A bankszektorban 270 ezer nettó az ügyintézői fizetés, mégis a közalkalmazotti béreket kell csökkenteni...

Ennyit keresnek fórumozó olvasóink
2009. április 6.

Közel 9 éve fut az [origo] Fórumában a "Mennyi a fizetésed?"
című topic
. Mivel névvel nem szívesen beszélünk a
keresetről, reálisabb képet kaphatunk a bérviszonyokról, ha
névtelenül író munkavállalók "vallomásaiból
"szemezgetünk
. Az utóbbi hónapok hozzászólásaiból vett
béradatokat fejvadász szakértőnk kommentálta. Amint kiderült, a
pénzügyi területen dolgozók továbbra is a topkeresők között vannak.
Igaz, a több hónapja munkanélküliek már jelentősen leadnak
bérigényükből. Középfokú végzettséggel
közalkalmazottként vagy elmaradott régióban azonban alig a
minimálbérfeletti a fizetés
.

Az utóbbi hónapok hozzászólásait átböngészve az élen
pillanatnyilag egy nagyvállalat logisztikusa. A 34 éves, műszaki
és közgazdász végzettségű szakember öt év gyakorlattal a háta
mögött havi bruttó 1 millió forintos fizetésről számolt
be
.
Hegymegi Orsolya, a személyzeti tanácsadással foglalkozó Grafton
Recruitment vezető tanácsadója elmondta: helytálló lehet ez az anonim
módon megadott információ - feltéve, ha a béradatot szolgáltató
szakember felsővezető. Hasonló paraméterekkel,
középvezetőként azonban havi bruttó 650 ezer forint körüli
bér tűnik reálisnak
.

Jól fizetnek a nagy könyvvizsgáló cégek

Az átlag felett keresőkhöz tartoznak a pénzügyi területen
dolgozók
, különösen, ha a négy nagy nemzetközi
könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó cég (PricewaterhouseCoopers,
KPMG, Ernst & Young, Deloitte - a szakzsargonban csak "Big 4")
valamelyikénél tevékenykednek. Évről evre pályakezdők százai, sőt
talán ezrei szeretnék ilyen vállalatoknál kezdeni. Egy fórumozó
hozzászólásából kiderül, az egyik nagy könyvvizsgáló
menedzsereként
bruttó 850 ezer forintot keres, amit Hegymegi
Orsolya reálisnak ítélt. Egy jó nevű vállalatnál 3 éve
pénzügyi területen dolgozó fiatal
bruttó 400 ezer forintos
bérről adott hírt. A fejvadász úgy látja, a bér kis
szerencsével, egyéni elbírálás és teljesítmény alapján akár
bruttó 500-550 ezer forintra is feltornászható lenne
.

Egy pályakezdő közgazdász, PSZF-es végzettséggel (a
főiskola ma a Budapesti Gazdasági Főiskola egyik kara) végzettséggel,
egy biztosítótársaság termékmenedzsereként bruttó 300 ezer forintos
kezdő fizetéssel startolt nemrégiben. Emellett egy banki
ügyfélszolgálatos
kiváló angol nyelvtudással nettó 270 ezer
forintot vihet haza. A fejvadász szerint ezek az adatok is megfelelnek a
valóságnak. Ugyanakkor a pályakezdők bérét számos tényező -
például az első benyomások, az illető nyelvtudása és a
személyiségjegyek - is nagyban befolyásolhatják.

Szerényebbek lettek a fizetési elvárások

Hegymegi Orsolya azt azért hozzátette, hogy a gazdasági
válság a pénzügyben is jelentős mértékben visszavetette a
béreket
. "Olyan jelöltjeink, akik nemrégiben még hallani sem
szerettek volna bruttó 400 ezer forintnál alacsonyabb bért kínáló
pozícióról, több hónapos álláskeresés után gyakran már a
bruttó 200 ezer forint feletti fizetési sávban is elfogadnák a
felkínált pozíciót
.

Programozóként nettó 300 ezer forint

Évekig a munkaerőpiac élmezőnyébe tartoztak a
mérnökök és az informatikusok. A
gazdasági válság következtében ugyan ezen a területen is
érzékelhető némi megtorpanás, ám a fejvadászok szerint angolul jól
beszélő szakemberekre még mindig nagy igény van
. Hogy mennyit
lehet keresni? Egy hozzászóló JAVA-programozóként 3 éves szakmai
tapasztalattal nettó 270-300 ezer forint keresett. Igaz az is: míg stabil
angoltudással az előbb említett összegek számítanak kiindulási
alapnak, ennek hiányában ez a plafon. Egy gépészmérnök
például havi bruttó 440 ezer forintos bérről vallott, ám ez akkor
tűnhet reálisnak, ha a szakember elmaradott régióban él vagy a
nyelvtudással áll hadilábon
. Egy 25 éves, hamarosan
építőmérnök nettó 250 ezer forint körüli havi jövedelemről
számol be. A fejvadász ezt azonban csak akkor tartja valószínűnek, ha
a jövedelem egy része feketén jut a dolgozó zsebébe.

Jog, marketing: jól fizet, de alig van üres állás

A fórumozók hozzászólásaiból kiderült, nem panaszkodnak a jogászok
és a marketingesek sem, már ha sikerül állást szerezni. Ezeken a
területeken ugyanis "több az eszkimó és kevesebb a fóka". Egyikük
jogi diplomával és 6 éves tapasztalattal bruttó 650 ezer forintról
számolt be. A 28 éves marketingmenedzser pedig 5 év munkatapasztalattal
keres bruttó 650 ezer forintot. A mostani pályakezdőknek már a
szakmába jutásért is kőkemény küzdelmet kell vívniuk. Sőt,
szerencsésnek mondhatja magát, aki ügyvédjelöltként úgy tud
elhelyezkedni, hogy kap fizetést és nem az őt fogadó ügyvédi
irodának fizet "tanulópénzt".

Érettségivel, szakma nélkül, elmaradott
régióban...

Összességében elmondható: a csak érettségivel rendelkezők,
a kevésbé keresett szakmákban dolgozók és az elmaradottabb régiókban
dolgozók viszik haza a legkevesebb pénzt hó végén
.

A lista sereghajtói a közalkalmazottak- ebből a körből
többen mindössze nettó 70-80 ezer forintos fizetést
említettek
. Egy középfokú végzettségű mosógépszerelő,
közel 10 év tapasztalattal alig nettó 100 ezer forintot kap kézhez,
míg egy idegenforgalmi főiskolát végzett, jelenleg recepciósként
dolgozó fiatal alig bruttó 100 ezer forintot keres. Kivételek persze
vannak: akad olyan fiatal is, aki érettségivel, kereskedelmi
televízió alkalmazottjaként, filmelőzeteseket bemutató blokkok
összeállításával nettó 300 ezres fizetésről számol be
.
Igaz, némileg árnyalja a képet, hogy a kereskedelmi médiumok
többségénél vállalkozói igazolvánnyal dolgoznak a
munkatársak
.

[origo]
Takács Gabriella
(jobpilot.hu)

Hozzászólások

Én 36 éve dolgozom bp-i nagyvállalatnál és a nettó fizetésem nem éri el a 160eFt-ot. Igaz nem vezető pozicióban dolgozom, de van ff végzettségem.
A fenti adatok szerintem nagyon kozmetikázottak, mert az emberek többsége nagyon nem keres annyit, mint amennyit itt elemzésként megadtak.

Én csak annyit fűznék a témához,hogy bankszektorban dolgoztam,banki ügyintézőként (egy ismert és azt gondolom egy sikeres banknál Budapesten),és nettó 130 000-at vittem haza .Nem tudom ezt a 270-et hol lehet keresni,mert akkor megyek oda dolgozni...:)Több ismerősöm dolgozik banki szférában különböző banknál,de a 150-160-nál több fizetésről senki nem számolt be többről.Vidéken meg még ennyit sem adnak.Ja!!és még diplomám is van.

Olvasva a fenti cikket, biztosan fővárosi adatokra épül, u.i. jómagam 25 éves munkaviszonnyal dolgozom felsőoktatási ügyintézőként (tanulmányi rendszer kezelése, rendezvények lebonyolítása, titkárnői tevékenység), igaz középfokú végzettséggel 80 ezer forintos bérért.... Férjem pedig diplomával, ugyancsak 25 év után alig kap 107 ezer forintot... hol itt az igazság.... pedig nem gondolom, hogy mi értéktelenebb munkát végzünk, mint akár a bankszektorban, akár a kereskedelmi médiában dolgozók...
Talán a magasabb fizetési kategóriában dolgozók kipróbálhatnák 1-3 hónapig ennyi pénzből családot fenntartani, vagy akár csak önmagukat...
T. egy közalkalmazott (vidéken)

Nagyot kaszáló cégvezetők
2009. április 6.

Több tízszer kereshetnek többet az állami vállalatok csúcsvezetői beosztottjaiknál!

Egy vasúti kalauz például juttatásokkal együtt átlagosan havi bruttó 175 ezer forintot keres ? az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján ?, míg Heinczinger István, a MÁV vezérigazgatója ? ha a prémiumot is kiérdemli ? évi 78,67 millió forintot kaphat. A különbség több mint 37-szeres. Ha az átlagos MÁV-os fizetést nézzük (=216 ezer - Olv.), a kép már árnyaltabb: az eltérés alig harmincszoros.

Egy átlagos postai kézbesítő alig több mint 115 ezret vihet haza, ennél 24,7-szer nagyobb, havi 2,84 milliós fizetést kap Borosné Szűts Ildikó vezérigazgató. Az átlagos postásfizetéstől (=180 ezer - Olv.) csak 15,8-szor nagyobb a vezérigazgatói fizetés.

Kisebb az eltérés a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél. Mártha Imre vezérigazgató 2 765 000 forintos bruttó fizetése körülbelül csak tízszer annyi, mint a szektorban dolgozó átlag munkavállalóé (=277 ezer - Olv.).

A legkisebb eltérés Tátrai Miklós Zoltán, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetője esetében van, ha az ő bérét az átlag magyar közgazdászfizetésekkel hasonlítjuk össze. Tátrai 3,5 milliót keres, az átlagközgazdász bruttó 460 ezret, vagyis a különbség itt mindössze 7,6-szoros.

A csúcsvezetőkre azonban idén keményebb esztendő vár: ha kapnak is prémiumot, azt ? a válság miatt ? vissza kell fizetniük az államnak.

A Blikk a Társaság a Szabadságjogokért szervezet segítségével egy évig pereskedett öt állami céggel az adatokért. A cégeknek a bíróság ítéletét követően ki kellett adniuk a fizetési listákat.

Blikk

Blikk: Ennyit keresnek a csúcsfőnökök!
2009. április 4.

Kiderült: többmilliós fizetés és óriási prémium is jár a cégvezetőknek

Íme a lista! Közel egyéves küzdelem és per után a Blikk megkapta a legnagyobb állami vállalatok vezetőinek javadalmazásáról szóló adatokat. A cégek vezetői sokáig titkolóztak, de a bíróság ítéletét követően végül ki kellett adniuk a fizetésekről és egyéb juttatásokról kért információkat.

Az adatok szerint a legnagyobb fizetést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, Tátrai Miklós Zoltán kapja, aki havi 3,5 milliós bruttóval dicsekedhet. 3,42 milliót kap Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója, de ő mégtovábbi 400 ezer forintos tiszteletdíjjal is kiegészítheti fizetését. A többi csúcsvezető is havi kétmillió fölött keres, s legtöbben a 2007-es adatok szerint éves fizetésük 80 százalékát is megkapták prémiumként. Ezenfelül 3-5 havi jutalom is megillette őket. Az évi sok tízmilliós összeg nagyon jól hangzik, de nem egyedülálló a versenyszférában.

? A magángazdaságban ezekhez a vezetői fizetésekhez képest bőven akadnak hasonlóak, még a kevésbé felelősségteljes munkakörökben is ? magyarázta Jakabos Tünde, a Hay Group tanácsadócég szakértője. ? Vagyis a bérek megfelelnek a piaci átlagnak. Mivel azonban az állami cégek vezetői egyedi munkakörben dolgoznak, nehéz a teljes összehasonlítás, hiszen a legtöbbre nincs is példa a versenyszférában. Nyugat-Európában a hasonló vezetők persze jobban keresnek, körülbelül másfél-kétszer ennyit ? mondta. (Meg az egyszerű dolgozók is. - Olv.)

A juttatások a szakértő szerint nagyon hasonlóak a magángazdaságban dolgozó menedzserek bónuszaihoz képest. A mobil és a felső-középkategóriás autó is szinte kötelező. Általános, hogy a jól teljesítő vezetők néhány havi fizetésüket jutalomként megkaphatják évente. Az állam a prémium tekintetében bőkezűbb. A nyolcvanszázalékos prémium igen magas, bár hasonló mértékű extra juttatásra is van példa a versenyszférában.

Az MNV a Blikk által indított per hatására úgy döntött, ne csak az általunk kért öt cég vezetőiről derüljön ki, mennyit visznek haza. Hamarosan nyilvánosságra hozzák félszáz olyan vállalat vezetőinek bérét is, amelyeket a törvény szerint tartós állami tulajdonban kell tartani.

Blikk