A bírák a főnökkel sem félnek vitatkozni...

A bírák nem tartanak Handó Tünde túlhatalmától

2012. október 1.

A bírák többsége elfogadja a 65 éves nyugdíjkorhatárt, s nem akar tovább dolgozni, ha tisztességes nyugellátásra számíthat – állítják az Országos Bírói Tanács vezetői.

A bírák zöme nem akar hetvenéves koráig dolgozni; elfogadják a 65 éves nyugdíjkorhatárt, ha méltó nyugellátást kapnak – jelentette ki egybehangzóan az Országos Bírói Tanács (OBT) leköszönő és új elnöke. A testület a bíróságok központi igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke tevékenységének felügyeletére létrehozott, a bírák által választott tizenöt főből álló szerv, amelynek élére a tanács tagjai közül hathavonta, a szolgálati idő hossza szerinti váltásban, lép a soros elnök. Az első, Tománé Szabó Rita – a Miskolci Munkaügyi Bíróság vezetője – volt, akinek a mandátuma a napokban járt le, s őt Magyarádyné Vándor Zsuzsanna, a Veszprémi Törvényszék kollégiumvezető-helyettese követi.

A bírák nyugdíjkorhatárának a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárra – ami most 62 év, s tíz esztendő alatt emelkedik majd 65-re – csökkentését az Alkotmánybíróság (AB) alaptörvény-ellenesnek találta, amire válaszul a kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint ők egységesen 65 éves korukig ítélkezhetnének. Az Európai Unió az ügyben kötelezettségszegési eljárást indított, az érintettek többsége pedig a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult.

A jelenlegi szabályok szerint azoknak a 62 évnél idősebb bíráknak, akiknek a szolgálati viszonyát az államfő az AB által visszamenőleges hatállyal megsemmisített szabályozás alapján már megszüntette, nincs más lehetősége, mint pert indítani – hangsúlyozta Tománé, aki maga is munkajogász. Erre egyébként a kifogásolt döntés közlését követően mindössze tizenöt nap állt rendelkezésre. Elfogadhatónak tartja ugyanakkor, hogy a kényszernyugdíjazott bírák igényeiről szülessék peren kívüli egyezség, és ők – amennyiben nem kívánnak visszatérni, de a 65 év felettiek a jövő januártól hatályos szabályok szerint nem is térhetnek vissza – kapjanak átalány-kártérítést.

Az OBT korábbi és jelenlegi vezetője ugyanakkor hangsúlyozta: olyan bírói életpályamodellre van szükség, amely kiterjed az aktív pályafutást követő juttatásokra is. Ennek része lehetne a nyugdíjat kiegészítő szolgálati pótlék, amely azt kompenzálná, hogy a bírákra szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. Vagyis: az ítélkezés mellett más keresőtevékenységet csak igen szűk körben folytathatnak.

Szakmai körökben ugyancsak aggályosnak tartják, hogy 62 év felett senki nem tölthetne be bírósági vezetői posztot, ami valószínűleg az uniós normákkal is ellentétes. Az OBH vezetője valamennyi bírónak megküldte a kormánynak az ezen rendelkezést is tartalmazó törvényjavaslatát, és ők többségében azt az álláspontot képviselték, hogy a már kinevezett vezetőkre ez ne legyen érvényes. Azt viszont nem utasították el, hogy új vezetői megbízás esetén a felső korhatárra vonatkozó korlátozást vezessenek be – mondta az OBT új elnöke.

Ügyek más bíróság elé utalása: csak objektív feltételek alapján

Az ügyek más bírósághoz történő áthelyezésének lehetősége szintén heves vitákat váltott ki, s azt a Velencei Bizottság is kritizálta. Az ügyek áthelyezésének lehetőségét a bírósági szervezeti törvény mondja ki, s azt a törvényszék elnöke és a legfőbb ügyész kezdeményezheti.

A nyári – az OBT hatáskörét is bővítő – törvénymódosításig az OBH elnökének ajánlásában megfogalmazott elvek, azt követően az OBT objektív szempontrendszere alapján kialakított automatizmus alapján kerülhet csak sor rá – jelentette ki kérdésünkre Tománé. Szó sincs tehát arról, hogy – amint azt a laikusok képzelnék – az OBH elnöke gondol egyet és dönt az egyes perek tárgyalására kijelölt bíróságról – szögezte le. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy ilyen intézkedésre már korábban is volt lehetőség, ám akkor ez ellen senki nem tiltakozott.

Egyébként már azoknak az ügyeknek a köre is behatárolt, amelyek esetében egyáltalán felmerülhet, hogy ne az illetékes fórum járjon el – emelte ki Tománé. Ezek a törvényszékek előtt folyó kiemelt, tehát nagy súlyú és bonyolult perek. Ahhoz azonban, hogy a tárgyalásra más bíróságot jelöljenek ki, bizonyos feltételek teljesítésére van szükség. A munka mennyisége, az egyes bírók előtt folyamatban levő ügyek száma és néhány más, objektív szempont alapján határozzák meg azokat a bíróságokat, amelyek egyáltalán kérhetik, hogy a náluk levő ügyeket máshová vigyék, s azokat is, amelyek képesek újabb terhet vállalni.

Magyarádyné hozzátette: a statisztikai elemzések alapján listát készít a hivatal a bíróságok leterheltségéről, amit közzé is tesznek. Így amikor egy per tárgyalására más bíróságot jelölnek ki, előre lehet tudni, hogy a következő ügyet hová kell áttenni. Vagyis: mindenki figyelemmel kísérheti majd, hogy az OBH elnökének döntése megfelel-e a feltételeknek, a sorrendtől ugyanis csak kivételesen indokolt esetben lehet eltérni. Handó Tündének ezt, de még az áthelyezésre vonatkozó határozatát is indokolnia kell.

Az OBT elnöke hangsúlyozta, hogy az ügyek áthelyezése csak átmeneti megoldás lehet, amire azért van szükség, mert az egyes bíróságok munkaterhe jelentősen eltér. Vannak olyan bírák, akiknek negyven-ötven, és olyanok is, akiknek háromszáz folyamatban levő ügye van. A felek azonban erre nincsenek tekintettel – hiszen ők joggal várhatják az eljárás ésszerű időn belüli befejezését –, de azt, hogy egy-egy bírónak egyszerre több száz aktával kellene megbirkóznia, a strasbourgi emberi jogi bíróság sem fogadja el kimentési okként, amikor a perek elhúzódása miatt tett panaszokat vizsgálja.

A bírósági hivatal elnöke által létrehozott munkateher-munkacsoport feladata éppen az, hogy, hogy megvizsgálja: miként lehet ezeket a különbségeket mérsékelni. Magyarádyné szerint megkezdődött tehát a rendszer átalakítása, s bár a bírákat nem lehet áthelyezni, a megürült státusokat igen. A cél pedig az, hogy a túlterhelt, s emiatt jelentős ügyhátralékkal dolgozó bíróságokon – e körbe tartozik például a fővárosi vagy a Pest megyei is – érdemben emelkedjék a létszám. Az OBT elnöke úgy véli, ha ez megvalósul, nem lesz szükség az ügyek áthelyezésére.

A bírák a főnökkel sem félnek vitatkozni

AZ OBT a bíróságok központi igazgatásáért felelős OBH elnöke tevékenységének felügyeletére létrehozott, a bírák által választott szerv, miközben egyes tagjai felett éppen annak a bírósági hivatalnak vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat, akinek a tevékenységét a tanács ellenőrzi. Ez egyes vélemények szerint igencsak aggályos, miközben a testület volt és jelenlegi vezetője úgy véli, a korábbi rendszer sokkal rosszabb volt.

A tavaly decemberben megszüntetett Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak – amely az OBT-éhoz hasonló feladatokat látott el – többségében bírósági vezetők voltak a tagjai, tehát tulajdonképpen saját maguk felett kellett volna ellenőrzést gyakorolniuk – hangsúlyozta Tománé. Ő úgy látja, ehhez képest ma sokkal jobb a helyzet, hiszen az OBT tagjai közül mindössze három olyan magasabb beosztású bíró van, aki a bírósági hivatal elnökének kinevezési hatáskörébe tartozik, míg a többiekről a törvényszék vezetője dönthet. Vagyis: a testület már nem a felső vezetők zárt körének klubja.

Magyarádyné ezzel kapcsolatban azt is kiemelte, hogy Handó Tünde a bírák tevékenységét csak szűk körben ellenőrizheti: azt például számon kérheti, hogy betartják-e az eljárási határidőket, de OBT-tagként hozott döntéseik miatt nem vonhat felelősségre senkit. Tománé pedig azt hangsúlyozta, hogy a bíróságokon állandó szakmai vita folyik, amit a bírák megszoktak, s nem tartanak egymástól, így Handó Tündétől sem.

Erre Magyarádyné szerint azért sincs ok, mert az OBH elnöke akkor is korrekt döntéseket hozott, amikor a bírói tanácsnak a törvény még nem biztosított egyetértési jogot a kinevezések tekintetében. Handó csaknem 150 bírói státusról döntött, és mindössze nyolc esetben tért el a véleményezésre jogosult bírói testületek véleményétől, hat alkalommal a törvényszék elnökének egyetértésével. A részben a Velencei Bizottság állásfoglalása alapján elfogadott jogszabály-módosítás alapján viszont bíró vagy bírósági vezető kinevezése esetén az OBT már nem kerülhető meg, mert amikor Handó az arra illetékes testületek véleménye ellenében döntene, a tanács egyetértése nélkül senkit nem nevezhet ki.

Népszabadság
Lencsés Károly