15 ezer fővel nőtt az önkormányzatoknál foglalkoztatottak száma?

Veszélyben az önkormányzatiság?

2015. február 2.

Gyakorlatilag megszűnhet Magyarországon az önkormányzatiság, ha az utolsó fillérig megszabja a kormány, mire használhatják fel a települések az iparűzési adóbevételüket. A márciustól áthárított segélyezés ebben csak az első lépés, de várhatóan a közszolgáltatások és a közösségi közlekedés finanszírozásában is sokkal nagyobb szerepet kellene vállalniuk.

Márciustól jelentősen átalakul Magyarországon a segélyezés rendszere, és ebben a járások mellett a helyi önkormányzatokra hárul a legnagyobb feladat. A rászorulók két helyről kérhetnek és kaphatnak szociális támogatást: a helyi önkormányzatoktól, illetve a járásoktól.

A járásoknál jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. A forrást nagyrészt továbbra is az állam állja, azokat a településeket kivéve, amelyek a kormány megítélése szerint „jelentős mértékűnek” számító iparűzési adóbevétellel rendelkeznek, mert nekik abból kell majd állni ezeket a segélyeket. A többi önkormányzat összesen 30,1 milliárd forintos központi költségvetési támogatást kap erre a célra.

Czibere Károly szociális államtitkár egy sajtóbeszélgetésen azt mondta, jelenleg 261 olyan város van, amelyben a kormány által meghúzott határ, 32 ezer forint/fő fölött van a hipa-bevétel. A többiek a 30,1 milliárdos keretem túl még további 5 milliárd forintra pályázhatnak a Belügyminisztériumnál, de az elbírálásnál meg fogják nézni, mennyit költött az elmúlt években segélyezésre, illetve saját működtetésére az önkormányzat. Az önkormányzatok ugyanis számos esetben nem feltétlenül az adott településen élők javára fordítják a kivetett helyi adókat, legalábbis erre utalnak a Miniszterelnökség adatai, amelyek szerint 15 ezer fővel nőtt az önkormányzati szférában foglalkoztatottak száma, és ezek jó része hivatali alkalmazott – mondta az államtitkár.

Czibere Károly jelezte: a BM-en keresztül rendelettervezetet és mérlegelési szempontokat küldtek a helyi segélyezési rendeletek megalkotásához a helyhatóságoknak. Ezt követően pedig nem csak a rendeletalkotási folyamatot kísérik majd figyelemmel, de az idei ráfordítások alapján fogják majd 2016-tól indexálni a költségvetési támogatásokat. Azt is elmondta: annak érdekében, hogy mindenki hozzájusson a járási hivatalokban intézendő támogatásokhoz, úgynevezett járási hivatali ügysegédeket küldenek ki majd a településekre, hogy helyben regisztrálják majd a segélykérelmeket.

Úgy tudjuk, a márciustól áthárított segélyezés csak az első lépés, a jövőben várhatóan a közszolgáltatások és a közösségi közlekedés finanszírozásában is sokkal nagyobb szerepet kellene vállalniuk. A kormányban ugyanis egyre kevésbé nézik jó szemmel a települések önrendelkezését, és hosszabb távon azt tervezik: az utolsó fillérig meg fogják szabni, mire használhatják fel a települések az iparűzési adóbevételüket.

Ha egy így lesz, onnantól kezdve megszűnik az önkormányzatiság – állítja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő úgy fogalmazott, valóban „komoly törekvés”, hogy minden helyi kiadással és bevétellel is az állam rendelkezzen. A probléma csak az, hogy a 3177-ből 2800 településnek gyakorlatilag semmilyen bevétele nincs, sőt, még támogatás-kiegészítésre is szorul. Ezt bizonyítja az is, hogy tavaly 1600 önkormányzat kapott 18 milliárd forintos működéskiegyenlítő támogatást, majd egy második körben is szétosztottak ugyanennyi pénzt 68 település között, amelyből 14 – egyébként tetemes hipa-bevétellel rendelkező – megyei jogú város is kapott összesen 10 milliárdot.

Schmidt Jenő arra is felhívta a figyelmet, hogy az évi 700 milliárd forintos helyi iparűzésiadó-bevételből 400 milliárdot visznek el a kötelező feladatok, további mintegy 100 milliárdot beraknak a települések ivóvízellátásának, hulladékgazdálkodásának, iskolájának, egészségügyi ellátásának működtetésébe, így az alig 400 településnek 200 milliárd forintnyi szabad mozgástere marad.

700 milliárd a teljes közfoglalkoztatottságra
A kormány nem akarja megszüntetni a segélyezést, azt „végső védelmi vonalként” biztosítani kívánja azoknak, akik semmilyen módon nem foglalkoztathatók – jelentette ki Czibere Károly. A szociális államtitkár ugyanakkor megerősítette: 2018-ra a jelenlegi 4,45 hónapról a maximális 12 hónapra szeretnék növelni éves szinten a közfoglalkoztatás idejét. Ez számítások szerint 700 milliárd forintba kerülne, míg az idei évre 270 milliárdot terveztek be közmunkások foglalkoztatására.

Világgazdaság Online
Haiman Éva

Hozzászólások

FALUROMBOLÁS ELLEN TÜNTETTEK BUDAPESTEN!
A hír igaz! Tényleg falurombolás ellen tüntettek Budapesten! Csak nem most, hanem 1988. június 27-én, s nem a magyar, hanem a romániai magyar falvak lerombolása ellen. Harmincezer ember ment ki a Hősök terére, – nagyon helyesen! – hogy tiltakozzon Ceausescu aljas terve ellen. Kimehettek volna akkor is és most is tiltakozni százezrek a határainkon belüli magyar falvak lerombolása ellen, de valahogy az itteni tragédiát nem érzékeli senki!
A rendszerváltás küszöbén a politikának legfeljebb ürügye és eszköze volt a magyar falu. Lehetett hivatkozni a kommunizmus otromba körzetesítésére, vagyis a települések, iskolák óvodák, tsz-ek összevonására, több ezer község szerepnélküli besorolására, a fejlesztések teljes elmaradására, korlátozására. Ma már világos, hogy sunyi manipuláció volt az egész, hisz az új politikai elit hatalomra kerülésével „vidékfejlesztési programokba csomagolva”, visszagombolta a kabátot. Mintha ismétlődne a történelem!
A rendszerváltást követően a gépezet csak egy „zsírzás” erejéig állt le, majd újra indult a daráló! A községeknek járó (!) pénzeket elvonták, illetve a falvakat soha nem látott, nem élt szakértők zsebre vágták! A helyi igazgatást államosították, központosították; mondván, hogy utazzon, fizessen az, akinek dolga van, a többi meg maradjon a fenekén és nézze a „való világot”!
Ma már ha településfejlesztési elképzeléseinkről beszélünk ránk sütik, hogy nem vagyunk elég innovatívak, mert járdát, utat, orvosi rendelőt, ravatalozót akarunk felújítani. Világos a képlet; arra kell ürügyet találni, hogy hogyan ne adjanak pénzt! Pálinkát, muzsikát, olcsó húst, közmunkát, városi éhbért a népnek, s törődjön bele sorsába..!
Minden, amit adhatott a magyar falu az országnak, azt a történelem során megadta! A népi hagyományt; az építészetet, a zenét, a táncot, a növények varázslatos titkait, az élelmet, stb..! Élelemre már nincs szükség, mert a világ bármely pontjáról órákon belül beszerezhető, a többi tudomány egy részéből gagyit csináltak, és – tisztelet a kivételnek – úgy gyakorolják mintha saját kútfőjükből eredt volna. Másfél évtizede nincs egyetlen statisztika sem, amely a magyar falvak pusztulását ne támasztaná alá! A felelőtlenség, gátlástalanság eredményeként folytatódik a közel kétezer kisközség gettósítása. Hát ezért ugyebár, már tüntetni is kár!? Öregapám mondaná: „Lesz ennek még böjtje, fiam!”
Patyi Elemér
Bögöte község polgármestere