatalokon keresztül változtatni a vízfejűségen.)

VS.hu
Szabó Yvette