Balhé a SZEF-en belül, avagy minek írnak alá minden megszorítást

Az EDDSZ nem támogatta és nem ért egyet azzal, hogy a 2008. december 18-ai Összefoglalóban vállalt 180 000 Ft-ig való egyszeri kereset kiegészítést a kormány egyoldalúan 130 000 Ft-ra leszállítsa, mint ahogy azt a SZEF támogatott és támogat a beleegyezésünk nélkül.

Órákon át tárgyaltak hétfőn a SZEF és az EDDSZ vezetői, hogy a közszolgálati dolgozókat tömörítő jelenleg legnagyobb konföderáció és tagszervezete közötti ?félreértéseket? tisztázzák, a feszültségek enyhítésére pedig megoldást találjanak. Az EDDSZ jóideje a nyilvánosság előtt is súlyos kritikával illeti anyaszervezetét mondván, hogy az évek óta alacsony színvonalon végzi munkáját, lényegében nem tesz semmit a közalkamazottakért ezen belül pedig az egészségügyi dolgozókért. A tét nem kevés, hiszen a kiválást fontolgató EDDSZ közel negyvenezres tagságával az ország egyik legnagyobb és legerősebb ágazati szakszervezete, ami az érdekérvényesítésen, a presztízsen túl az állami támogatások mértékében is jelentős szerepet játszik a SZEF számára.
Az egyeztetésen számos kérdésre vártunk, ám egyre sem kaptunk választ. A SZEF vezetői ehelyett egy lila ködben, a jövőben megszületendő egységes közszolgálati szakszervezet szükségességéről beszéltek - mondta lapunknak Cser Ágnes. Az EDDSZ elnöke hangsúlyozta, nem kaptak választ arra, hogy a SZEF miért nem lépett fel az egészségügy tervezett privatizációja ellen, miért nem hajlandó felvállani a kiszervezett egészségügyi dolgozók ügyét, miért nem akadályozta meg a közszolgálati dolgozók júlisutól esedékes bércsökkentését, miért nem foglalkozik a válasággal és annak kezelésével. Kifogásolták továbbá, hogy a SZEF milyen alapon foglalt állást a sztrájk elutasítása és a tárgyalások folytatása mellett, noha erre senkitől nem kapott felhatalmazást. Az EDDSZ szerint nevetséges és szánalamas akkor tárgyalásokról beszélni, amikor az országgyűlés már rég túl van a megszorítások nagy részét jelentő törvények elfogadásán.
Az elkövetkezendő hónapokban döntünk arról, hogy továbbra is SZEF kötelékében maradjunk-e. Amikor Varga Zoltán önkormányzati miniszter a SZEF elnökének testvére, nem számítahatunk arra, hogy a konföderáció szembemegy a kormánnyal - mondta Cser Ágnes. Az elnök megerősítette, hogy a Liga Szakszervezetek jelezte: szívesen fogadnák őket. Amennyiben ez így történne, a SZEF jelentősen meggyengülne, a Liga viszont a legerősebb konföderációvá válna, amely a versenyszférában és a közszolgálatban egyaránt képviselné a dolgozókat.

Bakonyi Ádám / Magyar Nemzet
Forrás: www. eddsz.hu

Hozzászólások

TOVÁBBRA IS LESZ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS A KÖZSZFÉRÁBAN!

Közismert, hogy a pénzügyi-gazdasági válság fokozatos mélyülése, a GDP várható 6-7 %-os csökkenése miatt a 2008. december 18-án aláírt ?Kormány-szakszervezeti összefoglaló? szerinti kereset-kiegészítést a kormány teljes mértékben meg akarta szüntetni.

Ezért a keresetkiegészítést 2009. második félévre vonatkozóan újra kellett tárgyalni.
Az MKKSZ célja az volt, hogy a 2009. évi bérbefagyasztás és a 13. havi juttatás megszűnése következtében a 2009. I. félévben juttatott kereset kiegészítés változtatása minél kisebb veszteséget eredményezzen a közszolgálat munkavállalóinak. Többek között ezért is csatlakoztunk 2009. április 18-án a Kossuth téri szakszervezeti demonstrációhoz, melyen az MKKSZ részéről több százan vettek részt.

A tárgyalások során az MKKSZ a nettó keresetek megőrzésére koncentrált, tehát arra, hogy mi kerül a borítékba (vagy mi kerül a számlára). Így figyelembe kellett venni az Szja. sávhatárának 2009. július 1-től 1,7 millió Ft-ról 1,9 millió Ft-ra történő változtatását is. A többfordulós tárgyalások eredményeként sikerült elérni, hogy

? a kormány nem von ki újabb pénzt a közszférából,

? mintegy 30 milliárd forintot fordít arra, hogy az alacsonyabb keresettel rendelkezőknek se csökkenjen a nettó keresete,

? ezzel a 105 ezer és 148 ezer Ft közötti keresettel rendelkezők nettó kereset kiesését (náluk keresetcsökkenés lett volna!) teljes egészében pótolni lehetett. Ez a közszférában dolgozók mintegy 30 %-át érinti. Erre azért volt szükség, mert az Szja. változás őket nem érinti.

? Sikerült korrigálni az átlag körül keresők bérhelyzetét. Ennek nyomán a 220 ezer forint alatti keresettel rendelkezők ugyannyi nettó összeget kapnak a számlájukra, mint az I.félévben.

? A II. félévi kereset-kiegészítés és az szja. változás összességében a közszféra munkavállalóinak 83 %-át kedvezően érinti.
? Az szja változás előnyeit ? 2010. január 1-jétől ? élvező magasabb keresetű dolgozók nettó kereset csökkenése (2009. II. félévben) havi 1000 Ft körüli. Ez a kereset 0,2-0,4 %-a.

? Sikerült előzetesen megállapodni arról, hogy a 2009. évi kereset kiegészítés teljes összege a közszféra 2010. évi bértömegének szerves részét képezi. Ez kiinduló pontja lesz a 2010. évi bértárgyalásnak.
Két hónappal ezelőtt ? áprilisban ? úgy tűnt, hogy jelentősen tovább romlik a közszférában dolgozók bérhelyzete. Ez az érdekvédelmi munka, a szakszervezeti tárgyalókészség és a Kossuth téri demonstráció révén nem következett be. Sőt a 2009. július 1-jétől hatályos kormányintézkedéssel sikerült elérni, hogy a ? 2008 decemberében feltételezett ? 8,6 %-os reálveszteség mérséklődik és várhatóan ? bár még mindig elfogadhatatlanul magas ? 6-6,5 % lesz.
A közszolgálati munkavállalók döntő többségét kedvezően érintő kormányzati intézkedés kizárólag a SZEF-hez tartozó közszolgálati szakszervezetek felelősségvállalásának tulajdonítható. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Egyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldal többi szervezete a tervezett kormányintézkedést nem támogatta, de ettől függetlenül a kereset-kiegészítés az általuk képviselt munkavállalókat is megilleti.

Használd fel ezt az újabb szakszervezeti eredményt ismertető tájékoztatót is a tagszervező munka
során! Egyedül ezt senki nem érte volna el, csak együtt sikerülhetett!
(A fizetéscsökkentés...:, Jnosch)

MKKSZ Elnöksége
Forrás: http://www.mkksz.org.hu