Békén kell hagyni a sajtót és a civileket Országbíró Zoltán mérsékelt demokrata álláspontja szerint!

Jó elolvasni a következő cikket:

A vélemények szabadsága ott kezdődik, ahol az állampolgárok egymás iránti tisztelete megvalósul.

A politikai hatalom legalapvetőbb jogállami kötelezettsége, hogy az emberi jogokat és az állampolgárok szabad véleményének jogát tiszteletben tartsa.

Kettős mérce nélküli, bürokratikus terhekkel és háttér támogatásokkal nem megosztott civil társadalom adhatja csak egy társadalom értékes belső közéletét - fogalmazta meg Országbíró Zoltán mérsékelt demokrata politikus.

Ennek ellenkezőjét a mindenkori kormánynak el kell kerülnie a mérsékelt demokrata politikai gondolkodás értelmében.

Hogyan járul hozzá a sajtó egy része saját jogainak csorbításához?

"Magyarországon a sajtó és annak szabadsága egy olyan útra került, amelynek egyik fele a politikának felróható, másik része azonban az újságíró társadalom önrevizíóját igényli.

Miért élt a Szabad Európa Rádió és miért olvasták a szamizdat kiadványokat, íróikat - sokan közülük a mai politika formálói, résztvevői?

Minden a cenzúrára, vagy sajtómunkás komfortra és öncenzúrára vezethető vissza.

Ezek megnövekedése miatt Magyarországon sem kaptak régen, s kapnak most új és közéletet érintő információk, szabad vélemények a széles körben elérhető médiumokban megfelelő teret.

Minden ami az öncenzúrát erősíti, vagy jogbizonytalanságot és másodlagos hátrányt jelent a sajtószabadság ellen hat. 2010-2011-ben több, mint félezer civil újság, civil lap zárta be oldalait.

Statisztikai elemzések, kutatások szerint 2013-ban Magyarországon az öncenzúra látványosan emelkedett, de a sajtóra nehezedő gazdasági nyomás, politikai nyomás is erősödött.

Sajtószabadság-index 2013

A jogalkotásba rejtett politikai akarat és következményei a politika felelőssége.

Azonban nem szabad elmenni a nyomtatott sajtó, a televizíók munkatársainak részbeni lojalitásra és sémákra épített média munkája mellett.

Saját maguk a "nagy médiumok" újságírói építik ki a sajtószabadság gátjait megalapozó sajtókörnyezetet.

Közéleti érzékenység, társadalmi részvételi és társadalmi esélyek érzékenysége helyett a bulvár és gyermeteg hírek tömeges közléseivel egyengetve egy új sajtó kiegyezést, amely újabb jogalkotási furfangokhoz vezet el.

Ezért következhetett be a reklámadó ilyen megfogalmazása, ahogy a társadalom széles rétegei és olvasói az internet és az új szamizdat irányába fordultak." (Felsőfokon )