15 ezer fővel nőtt az önkormányzatoknál foglalkoztatottak száma?
Veszélyben az önkormányzatiság?
2015. február 2.
Gyakorlatilag megszűnhet Magyarországon az önkormányzatiság, ha az utolsó fillérig megszabja a kormány, mire használhatják fel a települések az iparűzési adóbevételüket. A márciustól áthárított segélyezés ebben csak az első lépés, de várhatóan a közszolgáltatások és a közösségi közlekedés finanszírozásában is sokkal nagyobb szerepet kellene vállalniuk.
Márciustól jelentősen átalakul Magyarországon a segélyezés rendszere, és ebben a járások mellett a helyi önkormányzatokra hárul a legnagyobb feladat. A rászorulók két helyről kérhetnek és kaphatnak szociális támogatást: a helyi önkormányzatoktól, illetve a járásoktól.
A járásoknál jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. A forrást nagyrészt továbbra is az állam állja, azokat a településeket kivéve, amelyek a kormány megítélése szerint „jelentős mértékűnek” számító iparűzési adóbevétellel rendelkeznek, mert nekik abból kell majd állni ezeket a segélyeket. A többi önkormányzat összesen 30,1 milliárd forintos központi költségvetési támogatást kap erre a célra.
Czibere Károly szociális államtitkár egy sajtóbeszélgetésen azt mondta, jelenleg 261 olyan város van, amelyben a kormány által meghúzott határ, 32 ezer forint/fő fölött van a hipa-bevétel. A többiek a 30,1 milliárdos keretem túl még további 5 milliárd forintra pályázhatnak a Belügyminisztériumnál, de az elbírálásnál meg fogják nézni, mennyit költött az elmúlt években segélyezésre, illetve saját működtetésére az önkormányzat. Az önkormányzatok ugyanis számos esetben nem feltétlenül az adott településen élők javára fordítják a kivetett helyi adókat, legalábbis erre utalnak a Miniszterelnökség adatai, amelyek szerint 15 ezer fővel nőtt az önkormányzati szférában foglalkoztatottak száma, és ezek jó része hivatali alkalmazott – mondta az államtitkár.
Czibere Károly jelezte: a BM-en keresztül rendelettervezetet és mérlegelési szempontokat küldtek a helyi segélyezési rendeletek megalkotásához a helyhatóságoknak. Ezt követően pedig nem csak a rendeletalkotási folyamatot kísérik majd figyelemmel, de az idei ráfordítások alapján fogják majd 2016-tól indexálni a költségvetési támogatásokat. Azt is elmondta: annak érdekében, hogy mindenki hozzájusson a járási hivatalokban intézendő támogatásokhoz, úgynevezett járási hivatali ügysegédeket küldenek ki majd a településekre, hogy helyben regisztrálják majd a segélykérelmeket.
Úgy tudjuk, a márciustól áthárított segélyezés csak az első lépés, a jövőben várhatóan a közszolgáltatások és a közösségi közlekedés finanszírozásában is sokkal nagyobb szerepet kellene vállalniuk. A kormányban ugyanis egyre kevésbé nézik jó szemmel a települések önrendelkezését, és hosszabb távon azt tervezik: az utolsó fillérig meg fogják szabni, mire használhatják fel a települések az iparűzési adóbevételüket.
Ha egy így lesz, onnantól kezdve megszűnik az önkormányzatiság – állítja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő úgy fogalmazott, valóban „komoly törekvés”, hogy minden helyi kiadással és bevétellel is az állam rendelkezzen. A probléma csak az, hogy a 3177-ből 2800 településnek gyakorlatilag semmilyen bevétele nincs, sőt, még támogatás-kiegészítésre is szorul. Ezt bizonyítja az is, hogy tavaly 1600 önkormányzat kapott 18 milliárd forintos működéskiegyenlítő támogatást, majd egy második körben is szétosztottak ugyanennyi pénzt 68 település között, amelyből 14 – egyébként tetemes hipa-bevétellel rendelkező – megyei jogú város is kapott összesen 10 milliárdot.
Schmidt Jenő arra is felhívta a figyelmet, hogy az évi 700 milliárd forintos helyi iparűzésiadó-bevételből 400 milliárdot visznek el a kötelező feladatok, további mintegy 100 milliárdot beraknak a települések ivóvízellátásának, hulladékgazdálkodásának, iskolájának, egészségügyi ellátásának működtetésébe, így az alig 400 településnek 200 milliárd forintnyi szabad mozgástere marad.
700 milliárd a teljes közfoglalkoztatottságra
A kormány nem akarja megszüntetni a segélyezést, azt „végső védelmi vonalként” biztosítani kívánja azoknak, akik semmilyen módon nem foglalkoztathatók – jelentette ki Czibere Károly. A szociális államtitkár ugyanakkor megerősítette: 2018-ra a jelenlegi 4,45 hónapról a maximális 12 hónapra szeretnék növelni éves szinten a közfoglalkoztatás idejét. Ez számítások szerint 700 milliárd forintba kerülne, míg az idei évre 270 milliárdot terveztek be közmunkások foglalkoztatására.
Világgazdaság Online
Haiman Éva
Hozzászólások
Falurombolás utolsó fejezete!!!!
Patyi Elemér (nem regisztrált)
2015 feb 3 - 08:58
FALUROMBOLÁS ELLEN TÜNTETTEK BUDAPESTEN!
A hír igaz! Tényleg falurombolás ellen tüntettek Budapesten! Csak nem most, hanem 1988. június 27-én, s nem a magyar, hanem a romániai magyar falvak lerombolása ellen. Harmincezer ember ment ki a Hősök terére, – nagyon helyesen! – hogy tiltakozzon Ceausescu aljas terve ellen. Kimehettek volna akkor is és most is tiltakozni százezrek a határainkon belüli magyar falvak lerombolása ellen, de valahogy az itteni tragédiát nem érzékeli senki!
A rendszerváltás küszöbén a politikának legfeljebb ürügye és eszköze volt a magyar falu. Lehetett hivatkozni a kommunizmus otromba körzetesítésére, vagyis a települések, iskolák óvodák, tsz-ek összevonására, több ezer község szerepnélküli besorolására, a fejlesztések teljes elmaradására, korlátozására. Ma már világos, hogy sunyi manipuláció volt az egész, hisz az új politikai elit hatalomra kerülésével „vidékfejlesztési programokba csomagolva”, visszagombolta a kabátot. Mintha ismétlődne a történelem!
A rendszerváltást követően a gépezet csak egy „zsírzás” erejéig állt le, majd újra indult a daráló! A községeknek járó (!) pénzeket elvonták, illetve a falvakat soha nem látott, nem élt szakértők zsebre vágták! A helyi igazgatást államosították, központosították; mondván, hogy utazzon, fizessen az, akinek dolga van, a többi meg maradjon a fenekén és nézze a „való világot”!
Ma már ha településfejlesztési elképzeléseinkről beszélünk ránk sütik, hogy nem vagyunk elég innovatívak, mert járdát, utat, orvosi rendelőt, ravatalozót akarunk felújítani. Világos a képlet; arra kell ürügyet találni, hogy hogyan ne adjanak pénzt! Pálinkát, muzsikát, olcsó húst, közmunkát, városi éhbért a népnek, s törődjön bele sorsába..!
Minden, amit adhatott a magyar falu az országnak, azt a történelem során megadta! A népi hagyományt; az építészetet, a zenét, a táncot, a növények varázslatos titkait, az élelmet, stb..! Élelemre már nincs szükség, mert a világ bármely pontjáról órákon belül beszerezhető, a többi tudomány egy részéből gagyit csináltak, és – tisztelet a kivételnek – úgy gyakorolják mintha saját kútfőjükből eredt volna. Másfél évtizede nincs egyetlen statisztika sem, amely a magyar falvak pusztulását ne támasztaná alá! A felelőtlenség, gátlástalanság eredményeként folytatódik a közel kétezer kisközség gettósítása. Hát ezért ugyebár, már tüntetni is kár!? Öregapám mondaná: „Lesz ennek még böjtje, fiam!”
Patyi Elemér
Bögöte község polgármestere