Értékelt Czunyiné dr. Bertalan Judit

Közigazgatás és köznevelés: nagyinterjú Czunyiné dr. Bertalan Judittal

2014. június 16.

Értékelésre, összegzésre kértük a Komárom-Esztergom megyei kormánymegbízotti tisztségnek búcsút intő, munkáját köznevelési államtitkárként folytató Czunyiné dr. Bertalan Juditot.

A komáromi központú választókerület győztese a múltidézés mellett aktualitásokról is szólt, és kevéssé „komfortos” kérdésekre is válaszolt.

- Milyen szervezeti felépítményt vett át 2011-ben, és hogyan értékeli a közigazgatási rendszer átalakításnak folyamatát?
- Adott volt egy 2010-es jogalkotói döntés, ami a területi államigazgatás korábban megannyi problémát és nehézséget okozó széttagoltságának megszüntetésére irányult. A régiós államigazgatási és a megyei közigazgatási hivatal technikai szétválasztása nyitotta meg az utat a kormányhivatal létrehozásához. Első lépésként tizennégy hivatal üzemeltetésével, hatszázötven kormánytisztviselő foglalkoztatásával, személyi ügyeivel kapcsolatos pénzügyi feladtok kerültek ide. Jelenleg hetvenen látják el az ezer főhöz kapcsolódó épületfenntartást, műszaki tevékenységet, valamint a beszerzéseket. Úgy vélem, sikerült a megfelelő működési egyensúlyt megteremtenünk.

- Miként alakult mindeközben a kiadási oldal?
- A koncentrált működtetéssel, a szerződések áttekintésével, újrakötésével jelentős megtakarításokat értünk el. Ha összeadjuk a tizennégy szakigazgatási szerv 2009-es vagy 2010-es működtetési költségét, akkor ezekhez képest „egy kormányzati soron” csaknem négyszázmillió forinttal kevesebb szerepelt a 2011-es év zárásakor.

- A vállalatirányításban jártas állampolgárok ezt bizonyosan megsüvegelik, de az ügyfélnek mindennél fontosabb a gyors ügyintézés.
- A rendkívül időigényes, több helyszínes, párhuzamos eljárásokat a kormányablakok – amelyeknél immár százötven ügy intézhető – megnyitásával lényegében felszámoltuk. Ez egy egységes, az egész országot lefedő rendszer. Tatabányán pedig nemcsak jogilag, fizikai értelemben is lerövidült a folyamat. Ez amúgy munkaszervezésben is hatalmas előnyöket jelent.

- Értve ez alatt?
- Az egykori Omega Pláza hasznosításának nem is annyira közigazgatási, mintsem kvázi vállalatirányítási szempontból van jelentősége. Korábban folyamatos túlóraigényeket jeleztek, ami mostanra megszűnt. A nyílt irodarendszer csaknem húsz százalékos hatékonyságnövekedést eredményezett.

- Sikersztoriként tekint minderre?
- Igen.

- Lakossági visszajelzésekkel megtámogatva?
- Abszolút. Sokan még mindig meglepődnek, hogy tényleg gyorsan, öt-tíz perc alatt megy az ügyintézés, és a segítőkészséghez kedvesség is társul. Ez utóbbi – az „ügyfélarcú közigazgatás” megteremtése – is a célkitűzések között szerepelt.

- Mi az, ami megoldásra, befejezésre vár még ezen a területen, de már nem ön vezényli le?
- A legfontosabb, a már működő tatabányai és dorogi mellett további kormányablakok létrehozása a megyében. Ez érinti majd Oroszlányt – itt már megkezdődött a beruházás –, Kisbért – ahol még ez évben meg fog –, Bábolnát, Nyergesújfalut, valamint Esztergomot és Komáromot.

- Milyen hibákat lát, amiket már az utódnak szükséges kiküszöbölnie?
- Mai szemmel nézve néhány esetben talán más személyi döntést kellett volna hoznom. Igaz ez az utolsó fél évre is, de ebben az időszakban – egy kivételtől eltekintve – éppen azért nem léptem, mert nem akartam ilyesfajta problémát „hagyatékolni”. Az új vezetőnek egyébként is joga van kiválasztani, megválogatni a közvetlen munkatársait. Itt-ott a jogszabályi hátteret is hasznos lett volna tovább egyszerűsíteni. Amin még dolgozni kell – ez amúgy generális problémája volt a közigazgatásnak –, az az, hogy az egyes ügyfélkörök csoportos ügyintézések alkalmával ne élvezhessenek előnyöket. Ez, a protekció nem megengedhető, és – úgy gondolom – nincs is rá szükség. Alapvető szabályozási elv kell, hogy legyen: egy ügy – egy ügyszám.

- Korrekt szakmai megközelítés, ami – az említettnél fajsúlyosabb esetekben – olykor nehezen egyeztethető össze a politikai megbízatással…
- A köztisztviselői kar – most furcsa kijelentést teszek – a függetlenségével a mindenkori törvényhozáshoz lojális, azt konstruktív módon segíti. A közigazgatásban előfordul, hogy a rendszer különböző „elemei” másként gondolnak valamit, a kormánymegbízott szerepe abban áll, hogy a hivatali szerveknél az egységes jogalkalmazást érvényesítse. Ki tudná ezt a feladatot jobban végezni, mint aki ismeri, érti a jogalkotó szándékát? Ezenfelül a politikus megbízott tud a kormánnyal úgy tárgyalni, hogy annak eredményeként több pénz jusson az adott megyének.

- Ebben – forrásszerzésben – jól, jobban teljesített Komárom-Esztergom?
- Véleményem szerint az adott pénzügyi körülmények között kimondottan jó pozíciókat sikerült elérnünk, bár e téren értelemszerűen soha nem lehet teljesen elégedett az ember.

- A politikai-gazdasági iránnyal az lehet?
- 2010-ben kulcskérdés volt az ország talpra állítása, ami hatalmas próbatételt jelentett a kormány számára, és ez akkor is igaz, ha egyesek most igyekeznek megszépíteni, „nem olyan súlyosnak” minősíteni azt az időszakot.

- Tehetik ezt azért, mert olyasfajta túlzások is elhangzottak, mint például hogy Görögországéhoz hasonló mutatókkal rendelkezett hazánk.
- A gazdaságot értékelhetjük folyamatként és pillanatnyi állapotként. Ez utóbbi leginkább bizonyos piaci eredményekkel mérhető. A megyénket vizsgálva elmondható: 2007-ben, azaz a válságot megelőzően valamennyi gazdaság viszonyszám – adóbevétel, munkanélküliség, munkahelyteremtő-képesség, beruházási hajlandóság – rosszabb volt a mostaninál. A szocialista kormánynak itt, helyben ugyan voltak elindított fejlesztései 2008 és 2010 között, ám ezek szinte mindegyike kizárólag az önkormányzati szférát érintette. Korábban egyszerűen nem volt aktivitás a gazdaságban, ezt a tendenciát sikerült megfordítanunk. A görög példát ezzel együtt persze lehet vitatni, mert hát minden viszonyítás kérdése…

- Az ország újbóli fejlődési pályára állításához elengedhetetlen szükség van konfrontatív eszközökre? Egyebet se’ hallani, mint hogy újra és újra harcba indulunk. A többség bizonyosan szomjazza a békét, a nyugalmat.
- Nem az európai politikai közeg kedvezőtlen, hanem az azt megalapozó gazdasági erők lobbijának lehetünk szemtanúi. A konfliktusok eredője a határozott nemzeti érdekérvényesítés. Például minden állam maga dönthet arról, mikor nyugdíjazza a bíráit. Mi is ugyanúgy szeretnénk ezt a jogot saját hatáskörben tartani. Egy másik konfliktusforrást említve: a Velencei Bizottság is kimondta, a magyar médiatörvénynek nincs olyan eleme, amely ne felelne meg a vonatkozó uniós szabályoknak. Bizonyos médiumok mögött álló érdekcsoportok ugyanakkor gyakran megpiszkálták a fent említett ügyeket, ezek keltették a hangos viták érzetét.

- Ha már média: a kommentelés kvázi ellehetetlenítése vagy épp a reklámadó elég nagy öngóloknak tűnnek. Nem is túl nehéz azt az álláspontot képviselni, hogy ezek a sajtószabadság ellen irányulnak.
- Kérdés, hogy a kommentelés szabályozása a sajtószabadsággal megy szembe, vagy azzal a jelenséggel, hogy névtelenségbe burkolózva bárki becsületsértést követhet el? Az természetes, hogy a közszereplők – mint jómagam – adott esetben kapnak hideget-meleget, hiszen ezt is vállalták. De mi a helyzet például egy, a meccsét éppen elbukó sportolóval. Az ő minősíthetetlen gyalázása megengedhető? Ez a véleményformálás? Az újságíró változatlanul azt ír le, amit akar, és ez így is van rendjén. Én a Kúria ezzel kapcsolatos jogi állásfoglalásával egyetértek. Úgy vélem, a szabályozások terén eddig még nem is voltunk túl szigorúak. Az a fajta stílus, ami egyik-másik kereskedelmi csatornából árad, okkal háborítja fel az embereket. Rengeteg szülő kérdezi tőlem, hogy miért engedjük ezt, és itt csatolnék vissza a médiatörvényre, amelynek kétfajta olvasata van. Az egyik üzleti, a másik a nagyobb szigort sürgető társadalmi.

- Mindent összevetve jó úton járunk?
- Szerintem mindenképpen. A számaink jók, ráadásul Komárom-Esztergom megyét remek paraméterek jellemzik, így a válság idején sem estek vissza oly’ mértékben a gazdasági mutatók, mint az ország legtöbb térségében. Mindig lehet elégedetlenkedni, de a vállalkozások stabilitása biztosított, a munkahelyteremtés, a családtámogatás, valamint az útberuházások terén pedig kimondottan sokat léptünk előre.

- Miért kellene örülnünk az újabb kétharmadnak? Sokak szemében ez egyet jelent a kontrollnélküliséggel.
- Az erős felhatalmazáshoz sok feladat és hatalmas felelősség társul. Az állam a korábbi „kétharmadok” hiánya miatt sok védelmi mechanizmust eleddig nem alkalmazhatott. Kétségtelen: sokat vállaltunk egyszerre, minél fogva – miként az lenni szokott – óhatatlanul hibák csúsztak a megvalósításba. Ezek kijavításán dolgoznunk kell, ugyanakkor – meglátásom szerint – a négyéves ciklus kezdő- és a végpontja között az igazán fontos ügyek területén nagyon eredményesek voltunk. Nem állítom, hogy a baloldali értékek képviseletére ne lenne szükség a politikában, de annak jelenlegi képviselői megannyiszor bizonyították már az alkalmatlanságukat. A megyére vonatkoztatva is azt mondhatom: a választásokkor ellenfeleink stílusa és a vitakultúrája sem nekik kedvezett.

- Mi a véleménye a politikusi férfiuralomról, ami az új kormányzati felépítményt is jellemzi?
- Meggyőződésem szerint a hivatások mindegyikében az egyetlen minősítő körülmény az elvégzett munka. Nőről vagy férfiról van szó – e tekintetben nem lényeges.

- Mire számít a következő négy évben?
- Bizakodó vagyok. Ha a mögöttünk hagyott időszakra jellemző teljesítménnyel, és hasonló együttműködési rendszerben, a hibákat korrigálva tudjuk folytatni, akkor az eredmények sem maradnak el.

- Hogyan fogadta az államtitkári kinevezést?
- A feladatra való felkérés annak nehézsége ellenére is megtisztelő. Az átalakítás, ami a köznevelést érintette az elmúlt ciklusban, megteremtette az alapokat. A feladat, hogy aprópénzre váltsuk a köznevelési törvényt, valamint a hozzá kapcsolódó funkcionális működtetés szabályozását. A köznevelés szakmai és tartalmi céljai és az iránya megfelelőek. A köznevelési törvény szellemisége, a jogalkotói szándék azt tükrözi, hogy az állam a gyermekeink nevelésében fokozott felelősséget vállal, és az erős, hatékony iskolarendszer a tanulókat versenyképes színvonalú tudással vértezi fel.

KEMMA
Barlangi Gergő