Pedagógus minősítő eljárás alóli mentesség

32 év közalkalmazotti munkaviszonnyal rendelkezem (pedagógus I. kategóriában). Szeretnék élni a nők részére jelenleg érvényben lévő kedvezménnyel, ami lehetőséget nyújt a 40 év munkaviszonnyal rendelkezők nyugdíjba vonulására. Kérdésem a következő: kötelezhetnek-e a hátralévő 8 év folyamán a pedagógus minősítő eljárásban való részvételre?

Válaszukat köszönöm, tisztelettel: Kati

Kedves hozzáértők.Több mint 37 éves jogosultsági idővel, 1'5 évvel nyugdíj előtt, ugye csak van ésszerű elutasítás a pedagógus Önértékelés alól? Mivel már rég Ped II- ben vagyok mi történhet ha lemondok e szép hagyományról és minősítés nélkül élem addig napjaim? Csak nem kötelezhet! Kérjem írásban ennek kötelezővé tételét?Az jogszerű ,kötelezzen!

Mindenekelőtt: a minősítés és önértékelés két (hülyébbnél hülyébb) kategória. Az önértékelés "ésszerű elutasítása" sajnos nem lehetséges. Lehetséges viszont: 1) az időhúzás. 2) Megegyezni az önértékelési munkaközösség-vezetővel (iiigen, már ilyen is van, jó pénzért/órakedvezményért), hogy formálisan papírozzátok le az egészet. (Megjegyzendő, még így se kis "meló", de így nincs rajta extra-stressz, csak irdatlan újabb papírmunka). Önértékelés során bukásról én még nem hallottam. Max.: hosszabb "önfejlesztési listát" irányozak elő a Részedre, a hátlalévő másfél évre. (Most diszkréten felröhögtem...- velem is ilyesmi történt.)
Megj.: én magamnak intenzívebb rekreációt javasoltam, a hátralévő szűk 5 esztendőmre, míg a diri újabb szakmai tanfolyamokat, hogy "megtérjek a korszerű világba"). Mondjuk, én nem minősültem, s nem is fogok, bár lehet, hogy te életkorod szerint, még szerencsésen beleestél az automatikus ped. II-sítésbe.
Ui.: Még mindig nem igazán értem, miért nincs tömeges lázadás, ennyi baromság ellen...

Az 5 éves önfejlesztésbe közhelyeket kell beírni: IKT technológiák megismerése, csoportmódszer, felzárkóztatás. Nem árt teleírni mindenféle idegen szóval, pl. inklúzív nevelés.
Az 50 körüli átlagéletkorú tantestületektől nem lehet lázadást elvárni.

Az önértékelést az iskolák irányítják, gyakorlatilag úgy, ahogy akarják. Van, ahol komolyan veszik, máshol csak lepapírozzák.
A minősítéshez nincs köze, nem veszik el a pedII akkor sem, ha nem sikerül az önértékelés. Bár ilyenről még nem hallottam.
Egyébként tipikus "szakértői" kitalálmány ez.
Az, hogy nyugdíj előtt másfél évvel álló tanárt önértékelésre köteleznek, sajnos szabályos.Lehet, hogy már mindenki sorra került, így kénytelen beosztani. Más kérdés, hogy mennyire empatikus megoldás.
Szerintem nyugodtan mondj nemet, kirúgni csak nem fog.

Szeretném megkérdezni, hogy köznevlési mestervezető szakirányú képesítéssel rendelkezőnek l kell minősítő eljárásban részt venni?

Üdvözlöm!2021. augusztus 15-tel nyugdíjba szeretnék menni 40 év közalkalmazotti munkaviszonnyal.Érdeklődöm, hogy kötelezhetnek-e még a Pedagógus 2 fokozat megszerzésére. Köszönöm a választ! Ferenczné

Tanács idősebb kollégáknak, akik 2024-ig nyugdíjba mehetnek.
"Ha tehát nem töltötte föl a portfólióját, akkor a minősítési eljárás eredménye – a portfólió feltöltésének hiánya miatt – „újabb minősítés szükséges” lesz – Kormányrendelet 3. § (2) bek.,
ezért a kolléga a Pedagógus I. fokozatban marad,
a minősítési eljárás ebben az esetben legfeljebb egy alkalommal megismételhető, a megismétlésre a sikertelen minősítési eljárás lezárásától számított két év (újabb) szakmai gyakorlat megszerzése után kerülhet sor,
a megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év (megj.:tapasztaltabb korúaknál ez 2013. szept 01.+ 11 év=2024.!) szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor, a megismételt minősítő vizsga díja a minimálbér hetven százaléka – Kormányrendelet 12. § (2) bek."

Pedagógus életpálya-modell...
Biztosan az, mert az a neve...
Miért nivellálták 2013-ban azokat, akiknek több VALÓDI felsőfokú végzettsége is volt? (Pl.: egymással kompatibilis és együttesen használt VALÓDI diplomák. - Nem pénzért vett, link ped. szakvizsgácskák, szak nélkül.)
Akkortól csak BA/Bsc és MA/Msc végzettség szerint soroltak be mindenkit.
Aki addig(!) a többszörös - használt - végzettsége okán kapott pótlékot, az egy szintre került az egydiplomás végzettségűekkel. (!!!)
Ez nagyon komoly egzisztenciális probléma, hiszen aki tanult, azért tanult, hogy fejlődjön, hogy többet tudjon nyújtani és ezért nagyon komoly energiákat fektetett a VALÓDI ÉLETPÁLYÁJÁBA... - S ezeket a megszerzett jogokat visszamenőleges hatállyal visszavették egy tollvonással. Ami alkotmányosan aggályos.
S a VALÓDI TÖBBDIPLOMÁSOK UTÁN MEGÉRKEZTEK A "MINŐSÍTÉSSEL MEGMESTERÜLT" szentek...A folytatás ismeretes. (Ők minősítik és uralják, terrorizálják a még valódi szaktudással rendelkezőket. Sőőőt: lebuktatják a pályáról. - Ez nem szorongás, hanem tapasztalat. Pl.: jegyzett festőművészt megbuktattak rajzból, mert nem volt elég "szabályos". Nos, ilyen az, amikor "Michelangelo széklábant farag." A hülyék meg tollasodnak és uralkodnak.

Eleve abszurd az a fenyegetés, hogy a minősítési eljárás nem vállalásával megszűnhet a munkaviszony. Milyen alapon? Ha hosszú éveken át megfelelt az adott főiskolai vagy egyetemi diploma a munkakör betöltéséhez, egy eszement ötlet nyomán megszületett döntés értelmében a továbbiakban ez nem lesz elegendő? Több éves tanulmányokat felülírhat ez az elképesztően értelmetlen, időt, energiát pocsékoló felesleges eljárás. A legszomorúbb ebben az, hogy ehhez magukat értelmesnek gondoló emberek a nevüket adják és beállnak ebbe az egészbe. Tantestületeket tönkretevő, az ellentéteket még jobban kiélező, abszolút felesleges dologról van szó, aminek az eddigi egyetlen eredménye az, hogy lett a"minősített" kolléga és a "lázadó" egy tantestületen belül. De így legalább a hangulat 'jobb' lett egy-egy tantestületen belül, ami pozitívan hat a munkára. Én a magam nevében az ellenállásra tudok mindenkit bátorítani. Ha sokan vagyunk, akik nem csinálják meg -én kimondottan szuperül érzem magam így minősítetlenül és így is fogok maradni-,nem tudják megtenni, hogy egyszerre annyi embert elküldjenek. És valahol olvastam jó ötletként az Alkotmánybírósághoz való fordulást vagy más jogi út, ill.eszköz igénybevételét.

A fenyegetettség a munkaviszony megszűnésével, szerintem túlzott, mert arra nincs rendelet, hogy a tanárnak másnap ne legyen munkaviszonya ugyanott. Ahogyan valaki már írta ebben blogban a meglévő diploma mellett a szakmától eltiltani valakit az diktatúra egyik formája. Ettől függetlenül az egész rendszer megalázó.
A mostani felállás szerint a folyamatban lévő minősítésem feleslegessé vált mert mint szakoktató kikerülök a közalkalmazott kategóriából, tehát nem fog rám vonatkozni a bértábla. Így az esélytelen nyugalmával megyek neki az egésznek. (bár nem értek vele egyet).
Nem féltem ezt az állást, tehát jövő hétvégén megyek tüntetni. Nem ilyen fórumokon szidom az egésznek a kitalálóját. De ha jelenlegi heti 24-26 óra helyett a 40 órás munkaviszonyt vezetik be akkor nem beszélhetünk semmiféle bérnövekedésről, mint amikor az életpálya modelt bevezették.

Teljes mértékben egyetértek az előttem szólóval. Plasztikusan fogalmazta meg a tantestületekben keletkezett (tkp. tudatosan generált) pszichodinamikákat. (Hiába no, igen hatékonyan működik a szakállas, diktatórikus alapelv: "Oszd meg és uralkodj!".) //
Maga a (sikeres) minősülés nélkül fönnforgó pályaelhagyási kényszer fenyegetése/megvalósítása: "Megszerzett jogok visszavételének", azaz egyértelmű jogtiprásnak számít; s egyértelműen Alkotmánybíróságért kiált. //
Erre SEHOL (sem más pályán, sem más országban), ebben a formában precedens nincsen! // Talán-talán egyetlen elfogadható "helye" lehet(ne) a minősítésnek: a diplomaszerzés záróetapjaként, avagy esetleg a gyakornoki idő lezárásának aktusaként. // A portfólió-készítést és a "zárótanításokat" eredendően ilyen céllal találták ki: vizsga gyanánt, hogy adott személy összefoglalja tudását és bizonyítsa a pályára való fölkészültségét. //
Ám ebben a formában - eredendő kontextusából és valós céljából kiragadva - már kizárólag az (EGYRE KEVÉSBÉ) álcázott diktatúra eszközévé avanzsálják. //
... - Folytonos, szorongattató félelem-fönntartás,
... szervilissé tétel (a kritikátlan talpnyalásig, majd "elbábusításig"),
... az iszonyig, avagy kegyetlen túlélés-féltésig való kifárasztás,
... a fenyegető bizonytalanság állandó sugalmazása (mellette mérgező cukormáz-jutalomfalatok és megalázás-halmazok válogatott elhelyezésével),
... drasztikus közösség-szétzilálások, totális szolidaritás-bomlasztás - nos, ezek a fogolytáborok és keménydiktatúrák jól ismert alapmódszerei... //
Esetleg ráismer valaki??? (Az, akit már "teljesen ledaráltak", az valószínűleg már nem.)
Sokak nevében: Alkotmánybírósághoz való fordulás céljából hatékony jogász kerestetik!
És kedves "Tanarak", ne legyetek szamarak - kollektíven érdemes megtagadni a minősülést.//
Ez önmagánál sokkal többről szól... (Hagyjuk a talmi, hamis "minősített"-büszkeséget.)
Milyen gyereket is nevelhet egy önmagát rabszolgásítani hagyó ember?
Csakis kétfélét: nyomorult rabszolgát, avagy őrült zsarnokot.
MÁS ÚT NINCS.
TEHÁT: PÉLDAMUTATÁS ÖNMAGUNKÉRT, GYERMEKEINKÉRT ÉS AZ EMBERSÉGÉRT EGYARÁNT... - véleményem szerint; és Sophia nevében.

Teljes mértékben egyetértek!!!

Az életpálya bevezetésekor a tanarak többsége örült - a kritikus hangok mellett. A rendszerből sokan élnek jól, nevezzük őket mestereknek. Érdekük az egész fenntartása. Nagyjából ugyanezen mesterek ülnek a különböző bizottságokban, POK-okban, gittegyletekben. Vagyis a döntések, véleményezések rajtuk keresztül futnak.
Ettől még illene valamit tenni végre. Jelentős pedagógussztrájk még soha nem volt hazánkban. Az 50 év körüli/feletti tanerő nem is mer megszólalni - így szocializálódott a 80-as években.
Kommenteléssel és folyosói lázadással semmire sem mennek.
Egyébként felesleges félni a munkaviszonyok megszüntetéséről, ha nincs portfólió: akkora tanárhiány van, hogy itt a lehetőség nekik diktálni.

Tisztelt Jenő!

Sajnos, maximálisan egyetértek - mostani és korábbi hozzászólásaival (mint sok-sok más kolléga írásával is).
Fontos kulcsmondata: "akkora tanárhiány van, hogy itt a lehetőség nekik diktálni".
Ez az a kulcsmondat, ami új fordulatot jelent/het-ne. - S ha még ezzel sem fog élni a pedagógustársadalom, akkor már semmivel.
A magam részéről: én jócskán 50 fölött vagyok. Ebből adódóan: még "kiélvezhettem" a szoc-reál tanfelügyelet "utolsó örömeit" - és állítom, az (már csak) "szimpla vörös habostortácska" volt, a mostani "NARANCS-PARFÉhoz" képest.
Már csak azért is, mert a - többnyire - párttitkár feleségek, önmaguk kényelmes munkáját sem vették túlontúl komolyan. Max. némi ideológiai alapú dorgálás járt (az járt!!!), de diploma-negligálás (buktatás, pályaelhagyás kényszerítése) senkinek még csak eszébe sem jutott. (Az az 50-es évek súlyos történelmi szégyene volt.)
A '80-as évek környékén az ellenállásnak még volt emberi méltósága - bár nyilván, akkor sem jutalmazták, ha a föladandó matekpéldákban nem szerepelt egy-két brigád és a jó öreg Lenin.
S lőn...egy újabb, szép (ÚJ?) világ. ("Szép új világ" - mindinkább.)
Némi eufória után, igen hamar látható volt, hogy újfent a "régi kutyák - némileg színeváltozott - kölykei" csaholnak leghangosabban.
Igen-igen: zömmel ŐK MOST A "ZSÍROS ÉS MINDENHATÓ" MESTEREK - amiből valóan kiválóan meg lehet élni! És szakfelügyelők, akik (szégyentelenül busás pénzért és órakedvezményért):
már diplomákat, több évtizedes szakmai tapasztalatot is negligálhatnak, kollégákat fölállíthatnak a pályáról (PONT MINT AZ 50-ES ÉVEKBEN!). És a "törzsfőnökök" indoklás nélkül bevihetik a gellert 2016./Nkt.65.§ 1a) bekezdés formájában is. (A nyomorult közszolga így már a minősületlen kötelező minimum-forintjára sem jogosult, ha "rosszalkodik".)
Nos, föntiek és az áldatlan állapotok fényében: én anno - névvel, aláírással, hivatalosan fölvállaltan - igenis részt vettem a sztrájkban (amiért azóta is kapom a változatos "íveket" a széplelkű és extra-művelt "mesterektől").
Nem minősültem és nem is fogok. Mivel, a minősítéssel sem elvi, sem gyakorlati szinten nem értek egyet. Autonóm ember vagyok. A szólás és választás szabadságának jogát fönntartom. Punktum.
Tapasztalatom szerint: a mester-/szakfelügyelők zöme talpnyaló, teljességgel elvtelen "A SZAKMA SZÉGYENE ÉS ÁRULÓJA" kategóriából kerül ki (amiért egy szebb korban lincselés járt volna). Ami azonban - jelenleg - számukra fölöttébb busás hasznot és megkérdőjelezhetetlen hatalmat hoz.
Nekem történetesen annyi a helyzeti előnyöm, hogy ha egyszer tudatosan megbuktatom magam (értsd: be sem adom a portfóliómat, az intenzív vezetői mester-menedzselés ellenére sem), majd kivárom/elviselem a két bukott évet a pályán, akkorra talán-talán (esetleg) nyugdíjba mehetek - természetesen, mint bukott tanárka (két igazi diplomával - s nem szak nélküli szakvizsgával és minősítés általi "mesterüléssel"...).
Mindezek mellett: újra beállnék egy esetleges sztrájkba (mert ez az időszak egyszer szintén a történelem szégyenének fog minősülni, olyan érték-/té/vesztett).
Mindezek mellett: újra beállnék egy esetleges sztrájkba, noha tisztában vagyok azzal, hogy ez, bizony-bizony, nem általános.

Üdv.: Bukott Kata

Maximális egyetértésem és tiszteletem. Én sem minősülök.
Aki 2013. szeptember 01-én, az ominózus baromság bevezetésekor, már rendelkezett tanításra följogosító diplomával (sőt 25 év munkatapasztalattal és betöltött 50 évvel) attól az Atyaúristen sem várhatja el, hogy bizonygasson bármit is. (Egyébként egy korábbi alkotmánybírósági döntés rendelkezett a "bukottak" munkaviszonyának 10 napon belüli megszüntetéséről. - Ennyit az Alkotmánybíróság "függetlenségéről".)

Kedves Kata! Én sajnos nem vagyok ilyen bátor és csak 16 éve tanítok. De totál egyetértek veled, a múltat is ismerem elmondásból anyukámtól, aki óvónő. Teljesen kiidegel a minősülés, nem is tudom hogyan tudnám megúszni. A tanítás mellet a családommal is akarok foglalkozni és nem adminisztratív baromságokkal. Eredetileg két gyereket szerettem volna, de a második már nem fog megszületni, az agyonterhelésem miatt és időhiány miatt és mert nem akarok über-idegbeteg anyát a meg sem született gyerekemnek. Ez van. Szerintem, aki nincs a pálya környékén, az el sem tudja képzelni kicsit se, hogy hány malom között őrlődünk. Semmi tekintélyünk nincsen. Én egy hullafáradt tanító néni vagyok, aki rajong a gyerekekért, de mégsem mert szülni még kettőt se, mert le vagyok strapálva teljesen. Nem tudom, mit csináljak?

Sziasztok!
Nekem egy olyan kérdésem lenne ha rendelkeznem kisgyermeknevelői és óvodapedagógus diplomával is, de már több éve dolgozom mint kisgyermeknevelői és minősítették is, ha esetleg óvónőként kezdenék dolgozni Újra kell minősülni vagy megfelelő a kisgyermeknevelőként szerzett minősítés?
Előre is köszönöm!

Kedves pedagógusok. Az lenne a kérdésem, hogy óvodapedagógusi szakközépiskolával dolgoztam pedagógiai asszinsztensként. Megszereztem a diplomámat, persze nyelvvizsga még nincs. Pedagógiai asszisztensként felvéve papíron, de gyakorlatban óvónőként dolgozok már jó ideje. Hat év közalkalmazotti jogviszony esetéban kell-e a gyakornoki procedúrán átesnem, vagy sem. Jelenleg egy ideje gyakornokként vagyok besorolva, mióta leállamvizsgáztam. Én végig abban a tudatban voltam, hogy mivel a hat év közalkalmazotti jogviszony megvan, így erre nem lesz szükség, csak a nyelvvizsgát kell még megszereznem, és dolgozhatok rendesen ped. egyben. Mióta át lettem sorolva gyakornokba, a fizetésem is lejjebb ment.

Úgy értelmezem az itt leírtakat, hogy 2022-ig mindenkinek kötelező a minősítés, kivéve a nyugdíj előtt álló kollégákat
Nincs olyan,hogy maradok végleg a Ped 1.-be. Jól értem?

2020-ig csak annak kötelező, aki 2013. szeptember 1.óta folyamatosan pedagógus munkakörben dolgozik, így neki akkor jár le a 9 év, ami után kötelező a minősítési eljárás lefolytatása és a ped.II-be lépés. Ha időközben pl. Gyeden volt, akkor természetesen nincs meg a 9 éve, ez esetben nem kötelező minősülnie. 6 év ped I. tapasztalat után minősülhet, ha akar, de 9 év után kötelező. Nem maradhat ped I-ben.

Csak helyesbítek!

Kérdésem: betegség miatt lehet-e mentességet kérni a kötelező minősítés alól?

Két kérdésem lenne a pedagógusokat ellenőrző "hatalmasságokhoz".
1. Ha ebben az országban demokrácia van, akkor MIÉRT nem dönthetem el ÉÉÉN, (szankciók és egyéb "büntik" nélkül...) hogy akarok-e ped.II-be lépni a magasabb fizetésért, avagy nem?
2. Most, amikor ekkora pedagógus hiány van, MIÉRT az elrettentés a cél???
25 éve vagyok a pedagógus, az intézményünkben többen úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk ezt a pályát , amit valamikor a hivatásunknak választottunk, mert ez már nyomokban sem hasonlít arra ami miatt elkezdtük! A GYEREKEK miatt döntöttünk anno a pedagógus szak mellett, akikkel lassan már nem tudunk megfelelően foglalkozni a rengeteg írásbeli munka miatt. Adódik egy újabb kérdés: HOL van ebben fantasztikusan kitalált és megálmodott "pedagógus életpálya modell"-ben a GYEREK??? Bárkinek a véleményét, hozzászólását, válaszát előre is köszönöm! :)

Én is pontosan ezen vagyok elkeseredés. A legjobb barátnőm hagyja el a pályát, mert méltatlannak érzi az egész eljárást, élén az önértékeléssel (ami csak nevében ön, valójában mások értékelnek.) Kellene minőségi javulás pedagógus körökben, de amíg nincs utánpótlás, addig az egész értelmetlen és megalázó.

Szia!
Teljesen igazad van. Én is pályabeli vagyok, de már nézelődőm más munkák után.A pedagógusok nem csak tanítani tudnak, bátorsággal más munkában is megállják a helyüket. Manapság elég sok lehetőség van lényegesen több fizetésért, nyugodtabb munkakörülményekkel, sőt külföld is szóba jött. '94 óta minden szavazáson a jelenleg hatalmon levő pártra szavaztam, amiért elég sok konfrontációm volt a környezetemben . Idén májusban már nem fogok elmenni. Abszurdum ami manapság Magyarországon megy. Félreértés ne essék, az előzőek sem voltak jobbak.Nem tudok melyik párt lenne igazi hazafi.

Kedves Raponca 1!
Ha eldöntötted, hogy elhagyod a pályát, akkor miért foglalkoztatnak még ezek a kérdések?
Nyugodtan próbálkozz a versenyszférában vagy akár a közszféra más területén, aztán majd megtapasztalod, hogy ott is van minősítés, minőségbiztosítás, adminisztrációs teendő és időnként végeláthatatlan munkaidő. (... viszont pl. NINCS 46 NAP SZABADSÁG ...) A 25 éved alapján arra következtetek, hogy abban az érában szocializálódtál a pályán, amikor külső ellenőrzés, értékelés nem volt a pedagógus munkájának megítélésére. Te eldöntötted, hogy tökéletes és pótolhatatlan vagy. A minősítés során csak ezt kell bizonyítanod!
Tudomásom van olyan tantestületekről, amelyeknek 60 - 70%-a minősített pedagógus, kitartóan helytállnak a napi munkában, egymást segítik és nem lázonganak. Ezzel pozitív hangulatot generálnak, amely jócskán visszahat a GYEREKEKRE, a teljesítményre.
Az általad "hatalmasságok"-nak nevezett PEM és PSZE szakértők szintén pedagógusok, csak hozzád képest más látásmóddal rendelkeznek. A hivatásukért hajlandók még több áldozatot hozni, képesek haladni a korral és meg tudnak felelni újabb és újabb elvárásoknak. Nem "rettennek el" attól, hogy tudásukról, tapasztalataikról olykor számot adjanak, azzal kollégáikat segítsék és megerősítsék abban, amit jól csinálnak a napi rutinban.

Tisztelt Korund!
Önnek bizonyára nincsen jobb dolga, mint a portfólió fogalmazgatása, önmagának "fényezése"! Nekem viszont fontosabb a családom, a velük eltöltött minőségi idő! A gyermekem alsó tagozatos, nekem ő a legfontosabb! Mellette kell lennem, segítenem kell őt mindenben, támogatom kell! Nem érek rá felesleges dolgok írogatására vesztegetni a drága időmet, mert azt az időt, amit a portfólió megírására fordítanék, mind a szerető családomtól venném el! Nem fogom! Nem vagyok hajlandó, és nem kényszeríthet engem erre senki! Az egésztől hányingerem van! Folyamatosan álláshírdetéseket böngészek sajnos én is, kizárólag a portfólió megírása miatt! És nem azért, mert nem tudnám megírni! Egyszerűen egy óriási idiótaságnak, felesleges tehernek,és időpocsékolásnak tartom az egészet!!!

Ön valószínűleg más világban él. Az egész minősítéses "játék" csak a fiatalokról szól. Egy 3 évtizede tanító tanár számára megalázó!!!! A minősítés miatt pedig a gyermekeknek semmivel nem lesz jobb, hacsak azzal nem, hogy a tanárok a dolgozatok íratása és javítása helyett a kötelező baromsággal vannak elfoglalva. Ja! A mai tanárhiányos időkben valószínűleg Ön és az Önhöz hasonlók fognak majd helyettesíteni ott, ahol s tanárok nem minősítették magukat. Jó erőt kívánok hozzá!

Kedves Korund! Ezt kötve hiszem,hogy vannak ilyen tantestületek.Inkább csak félnek,hogy elveszítik az állásukat,ezért behódolnak a hatalomnak.

"Miért nincs értelme a portfóliónak?
A portfóliós értékelés ötlete pedagógia szakemberektől, kutatóktól származik, de rendkívül lényeges, hogy az elméleti
elgondolás több ponton is különbözik a pedagógusok mostani értékelési gyakorlatának megvalósítástól. A kidolgozásában
közreműködő szakemberek – többek között Falus Iván – nem ilyen felfogásban képzelték el a portfóliókészítést. Két nagy
különbség van a mostani gyakorlat és az elmélet között.
Az egyik, hogy nem visszamenőlegesen kell(ene) gyártani a dokumentumokat, mivel ezek – amennyiben a tanári, tanítói
tevékenység mindennapi részei – a pedagógus valódi fejlődését szolgálják. A tanár az összegyűjtött dokumentumokból és az azokhoz tartozó reflexiókból következtetéseket vonhat le, tanulhat belőlük, ezáltal fejlődhet, fejlesztheti munkáját. Ám egyrészt ennek hazánkban semmiféle kultúrája, hagyománya nincsen, másrészt nincs is rá elég ideje a pedagógusnak. Így ez az elgondolás a gyakorlatban csak egy kötelező kör, szükséges rossz a legtöbb pedagógus szemében, nem pedig fejlődési lehetőség.
A másik különbség az előzővel szorosan összefügg: nem meghatározott dokumentumokat kellene a pedagógusoknak legyártaniuk, hanem bármit összeszedhetnének, ami igazolja kompetenciáikat, tudásukat. A felkészültséget a portfólión keresztül legfeljebb a dokumentumkészítésben való jártasságra vonatkoztatva mérhetjük, a valós pedagógiai tudás felmérésére nem alkalmas. A portfólió messzemenően nem azt méri és értékeli, amire hivatott, és semmi köze a tanításhoz és a pedagógus
minőségéhez. Olyan ez, mintha egy favágó szakmai teljesítményét a kivágott fákról és a fűrészeiről készült, jól sikerült
fotósorozat és a azokhoz fűzött megjegyzések alapján értékelnénk. Majd besorolnánk favágó I. meg mesterfavágó
kategóriákba.
Hogy mégis mi lenne a megoldás? Jóval több értelme lenne, ha más országok (pl. a távol-keleti országok) példáját követnénk,és nem a pedagógusgyártás lenne a célja a felsőoktatásnak, hanem a minőségi pedagógusképzés. Sok-sok és többkörös szűrő, alkalmassági vizsgák, magas követelmények (ehhez mérten nyilván magas fizetések), hogy a valóban jó tanárjelöltekből válhasson csak pedagógus.De ha mindenképpen ragaszkodunk ahhoz, hogy a már a tanári pályán lévőket minősítsük, akkor inkább helyzetgyakorlatok,problémamegoldás, szakmai tevékenység és tanulók teljesítménye alapján tegyük. Talán úgy reálisabb képet kaphatnánk arról hogy ki milyen tanár, és valamivel közelebb járnánk a minőségbiztosítás fogalmához. És nem kivágott fákról készült fényképeket nézegetnénk."
Jánk István 2015. január 8. 19:02 nyest.hu

Kedves Korund!
A hivatástudat mellé lelkiismeret is kellene. Legtöbb szakértő a magasabb fizetésért és a kevesebb óraszámért csinálta: heti 2 nap minusz óraszámban:(26-18=) 8 óra kedvezmény hetente, nincs ingyen helyettesítés, hajnali ügyelet, kísérés stb.... plusz 100 ezer nettóval több fizetés.
Kíváncsi lennék hányan maradnának szakértők ped. I-II fizetéssel és heti 1 nap kedvezménnyel.
A kihívás még mindig csoportban lenni, problémás csoportban tanítani nap mint nap, és nem a másik minősítgetése.
Az egyházi és újabban egyházinak átminősített iskolákról nem is beszélve, ahol egy gyerek 4-szer annyit ér (50 ezer helyett 200 ezer) az emberek által befizetett adókból, mint a közintézményekben. Hol van az esélyegyenlőség?

Oldalak

Szólj hozzá!

Plain text

  • Engedélyezett HTML formázás: <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
SPAM SZŰRŐ (Captcha)
Ezt a kérdést azért tesszük fel, hogy kiszűrhessük az automatikus spam robotokat.
Image CAPTCHA
Írd be a képen látható karaktereket!