Mobbing - lelki terror a munkahelyen

Szeretnék ebben a témában indítani itt egy topikot. Úgy gondolom sok munkavállalót érint ez a probléma. Jelenleg Magyarországon nincs olyan törvény, amely ezt speciálisan szankcionálná. A pszichikai terror vétsége még nem büntetendő cselekmény, annak ellenére, hogy komoly egészségkárosító hatása lehet: stressz faktor, magas vérnyomás,mentális problémák,gyomorfekély stb. Sajnos vannak olyan szakmai vezetők - hadd ne említsek szférát hol...-
ahol a dolgozók motiválására alkalmazzák tudatosan, vagy tudattalanul a pszichikai terror eszközét. Kérdem én: milyen jogon? Úgy vélem szükség lenne törvényi szabályozásra, amely megtiltaná a dolgozók pszichikai terrorizálását, a vezetők részéről.
Mit gondoltok erről?

http://mobbingstop.blogspot.com

Mobbing... én is ennek az áldozata voltam, amit a mai napig nem tudtam feldolgozni. Ma már külföldön élek életvitelszerűen, de olyan mély nyomokat hagyott bennem, hogy nem is tudom, hogy valaha sikerül-e elfelejtenem. Folyamatos megalázás, megszégyenítés, lejáratás, letaposás. Aztán felmondtam, de ez nem volt elég. Az új munkahelyemre önbizalomhiányosan ugyan, de úgy mentem, hogy tiszta lappal újból. Persze ez se volt elég, utánamnyúltak, és már első nap, még az ebédemet se fogyasztottam el, -tudtam,
hogy a volt főnököm keze van benne. Annyi emberismeretem nekem is volt már, hogy leszűrjem a dolgokat, így tisztában voltam vele, hogy nem lesz itt maradásom. Így is lett. Azóta külföldön dolgozom, elfogadták a nyelvtudásomat, a munkámat, csak pozitív visszajelzéseket kapok. Időnként elgondolkodok, hogy miért van az, hogy idegenben elfogadják az embert, de a saját hazájában.... Jól élek, megfizetnek, megbecsülnek, érzékelem, hogy abszolút számítanak rám - jóra fordult minden. De ami akkor ott Magyarországon történt nem tudom elfelejteni. Nem szívesen megyek haza, a magyarokat hatalmas nagy ívben kikerülöm. Teljesen elzárkóztam a honfitársaimtól. Tudom, nem jó, nem szép megtagadni az embernek a származását, de félek tőletek kedves magyarok.

Szia! Sajna mar en is ott tartok hogy félek a magyaroktól. De még nem adom fel hátha fordul a kocka. Azokat becsuli a főnököm akik nem dolgoznak vagy rosszul. Sajnos az én "főnököm" akire nem tudok felnézni sőtt fonoknek se nézem egyre inkabb lejárattja magat.Nem becsülik a munkankat.Felelötlenek , terrorba tartanak. Keresem hova fordulhatnék már ha valaki foglalkozik ilyen üggyel hogy a munkahelyen a munkadt megalazzak jogaiba korlatozzak.

Ezzel egyetértek.

Hidd el Kedves X.Y., nem minden magyar ilyen! Vannak jó főnökök is, csak nagyon ritka! Sajnálom ami Veled történt, velem is történt ilyen, és én is csak külföldön tudtam érvényesülni, ahol EMBERSZÁMBA vettek! Ilyen a magyar fajta, de hidd el, vannak normálisak (javarészük külföldön él :) )

Durva általánosítás ez,hogy a magyaroktól kellene félned.ez nem hovatartozás kérdése.de szerintem te se gondoltad komolyan.

magyar a magyarra külföldön halmozottan veszélyes, otthon csak átlagos !

Közalkalmazott vagyok, 15 éve ugyanabban a munkakörben dolgozom, önállóan végzem a munkámat. Ennyi idő után szinte napra pontosan tudom, mi fog következni. Sok ellenőrzést végigéltem már, előző főnökeimtől, belső ellenőröktől, hivataloktól. Soha semmiben nem találtak hibát, és erre nagyon büszke vagyok.
Néhány hónapja lett új főnököm, aki viszont minden egyes munkafolyamatba beleköt. Hirtelen semmi sem jó, amit csinálok. Minden hibás - szerinte. Hozzá kell tennem, soha nem volt még vezető, azt sem tudja pontosan, hogy neki mit kell csinálni, de az én munkámat sem tudja. Így elég nehéz lehet...
Időnként behív az irodájába és olyan dolgokat kér rajtam számon, ami nem az én feladatkörömbe tartozik. Ami viszont a munkámhoz szükséges lenne, azokról nem tájékoztat, a kollégáktól kell megtudnom utólag... Minden egyes ilyen irodába behívás egyre durvább. Egyre hevesebben, egyre hangosabban próbál megfélemlíteni. Nem is tudom, mit akar pontosan. Úgy érzem, mindent meg akar tenni azért, hogy felmondjak. A héten már kollégák előtt ordított rám... Mit lehet ez ellen tenni?

Nos nem tudom mennyire jártad körbe a témát, a mobbinggal kapcsolatban. Megoldásként: lenyugodva, higgadtan, megkérni az új főnököt, hogy mit javasol, hogyan kell csinálni? "Nem baj ha nem jó" (ésszerű határokon belül, és úgy hogy nyoma legyen annak, hogy ő javaslata alapján csinálod úgy ahogy Pl: E-mailen kéred a tanácsát...) ha így teszel, "úgy érzi, elismerted" aztán ha az ellenőrzésen mégsem felel meg a végeredmény...elő lehet venni az írásos "bizonyítékot" A főnök tanácsára, utasítására jártál el úgy....őt fogják érte elő venni. Nézz utána létezik "ellenszer" megfelelően kell viselkedni az ilyen emberekkel, főnökökkel.

Az ilyen "főköknek" csinált emberrel nem lehet normálisan beszélni, ez az állatfaj úgysem ismeri el, hogy ő maga is tévedhet, esetleg rosszul mérte fel a helyzetet, nem a beosztásához, vezetőhöz, emberhez elvárható módon járt el. Habár egyszeri kirohanás még tévedésnek minősíthető, a többi már nem véletlen! Az a legszomorúbb, hogy tudatosan csinálja, sorozatosan megszégyeníti a beosztottját, s ezt élvezettel, "vérszomjasan" csinálja! Uralkodik, gyakran közpénzen. Nem is értem, hogyan kaphat hatalmat és tarthat meg egy vezetői állást, aki nem tud emberekkel bánni. Azt hiszem, egy diplomás egyéntől ez alapvetően elvárható lenne. Az még szomorúbb, ha a szakmai hozzáértése is csapnivaló.... De ennek az embernek is van főnöke! Nem igaz, hogy nem veszi észre a helyzetet! Ezek az emberek nem vezetőnek valók!!! Ne hagyjuk! De mi a megoldás?

Ismerős az eset, mintha saját történetemet olvasnám.... Én is pont ugyanebben a cipőben járok. Szörnyű, már a felmondáson gondolkozom, folyamatosan keresem az új lehetőségeket.

Nekem is ilyen gondolataim vannak, de mivel nagyon nehéz lenne új,megfelelő állást találnom, csak álom marad a felmondás lehetősége. Az itt olvasott ötletek, tippek jól hangzanak, de sajnos minden eset más és főleg a benne szereplő emberek, főnökök, kollégák is más-más módon kommunikálnak, nem beszélve a különböző szituációkról, így ezek a tippek nem biztos, hogy bejönnek, ill. segítenek. Mikor én szóvá teszem a gondokat, az "érzékenységi kártyát" húzzák elő: "...te ezt rosszul érzed, nincs nekünk veled semmi bajunk, sőt szeretünk, de neked semmi nem jó, te vagy a feszültség keltő. és mi nem akarunk ilyen feszült légkörben dolgozni, úgyhogy ne vádaskodj, ne legyél ennyire szerencsétlen nyuszi, bla-bla-bla" A főnökök meg benne vannak nyakig, hiába mondja a szabály, hogy mobbing esetén"szólj a felettesnek!" - akkor még árulkodó, inkorrekt kolléga leszel, minek kellett ilyen nagy feneket keríteni ennek a semmiségnek, a főnök meg elkönyvel besúgónak, DE tenni, NEM tesz semmit, sőt szvsz. tovább romlik a helyzeted! Mi a megoldás? én évek alatt jöttem rá ,hogy NINCS :( mivel egy maffia szerű szövetkezet ellen a tisztességes emberfia nem tud védekezni, sem védelmet találni! Engem is a csicskáztatás ért utol, ezt minden új emberrel megteszik, legyen az akár hány éves. Pedig az új belépő lehet, hogy már 25-30 évet is ledolgozott máshol, milyen jogon bánnak egyesek így a kollégáikkal? és minél jobban dolgozol, minél becsületesebb vagy, annál inkább rád szállnak - értem én, az erkölcs és lelkiismeret már nem divat, nagyon sajnálatos ez az egész...!

Kedves Szepike!

"Úgy érzem, mindent meg akar tenni azért, hogy felmondjak." A leírtak alapján úgy gondolom, hogy ilyesmiről lehet szó. Számos olyan esetet hallottam már, hogy a munkáltató kihasználva fölérendelt pozícióját különböző módszerekkel (sértegetés, zaklatás, stb.) próbálja elérni, hogy a munkavállaló felmondjon neki. Nem csak, hogy kötelessége minden olyan tényről, adatról, információról tájékoztatni Önt, amely a kötelezettségek szempontjából lényegesek, de olyan magatartást sem tanúsíthat, amely az Ön jogait, jogos érdekeit sértené.
Ha az Ön helyében lennék (természetesen ez csak javaslat, az ön döntése, hogy mit tesz az ügy érdekében) a cég munkaügyi tanácsadójához, belső ellenőréhez fordulnék vagy amennyiben szakszervezeti tag lennék, akkor az ő véleményüket, segítségüket kérném ki.
Remélem mihamarabb rendeződik a helyzet!

A bírói gyakorlatban oda kellene figyelni a munkavállalók jogos panaszaira, amikor felperesként védeni probálják az igazukat, abban a tekintetben, hogy a multi cégek mennyire kizsákmányolják a dolgozóikat. Főleg az üzletkötői szférában tapasztalható ez meg. A biztosítóknál gyakorlat, hogy nem fizetnek megfelelő jutalékokat az üzletkötőknek az elvégzett munkáért. Mindenféle költségtérítés nélkül elvárják, hogy ingyen dolgozzanak. Több száz üzletkötő panaszát halljuk ezekről a dolgokról. Mégsem tesznek hivatalból ez ellen semmit sem. A bíróságoknak nagy szerepük van ebben, hogy oda figyeljenek ezekre a munka törvénykönyvével ellentétes foglalkoztatásokra. Nincs garancia a munkabérek normális elfogadható szinten tartására. Csak szük réteg jár jól a biztosítási üzletkötőknél. A többsége csak vegetál a fizetéséből, amit legtöbb esetben még a minimálbért sem éri el, ha nincs támogatása a szakmában, főnöki segítséggel. Mivel a biztosítási piac beszükült Magyarországon, ezért még az etikátlan magatartást is bevetik, ha nem megy az üzletkötés egyes üzletkötők. Ezért nagy a fluktuáció, mert nem ellenőrzik hivatalból a fizetések alapjait a biztosítóknál! Ezért kiszolgáltatott helyzetbe vannak az üzletkötők, akik becsületesen probálnak megélni ezen a piacon. A munkaügyi perekben is jól látható, hogy a jutalékkifizetések, ezért a munkáért nem megfelelően működnek. Ellenőrzés kellene ezen a területen a munkaszerződések tekintetében végre, hogy a munkáltatói visszaélések a bérezések megállapítása, módosítása terén, ne legyen éveken keresztül tapasztalható.
Sok munkaügyi per ezzel elkerülhető lenne!
ügyvéd

Nagyon sok biztosítós állítja, hogy a munkahelyi pszichó terror létező fogalom. Ezzel tartják sakkba az üzletkötőket! Miért van akkora népvándorlás ebben a szakmában! Ezért!
Mert kihasználják az üzletkötőket, állandóan változtatják a munkabéreket. Ezzel állandó feszültséget okoznak az üzletkötőknek, a megélhetésüket illetően! Ideje lenne már erre felfigyelni, a munkavszerződések tartalmát végre leellenőrizni!A munkavállalókat ettől megvédeni, a bíróságoknak ezt büntetni, észrevenni, a munkaügyi perekben!
Üdv.:
biztosítós szakmában dolgozók

Nekem sikerült úgy megundorodnom a beígért sikerek megélése helyett, hogy ma konkrétan hánytam tőle. Követhetetlen, értelmezhetetlen szabályzatok, indokolatlan felmagasztalások és lehúzások, aki gazdag és igazán jó kapcsolati tőkéje van, az labdába rúg, a többi mehet a süllyesztőbe. Ha mégis meggondolja magát, és úgy érzi, hogy az ő erkölcsi érzékével még kezdeni tud valamit ebben a szakmában, akkor kopogtatok: rossz helyen tetszik járni! Kezdőknek ajánlom: mielőtt még leül az ügyféllel szemben, nézzen szembe magával a tükörben és hangosan hitesse el magával először, hogy nem hazudik. Az a baj, hogy hiába a fejtől bűzlik a hal, elsőként a legalsóbb réteget ellenőrzik a végletekig, hogy ki sem lát az adminisztrációból, na, igen, őket büntetik, jutalékot visszaírnak, ami jár, azt sem fizetik ki. Elhihetitek, én már közel három éve milliókat kerestem, csak még nem találtam.

Bár magyarnak születtem, de bármerre járok a világban ezt letagadom. Elérte ez a nemzet, hogy mindenütt utálják a magyart. Nem a becsületes embert, hanem egyszerűen a magyart. Milyen a magyar? Egoista, önimádó, másokat gátlástalanul önös érdekből eltipró, hazug, tolvaj, irigy, rossz szándékú, kárörvendő, és sorolhatnám napestig ezeket a "jó"tulajdonságokat amik jellemeznek titeket magyarok. Tisztelet annak a cca. 20%-nak, aki próbál becsületesen élni. Az a rossz hírem van számukra, hogy egyre fogyatkoznak, Egyre többen állnak át a másik oldalra, mert nem kifizetődő ma Magyarországon becsületesnek lenni.

Sajnos igazad van MindegyKi, én kb20 éves munkaviszonyom alatt két esettel találkoztam. A legutolsó most van folyamatban,s sajnos én megyek el a munkahelyről, mert a főnök az erősebb kutya b****k elvében hisz. Igazából azzal van a baj, hogy a vezetők sem "igaziak" ahol ilyen előfordulhat.Az a rengeteg sértés, hazugság, megaláztatás amit kaptam egy nárcisztikus, öntelt nőtől elmondhatatlan. Magyarországon a gőgös, arrogáns, erőszakos hozzáállás mindent visz... :( Sehova sem lehet fordulni ilyen esetben...

"Egoista, önimádó, másokat gátlástalanul önös érdekből eltipró, hazug, tolvaj, irigy, rossz szándékú, kárörvendő" Na' a cigány és a zsidó ilyen, az pedig nem Magyar! Attól még, hogy ezek a genetikai tévedések magyarul beszélnek és az irataikban az áll, hogy "magyar állampolgár" -tehát a magyar állam polgára-, attól még nem magyarok. A magyar turáni faj, nem zsidó és nem is cigány faj. Aki pedig összekeveri: a cion fősodrású média a zsidóbúnözőt és a cigánybűnözőt is magyarnak titulálja, egyszerűen dögöljön meg, vagy menjen haza innen az övéi közé!

A zsidó egy vallás,a cigány egy faj.A magyar pedig egy nemzet.Te pedig egy tanulatlan és ráadásul buta ember vagy.A dédanyád zsidó vallású szülők gyermeke volt,akkor Te minek mondod magad?Nézz utána a családfádnak,ki milyen vallású volt?Van olyan vallás,hogy magyarista?Hmm...akkor te ki vagy a te elméleted szerint??Vigyázz miket beszélsz!Dögöljön meg a magyarista vallású, a katolikus?Vagy hogy gondoltad ezt?Vigyazz a szavaidra ember,mert magadnak vagy ellensége.

Mélyen egyet értek Veled!!
A becsületesség ma már elcsépelt, és azok akik eszerint élnek egyre kevesebben vagyunk!!
Aki teheti elmenekül ebből az országból, mert aki tisztességes az itt nem boldogul.
sajnos osztom a véleményed.........

Az én párom, pár hónapja kezdett el dolgozni egy szállítással és könyveléssel foglalkozó nagy cégnél. Ez az első munkahelye, pályakezdő. Egy évébe került végre egy elfogadhatónak tűnő helyet találnia, ahol nem küldték el őt egyből, mert ahogy már írtam pályakezdő.
Már az első munkanapjától kezdve a kollégák,és főleg a kis főnöke aki nő egész álló nap éreztették vele, hogy nincs itt helye. Hogy miért?? Első nap?? Jó kérdés.
A mai napig mindenbe bele kötnek, és az a legrosszabb, hogy a nagyfőnökének még hazudoznak is róla,és egyfolytában azt akarják elérni, hogy küldjék el mert ennyi emberre nincs szükség. Egész nap hozzá sem szólnak, ha még is akkor még örülhet neki.
Ma nálam azzal telt be a pohár, hogy azért kapott fejmosást mert,hogy túl sokat dolgozik és kevés a munka,másnak nem jut. Máskor meg az a bajuk, hogy miért nem dolgozik többet. Akkor most mi van??? Egyszerűen hihetetlen, hogy már ez is baj. Nem tudnak már mit kitalálni, hogy bántsák szegényt. Nem elég egy olyan környezetben dolgozni, ahol senki nem szól hozzá egész nap, még ha jól végzi a munkát már az is baj.
És nekem az a legfájóbb, hogy végre örültünk, hogy kapott munkát és azt hittük, hogy ez egy rendes hely. És nem csak a főnöke ilyen, hanem egytől egyig minden kolléga. Ő kiáll magáért, és nem akarja ott hagyni,mert fél, hogy nem talál másikat, de ez nem állapot, hogy valaki úgy menjen minden nap dolgozni, hogy gyomorgörcse van.
Ráadásul az a legrosszabb, hogy nem csak vele csinálnak így,hanem minden újjal aki oda megy dolgozni. Nem tudom, hogy erre miért van szükség. Ennyire féltik a munkájukat? Egyre elkeserítőbb a helyzet...

2 éve és 8 hónapja dolgozok az MTA kutatóközpontjában.
Új kolléganő érkezett a céghez akivel egy szobába kerültem.
Sajnálatos módon nem voltam szimpatikus neki, és ennek hangot és néha "tettet" (lökdösődés stb) adott.
A főnökasszony kérésem ellenére sem tett semmit.
A helyzet folyamatosan elmérgesedett annak ellenére, hogy kértem ne legyen ennyire agresszív.
A főnökváltás után a kolléganő ügyesen az új vezető kegyeibe férkőzött és minden nap, sőt napjában több alkalommal is ellenem beszélt. Mivel egy agresszív emberről van szó a kollégák egy idő után inkább mellette maradtak (inkább nem szóltak egy szót sem-ez a jobbik eset- a befolyásolható pedig szintén szembe helyezkedett velem)
Én lettem aki rosszul dolgozik, nem jön ki a többi kollégával (csak azóta ez probléma mióta Ő is jelen van a munkahelyen - szerinte)
Egy év alatt eljutottunk oda, hogy a gazdasági igazgató behívatott és közölte, hogy senki nem akar velem dolgozni és a munkám is pocsék.
Nem küld el, de "az én döntésem, hogy elmegyek-e"!
Ezek után maradtam. (nem egyszerű ötven felett elhelyezkedni, pláne egy kisvárosban)
Minden nap újra és újra a mások hibái miatt is engem vesznek elő.
Ami másnak mosolyogva elintézhető (majd legközelebb így old meg) az nálam már megint mit műveltem
Nem tudom mi a megoldás, hiszen biztosan tudom, hogy nem hibázok többet mint bárki más.

Kedves Marianna!
Hasonló cipőben járunk, mert én is egy vidéki MTA-s létesítményben dolgozom, elég régóta, tizen éve. Első főnökeimmel jól kijöttem, mivel feladat-orientált ember vagyok. Két éve ide helyeztek egy női főnököt, akinek ez a 22. munkahelye, és a mobbingolás nagymestere. Elején nekem is tett ajánlatot, hogy kit fúrjunk meg, de én ebben nem voltam partner. Az általa felvett új dolgozók viszont igen, és most én vagyok a célpontjuk. Az előző pesti nagyfőnökünk tisztában volt a dologgal, valamennyire visszafogta őket. Most azonban őt is leváltották
(megjegyzem, ebben nagy szerepet játszott az, hogy a mi főnökünk ellene is mobbingolt), és
az újat most még az orránál fogva vezetik. Nem tudom érintett vagy -e még a dologban, vagy
már feladtad, de a következőket tudom tanácsolni:
A mobbingolóknak abban rejlik a sikerük, hogy nem mernek nekik ellenállni. Én magam részéről
minden lehetséges és törvényes eszközt felhasználok, mert nincs mit veszíteni. Amennyiben
menni kell, legalább nem harc nélkül megyek, és a közben szerzett tapasztalatok csak előnyömre
válhatnak. Szerencsére sikerült bizonyítékokat is felhajtanom, mert az nélkül nehezebb
a dolog, a munkatársakra ilyenkor nem lehet számítani. Persze ehhez lélekjelenlét kell és
nem mindenki olyan típus mint én. Sokan feladják inkább, ezzel pedig a mobbingoló még erősebbnek
érzi magát, és újabb áldozatot fog keresni. Így akár a most még vele együttműködőkből is lehet
áldozat. Próbáld meg ezt tudatosítani a kollégáidban, akkor ha szövetségeseid nem is lesznek,
de már az is jó, ha semlegesek maradnak.
Egy majdnem 55 éves

Kedves KMarianna.
Szeretném megosztani önnel hogy én is ugyan ebben a cipőben járok csak én 5 hónap szenvedés után már táppénzen vagyok ,itthon romokban és nem tudok mit kezdeni az életemmel ,mert tönkretettpék a bescületemet,5 évig voltam egy cég rugalmas .lelkes motivált dolgozója voltak problémák már ezzel a kolléganőmmel de az eddigi igazgató ,tudta irányítani.Őt áthelyezték kaptunk helyette egy tapasztalat nélküli ujoncot,természetesen a kolléganő ugrorr és (bocsánat) banyalta magát maximálisan,azóta csak az a jó amit ő tesz ,mond ,vagy stb.Mindenkire árulkodik éa a hazugságaival vezeti meg az igazgatót.,így érvényesül.Olyan a főnök mintha napellenző lenne rajt. Nem tudom elfogadni hogy így veszik el 5 év becsületes munkám.....

Akkor úgy néz ki ez egy módszer, szinte szóról-szóra így jártam 17 év közigazgatásban töltött hibátlan munka után, hogy egy közfoglalkoztatottat betanítottam egy programban, hogy mit hova írjon a négy felületből, majd beajánlottam, hogy ha van üres státusz hadd kerüljön be ő, mivel már ötven év feletti nő és nagyon nehéz lenne boldogulnia, fel is vették! Ehhez képest most egy besúgó szerepében tetszeleg és mindenkiről mindent kitalál a főnök vevő rá! Mindenki retteg és féltve az állását kedveskednek ennek a lecsúszott hajléktalan külsejű kis nőnek, mert simán olyanokat talál ki amit nem lehet bebizonyítani hogy nem úgy van, hiszen olyan ártatlanul adja elő mintha ő nem is tudná miket beszél...hihetetlen, hogy ilyen emberek létezhetnek a közigazgatásban. A minap ő lett hivatalosan is a működéstámogató csoport vezetője (bolti eladói végzettséggel) :o( úgy hogy még egy egyszerű ügykezelői vizsgája sincs és azt sem tudja mi fán terem az ügyvitel, csupán az iktató program egyetlen egy felületét ismeri...Szomorú, mert a főnök is egy harminc éves nő, aki előtte a két gyerekkel volt gyesen az egyetem elvégzése után közvetlenül, tehát nulla tapasztalata van és simán befolyásolható akár szakmailag akár emberileg!

Ha volt valaki köztetek biztosítónál üzletkötő, akkor mindent tud a pszichikai terrorról, ami ott mindennapos! Ezt központilag kellene szabályozni,hogy senkit se lehessen olyan követelmények elé állítani, amiért sem pénzt nem adnak rendesen, sem elismerést!Sőt még a fizetését is csak kölcsönbe adják, amit mindenféle ál ürügyekkel, mikor milyen érdekeltségi rendszerük van vissza lehet vonogatni bármikor.. Se munkaszerződés módosítást, sem semmilyen hivatalos papirt nem adnak ilyenkor, csak végrehajtják a levonásokat! Teljesen jogtalanul, hiszen az ügyfél fizeti a díjakat, csak épp az üzletkötő nem kap már értük semmit sem! Hozzászoktatják a munkavállalókat a jogtalanságokhoz! Már észre sem veszik, hogy mennyire ki vannak fosztva anyagilag. Arról nem is beszélve, hogy mindíg azt mondják, ha valaki szólni mer, hogy örüljünk, hogy még van munkahelyünk! De milyen áron??? Az ügyvédek, jogászok kiknek az érdekeit képviselik egyáltalán? Miért ennyi a munkanélküli? Mert bűntetlenül csinálhatják a kisded játékaikat a vezetők! Mert félelmeket keltenek az emberekben! Ezt külföldön,ha jól tudom már van olyan ország, ahol bűntetik a munkahelyi pszichó terrort! Talán itt Magyarországon ideje lenne már ezt behozni, hogy ne kelljen a munkavállalóknak elszenvedniük annyi sérelmeket, amit elszenvednek! Miért nem figyel fel a kormány erre? Főleg az olyan munkakörökben, ahol nagy a fluktuáció, vándorlás! Valami nagyon nem stimmel az ilyen helyeken a munkaszerződéseknél! Ideje a PSZÁF-nak valamit tennie is a dolgozókért. Pl. a biztosítási szakmában dolgozó üzletkötőkért!

Azzal hivatkoztak, hogy nem az Mt.hanem a Pt. könyv szerint járnak.A vállalkozó egyéni döntések alapján végzi a megbízást.Van,ahol van kezdeti támogatás,melyből visszavonnak, és van a beigért teljesítmény alapú jutalék.Ha ezt nem hozod ki, akkor megy az irodai pszichózis.Persze nem az üzletkötő tehet róla,van hogy az ügyfél mondd vissza.Nem különösebben munkavédelmi tanács szükséges, de az eszköz mellyel végzi költséget igényel a megbízott számára,a megbízónak meg nincs kötelezettsége a TB felé.A PSZÁF annyit tesz, hogy kiadja az engedélyt a közvetítőnek.

Képzeld véletlenül jogász vagyok és velem is meg lehet csinálni:-( A BTK-ban már szerepel a bűncselekmények között, csak éppen nem lehet bizonyítani, mert még te kerülsz rossz helyzetbe. Egyenlőre ez a magyar valóság.

…de jó lenne, ha legalább egy véletlenül lett jogász tisztában lenne azzal, hogy az egyenlőre szó, nem ugyanaz a a fogalom mint az egyelőre. Valamiért közé került egy "n"betű.Ha van egy kis szabadideje…

Sajnos én is ebben a cipőben jártam. De három éve felálltam a székemről. 11 évet bírtam ki a főnökömmel. Hol kedves(ami ritkán volt)hol gonosz, megalázó volt. Könyvelőiroda tulajdonos, aki mindent megtehetett velünk alkalmazottakkal. Hárman dolgoztunk nála. Olyanokat talált ki, hogy a hajunk égnek állt sokszor. Rájöttünk az okára:"ÜLDÖZÉSI MÁNIÁBAN SZENVED" csak a pénz és a lánya pénzéhsége érdekelte.(lánya is tulajdonosa a cégnek)De hála a józan eszünknek ,azóta mindhárman felálltunk a székből.Új munkahelyet kerestünk magunknak. ek)

Oldalak

Szólj hozzá!

Plain text

  • Engedélyezett HTML formázás: <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
SPAM SZŰRŐ (Captcha)
Ezt a kérdést azért tesszük fel, hogy kiszűrhessük az automatikus spam robotokat.
Image CAPTCHA
Írd be a képen látható karaktereket!