Üdv mindenkinek! Sokakat érint az ápolási dij ami jelképes összeg, és önkormányzatonként változó,viszont munkaviszonynak számit, és beletartozik a nyugdijba is. Az összege, mivel önkormányzati döntés kérdése, kb, 27 ezer- től akár 40 ezerig adható,(ÉN KEGYDIJKÉNT HIVOM) ugyanis, ha az államnak kellene gondoskodni, a betegekről, havonta legalább 500 ezerbe, ha nem többe kerülne.
Azt szeretném megkérdezni, hogy miért vagyok hátrányban, mint közszolgálati dolgozó a szabadság számításánál. (Legalábbis a munkahelyem szerint!)
Tudna-e nekem segíteni abban hogy mennyi az élelmezésvetőnek járó pótlék?
Jelenleg még nincs meg a képesítésem,de úgy tudom a pótlék akkor is jár.Valóban csak 5000 Ft lenne bruttóban. Melyik törvény vonatkozik erre? Köszönöm a segítségeteket.
Közalkalmazottak szabadságának kiadásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni.
Új igazgatónk az iskolában egyre rövidebbre fogja a nyári szüneteket és a szabadságaink fennmaradó részét az őszi, téli, tavaszi szünetre időzíti.
Én értem félre a törvényt? Úgy tudom az őszi, téli, tavaszi szünet nekünk tanítás nélküli munkanap, amelyet nem kell az intézményben tölteni.(Készülhetek itthon pl. az anyák napi műsorral.)
A létszámleépítés legfrissebb történéseiről szóló információk számára nyitom meg ezt a fórum témát. A különféle pletykák, híresztelések, félinformációk helyett a többi érintettel együtt én is szeretném időben megismerni a konkrétumokat. Az érdekképviseletek tevékenységét és az érintettek véleményét is. Egy kicsit meg is lep, hogy eddig erről itt nem olvashattam, vagy csak elkerülte a figyelmemet?
Azzal a kérdéssel fordulok a fórumozó közösséghez, hogy segítsen nekem abban, hogy hogyan érvényesítsem az igazamat a munkáltatómmal szemben. Arról van szó, hogy a pénteki napopkra egész napos szabadságot íratnak ki, pedig csak 6 órát dolgozunk (08.00-14.00). Én úgy tudom, hogy a saját törvényünk ezt nem szabályozza, de a munka törvénykönyve szerint, ha nincs külön szabályozva a szabadság 1 napja akkor a munka törvény könyve az írányt mutató.
A szociális területen dolgozók társadalmi elismerésének emelése, anyagi és erkölcsi érdekeik érvényre juttatása, munkakörülményeinek javítása,
szakmai fejlődésük segítése.
Tevékenységünk színterei
Országos érdekegyeztetés
Ágazati minisztériumi egyeztetés
Területi, települési önkormányzati érdekegyeztetés
Munkahelyi érdekegyeztetés
Kollektív szerződés kötése
A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az Alkotmánybírósághoz fordult a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló – 2011. május 27-én kihirdetett - törvény egyes szabályainak alkotmány ellenessége megállapítása érdekében.
2015. augusztus 4.
Jogerősen a Szociális Ágazati Sztrájkbizottságnak adott igazat a Fővárosi Törvényszék a még elégséges szolgáltatásokról az állammal folytatott vitában, így a terület dolgozói készülhetnek az őszi munkabeszüntetésre.
Fotó: Molnár Ádám
A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az Alkotmánybírósághoz fordult a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló – 2011. május 27-én kihirdetett - törvény egyes szabályainak alkotmány ellenessége megállapítása érdekében.
Címlap - Fórumok - Közszolgálati állások - Közszolgálati hírek