"Az országnak nagyon jót tenne ha a Mónika show és Házon kívül kezdési időpontját megcserélnék"

Fórum: 

Mire megy el a szociális segély?
2008. december 19.

Csenyéte az ország legszegényebb települése, 450 lakosából szinte mindenki munkanélküli. A lakosok fele még iskoláskorú gyermek, de közülük mindössze 2 kezdte el a szakmunkásképzőt, de már ők is befejezték - eredmény nélkül. A nyugdíjasok száma 22! A lakosság 95%-a cigány. Nincs pénz utazni, nincs pénz tanulni. A napi kevés energia a mindennapi betevők előteremtésére fordítódik; falopás és segélyvárás!

Itt senki sem dolgozik, egy-egy család százezres nagyságrendű állami juttatásban (munkanélküli- és szociális segélyben, gyesben, családi pótlékban, árva ellátásban stb.) részesül.

A busz csak napi kétszer jár erre, a közvilágítás hiányos, mert a helyi fiatalok ledobálják a lámpákat. A más településről átjáró orvos csak akkor hajlandó rendelést tartani, ha végig ott van a szintén máshol élő polgármesterasszony is. A helyi roma polgárőrség idős vezetője próbál rendet tartani: ?Úgy tessék rám nézni, megértem a hatvannyolc évet, és börtönben még soha az életben nem voltam. Tetszik tudni, cigány embernél ez nagy dolog.? Ő próbálja felvenni a harcot a városból kijáró, 3600-4800%-os THM-mel hitelező uzsorásokkal, kik a segélyt frissen, melegében már a "polgármesteri hivatal" ajtajában lesarcolják az adósoktól.

Az uzsorások ellen fellépve Kéri Zoltánné polgármester asszony, sokszor a segély helyett a boltokban levásárolható ételjegyet, fecnit oszt. És ő veszi meg inkább a gyógyszert is a falubelieknek. Hisz azt mégsem húzzák be a hiénák. A dolog működik, a falusiak hálásak, hisz így mégis jut némi kis pénz a játékgépezés, a sörözés és a kamatok fizetése mellett az ételre és az egészségre is.

Persze Kovárik Erszébet a Szociális Minisztérium államtitkára szerint a polgármester asszony törvényt és alkotmányt sért magatartásával! Azok után, hogy levetítették neki a riportot és saját szemével látta, mire is megy el a segély. De méltányolja persze, és tudja a megoldást is problémára a gazdag nagybácsi mellényzsebéből: EU-s pénzek! Mint valami mágikus mondat, úgy hajtogatják ... EU-s pénzek ... EU-s pénzek ...

Csenyétén utoljára egy korábban afrikai önkéntesként dolgozó holland férfi próbálkozott társadalomfejlesztéssel: egy Afrikában bevált burgonyafaj termesztésére próbálta rábírni a lakosokat, ám végül a túlerőnek engedve inkább ő asszimilálódott a helyi életformához. A férfi által hozott vetőburgonyát a falubeliek nem elültették, hanem megették.

Az RTL Klub "Házon kívül"-je kiment Csenyétére és készített egy rejtett kamerás riportot a segélyosztásról. És ahogy Laspalmas mondta: Az országnak nagyon jót tenne ha a Mónika show és Házon kívül kezdési időpontját megcserélnék.

A döbbenetes riport...

Azt hiszem, ezek után senki sem csodálkozik a 2006-os választási eredményen: 221-en választhattak, ebből 154 választott. 1 érvénytelen szavazat, 152 MSZP szavazat, és 1 Fidesz szavazat. És ki is volt az a szoci jelölt aki a választók között 99,3%-ot ért el itt? (A válasz a forrásoldalon megtudható. - Olv.)

Vastagbőr

Vádat emeltek a berhidai rabszolgatartók ellen

2013. február 15.

A rabszolgatartó család tagjai az áldozataikat, akik jellemzően családjuktól elszakadt fiatalok, hátrányos szociális helyzetű, vagy beteg emberek voltak, fogva tartották, fenyegették, bántalmazták, prostitúcióra és bűncselekmények elkövetésére kényszerítettek.

Öt ember ellen emelt vádat a Veszprémi Járási ügyészség a berhidai rabszolgatartók néven közismertté vált ügyben - írja a Magyar Nemzet. Gulyás Ildikó, a Veszprém Megyei Főügyészség szóvivője a lapnak elmondta, hogy a vád szerint a bűncselekmények többsége - amelyek között üzletszerűen elkövetett kerítés mellett kitartottság, sikkasztás, csalás, súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás is szerepel - négy terhelt számlájára írható, közülük hárman egy család tagjai.

A vádiratban több mint 170 oldalon keresztül sorolják fel a 2004 és 2010 között elkövetett bűncselekményeket.

A tettesek áldozatai jellemzően családjuktól elszakadt fiatalok, hátrányos szociális helyzetű, vagy rossz egészségi állapotú emberek voltak, akiket fogva tartottak, fenyegettek, fizikailag bántalmaztak, prostitúcióra és bűncselekmények elkövetésére kényszerítettek, illetve kifosztottak. Előfordult, hogy két-három napra megvonták tőlük az élelmet, nem engedték őket a ház körül szabadon mozogni, és a terheltek által működtetett szórakozóhelyeken ingyen kellett dolgozniuk.

Berhida polgármestere korábban úgy nyilatkozott, hogy a településen érezhetően javult a közbiztonság, miután 2010-ben a rabszolgatartásban érintett család több tagja előzetes letartóztatásba került.

[origo]
MTI

Anyu, én nem bántottam a rendőrt!

2013. január 29.

A jogsiját félthette az a részeg sofőr, aki társaival elmenekült az igazoltatás elől Kenderesen. A kocsiban ülők aztán jól fejbe vágták az utánuk eredő rendőröket, akik cserébe belenyomták az egyiküket a hóba, és gázsprayt is bevetettek. A szomszédság végignézte a verekedést, később azonban mindenki csak arra emlékezett, hogy éppen más dolga volt a kérdéses időpontban.

Kenderesen tudni fogják - mondta egy rendőr a kisújszállási rendőrőrsön, miután megkérdeztük, hol az az utca, ahol múlt hét csütörtökön rendőröket támadtak meg. A bíróság az ügyben előzetes letartóztatásba helyezett három embert, két rendőr nyolc napon belül gyógyuló fejsérülést szenvedett, egy csoportnyi helyi pedig végignézte a támadást, később mégis mindenki azt mondta, nem látott semmit.

Kenderesen valóban nem kellett sokáig keresni a tett színhelyét, az út szélén álló lángososnál azonnal megmondták, hová kell menni, pedig az esetről az ottani pultos is csak a hírekből értesült. A falu szélén fekvő utcára hétfő este sötétség borult, a környező utcákhoz képest ugyanis csak pislákolt a közvilágítás. Takaros, de szegény házak sorjáztak végig egészen a falu határát jelző pusztáig.


Kenderesen mindenki tudta, hol történt a rendőrverés

Ebbe az utcába hajtott múlt hét csütörtökön kora délután egy Ford, amelyet két rendőrautó követett. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség sajtószóvivője szerint a rendőrök a személygépkocsi vezetőjét akarták ellenőrizni, mert azt gyanították, hogy a sofőr ittasan ült a volánhoz. A jármű négy utasa közül hárman ezt zokon vették, trágár szavakkal illették a járőröket, és azzal fenyegetőztek, hogy megölik őket, majd elhajtottak.

A rendőrök az utcáig követték őket, ahol az ügyészség szóvivője szerint a három férfi közül kettő nekitámadt a rendőröknek, a harmadik pedig tovább fenyegetőzve hergelte társait. Egyikük még a megbilincselésekor is agresszív volt, ezért vele szemben gázsprayt alkalmaztak. A verekedésben négy rendőr közül kettő megsérült, a további atrocitásoknak az újabb rendőrautókkal érkező erősítés vetett véget. Akkorra már egy népes csoport gyűlt össze a verekedők körül, akiknek a szerepét a bűncselekményben az ügyészség szintén vizsgálja.

Nem számítottak balhésnak

"Félthették a jogsit" - mondta az [origo]-nak egy az utcán sétáló férfi hétfő este, szerinte ezért hajthattak el a rendőri ellenőrzés elől a gyanúsítottak. Hozzátette, hogy volt is alapjuk félni, ugyanis teljesen részegek voltak. Ezt onnan tudja, hogy a kocsikázást megelőzően nála ittak, ezután pedig biliárdozni mentek egy szórakozóhelyre.

A férfi szerint huszon-, illetve harmincéves férfiakról van szó, akik útépítéseken dolgoznak, és nem számítanak balhésnak, ő legalábbis nem tud arról, hogy korábban részt vettek volna hasonló verekedésben. A verekedés az utca közepén, egyikük háza előtt zajlott. A házban hétfő este is otthon voltak a családtagok, de nem vették szívesen a kérdéseket. "Nem nyilatkozunk, a soha viszont nem látásra" - mondták.


A kocsit, amellyel elmenekültek a rendőrök elől, azóta már belepte a hó

Az utca végén azonban nem voltak ennyire elutasítóak. "Valaki nekiment egy rendőrnek" - mondta az [origo]-nak az egyik kocsiban ülő férfi apja. Az apa biztos volt benne, hogy nem a huszonéves fia volt, aki megütötte az egyik rendőrt, a fiú ugyanis a verekedés kellős közepén bement a szintén az utcában található házukba megnyugtatni a családtagokat. "Anyu, én nem bántottam a rendőrt!" - mondta, majd arra hivatkozva, hogy nem hagyja egyedül a barátait, visszament az utcára. Az apa szerint őt azért vették őrizetbe a rendőrök, mert egy régi eset miatt feltételesen van szabadlábon.

Megütött egy rendőrt

Az apa szerint a fő probléma az volt, hogy a kocsiban ülők "kajak részegek" voltak. "Fiatalok, de nem kéne így bulizniuk" - mondta, ugyanakkor a rendőrök is elvetették a sulykot. Úgy tudja, hogy csúnyán és lekezelően beszéltek a kocsiban ülőkkel az igazoltatáskor, akik ezért hajthattak el. Szerinte a rendőrök akkor is követtek el túlkapásokat, amikor utolérték a menekülőket az utcában. Az egyik férfi fejét például annak ellenére belenyomták a hóba, hogy részeg volt, így az apa szerint nem volt beszámítható. Ez azonban csak azután történt, hogy az említett férfi megütötte az egyik rendőrt.

Ekkor már a környező házakból is kezdtek az utcára vonulni az emberek. Köztük volt az egyik kocsiban ülő testvére is, aki azt mondta, az emberek szóvá tették, hogy miért kellett az egyik férfi fejét belenyomni a hóba, és közben megbilincselni. "Mert megütött egy rendőrt" - válaszolta az intézkedő rendőr. A fiú szerint az összesereglett emberek nem léptek közbe, csak megjegyzéseket tettek a rendőrök bánásmódjára, majd miután megérkezett a rendőri erősítés, a gyanúsítottakat pedig a kocsiba tették, feloszlottak.

Sokan nem kedvelik a rendőröket

Az [origo] az utcában élő több embert is megkérdezett arról hogyan látta a múlt hét csütörtökön történteket, a válasz azonban minden esetben az volt, hogy nem tudnak semmit a csődületről, nem tartózkodtak otthon a kérdéses időpontban, vagy éppen aludtak a kora délután történt eset közben.


A szomszédság végignézte a verekedést, később azonban nem emlékezett semmire sem

Az intézkedő rendőröket azonban jól ismerték. Az utcában lakó egyik férfi azt mondta, nincs baja a rendőrökkel, és "elég gáz", hogy megütötték őket, mások azonban nem kedvelik őket. Ketten is azt panaszolták, hogy többezres bírságokat szoktak kiszabni azokra, akik a járda helyett az utat használják a közlekedésre, és provokatív a stílusuk. A három férfi ellen intézkedést végrehajtó rendőr sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indult eljárás, jelenleg előzetes letartóztatásban vannak.

[origo]
Albert Ákos
Fotók: Tuba Zoltán [origo]


A tolvajok olykor az épületek egy részét is lebontják

2013. január 27.

Míg korábban pénzt, ékszert vittek a betörők Kenderesen, ma már mindent. Az üresen álló házakat megbontják, ellopják az ajtókat, ablakokat, kerítéseket.

A polgárőrség tagjai sokszor megfogják a tolvajokat, akik legtöbbször fiatalkorúak. Most a városvezetés a térfigyelő kamerák mellé egy rendőrkutyát is szeretne vásárolni.

A szüleimtől örökölt házat már teljesen szétlopták, lassan csak a falak állnak, az ajtókat, ablakokat, a kerítést is elvitték – mondja elkeseredve Ferenczi Józsefné.

– Az elmúlt időszakban többször tetten érték már a polgárőrök a tolvajokat, a cserepek egy részét visszakaptuk, de a többi anyag már nincs meg. A kárunk több millió forint, eladhatatlanná vált a ház. Idegileg már teljesen kivagyok, szívszorító a látvány ami fogad, de az utcánkban is vannak hasonlóan szétlopott házak. Nem létezik, hogy ez ellen nem lehet tenni.

Kenderesen sok az idős, egyedül élő ember, akik a sorozatos betörések miatt lassan már nappal sem merik elhagyni a házaikat, nemhogy sötétedés után — magyarázza Czakó István, a polgárőrség vezetője, aki harminckét polgárőrrel igyekszik megvédeni a települést a tolvajoktól.

– Előfordult, hogy egy éjszaka hét esetben riasztottak bennünket betöréshez. Korábban főleg pénzt és aranyat kerestek, ma már mindent visznek. Volt akinek a hűtőjét ürítették ki, volt akitől szerszámokat vittek el, volt, akihez azalatt törtek be, míg kórházban volt vagy városi rendezvényen vett részt. A tolvajok nem kímélik az üresen álló házakat sem.

Ezekből nézünk meg Czakó Istvánnal néhányat. A Bánhalma felé vezető út közelében több ilyen ház is van. Egyiknek egy nap alatt bontották le a tetejét.


Nyolc-tíz ilyen lakatlan ház van, amit már teljesen szétloptak a tolvajok - mutatja az egyiket Czakó István.

– A közeli kőútról láttuk, hogy hiányzik a tető az elmúlt hétfőn. Előző nap is jártunk ott, mert a rendőrök a szomszédban betörés miatt helyszíneltek. Akkor még a háznak megvolt a tetőszerkezete. Amikor megláttuk mi történt, elindultunk befelé az útról, az elkövetők, akik egy babakocsira téve tolták a hét lopott gerendát, amint megláttak bennünket menekültek.

Miután tetten értük őket, átadtuk a tolvajokat a rendőrségnek. Sok esetben fiatalkorúak az elkövetők. A közelmúltban holtan találtunk meg a házában egy tulajdonost. A szomszédja szólt, hogy két napja nem látta a bácsit. Kimentem, s megpróbáltunk bejutni hozzá, akkor találtunk rá a lakásában holtan.

Hívtam a rendőrséget, a helyszínelés után a rendőrök lezárták a lakást, melyet már másnap feltörtek, s elvitték a bácsi kerékpárját, falétráját, majd folyamatosan elkezdték bontani a lakást, melyet aztán fel is gyújtottak. Itt is sikerült elfogni a három fiatalkorú tettest, akiket a rendőrségnek átadtam – sorolja az elmúlt hetek történéseit Czakó István.

Mielőtt visszamegyünk a városközpontba, megállunk az előtt a ház előtt is, ahonnan csütörtök hajnalban tucatnyi tyúkot loptak el a tolvajok, a rendőrök épp akkor helyszíneltek.

– Sajnos ez gyakori eset. A közelmúltban már tárgyaltam a karcagi kapitányság vezetőjével arról, hogyan lehetne a jövőben Kenderesre még több rendőrt helyezni – mondja a hivatalban Pádár Lászlóné polgármester, aki maga is polgárőr éppúgy, mint Krokavecz László alpolgármester és dr. Gaszparjan Karen jegyző és több képviselő is.

Pályázatokból tavaly több térfigyelő kamerát helyeztünk el, már sikerült elfognunk így tolvajokat, akik a rendőrségen szembesültek azzal, hogy lopásukat kamerák is rögzítették. Idén is szeretnénk újabb kamerákat vásárolni, valamint a polgárőrségnek autóra is pályáztunk, ami a jövő hónapban meg is érkezik.

Mivel sok a betörés, nagyon fontos, hogy még forró nyomon indulhassunk a tolvajok nyomába, így szeretnénk egy kiképzett nyomozó kutyát is vásárolni a városnak – sorolja Pádár Lászlóné, aki arra kéri a lakosokat is, vigyázzanak értékeikre, s hívják a rendőröket, polgárőröket, ha bűncselekményt látnak.

Szoljon.hu


A rendőrök is rettegnek a kenderesi cigányoktól?

2013. január 28.

Rendőrökre támadt egy népes család Kenderesen. A járőrök igazoltatni akartak egy feltételezett ittas sofőrt, aki ellenállt és társaival együtt megfenyegette a rendőröket, hogy megölik őket. A járőrök erősítést kértek, de a férfiak elhajtottak, és rokonaikkal együtt várták a rendőröket egy másik utcában. Két rendőr sérült meg a verekedésben.

Múlt csütörtökön állították meg az autót a kenderesi rendőrök. Négyen ültek benne, hárman nem voltak hajlandók átadni az irataikat. Életveszélyesen megfenyegették az egyenruhásokat, akik erősítést kértek, mire a kocsiban ülők megijedtek és elhajtottak. A járőrök utolérték őket.

– Ott már többen várták az utcabeliek az egyenruhásokat. Miután kiszálltak a rendőrjárőrök a gépjárműveikből, az elkövetők – akik szintén kiszálltak az autóból – rájuk támadtak – mondta a Hír TV-nek a Szolnok Megyei Főügyészség sajtószóvivője, Balázsné Busku Terézia.

A négy rendőrből kettőt vertek meg, sérüléseik nyolc napon belül gyógyulnak. A népes csoport megfékezéséhez és a három támadó megbilincseléséhez további erősítésre volt szükség a gázspray mellett.

– A Szolnok Megyei Ügyészség a három gyanúsított előzetes letartóztatásának elrendelésére tett indítványt – jelentette ki Vighné Tigyi Anikó, a Szolnoki Törvényszék sajtóreferense.

A három támadó rács mögé is került hivatalos személy ellen, csoportosan elkövetett erőszak gyanújával. Egyes vélemények szerint a rendőrök tartanak a kenderesi cigányoktól. Egy, a Hír TV-nek nyilatkozó helyi férfi szerint a helyi roma gyerekekre rászólni sem mernek az egyenruhások, amikor azok úttesten rendetlenkednek. Másikuk szerint a cigány fiúk tiszteletlenek a rendőrökkel, „még sárhányó sincs a lopott biciklin" – fakadt ki az idős férfi.

Ha az elkövetőket jogerősen bűnösnek találja a bíróság, öt év szabadságvesztést is kiszabhat rájuk.

Magyar Nemzet

Kocsis: Bűn nem marad büntetlenül

2013. január 17.

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága Kocsis Máté vezetésével rendkívüli ülést tartott a Parlamentben, az utóbbi hetek nagy felháborodást okozó bűncselekményeit megvitatni a rendőrség vezetőivel. A rendőrök elmondták, hogy milyen jól dolgoznak, a kormánypártiak örültek ennek, az ellenzékiek pedig azt mondták, amit máskor is szoktak.

Kocsis Máté a bizottság elnökeként az ülést azért hívta össze, mert szerinte néhány, az elmúlt hetekben történt bűncselekménnyel (a szigethalmi késelés és az ózdi gyilkosság) kapcsolatban közbiztonsági aggályok fogalmazódtak meg a lakosság és a közvélemény részéről, amelyek miatt a rendőrség megítélésén csorba eshet, ezért meg kell hallgatni a rendőrséget is. “Egyáltalán nem mindegy, hogy mi a közbeszéd tárgya” - mondta Kocsis.

Javulás

Hatala József országos rendőrfőkapitány a számokkal érvelve kifejtette, hogy a rendőrségnek nincs oka szégyenkezni. A statisztikák alapján a magyar közbiztonság folyamatosan javul, és a magyar rendőrség nemzetközileg megbecsült bűnüldöző partnernek számít. 2010-ben például a közbiztonság tekintetében tizenharmadikak voltunk Európában, és 2012-ben már a nyolcadik helyre léptünk előre.

Hatala szerint mindig is voltak olyan esetek, amik irritálták a társadalmat. “1907-ben Dánosban négy embert öltek meg” elevenítette fel a nemrég a Magyar Hírlapban megjelent történetet, vagy ott volt az 1912-es cinkotai bádogos esete, vagy az 1925-ös gyilkosság, amiből a “Lédererné, mi van a kosárban” kezdetű dal is született.

2012 december 16. és 31. között hat emberélet-ellenes bűncselekmény történt, ebből ötnek megvan az elkövetője, ez 83,3%-os eredmény - mondta Hatala, de hangsúlyozta, hogy a rendőrségnél sosem éltek a számok bűvöletében, mert komplex belső értékelési rendszereik vannak a munkájuk minősítéséhez. Érdekes adat, hogy évente 7-8 millió rendőri intézkedés szokott történni, igaz, ebbe beletartozik az útbaigazítástól a gyilkosságig minden. Az utóbbi időszakban egymillió órával több volt az intézkedési idő, az elfogások száma megháromszorozódott, javult a rendőri munka - mondta.

Kocsis a főrendőr mondandójára reagálva elmondta, hogy egy kocsmai verekedést sosem fognak tudni megelőzni a szervek, de a felderítés jól működik, és Magyarországon bűn nem marad büntetlenül. A rendőrség létszáma 3000 ezer fővel bővült, és moráljában is megerősödött - mondta.

Kulcsár József fideszes képviselő felszólalásában elmesélte, hogy az egyik elfogásnál a lakosság megtapsolta a rendőröket. “Szívem szerint én is megtapsolnám őket, mert valóban fantasztikus munkát végeznek” - mondta.

Késsel szilveszterezni

Mirkóczki Ádám a Jobbik képviseletében azt sérelmezte leginkább, hogy se Pintér Sándor belügyminiszter, se Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára nem vett részt az ülésen. Az sem tetszett neki, hogy a kormány oldaláról egy rózsaszín országot festettek le, és a felelősök nem merik felvállalni a kritikát. A szigethalmi gyilkossággal kapcsolatban azt a kritikát fogalmazta meg, hogy nem merik a tényeket a nevükön nevezni, és nem mondják ki, hogy a bűncselekményeket döntő többségben cigány származásúak követik el. Mirkóczki legnagyobb meglepetésére később Juhász Ferenc, az MSZP képviseletében felszólalásában azt mondta, Mirkóczkinak igaza van, és a bűncselekményeket valóban nagyobb számban cigányok követik el, de ezt nem elég kimondani. A jobbikos kommunikációs trükkre gyanakodott.

“Önök közül ki az, aki késsel jár szilveszterezni?” - próbálta költői kérdéssel felhívni a figyelmet Mirkóczki a társadalmi különbségekre. “Tőlem hívhatjuk ezt mókus csínytevésnek is, csak oldjuk meg, ne azon vitatkozzunk, hogy ki milyen kifejezéseket használ” - viccelődött a képviselő.

Az MSZP-s Juhász Ferenc kifejezte, hogy csalódott ebben az ülésben, mert minimum azt várta, hogy a 66 csapás törvényére vagy Pintér Sándor leváltására tesznek majd javaslatot. Azzal nem volt baja, hogy a rendőrség egy öntudatos szervezet, egyetért, hogy kell gesztusokat tenni a kormány részéről a presztízsük megerősítésére, de a meghívó alapján azt hitte, valamilyen pancserpuccs kezdetének lehet részese. Markánsabb lépéseket javasolt a kormánynak a roma integrációs program területén, és szerinte nem ártana, ha a kormánypárti roma politikusok nem díszcigányok lennének.

A belügyminisztériumot Tóth László helyettes államtitkár képviselte, akiről megtudtuk, hogy negyvenöt éves és húsz évig volt határőr. Megkérte a képviselőket, hogy a jelenlétében ne bántsák Pintér Sándort.

A DK színeiben felszólaló Vadai Ágnes elmondta, hogy szívesen dicséri a rendőrséget, ezzel semmi baja nincs, és 2006-ban sem volt, de a statisztikák nem tükrözik az ország morális állapotát. Illetve szerinte Pintér Sándornak nincs szüksége arra, hogy megvédjék.

Rubi Gerely a Jobbiktól a halálbüntetés bevezetését és a csendőrség felállítását javasolta, mint eszközöket a hatékonyabb bűnüldözéshez. Kocsis Máté szerint az előbbi kényszerű kilépést eredményezne az EU-ból.

A belügyminisztériumi helyettes államtitkár szerint - aki három évig dolgozott a büntetés-végrehajtásban - sokkal nagyobb büntetés az életfogytiglan, mint a halál. Meghívta a képviselőket a Csillag börtönbe, illetve felidézte a Bárányok hallgatnak című filmet szemléltetésül. Tóth László elmondta, jelenleg 17 223 ember van börtönben, ebből kb. 5000 előzetesben, és a 12 000 ténylegesen börtönben ülő közül 6000-en dolgoznak, krumplit pucolnak, takarítanak stb., de szerinte a magyar börtönök sosem lesznek teljesen önfenntartók.

Az LMP-s Dorosz Dávid szerint a kormánynak többet kellene tenni az áldozatok védelme és segítése érdekében.

Az ülés többi részén az eredeti témáról már kevés szó esett, ki-ki előadta politikai nézetét, majd reagáltak egymás sértegetésére, és ezzel vége lett.

Index
hh

Vascsővel verték agyon kétezer forintért

2013. január 9.

Sanyi bácsi (†71) szörnyethalt, öccse, József (68) élet-halál között lebeg.

Ózd - Esélyük sem volt menekülni hétfőn későn este az idős testvéreknek Ózdon, amikor két suhanc rájuk törte házikójuk ajtaját. Sanyi bácsit (†71) vascsövekkel addig ütötték, amíg csak mozgott. Az öregnek valamennyi csontja eltört, koponyája szétnyílt, szörnyethalt még a brutális támadás alatt. Öccsét, Józsefet (68) szintén összeverték, koponyája szintén betört. Ő túlélte a támadást, ám tegnap még mindig életveszélyes állapotban kezelték a kórházban.

Ózd Tábla nevű városrészében, a Szőlőkalja út végén,
ebben a házban verték össze a testvéreket

A nyugdíjas testvérpár Ózd Tábla nevű kertvárosi részében, a Szőlőkalja út végében, a hegyoldalban lakik egy házikóban. Sikításukat sem hallhatta senki, nemhogy a nyöszörgésüket.
A vérbe fagyott testükre kedden bukkant rá egy ismerősük. A házikó szobácskája és konyhája, a falak, de még a plafon is csurom vér volt. Miskolcról egy óra alatt Ózdra értek a megyei gyilkossági nyomozók, akik 20 óra alatt azonosították az idős testvérek támadóit. A bizonyítékok alapján egy 19 éves és egy 23 éves helybeli férfit kezdtek keresni, őket végül Budapesten a BRFK nyomozói kapták el. A bűncselekmény felfedezése után 26 órával már mindkét gyanúsított rács mögött volt.

Rendőrségi forrásból megerősítették, a két gyanúsított néhány kérdés után részletes beismerő vallomást tett. Egyikük az áldozataikkal egy utcában lakik, vélhetően ő adta a tippet, hogy a védtelen öregeket támadják meg, ám mivel látásból ismerték őt, el kellett hallgattatni Sanyi bácsit és Józsi bácsit. Így várhatóan előre kitervelt, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés miatt kell felelniük, amiért életfogytiglanit is kaphatnak.

Úgy tudjuk, a kegyetlen rablógyilkosok mindössze kétezer forintot zsákmányoltak, azt is apróban.

A gyanúsítottak egyike sem dolgozott még életében folyamatosan, csak alkalmi munkáik voltak.

Az ózdiak szerint Táblában egyébként még nappal is rettegnek az ott élők, akik többsége idős, védtelen nyugdíjas. Nem ritka, hogy fényes nappal támadják meg őket az utcákon portyázó suhancok. A Blikknek több városlakó is arról beszélt, hogy a közbiztonság gyakorlatilag nulla, még a város központi részein is.

A rendőrség csütörtökön ad tájékoztatást a bestiális ózdi rablógyilkosságról.


Szemán László

Állt a pultnál, halálra verték
2012. április 21.

Minden ok nélkül agyonvertek egy férfit húsvét szombat délután a Borsod megyei Berzéken. Ha más állt volna akkor ott a kocsmában, valószínűleg mást ölnek meg. A gyilkosság után a tettesek továbbmentek, és megtámadták egy másik család házát. A községet sokkolta az eset, de a kocsma vendégei közül egy sem volt, aki beavatkozott volna. Utóbb mindenki csak azt mondta, nem látták, ahogy karókkal verik az áldozatot.

Nagy József kerti munkákkal töltötte a húsvét szombatját. A berzéki szobafestő és családja, felesége és lánya nem terveztek komoly ünneplést, már évek óta nem tartottak nagy húsvétot. Nagy fél hatkor befejezte a kertészkedést, és azt mondta feleségének, elmegy egy sörre a Hernád kocsmába még vacsora előtt. Gyakran csinált ilyet, általában nem ivott többet egy sörnél, le sem ült, csak a pultnál beszélgetett ismerőseivel a kert körüli munkákról. Azt ígérte, hatra újra otthon lesz.

Fegyverekkel jöttek vissza

Nem sokkal Nagy után érkezett a kocsmába id. L. Zoltán három rokonával. Látható volt, hogy a balhé miatt érkeztek, részegek voltak, azonnal bele is kötöttek a csendesen álldogáló Nagy Józsefbe. Ekkor még nem történt komolyabb baj, Nagy Emese, a mindössze pár napja ott dolgozó pultos kitessékelte a kötekedőket. Nem sokkal később azonban visszatérek, husángokkal, botokkal felfegyverkezve. Azonnal rátámadtak Nagyra, ütni kezdték a fegyvereikkel. Bár többen is voltak rajtuk kívül a kocsmában, senki sem lépett közbe, kivéve Nagy Emesét, ekkor azonban őt is megtámadták. Az ütésektől a pultos eszméletét veszítette.

Mikor felébredt, nem volt senki a kocsmában és azt látta, Nagy véresen fekszik a földön.Ő hívta ekkor a rendőröket és a mentőket. Nagy a helyszínen meghalt.

A tettesek a Hernád kocsma után megrohamozták egy másik helyi család, M.-ék házát a Jókai utcában. Betörték az ablakokat és behatoltak a házba, a család a pincébe menekítette a gyerekeket. A támadás közben ifj. L. Zoltánt életveszélyesen megszúrták. A rendőrség ekkor érkezett meg.

Szerelmi üggyel kezdődött

Bár erről pontos információt nem sikerült szerezni, a falubeli hírek szerint az eset előtt szerelem szövődött az L. család egyik női tagja és a náluk lényegesen jobb módú M. család egyik tagja között, ami konfliktussá fajult. Már a gyilkosság előtti pénteken kitört egy verekedés a két család között, több embert elvittek a rendőrök, szombat reggelre azonban ismét otthon voltak. Egész nap ittak, aztán elindultak a Hernád kocsmába. Ott találkoztak a pultnál álló Nagy Józseffel.

Berzék 1100 lakosú település Borsodban, Miskolctól húsz kilométerre, korábban pedig egyáltalán nem a konfliktusokról volt híres. Ezt az is jelzi, hogy ottjártunkkor Farkas László polgármester hivatalában ott volt a települést 1990 és 2006 között vezető, ma is képviselő Jávorszki Imréné is, akivel teljesen természetesen dolgoznak együtt. Jávorszki Imréné szerint utoljára 1981-ben “szúrtak a faluban”, azóta nem történt hasonló bűncselekmény. Mindketten arról beszélnek, sosem volt jellemző az ellenségeskedés a faluban élő magyarok és a negyvenes évek óta itt élő (vagy ahogy Berzéken mondják, “tősgyökeres”) cigányok között. A képviselő-testület tagja volt például a roma Balogh Csaba is, aki polgárőrködik is a településen.

Lebontott házak dinasztiája

Ötven évvel ezelőtt költöztek a faluba a szintén cigány L. család első tagjai, akik azóta a polgármester szavai szerint “dinasztiát” alkotnak Berzéken, tagjaikat pedig utoljára a szocializmus idején látták dolgozni. A gyilkosság egyik gyanúsítottja, id. L. Zoltán, akinek nyolc gyereke van, már volt börtönben tizenöt évvel ezelőtt egy verekedés miatt, azóta biztosan nem volt munkája a polgármester szerint. A család tagjai több házat is lebontottak, részben ennek értékesítéséből éltek, részben kölcsönöket kértek, amiket általában nem adtak meg, vagy kéregettek a faluban, a családi pótlék mellett.

A Hami néven ismert ifj. L. Zoltánnak is volt már dolga a hatóságokkal, felfüggesztett börtönbüntetést kapott néhány évvel ezelőtt. Farkas László szerint ennek előzménye az volt, hogy egyik gyermekük kórházba került gyanús combnyaktöréssel, mire a jegyző és a polgármester meglátogatták a családot. Az eset januárban történt, L.-ék otthonában két gyermeket is találtak fagyási sérülésekkel a kezükön.

Fagyás és égés

“Behoztuk őket a hivatalba, tiszta ruhát akartunk rájuk adni, de a kislány nem akarta levenni a sajátját. Kiderült, égési sérülések is vannak rajta. Testvére ekkor mesélte el, hogy szüleik úgy akarták orvosolni a fagyási sérüléseket, hogy ráültették a kályhára. Nevelőszülőkhöz kerültek, anyjuk pedig elhagyta Berzéket” - meséli Farkas.

Miközben a polgármesterrel beszélgetünk, értesítik, hogy az L. család másik tagjaitól most foglaltak le lopott dolgokat, amiket éppen közmunkások hoznak be egy szekérrel. Később a Jókai utcában, ahol L.-ék és M.-ék házai egymással szemben állnak, találkozunk id. L. Zoltán lányával, L. Barbarával, anyja épp most ment el a rendőrökkel. Anyja a gyilkosság után is őrizetbe került, őt azonban elengedték, mert állítólag nem vett részt abban, sőt, közben össze is veszett férjével, amiért el is bújt előle. L. Barbara azt mondja, ő semmit sem tud az esetről, apjával és testvéreivel pedig nem beszélt azóta.

Még a legszegényebb is adott

Kisebb konfliktusokról az L. család tagjaival több helyi is mesélt az Indexnek, a mostanihoz hasonló bűncselekményhez azonban még csak hasonló sem történt. Az eset sokkolta a falut, a helyiek gyűjtést rendeztek Nagy József özvegyének, amiben cigányok is ugyanúgy részt vettek. Batta Erzsébet, az özvegy az Indexnek arról beszélt, még egy nagyon szegény cigány asszonytól, akinek nemrég halt meg a férje, kapott ötszáz forintot. Nem akarta visszautasítani. Összesen 250 ezer forint gyűlt össze, a temetésre pedig rengetegen jöttek el. A Hernád kocsma előtt azóta is mécsesek sorakoznak.

Batta Erzsébetnek nagy szüksége is volt a segítségre. A szomszédos Bőcsön egy közértben dolgozó asszony havonta kilencvenezer forintot keres, ebből ötvenezer azonnal elmegy a négymilliós hitelre, melyet közös házukra vettek fel. A temetés pedig önmagában háromszázezer forintba került.

"Mindent meg tudtunk beszélni"

Az özvegy szavaiból egy szeretettel teli házasság képe rajzolódik ki. “Mindent meg tudtunk beszélni, bármi baj volt a munkahelyen, vagy bárhol, mindent megosztottunk egymással” - meséli Batta. “Sokat nevettünk és együtt terveztük a jövőt, még azon a szombaton reggel is.” Nagy József balul sikerült első házassága után találkoztak - szerelem volt első látásra.

Lányuk, a 13 éves Erzsébet (vagy ahogy mindenki hívja, Böbi), szintén Bőcsre jár iskolába és nagyon szereti az állatokat, ezért állatorvos szeretne lenni. Ahogy szülei, ő is zárkózott típus, anyja szerint általában nem is nagyon várt húsvéti locsolókat.

“Emlékszem, délután a kertben Józsi azt mondta, gyere, adj egy puszit, pedig ilyet ritkán mondott” - meséli az özvegy. Batta Erzsébettel elsétáltunk a temetőbe, ahol messze a legtöbb koszorú Nagy sírján van. A sír mellett elmesélte azt is, Nagy sokszor dolgozott építkezéseken a magasban, ezért attól félt, egyszer leesik. “Soha nem tudtam elképzelni, hogy egy másik ember veszi el az életét. Ezt nem lehet felfogni. De bárki lett volna ott, azzal történik ez. Ha nem az én Józsim van ott, akkor mást ölnek meg. De miért nem tudott senki segíteni? Ha az ott lévő emberek közül valaki legalább egy széket felemel, lehet, hogy nincs gyilkosság.” A falubéli szóbeszédben persze pontosan tudni vélik, kik voltak még ott akkor a kocsmában. Személy szerint közben mindenki azt mondja, ő maga nem látott semmit.

Nagy hatra ígérte magát szombaton, és amikor nem jött, Batta mondta is a lányának, hogy meg kéne nézni, mit csinál. “Még jó, hogy nem mentünk, lehet, hogy mi is ott feküdnénk holtan.” Aztán fél hétkor szóltak neki, hogy siessen a kocsmához, mert nagy baj van.

Az ügyben jelenleg hat ember van előzetes letartóztatásban, ebből négyen emberölésért, ketten pedig a késszúrás miatt, életveszélyt okozó testi sértés miatt.

"Világos volt, most én kerülök sorra"

A Hernád pultosa, Nagy Emese ottjártunkkor nem akart nyilatkozni, ezért más helyiek elmondása alapján rekonstruáltuk a történteket. Nagy az Indexnek azt mondta, nagyon megrázó volt az eset, nem akarja újra elmondani, amit már megtett a Magyar Nemzetnek. A lapnak a következőket mondta:

"Mialatt a söröshordóval bajlódtam a pult alatt, mert éppen kifogyott, fültanúja voltam annak, hogy a fiatalabb támadó beleköt Józsiba. Szóban inzultálta, lökdösni és rángatni kezdte. Józsi, aki csendes ember, kerülni próbálta az összeütközést. Arrébb húzódott, és kérte, hogy hagyják békén, mire az egyre magabiztosabb kötekedő durvább lett: azt akarta, hogy „játsszák le kint”. Ekkor szóltam közbe, hogy nem kell a balhé, úgyhogy záróra. Ki akartam küldeni mindenkit, de meg sem mozdultak. A két támadó viszont innentől rám is szitokáradatot zúdított. Próbáltam kitessékelni őket, kitártam az ajtót, de keresetlen szavak kíséretében eleinte visszalökték. Végül mégis sikerült kitennem őket, gyorsan ráfordítottam a kulcsot."

(Miután visszajöttek) "A gyilkosok egyenesen Józsira rohantak, ütötték a botokkal, ahol csak érték. Az áldozat meg sem próbált visszaütni, felemelt kezével védekezett, de hiába. A földre rogyott, de fekvő helyzetében is záporoztak rá az ütések."

"Amikor felém fordultak és mondták, tudják, hol lakom és kinyírnak, már világos volt, hogy most én kerülök sorra. Az idősebb férfitől kapott pofonok után közösen kezdtek ütni a karókkal. Az arcomat igyekeztem védeni a kezemmel, így hátráltam a terasz felé, ahol ott voltak a vendégek. Miközben nekiestem az ajtónak, megfordult a fejemben, talán segítenek, de senki sem tett semmit. Bámultak. A kisebbik nő által a nyakamra mért ütés után térdre rogytam és eszméletemet vesztettem. Amikor magamhoz tértem a teraszon, fogalmam sem volt, hol vagyok. Addigra mindenki elpárolgott, csak Józsi feküdt odabent mozdulatlanul, véresen. Próbáltam kitapintani a pulzusát, de nem éreztem semmit. Felhívtam a rendőröket, kértem, küldjenek mentőt is. A kedves vendégek, akik tétlenül nézték végig a gyilkosságot, utóbb a rendőröknek azt vallották: nem láttak semmit."

Index
Plankó Gergő

Horváth: ki kell mondani, hogy cigányok voltak az elkövetők
2012. április 20.

A Heves megyei kormánymegbízott szerint alapértékek kerültek veszélybe a megyét megrázó bűnügy-sorozattal.

Ki kell mondani, hogy cigány család követte el a bűncselekmény-sorozatot - nyomatékosította pénteki sajtótájékoztatóján Horváth László, Heves megyei kormánymegbízott. Mindezt annak kapcsán, hogy a rendőrség elfogta egy rablás-sorozat elkövetőit.

Mint a megyei kormánymegbízott fogalmazott: a tettesek brutálisan, maszkban, ostromszerűen támadtak meg idős embereket, s ez azt is jelenti, hogy itt már az élet biztonságát veszélyeztető cselekményről kell beszélni. Ilyen esetben pedig a kormánymegbízottnak kötelessége jelezni a rendőrségnek - amit meg is tett -, hogy kiemelten, akár külön akciócsoportot létrehozva dolgozzanak az ügy felderítésén és megyét megrázó bűncselekmény-sorozat elkövetőinek kézrekerítésén.

Az ügy részleteiről Balogh Tibor, gyöngyösi rendőrkapitány számolt be, tudatva: a vámosgyörki rablásról lakossági bejelentést kaptak, a végül sikert hozó gyors akcióban a megyei akciócsoport és a készenléti rendőrség munkatársai is részt vettek. Egy elkövetőt a helyi körzeti megbízottak fogtak el, további hármat - üldözés után - a beavatkozó alegység tagjai kaptak el.

Mint megírtuk, a rács mögött lévő négy nagyfügedi elkövető számlájára további bűncselekmények is írhatók, csak a vámosgyörki rablás napján további hét betöréses lopást illetve rablást követtek el, zsákmányuk milliós volt. Az elkövetők őrizetben vannak, a rendőrség kezdeményezte előzetes letartóztatásuk elrendelését.

HEOL

Kollektív bűnösök vagyunk az MTV szerint

2012. március 9.

Pesty László "közel ment" a témához... és ez újra sokaknak nem tetszik...

Indavideo


Pesty Fekete Doboz, 2012. március 7. - A cigány-magyar együttélés

Lehet, hogy a tiltakozás helyett gondolkodni kellene a Pesty-féle filmben elhangzó véleményeken és tanácsokon...

A teljes film itt megtekinthető: MTV - Pesty Fekete Doboz

Romák Hellászban

2012. március 20.

Nemzetiségi törvény nem védi őket, mégis alig találkoznak előítélettel a görög romák. A gazdasági válság sújtotta ország elszórtan élő cigányságáról a P’ámende roma kulturális magazin munkatársai forgattak filmet, amelyet március 23-án vetít az m1.

A görögországi romák életéről készítettek riportfilmet az MTVA Kisebbségi Főszerkesztőségének munkatársai. Horváth Éva és Agárdi Elektra szerkesztők a 300-400 ezer főt számláló kisebbség életével ismertetik meg a magyar nézőket. A dokumentarista eszközökkel forgatott mozi célja egyrészt a görögországi cigányság helyzetének bemutatása volt, másrészt az alkotók a magyarországi körülményekkel is összevethették a látottakat.

Az eredmény felemás volt. Amikor egy romát nemzeti identitásáról kérdeztek, a görög vagy a cigány megjelölés helyett, inkább keresztényeknek vallották magukat. E meghatározásnak történelmi gyökerei vannak, amelyek a török megszállás évszázadaira nyúlnak vissza. E cigány-görög közös múlt is hozzájárult ahhoz, hogy a hellének egységes nemzetté kovácsolódtak. A többségben nincs előítélet a kisebbség iránt, a forgatócsoport kintléte során diszkriminációval nem találkozott.

A film érzékletesen mutatja be a roma társadalomban mutatkozó egyenlőtlenségeket is. Cigány származású tüdőgyógyász főorvos, önkormányzati képviselő is szerepel a filmben. Az Athén mellett fekvő, Szent Barbara nevét viselő város kb. 40 ezer lakosának mintegy 10%-a roma. Ugyanakkor az attikai szegényekről is forgatott a stáb. Életszínvonaluk élesen különbözik a fővárosban lakókétól. Zefiri roma telepén a nyomor és a kilátástalanság volt az úr.

A nagy múltú ország nehéz gazdasági helyzetben van, ennek jeleit a forgatócsoport tagjai úton, útfélen tapasztalták. Mégis az emberek az itthoninál némileg optimistábban tekintenek a jövőbe, s noha szidják a politikusokat, s déli temperamentummal öntik ki szívüket, de a gyűlölet hiányzik a hangos szavakból.

A görögországi romák az országban szétszórtan élnek. A cigány nyelvet családon és közösségen belül beszéli még a fiatalabb generáció is, akik büszkén vállalják származásukat. Amikor megtudták, hogy romákról szóló műsorban szerepelnek, megnyíltak a kamera előtt, s nagy szeretettel vették körül a stáb tagjait. Utolsó este egy helyi étteremben a magyar vendégek érkezésekor a zenekar rázendített a Cigányok ideje című Kusturica filmből ismert dalra, az Ederlezire. Az ének az egész Balkánon közismert: törökök, szerbek, görögök, cigányok ismerik és szeretik, hallatán béke költözik a szívekbe, s háttérbe szorul a vérzivataros múlt.

A nézők a filmet március 23-án a P’ámende (Rólunk) roma műsorban tekinthetik meg (12.29 m1)

Szerkesztő: Horváth Éva, Agárdi Elektra
Operatőr: Ancsics Csaba
Vágó: Székely Attila

Observer

Balog felháborítónak tartja Horváth Aladár kijelentéseit
2011. december 20.

Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára elképesztőnek tartja Horváth Aladár volt szabad demokrata képviselő, roma politikus azon kanadai kijelentéseit, melyekben tulajdonképpen lefasisztázta Magyarországot – írja a Magyar Nemzet.

Mint ismert, Horváth Aladár a Torontói Munk Center és York Egyetem meghívására az emberi jogok világnapja alkalmából tartott előadásában kijelentette: Magyarországon a romák közvetlen veszélyben érezhetik magukat, megerősödtek a faji előítéletek, a cigányokat megbélyegzik, emellett a „Mussolini fasiszta államában működötthöz hasonló kényszerközmunkáról”, és „munkatáborok felállításának törvényi lehetőségéről” is beszélt. Ezért azt kérte, Kanada gondolkodjon el, hogy képes-e fogadni jelentős számú roma menekültet Magyarországról.

Balog Zoltán szerint szomorú, hogy ilyen kijelentések akkor kerülnek napvilágra, amikor valóságos integrációs program indult Magyarországon. Az államtitkár kijelentette, hogy várhatóan még az idén találkozik Tamara Guttmannal, Kanada magyarországi nagykövetével, akivel megoldásokat keresnek arra, hogy miként lehetne megakadályozni a romák indokolatlan kivándorlását Kanadába – áll a keddi Magyar Nemzetben.

Magyar Nemzet
WL

Négy újabb börtönbüntetés Olaszliszka ügyében
2011. december 13.

Hamis tanúzásért ítéltek el négy embert. A bíró szerint egyre gyakoribb a hamis tanúzás, ez pedig sokszor megnehezíti az ügyek tisztázását.

Nem jogerősen négy vádlottat ítélt börtönbüntetésre kedden a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság hamis tanúzás, valamint hatósági eljárás akadályozása, illetve annak kísérlete miatt a 2006-os olaszliszkai bűneset kapcsán - közölte Szabó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság szóvivője.

Az elsőrendű vádlott nyolc hónap börtönbüntetést kapott két év próbaidőre felfüggesztve, a másodrendű vádlottat - akit hamis tanúzás bűntette mellett hamis tanúzásra felhívás és hatósági eljárás akadályozása bűntettével is vádoltak - három év börtönbüntetésre ítélték, és három évre eltiltották közügyektől. A harmadrendű vádlottat két év hat hónap börtönbüntetésre és három év, közügyektől való eltiltásra, a negyedrendűt egy év börtönbüntetésre ítélték, két év próbaidőre felfüggesztve.

Szathmáry Béla tanácsvezető bíró az ítélet indoklásában elmondta: a hamis tanúzás az utóbbi időben gyakori jelenség lett a bíróságokon, az elkövetők pedig nem is érzik annak súlyát, hogy tettük milyen hátrányos kihatással van az igazságszolgáltatásra.

Példaként említette, hogy éppen a vádlottak miatt húzódott el korábban az alapügy, vagyis a Szögi Lajos meggyilkolása miatt indított eljárás, ugyanis megnehezítették a korrekt és gyors ítélkezést.

A tiszavasvári tanárt 2006-ban két gyermeke szeme láttára verték agyon Olaszliszkán a nyílt utcán. Az ügyben felelősségre vont nyolc vádlottat jogerősen tíz évtől életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bíróság.

A hamis tanúzás miatt most kiszabott elsőfokú ítéletet az ügyész, valamint az elsőrendű vádlott elfogadta, hárman felmentésért fellebbeztek.

Index
MTI

Súlyosan bántalmaztak romák egy fiatalt, négy foga tört ki az áldozatnak
2011. november 22.

Székesfehérvár - Súlyosan bántalmaztak romák egy fiatalt a városban: a történtekről Vona Gábor pártelnök is elmondta véleményét kedden a Jobbik székesfehérvári irodájában.

Mező Balázs, a Jobbik városi elnöke a megvert 18 éves fiatalember szüleinek jelenlétében idézte fel az eseményeket, amelyek még november 17-én, este hét óra tájban történtek a Csapó utcában.

A fiút ismeretlen személyek megállították, előbb az időt kérdezték tőle, majd pénzt kértek, s amikor a fiatalember nem reagált a felszólításra, olyan ütést kapott, hogy négy foga gyökerestől kitört és felszakadt a fogínytartó csontja. Mező Balázs kijelentette: az ilyen bűncselekményeket drákói szigorral kellene büntetni, hiszen sokkal több ügy van, mint ami a nyilvánosság elé kerül.

Ezért fordulnak a sajtóhoz, és felajánlják, ha valakit ilyen támadás ér, a Jobbik megteszi a feljelentést és figyelemmel kíséri az ügy további fejleményeit. Mező Balázs elmondta azt is, felháborító, hogy a rendőrség sok esetben lebeszéli az áldozatokat a feljelentésről, mondván, az elkövetőket úgysem fogják el. Általában a hatóságok hozzáállásával is komoly gondok vannak, tette hozzá.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke (aki megyei választmányi ülésre érkezett kedden), a sajtó előtt hangsúlyozta: egyre több jel mutat arra, hogy nem csak Kelet-Magyarország problémája cigánybűnözés.

- Van egy több százezres cigány kisebbség Magyarországon, amelynek jelentős része a legalapvetőbb társadalmi normák betartására, elfogadására sem képes. A Jobbikot leszámítva a kormány és az ellenzék is takargatja ezt a problémát, pedig ha rossz a diagnózis, akkor nem lesz soha gyógymód.

Ki kell mondani, így nem lehet együtt élni egy közösséggel, és elképesztő, hogy nálunk a jogvédő szervezetek sem veszik észre: a helyzet valódi áldozata a tisztességes, jogkövető többség, valamint az a cigány ember, akik kész és képes a társadalmi integrációra.

Vona arra kérte a helyi közélet résztvevőit (közöttük a polgármestert), vonja le következtetéseit, foglalkozzék a problémával, hiszen a Csapó utcai eset szerinte csak "csepp a tengerben". A fiatal megverése kapcsán a rendőrség súlyos testi sértés miatt nyomoz, egyelőre elkövető nincs.

Fejér Megyei Hírlap
Tihanyi Tamás

Szociális segélyt kaptak a rablógyilkosok

2011. november 18.

„Reggelre úgyis megdöglötök" - volt, hogy ez mondták áldozataiknak a sorozatgyilkos banda tagjai, akik védtelen öregeket kínoztak saját otthonukban.

Ketten a belehaltak a kegyetlenkedésbe, több idős embert csak az orvosok tudtak megmenteni. R. Elemér hattagú családja lomizás ürügyén Ároktőről indult portyázni és az M3-as mentén lévő településeket vette célba.

Mint megírtuk, tizenkét esetben csaptak le védekezésképtelen idősekre. Az ügyben Budapest több kerülete, Heves és Hajdú-Bihar megye érintett. A gengszterek 2008 szeptembere és 2009 áprilisa között támadták meg az idős embereket. A tegnap kezdődő tárgyaláson négyen tagadtak, ketten részben beismerték bűnösségüket.

id. R. Elemér (balról), M. István, R. Henri, ifj. R. Elemér, R. András és K. András 12 helyszínen csapott le

R. Elemér (49), akinek két fia, Elemér és Henrik is a banda tagja volt, azt sem tudta megmondani, hányszor volt büntetve életében. A bíró összeszámolta: több mint tízszer. K. András arra nem emlékezett, hogy hány osztályt végzett.

Hatot ha jól tudom, bíró úr, korán kezdtem csajozni – mondta.

A kegyetlen banda tagjai közül többen segélyen, illetve közmunkából éltek. Ezt a közel ötvenezer forintot vasazásból egészítették ki. Eddig lopásért és testi sértésért ültek.

A kegyetlen rablások részleteit egy órán keresztül ismertette az ügyész.

– A görbeházai K. Károlyt (†80) bottal verték, kezét-lábát megkötözték. Rátapostak, szájába nejlont tömtek. Az idős ember tizenkét órát szenvedhetett mire meghalt. Fagyasztott húst vittek el tőle – sorolta a harmadik bűntény részleteit az ügyész.

A forgatókönyv minden esetben ugyanaz volt. Hajnalban négyen-öten csuklyával a fejükön az idős emberekre rúgták az ajtót, áldozataik fejére lepedőt dobtak. Vascsövekkel verték őket, amíg ki nem szedték belőlük, hol rejtegetik kis értékeiket. Ezután gúzsba kötözték őket, majd sorsukra hagyták a haldoklókat.

Volt olyan idős ember, akinek megkötözött testére ágylábat tettek, majd az ágyra rá is ugrott az egyik mintegy 100 kilós férfi.

Egy idős nő fejét a hajánál fogva beleverték a küszöbbe.

A kegyetlen sorozatgyilkosok életfogytiglant kaphatnak.

Blikk
Cs. K.

"Nem voltak tisztességesek a magyar romák kérelmei"
2011. november 6.

A torontói roma központban szerzett személyes tapasztalatai még inkább meggyőzték Kanada bevándorlásügyi miniszterét arról, hogy a magyarországi romák kanadai migrációja "nagyon furcsa" és "nagyon jól szervezett", s a tavaly beadott menedékkérelmekből sok "nem volt tisztességes" - írta a kanadai National Post című lap online kiadásában.

A National Post című országos kanadai lap beszámolt arról, hogy Jason Kenney, az állampolgársági és bevándorlási ügyek minisztere a múlt hét végén váratlanul látogatást tett Torontóban a Roma Közösségi Központban és a Person nemzetközi repülőtéren. A miniszter, aki beszélt több tucat magyar romával is, arra kereste a választ, hogy miért Kanadát választják célországnak a kivándorló magyar romák, majd aztán miért vonják vissza kérelmüket olyan sokan.

Az újságnak adott nyilatkozatában a miniszter elmondta, hogy többen a menedékkérelem elbírálásának hosszú folyamatát kifogásolták, mások pedig elviselhetetlennek minősítették az ágyi poloskák invázióját a kanadai városokban.

"Az, hogy ágyi poloskák kiűzhetnek Kanadából valakit, aki feltehetően életét féltve érkezett ide, vagy hogy elrettent bárkit néhány hónapnyi várakozás a menekültügyi meghallgatásra, miközben biztonságban él egy szabad országban, nagyjából megerősítette a minisztert abban, amit már gondolt: a tavaly beadott 2298 (magyarországi roma) kérelemből sok „nem tisztességes”, és a magyarországi romák migrációja „nagyon különös”, „bizarr” és „nagyon jól szervezett" - írta a lap.

HajduPress

Megtanulták a magyaroktól Kanadában, kik azok a csicskák
2011. november 8.

Két éve zajlik a nyomozás Kanada történetének legnagyobb emberkereskedelmi bűnügyében: az összes szereplő Magyarországról kivándorolt roma. Az [origo] a helyszínen, a Torontóhoz közeli Hamilton városában járt utána a pincében lakó csicskákról, ellopott, milliókat érő csekkekről és egy kiterjedt, magyarok alkotta bűnszervezetről szóló történetnek.

"Ezek itt csak az erre a tárgyalásra összegyűjtött iratok" - mutatott a fal tövében heverő nagy kupac dossziéra Toni Skarica, a kanadai Hamilton város főügyésze az irodájában. "Az áldozatok és a gyanúsítottak számát tekintve is ez Kanada bűnügyi történetének legnagyobb ismertté vált emberkereskedelmi ügye" - mondta.

A főügyész egy olyan feltételezett bűncselekmény-sorozatról beszélt az [origo]-nak, amely több szállal kötődik Magyarországhoz. Az ügy minden szereplője, a származása miatt menedékkérőként Kanadába érkezett magyar roma: a tíz gyanúsított, akik előzetes letartóztatásban várják a tárgyalást és a tizenkilenc áldozat is, akiket saját védelmük érdekében a kanadai rendőrség titkos menedékhelyeken helyezett el.

A három, Pápáról kivándorolt család tagjait a kanadai rendőrség, az RCMP (a Royal Canadian Mounted Police névből összeálló betűszó) azzal gyanúsítja, hogy magyarországi kapcsolataik segítségével elszegényedett, munkanélküli romákat a jobb élet és biztos, jól fizető állás ígéretével egy Hamilton nevű kanadai városba csábítottak, majd pincékben szállásolták el, hamis menekültkérelmek benyújtására vették rá őket, a nekik járó segélyeket elvették tőlük, miközben ingyen kellett dolgozniuk a családok építkezési vállalkozásának. A gyanú többek között állami juttatásokkal való visszaélés, összeesküvés, emberkereskedelem és szervezett bűnözés - utóbbi kettőért akár életfogytiglani börtönbüntetést is ki lehet szabni Kanadában.

Az áldozatok mellett maguk a gyanúsítottak is menekültként jelentkeztek be Torontóban, amikor az országba érkeztek - márpedig az országba érkező sok ezer menekült régóta aggasztja a kanadai hatóságokat. A múlt héten Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter a National Post című lapnak úgy fogalmazott, a magyar romák hulláma "bizarr" és "nagyon jól szervezett". Az eddigi adatok szerint az idén Kanadában beadott menedékkérelmek közül messze a legtöbbet magyarok nyújtották be, számuk feltehetően az év végéig meghaladja a háromezret. A kanadai bevándorlási hivatal becslése szerint egy elutasított, vagyis alaptalanul bejelentkező menedékkérő az államnak 50 ezer dollárjába kerül. Emiatt jövő nyáron átalakul a rendszer, amitől a kanadai kormány az alaptalan menedékkérelmek számának csökkenését várja.

Az [origo] munkatársa egy hetet töltött Hamiltonban, hogy a helyszínen dolgozza fel a feltételezett bűnszervezet történetét. Járt bírósági tárgyaláson, hozzájutott nyomozati anyagokhoz, beszélt a főügyészen kívül az RCMP tisztjével, egy védőügyvéddel és a hamiltoni börtönben interjút készített az egyik gyanúsítottal, valamint megnézte azokat a házakat is, ahol a gyanú szerint a pincében laktak a Kanadába csábított emberek. A Torontóhoz közel fekvő félmilliós iparváros lakóit megdöbbentette az eset, minden általunk megkérdezett helyi hallott róla, és többen a fejüket csóválva megjegyezték, hihetetlen, hogy mit meg nem tesznek egymással az emberek.

A kulcsszó: refugee

Az ügy 2009. szeptember 1-jén, véletlenül pattant ki. Hamilton rendőrségének egyik egysége aznap egy Mohawk úti házhoz érkezett, hogy végrehajtson egy letartóztatási parancsot. Egy magyar állampolgárt kerestek az Interpol által kiadott körözés alapján. Az udvaron találtak egy férfit, akire illett a személyleírás, úgyhogy bevitték a kapitányságra, és mivel nem beszélt angolul, kerítettek neki egy magyar tolmácsot. Így derült ki, hogy a férfi nem az, akit kerestek, viszont meghökkentő történetet adott elő.

Azt mondta, néhány hónappal korábban érkezett Magyarországról Kanadába, miután egy régi ismerőse e-mailben jól fizető munkát ajánlott neki Toronto közelében, sőt, még a repülőjegyét is hajlandó volt kifizetni. Annyit kellett csak tennie, hogy amikor Torontóban leszáll a gépről, a "refugee" (azaz menekült) szót ismételgetve menedékjogot kér.

Miután ezt megtette, meghívója fogadta a repülőtéren, és elvette az összes papírját, amit - állította a férfi az őt faggató rendőröknek - soha többé nem adott vissza neki. Ezután egy bankfiókba vitte, nyittatott vele egy bankszámlát, amelyre a menedékkérőknek járó segély érkezhet majd, végül pedig a Mohawk úti házhoz vitte a férfit. Ettől kezdve a ház pincéjében kellett laknia, "két másik cigány" társaságában a RCMP nyomozati anyaga szerint. Az volt a feladata, hogy takarítsa a házat, amelyben az építkezési vállalkozást irányító főnöke és a családja lakott, és időnként elmenjen bevásárolni. Azt állította, soha nem kapott fizetséget a munkájáért, és a neki járó segély sem jutott el hozzá állítása szerint. Így indult a nyomozás az ügyben egy, az RCMP által összeállított dokumentum szerint, amelyhez az [origo] a hamiltoni bíróságon jutott hozzá.

Fogalmad sincs, hová kerültél

A rendőrség a férfi által elmondottak alapján már gyűjtötte az adatokat a lehetséges gyanúsítottakról, a jól menő építési vállalkozást irányító, pápai származású D. család tagjairól, amikor a nyomozást vezető tisztet, Lepa Jankovicot felhívta a hamiltoni munkaügyi hivatal egyik munkatársa. A hivatalnok irodájába egy feltűnően ideges, magyarul beszélő férfi lépett be, és jelezte, hogy bajban van, segítségre szorul. Azt mondta, néhány hete hozták Kanadába, elvették a papírjait, és azóta három társával együtt egy ház pincéjében tartották. "Fogalmad sincs, hová kerültél. Tízszer is meg fogod bánni, hogy itt vagy. Dolgoznod kell, de sosem kapsz fizetést" - szerinte ezt mondták neki a pincében már régebb óta lakó emberek.

A férfi repülőjegyét és ügyeit elmondása szerint egy K. Gizella nevű, de mindenki által Évaként ismert középkorú nő intézte, aki D. Ferenc, a feltételezett bűnszervezet vezetőjének testvére. Azt mondta, a nőnél voltak az iratai, ő vitte el bankszámlát nyitni - azt is megmondta, hogy a PIN kód 5555 legyen -, majd elvette tőle a bankkártyát. Ő küldte el a munkaügyi hivatalba is - állította a férfi -, és azt mondta neki, viselkedjen úgy, mintha hülye lenne, és mondja azt, hogy gyomorbaja van, hogy minél több segélyt kapjon.

A férfi azt mondta, azért kért segítséget a rendőrségtől, mert a vele együtt lakó társai erre kérték, mondván, "ez az egyetlen esélyük, hogy kijussanak". Mivel a férfi félt attól, hogy K. Gizella és a családja "meglincselik", a rendőrség egy menedékhelyre vitte. A nyomozók másnap elmentek a házhoz, hogy megnézzék, élnek-e még emberek a pincében. Összesen négy férfit találtak a házban.

Ezek itt a csicskák

Az állítólagos visszaélések áldozatai fokozatosan egyre többen lettek. Egy másik, a város legdrágább negyedében, Ancasterben álló ház pincéjéből hatan kerültek elő, akik állították, hogy a pincében, a földre dobott matracokon kellett aludniuk. Egy harmadik házból hárman jöttek el, és mentek a kapitányságra.

A rendőrségen felbukkanó újabb és újabb magyar roma férfiak mind hasonló történetet adtak elő. A többségük munkanélküliként élt, éppúgy Pápáról vagy Pápa környékéről származott, mint a D. család, és bár nem ismerték egymást, többüket ugyanazok az emberek beszélték rá még Magyarországon a nagy utazásra. A repülőjegyeket a D. család valamelyik tagja - a gyanú szerint többnyire D. Ferenc vagy D. Gyula - fizette ki, és küldte Magyarországra egy meghívólevél kíséretében.

Az áldozatok különböző időpontokban érkeztek Kanadába, mindannyian menedékjogot kértek, segélyért folyamodtak, a D. család tagjai által bérelt vagy vásárolt házak pincéiben laktak; a főnökök az emeletet foglalták el. A legtöbben a D. család építkezési cégénél dolgoztak egész héten, de fizetést nem vagy alig kaptak, és többen állították azt is, hogy két-három napos maradék étellel etették őket. Az általuk előadott történetek egy része arról szól, hogy D.-ék azt mondták nekik: sokba került a repülőjegy, amit kifizettek helyettük, sőt, a "toborzásukért" is fizettek, úgyhogy addig nem kapnak fizetést, amíg ezt az adósságukat le nem dolgozzák. Egyikük például állította, hogy K. Ferenc, a főnöke közölte vele: százötvenezer forintért vásárolta meg őt. Egy másik vallomás arról szól, hogy K. Ferenc egyszer vendégeket vitt le a pincébe, ahol a munkások laktak, és ezekkel a szavakkal vezette őket körbe: "ezek itt a csicskák".

A csapdába került emberek angolnyelv-tudás híján nem tudtak a főnökeiken kívül senki mással kommunikálni. Az RCMP által összeállított nyomozati anyag szerint egyikük egyszer megpróbált segítséget kérni két hamiltoni rendőrjárőrtől, de hiába próbálkozott, azok nem értették, mit akar.

A vallomások nem szólnak fizikai erőszakról, de volt, aki említette, hogy veréssel fenyegették, vagy éppen viperát lóbáltak az orra előtt. "Én ismerem ezeket a pápai cigányokat, és ők nem ismernek istent vagy törvényt" - mondta a rendőröknek az egyik megszökött munkás. Egyesek azt mondták, félnek, mert a gyanúsítottak megfenyegették családjukat vagy őket, hogy ne merjenek szóba állni a rendőrséggel. Volt, akit a rendőrkapitányságról kellett biztonságos menedékhelyre szállítani 2010 januárjában, mert az épület előtt megjelentek a D. család tagjai, és megpróbálták visszavinni őket a házaikba, mielőtt a rendőrök elküldték őket - olvasható a rendőrségi dokumentumban. Ehhez hasonló incidens többször is előfordult, így a vallomást tevő munkásokat többször is költöztetnie kellett a rendőrségnek az RCMP-dokumentum szerint.

Project OPAPA

Mire a házkutatási parancsot kiadták az összesen négy címre, ahonnan "magyar csicskák" kerültek elő, már együtt dolgozott az ügyön a hamiltoni rendőrség mellett az RCMP nyomozócsapata és a kanadai határrendészet, a CBSA. A nyomozás nevet is kapott: "Project OPAPA". 2010 elejére már tizennégy áldozat tett vallomást a rendőrségen, és tizenkét gyanúsított volt: az egymáshoz rokoni szálakkal kötődő három család (a D. család és két másik: mindkettejük vezetékneve K-val kezdődik), összesen tíz férfi és két nő.

A rendőrség szerint szabályos bűnszervezetet működtettek a családok, a gyanú az emberkereskedelmen és a jóléti juttatásokkal való visszaélésen kívül szervezett bűnözés is volt. A házkutatások során számos iratot foglaltak le: számlákat, bizonylatokat, feljegyzéseket, meghívóleveleket, sok munkás bevándorlási és orvosi papírjait. Találtak bankkártyákat, számítógépeket, adathordozókat, telefonokat, laptopokat és vallásos zenei CD-k és DVD-k tömegeit - derül ki az összesen 36 oldalas jegyzékből, amely a lefoglalt iratokról és adathordozókról szól.

2010 végén a kanadai rendőrség arra is gyanakodni kezdett, hogy a családok más bevételi forrásokkal is rendelkeztek az építkezési vállalkozáson kívül. Ekkor lopás miatt letartóztattak egy magyar fiatalembert, aki a gyanú szerint kapcsolatban állt a három családdal - ő a felelős például a nyomozók szerint több áldozat megfenyegetéséért -, és találtak nála egy ellopott postaládát, ami tele volt beváltható csekkekkel. A helyi újság, a Hamilton Spectator információi szerint összesen 59 csekk volt a postaládában, ezek összesen 1,7 millió kanadai dollárról és mintegy 140 ezer amerikai dollárról szóltak. A fiatalember ügye szeptemberi tárgyalásán bevallotta, hogy segédkezett több postaláda ellopásában. A lap szerint az nem világos, hogy korábban hányszor történtek hasonló lopások, de a rendőrség szerint a gyanúsított családok egyik bevételi forrása a postaládák megdézsmálása lehetett.

A nyomozás során az is kiderült, hogy a gyanúsítottak egy részének van bűnelkövetői előélete Magyarországon. Többük ellen az Interpol különféle bűncselekmények, köztük csalás és zsarolás miatt körözést adott ki - derült ki az RCMP-iratból. Eszerint volt, akinek az ajkai bíróságon lett volna jelenése zsarolás vádja miatt, más pedig nem vonult be letölteni a csalás és zsarolás miatt kiszabott börtönbüntetését Magyarországon, hanem elhagyta az országot. Igaz, a nemzetközi körözések egy része nem egyértelmű, ugyanis - a rendőrségi irat szerint - a különféle bűnügyi nyilvántartások ellentmondásos adatokat tartalmaznak.

Az [origo]-val korábban az ORFK azt közölte, hogy az üggyel kapcsolatba hozható több mint tíz ember közül négyet köröznek Magyarországon. Az ORFK szerint főleg csalások miatt adtak ki ellenük hazai és nemzetközi elfogatóparancsokat, két ember ellen pedig zsarolás és lopás miatt is. (A családok magyarországi ügyeiről és tevékenységéről ebben a riportban olvashat, amely egy évvel ezelőtt Pápán készült.)

A "gonosz inváziója"

"Ezeket az embereket [a gyanúsítottakat] Magyarországon különféle bűncselekményekkel, például csalással és zsarolással vádolták meg. Szóval adott egy egész csapat magyar, akik vagy a megvádolásuk után, vagy nem sokkal azelőtt Kanadába jöttek, és itt is bűnöző tevékenységet folytattak. Ezért mondtam, hogy ez a gonosz inváziója" - mondta az [origo]-nak a főügyész egy korábbi perbeszédében használt kifejezést magyarázva.

A főügyész szerint Kanadában sokáig "lényegében zavartalanul" működhetett a szervezet: a családtagok - egyesek több mint tíz éve - úgy érkeztek az országba, hogy a cigányságuk miatti magyarországi üldöztetésekre hivatkozva menedékjogot kértek. Legalább kettejüket hivatalosan is elismerte az állam menekültként, és közülük többen ma már kanadai állampolgárok. "Tulajdonképpen elég csak annyit mondani a hatóságnak: menekült vagyok. Hiába van erős gyanújuk, hogy nem mond igazat az illető, évekig tart, mire eljut a rendszer a meghallgatásig. Addig pedig jár a segély, lehet itt élni és dolgozni" - mondta Skarica.

Az elkövetők tevékenysége 2008-tól teljesedett ki a nyomozók gyanúja szerint, amikor Kanada megszüntette a Magyarországgal szembeni vízumkötelezettséget, és így egyszerűvé vált a beutazás és a menedékkérelmek benyújtása.

Ma az áldozatok afféle tanúvédelmi program keretében a rendőrség által biztosított helyeken laknak, Toni Skarica, a főügyész szerint többségük Kanadában tartózkodik, de azt nem árulta el, hogy hol. A biztonságuk védelmére hivatkozva nem beszélt hollétükről az [origo]-nak a nyomozást vezető Lepa Jankovic sem. A gyanúsítottak közül öten egy évvel ezelőtt még ismeretlen helyen tartózkodtak, és a rendőrség fényképes felhívást tett közzé a kézre kerítésükre. Kettejüket azóta megtalálták, vagy maguk jelentkeztek a rendőrségen, amikor meggyanúsították őket. Ma összesen tizenhárom embert gyanúsítanak az összeesküvéssel, közülük tízen előzetes letartóztatásban vannak a hamiltoni börtönben, hármukat pedig továbbra sem találják. Ők a huszonéves K. Zsanett, a 43 éves D. Gizella, valamint D. Ferenc apja, a 70 év körüli idősebb D. Ferenc, aki a kanadai rendőrség feltételezése szerint Magyarországon van.

Cikkünk ([origo]) második részéből megtudhatja, mi a különbség a Pokol Angyalai és a D. család között, és azt is, hogy miért visznek el bilincsben a kanadai rendőrök egy tanút a bíró orra elől.

A cikk elkészülését a Göbölyös József Soma Alapítvány és a Független Médiaközpont támogatta.

[origo]
Wirth Zsuzsanna

2. rész: ″Nem a maffia, de azért bűnszervezet″

3. rész: ″Azt akarják, több cigány ide ne jöjjön″

Szankciók Gyöngyöspatán
2011. október 28.

Alig akad olyan roma Gyöngyöspatán, akinek ne lenne valamilyen büntetése, például azért, mert az úttesten ment, törött volt az igazolványa, vagy a járdára köpött. A sok bírság a fokozott rendőri jelenléttel magyarázható, amely március elejétől egészen a júliusi polgármesteri választásokig tartott. A csekkeket és a figyelmeztetéseket a település jegyzője küldi ki, és felhívják az érintettek figyelmét arra, hogy ha három napon belül nem fizetik be a büntetésüket, akkor elindíthatják a végrehajtást, aminek a következménye ingó- és ingatlan vagyonuk lefoglalása lehet.


So si? - Na mi van?
GGy

Korán kezdte: középiskolás zsaroló Ózdon
2011. október 27.

Zsarolás bűntettének, és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást egy 15 éves farkaslyuki fiatalemberrel szemben az Ózdi Rendőrkapitányság.

A fiatal fiú az egyik ózdi középiskolában megfenyegette két osztálytársát annak érdekében, hogy adják át számára telefonjaikat. A 15 éves fiú ezután a mobilokról SMS üzeneteket küldött, illetve telefonhívásokat kezdeményezett, majd visszaadta a készülékeket. Ugyanezen fiatalember erőszakkal bevitte egyik osztálytársát az iskola illemhelyiségébe, ahol azt követelte tőle, hogy a következő napra hozzon neki bármilyen értéktárgyat vagy készpénzt, ellenkező esetben megöli. Ennek nyomatékot adva többször meg is ütötte. Másnap, illetve néhány nap múlva újra bántalmazta a fiút, aki ennek következtében nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérüléseket szenvedett.

Fenti cselekmények a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján alkalmasak három rendbeli testi épség elleni súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének, egy rendbeli tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettének, valamint kettő rendbeli, testi sértés vétségének a megállapítására. A bűncselekmény sértettjei kivétel nélkül fiatalkorú személyek, a gyanúsított személyesen ismeri őket, sokkal gyengébb fizikumúak nála, illetőleg féltek is tőle, ezért tartani lehet befolyásolásuktól és megfélemlítésüktől.

A fiatal fiút az Ózdi Rendőrkapitányság őrizetbe vette, majd a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte, tekintettel arra, hogy fennáll a veszélye annak, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb, hasonló bűncselekményt követne el. Figyelemmel továbbá a zsarolás, valamint a személyi szabadság megsértése bűncselekmények tárgyi súlyára, a kiszabható büntetési tétel nagyságára (mely jelen esetben 2-től 8 évig terjedő, valamint 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés), kiemelkedően nagy társadalomra veszélyességére, megalapozottan feltehető, hogy a hatóság elől elrejtőzne, és az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképpen nem lenne biztosítható - tájékoztatta a Borsod Online-t Egyedné Novodonszki Éva, a B-A-Z. MRFK Kommunikációs Iroda sajtóreferense.

boon.hu

Jogerős ítélet büdösmagyarozásért
2011. október 24.

Négy roma férfit és két nőt felmentett a közösség tagja elleni erőszak vádja alól hétfői döntésében a fővárosi bíróság, egy férfi ellen pedig megállt a vád.

A többiek felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt feleltek. A bíróság jelentősen csökkentette szabadságvesztésük mértékét is: egy év tíz hónaptól három év hat hónapig terjedő börtönbüntetésre. Az eset 2009 őszén történt, amikor először Rostás János, majd rokonai megtámadtak egy villamosmérnök diákot a józsefvárosi Tavaszmező utcában.

2009 őszén Rostás János és felesége, H. Teréz veszekedtek az utcán, amibe belekeveredett egy villamosmérnök diák, ő éppen az utcában lévő műszaki kollégium felé tartott.

A vallomások elletmondásosak azzal kapcsolatban, hogyan keveredett bele a diák, azt viszont Rostás János maga is elismerte, nagyon feszült volt, mert nem sokkal korábban pénzt veszített szerencsejátékon. Rostás János rátámadt a diákra, közben azt kiabálta neki, hogy „Te rohadt szemétláda buzi magyar, mit képzelsz magadról, hogy mersz bejönni az én utcámba, ahol a cigányok az urak és nem a magyarok".

A diák ekkor belerúgott Rostás Jánosba (saját elmondása szerint önvédelemből a lábával eltolta), akinek pont az amúgy is sérült lábát találta el. Akkor csatlakozott Rostás több rokona, akik a szemben lévő házból jöttek ki, és üldözni kezdték a fiút. A kollégium előtt - ezt a biztonsági kamerák felvételei megerősítik - verni kezdték a diákot, aki meg tudta védeni magát, így komolyabb baja nem esett. Közben továbbra is magyarsága miatt gyalázták.

A fiú végül bemenekült a kollégiumba. Az épület előtt azt kiabálták, „hozzák ki a diákot, megdöglesz, geci magyar, kiirtunk titeket". Egy kés is előkerült, melyet a most elítélt L. Magdolna tízéves fiával, Rostás Robival hozatott ki a házból. Az elítéltek be akartak menni a kollégiumba, fenyegetőztek, de ezután már erőszak nem történt, hamarosan megérkeztek a rendőrök.

A vádlottakat a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2011. március 3-án összesen 29 év börtönbüntetésre (illetve ebből az egyik fiatalkorú elítéltet 2 és fél év javítóintézetre)ítélete első fokon. Az akkori ítélet szerint a sértettet magyar származása miatt bántalmazták, így közösség tagja ellen, csoportosan felfegyverkezve elkövetett erőszak miatt ítélték el mind a hét vádlottat.

Index

Forgács István romaügyi szakember: Ha Ti vagytok a cigányok, nem tartozom közétek
2011. október 10.

Nem fogok a többségi társadalomra azért haragudni, mert sokan közületek ezt várják el tőlem. És aki elvárja ezt, az azért teszi, mert akkor magam is beleolvadhatnék a cigány „testvériségbe”, amit amúgy most semmi más nem tart össze, mint hogy mindenért a többségieket okoljuk.

Nem vagyunk egyek, soha nem is voltunk.

Nem voltunk testvérek, nem voltunk „édes öcsém”, és nem voltunk soha valami olyannak a közös részei, amiről Ti magatok sem tudjátok valójában, hogy micsoda, de mégis, ábrándoztok róla rengeteget, mert úgy vélitek, ha sikerülne megteremteni, akkor egyek lehetnénk mindannyian.

Csak azt nem értitek, azt nem látjátok, hogy nincs hazai cigányság. Nincs cigány nép, cigány nemzet, nincs egészséges és százezrek által megélt cigány énkép és öntudat. Nincsenek cigány váteszek. Nincsenek cigány messiások. A cigányság önmaga nem létezik. Van helyette viszont a szomorú és rideg valóság: a jelenkori Magyarországon a cigányok között feszülő valódi értékek nélkül megteremteni ezt soha nem is lesz lehetséges. Nincs egységes, mindenki által értett és elfogadott kultúra, nincs tudatosság, nincsenek közös minimumok és maximumok, nincsenek öröknek tűnő értékek, amelyek mellé bárki és mindenki felsorakozhatna, sőt, sok esetben még közös céljaink sincsenek. Nincsen saját közös nyelvünk, de nincs saját közös zenei hallásunk és nincs ugyanolyan erkölcsiségünk, vagy világrendünk sem.

Furcsa, hogy még soha senki nem mondta ki: egymás mellett élünk százezer-szám mi cigányok, de a hétköznapok nem hozzák azt, hogy egymásra akarjunk hasonlítani. Pedig az nagyon fontos lenne végre, hogy találjunk olyan igazi értékeket, amelyek mentén hasonlítani akarunk egymásra, mert olyasmit találunk, ami büszkén köthetne össze minket. De ez ma nincs így. A cigányemberek többsége nem látja az értéket a másikban. És amíg ez így marad, addig nem is érdemeljük meg, hogy nép, nemzet, vagy valami hasonló legyünk.

Az pedig egyáltalán nem releváns, hogy a többségi társadalom igenis hasonlónak lát minket, mert pontosan ez az, amit én – és még százezer-szám cigányok mások sem akarnak. Éspedig azért nem, mert a többség a hasonlóságunkat elsősorban a negatívumokban látja.

*

Nem vagyunk egyek, soha nem is voltunk.

Sokan persze szeretnétek, hogy valóban egyek legyünk, de az a kérdés, hogy az eggyé válás alapja miből születhet?

Nem vitatom, sőt, szomorúan kell elismernem hogy sokatoknak vannak valós és vélelmezett sérelmeik, amik időről időre egy mezőbe terelhetnek Titeket, és mindenki mást, akit ilyenformán akartok asszimilálni. Sértett, bántott, és a többséggel szembenálló cigánnyá. Olyan cigánnyá szeretnétek sokan a lehető legtöbb cigányembert asszimilálni, amilyen lelkekre nektek szükség van a folyamatos küzdelemhez. A folyamatos szabadságharchoz. A folyamatos gázsó-hibáztatáshoz. És ebben a másik dimenzióban, másik valóságban a görcsösen vágyott bánat megágyaz aztán ezrével azoknak a gondolatoknak, amelyek mentén sokak elhihetik, hogy a cigányok egyszer majd már nem engedik tovább a megalázást, a kirekesztést, a társadalmon kívüliséget. És akkor majd egyszer összefognak. És megmutatják.

Szomorú, hogy előtte ehhez el kell hinniük – illetve el kell velük hitetni –, hogy mindenért a többség a felelős. A gázsók. A parasztok. És nem csak X, vagy Y, hanem az összes. Mert ahogyan a cigányokat kirekeszti és általánosítja a többségi társadalom, ugyanúgy gondolja a cigány emberek túlnyomó többsége azt, hogy a nem cigányok rasszisták. Mind. Hogy a nem cigányok gonosz emberek. Többségükben biztosan. És hogy a gázsó ember, a többségi társadalom mindenért minket hibáztat, holott ezt nem érdemeljük meg.

Nem tartozom közétek. Ti sokan beszéltek nagyon sokat a saját nemzetetekről – nekem nincs olyan. Nekem egy saját cigány családom van, azon túl egy helyi lovári közösségem, de soha nem merném azt mondani és azt vállalni, hogy értetek (mindannyiótokért) vállalok nemes küzdelmet. Senki nem kért rá, nem is merném a felelősségét felvállalni. Nem láthatom, nem tudhatom mindenki igényét, így azokat helyettük nem is fogalmazhatom meg.

És bár furcsán hangozhat, én magam nem fogok a többségi társadalomra azért haragudni, mert sokan közületek ezt várják el tőlem. És aki elvárja ezt, az azért teszi, mert akkor magam is beleolvadhatnék a cigány „testvériségbe”, amit amúgy most semmi más nem tart össze, mint hogy mindenért a többségieket okoljuk, és nézzünk félre, ha a saját hibáinkkal kellene szembenéznünk.

Nem tartozom közétek, ha szerintetek fiatalon szülni, és a nyomorba sokat szülni kulturális jog és érték. Nem tartozom közétek, ha a családon belüli erőszakról nem akartok tudni a cigánysoron, vagy arról, hogy mennyi a cigány-gyerek a lelencben, az elítélt cigány férfi Baracskán.Nem tartozom közétek, ha egy társaságban az hangzik el, hogy a többségi társadalomban mindenki rohadt rasszista, és nem tartozom közétek akkor sem, amikor mindenáron sorsközösséget kellene vállalnunk más kisebbségekkel. Legyenek bár vallási, etnikai, vagy szexuális orientációjú kisebbségek. Nem tartozom közétek akkor sem, amikor értetlenkedtek, hogy miért nem a cigánytelepen nőttem fel, vagy miért is nem kaptam soha azért rosszabb jegyet az iskolában, mert éppen cigánynak születtem. Nem tartozom közétek, mert nincs bennem valós, és nincs bennem öngerjesztett sérelem a gázsókkal szemben.

*

Közétek tartozom majd akkor, amikor megértitek, hogy a gázsók az egyetlen megoldás elsősorban a teljes magyar társadalom, de mindenekelőtt rengeteg cigányember számára is. Mondom ezt azért, mert a gázsók rendelkeznek minden olyan erőforrás felett, amire nekünk magunknak is szükségünk van, illetve szükségünk lenne. De nem jutunk hozzájuk, mert az apánk sokszor elissza a segélyt. Az uzsorás megveri anyánkat. A nővérünket Hollandiába vitték tartozás gyanánt. És a nekünk kedves tanárnőt a padtársunk anyja veri meg minden héten az iskola előtt. És sokan nem ismeritek el, de leginkább ezért nem jutunk az erőforrásokhoz. Mert mára már mi magunk zárjuk el magunkat előlük. Pedig fontosak lennének, hiszen nélkülük semmire sem juthatunk. És ezt kellene nagyon sok cigány közösségnek megértenie. Olyan erőforrásokról beszélünk, amelyeket – követeljük bármennyire sokan és hangosan is azokat – soha nem lesz esélyünk elérni. Éspedig azért nem, mert a gázsóknál vannak. És kiabálhatunk velük, meg fenyegetőzhetünk – nem jutunk előbbre.

A gázsók várost vezetnek, iskolát igazgatnak. Munkahelyeket teremthetnek, ajánlást adhatnak, banki kölcsönt folyósíthatnak. Házat adnak el és ki – annak, akinek ők szeretnék –, szomszédként meg odaadják a fűnyírót, ha arra lesz szükségünk. Az ép ész nem azt várná el, hogy a lehető legjobb viszonyra törekedjünk velük? Az életterük szerves része lehetnénk, még úgy is, hogy általában véve alanyi módon különbözünk tőlünk, de közben pedig sok felvett dologban pontosan olyanok lehetünk (lehetnénk), mint ők. Mert a különbözőség a születésünktől fogva velünk lévő sajátosság (ettől vagyunk különálló etnikum), a hasonlóságok felvétele pedig nem jelenti azt, hogy elveszítenénk a saját eredetünket, etnikai önazonosságunkat, és a népszámláláskor is bevallhatjuk, hogy minek érezzük magunkat. Magunkat, az egyént, vagy a családunkat, a saját közösségünket.

Csak ehhez tudnia kellene mindenkinek, hogy hol és hogyan találhatja meg a saját etnikai önazonosságát. Elsősorban helyi szinteken. És én úgy vélem, az még nem az, hogy közösen haragszunk a gázsókra – legyen bár jogos, vagy vélt a sérelmünk.

Építsünk fel valamit egyenként. Valamit, amire a másik cigány is vágyik, és ami miatt szeretne olyan lenni, mint bármelyikünk. Ebből lehetne népet, nemzetet kovácsolni.

Hírszerző
Forgács István

Hírszerző: Kedves Olvasók,

A cigányság helyzete is azok közé a megoldatlan problémák közé tartozik, ahol érdemben semmi nem történik, akiket érint, azok nem tudnak megszólalni, akik viszont megszólalnak, inkább ne tennék.

A Hírszerzőn most mégis újra elővesszük a témát. Szeretnénk új szempontokat és nézőpontokat találni, alapvetően félreértett fogalmakat tisztázni. Ebben a Hírszerző partnere Forgács István romaügyi szakember, akinek vitaindító írásával elsőként az integráció, asszimiláció, cigány identitás kérdésének futunk neki. Írását ebben a témában, és újabb témakörökben további felkért szerzők véleményei követik, hozzászólni, beszállni szabad!

Havi több százezer forintos uzsorakamatot hajtott be egy borsodi nő
2011. szeptember 19.

A nő a NAV munkatársainak azt mondta: a pénzt a hozzátartozói utalták neki szívességből.

A rendőrség büntetőeljárást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vagyonosodási vizsgálatot indított egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő asszony ellen, aki havonta több százezer forint uzsorakamatot hajtott be, a nő azt állította, hogy a pénzt a hozzátartozói utalták neki szívességből - tájékoztatta a NAV megyei adóigazgatósága hétfőn az MTI-t.

Az asszonynál tartott házkutatás során a rendőrség helyi lakosok nevére kiállított személyes iratokat, valamint a nevekhez tartozó pénzösszegek listáit foglalta le, az uzsoratevékenység miatt a rendőrség nemcsak büntetőeljárást indított, hanem megkereste az adóhatóságot is - olvasható a közleményben.

A revízió megállapította, hogy csaknem harmincan rendszeresen utaltak pénzt a nő bankszámlájára, de érkezett arra más személyeket megillető szociális segély, támogatás is.

Az asszony tagadta az uzsoratevékenységet, állítása szerint az összegekkel a hozzátartozói támogatták, a havi több százezer forintot ingatlanokra, azok felújítására, berendezésére, biztosítási díjakra és értékpapírokra költötte.

Az uzsorás összesen több mint tízmillió forint jövedelmet nem vallott be, így a büntetőeljárás mellett jelentős bírságra is számíthat az adóhatóságtól - áll a NAV közleményében.

Híradó
MTI

Elég a cigány bűnözőkből! - mozgalmat indít a roma vezető
2011. szeptember 3.

A gyöngyöspatai eseménysort követően szánta el magát a jászteleki Illés Tibor a cselekvésre, mert úgy véli, a cigányoknak is szembe kell nézni saját hibáikkal, mert enélkül még nagyobb baj történhet hazánkban.

Hangsúlyozottan magánemberként, civilként szeretnék országos mozgalmat indítani — mondta Illés Tibor, a Lungo Drom helyi elnöke. — Lényege, hogy mi romák, magunk között nézzünk szembe a hibáinkkal. Jelentsük ki, hogy elég volt azokból, akik lehúznak bennünket, akár viselkedésükkel, akár életvitelükkel. Szeretném elérni, hogy a romák nyilatkozzanak arról, hogy elhatárolódnak a bűnözőktől. Szeretném, ha ehhez a mozgalomhoz közismert roma származású zenészek, színészek, politikusok, közéleti személyiségek is csatlakoznának

Mindenképp el kell indulnia egy öntisztulásnak — tette hozzá Illés Tibor —, egy elhatárolódásnak, mert ha erre nem vagyunk képesek, komoly problémák következhetnek. Egyszerűen nem szabad kibúvókat keresni. Meggyőződésem, hogy a cigányságon belül mi vagyunk többen, akik becsülettel szeretnének egymás mellett élni, és elutasítjuk a bűnözők életvitelét.

— Sokan érvelnek úgy, hogy a mélyszegénység bizonyos helyzeteiben megengedhetők az apróbb bűncselekmények.
— Meg kell kérdezni attól, akitől az utolsó tyúkját is elvitték. Vajon szerinte a bűnözés magyarázható, igazolható a nehéz szociális helyzettel? A szegénység nem hatalmaz fel senkit a lopásra! De a legfőbb probléma mégis az, amikor hatalmas fukszokkal ékesítve, drága autókkal megérkezik valaki, és az ember tudja, hogy nincs mögötte munka. Ráadásul ezek az emberek példaképei a fiatal generációnak. Szerintem ez a legnagyobb baj, hiszen a roma társadalom egészének megítélését lerontja. A vége az lesz, amit Gyöngyöspatán láttunk. Nem akarok több „Gyöngyöspatát” és nem szeretnék megint egy olyan temetésre menni, mint Tatárszetgyörgyön, amikor is vélhetően csak azért gyilkoltak meg valakit, mert cigány.

— Létezik cigánybűnözés?
— Nem értem a „cigánybűnözés” szót. Cigány elkövetőkre jellemző bűncselekmények viszont vannak. Ha ezt tagadnánk, akkor hazudnánk. Be kell vallani, hogy léteznek olyanok, akik a bűnözésből akarnak élni. Viszont abból is elég volt már, hogy a cigányság egészét a bűnözéssel azonosítják. Ezért kell végbemennie az öntisztulásnak.

— Mi változhat egy ilyen mozgalomtól?
A mozgalom célja, hogy elhatárolódjanak a bűnözéstől azok a romák, akik ezt fontosnak érzik. Szeretném elérni, hogy a többségi társadalom felé egyértelmű jelzést küldjünk. Ha több százezer ember aláírásával hitelesítené, hogy elutasítja a bűnöző életmódot. Sokszor hangoztattuk már, hogy nem a cigányság a bűnöző, hanem egyes személyek, ez most már kevés. Most már egy országos összefogásra, mozgalomra van szükség ahhoz, hogy a cigányság és a többségi társadalom is lássa: a normálisan élni akarók vannak többen.

Elég az általánosításból, de elég azokból a bűnözőkből is, akik magatartásukkal lehúzzák az egész cigányságot. Az összefogás tudata olyan erő, amely megváltoztathatja az emberek életét. Egy olyan közösségbe tartozónak érezhetik magukat, amely elítéli a bűnt. Ettől fogva pedig a közösség minden tagjának felelőssége van a másikkal szemben. Azt gondolom, hogy a cigányokban is megvan a felelősségérzet, tudjuk, hová vezethet a társadalom egyes csoportjai között kialakult feszültség. Szerintem az nagy dolog, hogy nem csak látjuk a problémát, de merünk is szembenézni azzal.

Fogalmazzák a nyilatkozatot
Ez idő szerint már fogalmazzák azt a nyilatkozatot, amelyet később az Országos Választási Bizottság felé továbbítanak hitelesítésre. Már a dokumentum szerkesztése is jogvégzett szakemberek bevonásával zajlik. Ezt követően a cigányság körében várhatóan még az ősz folyamán szeretnék megkezdeni az aláírásgyűjtést.

Illés Tibor
Született 1967. június 13-án Gyöngyösön. 1993-tól a Lungo Drom jászteleki elnöke. 1994—2011 márciusig a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője. 2006—2010 között a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője, foglalkoztatásügyi bizottságának elnöke.

SZOLJON
Banka Csaba

A laki szorító - egy gyilkosság, négy cigánygyerek és a Jobbik
2011. február 13.

A cigánysoron nincs közvilágítás, komor alkonyi sötétben hajtunk felfelé a Borsod megyei Lak legszélső utcájában február első napjaiban. Itt már a havat sem takarítják, az autó kerekei kipörögnek a jeges földúton. Egyforma, komfort nélküli, szürke házak, bentről halvány fény pislákol, gyertya vagy olcsó, húszas égő adhat csak ilyen kevés világosságot.

Ezen a környéken lakik Józsi, Márió, Ricsi és Tibi. Négy, alig tizenkét-tizenhárom éves cigány gyerek, akiket most azzal gyanúsítanak, hogy január 23-án súlyosan bántalmaztak egy egyedül élő, nyolcvanegy éves asszonyt, akit másnap holtan találtak a házában. A fiúk állítólag már hetek óta szórakoztak azzal, hogy átugráltak kerítéseken, lekapcsolták a házak külső falán lévő villanyórákat, megvárták, amint mérgelődve, szitkozódva botorkálnak ki vaksötétben a bentlakók, majd gyorsan elszeleltek.

A nyomozás eddigi adatai szerint azonban azon a januári napon a csínytevés erőszakba torkollott: az idős asszony az ajtón kijőve kérdőre vonta a fiúkat, ők pedig – legalábbis a rendőrség feltételezése szerint – emiatt nekimentek, ütlegelték, majd magára hagyták. Az elhunyt asszonyra másnap a szomszédai találták rá, közülük előző éjszaka állítólag senki nem hallott semmit. A lakásban dulakodásra, kutatásra, rablásra utaló nyomokat nem találtak a rendőrök. A négy fiút ideiglenesen egy miskolci gyermekotthonban helyezték el.

Az idős asszonyt mindenki szerette a faluban, azt mondják a helyiek, nem voltak ellenségei. – Ica néni nyolcvanegy éves kora ellenére teli volt energiával, szinte mindennap lehetett őt látni a faluban, hol boltba, hol templomba ment, de olyan is akadt, hogy busszal átugrott Edelénybe szombatonként piacra – mondja az egyik szomszédja. Kiderült: a fia, akivel korábban egy fedél alatt élt, hat évvel ezelőtt meghalt, onnantól kezdve a néni egyedül vitte a háztartást, tartotta rendben a házat, a kertet. Mások arról mesélnek, hogy az asszony időnként a helyi romáknak is adott alkalmi munkát, fát vágtak vagy gyümölcsöt szedtek. Arról, hogy esetleg gyerekek is dolgoztak volna nála, vagy ismerte a feltételezett támadóit, senki nem tud.

Az én Józsi fiam azon a hétvégén nem is volt itthon, majdnem minden szombaton átmegy Edelénybe a nagyapjáékhoz, akik ott laknak a pinkei városrészben – meséli az egyik feltételezett elkövető édesanyja, Bartus Ilona. Egy homályos kis szobában beszélgetünk, a bejáratot rendes ajtó helyett pokróc takarja. Csak ebben az egy helyiségben van fűtés, a rossz sparhelt ontja magából a füstöt.

Az anya azt mondja, az autóbusz sofőrje bizonyára emlékezne a fiára, aki január 22-én, szombaton reggel száztizenöt forintért megváltotta a menetjegyet Lak és Edelény között. Józsit másnap, vasárnap este a nagyapjáék vitték haza, az anya szavai szerint az estét már otthon töltötte. Ugyanezt állítja Márióról az őt nevelő nagymamája, Lázi Lajosné. – Az biztos, hogy a gyerekek kapcsolgatták a villanyokat, de sose mentek a cigánysoron túlra, itt szórakoztak az utcában. Ők nem lehettek Ica néni gyilkosai, azokat máshol kell keresni! Azt mondják, a rendőrök találtak ott egy negyvenhármas cipőnyomot, a mi gyerekeink meg legfeljebb harmincnyolcast hordanak – érvel.

– A négy fiú a rendőrség szerint beismerte, hogy jártak a háznál – vetem közbe.

Az elhunyt asszony háza
Fotók: Kocsis Zoltán

– Egy tizenkét éves gyerek bármit bevall, ha egy felnőtt keményebben rámordul, tudja azt maga jól – mondja. – Amióta bent vannak az intézetben, csak telefonon tudtunk velük beszélni, nem értik, miért vannak ott és miért nem jöhetnek haza. Az igaz, hogy rendesen bánnak velük, az egyik itteni tanár nénijük még házi feladatot is vitt be nekik, hogy ne maradjanak le a tanulásban.

A négy fiú közül ketten úgynevezett „eltérő” osztályba járnak, enyhe fokban értelmi fogyatékosok, ezért speciális nevelést igényelnek. A laki körzeti általános és szakiskolába kétszáznegyven gyerek jár, a környékről, Selyebről, Hegymegről, Damakról és Felsővadászból is jönnek ide diákok. Bukovenszki István igazgató azt mondja, a négy fiú viselkedésében semmilyen kirívót nem fedeztek fel a nevelők, nem voltak agresszívek vagy nehezen kezelhetők, s addig nem is ítélkeznek felettük, amíg ki nem derül, bűnösök vagy ártatlanok.

– Egyelőre elég sok a „ha” ebben a történetben, és csodálkozom, amiért sokan már most tényként kezelik, hogy ezek a gyerekek voltak a tettesek – mondja. A diákok is nehezen dolgozzák fel a történteket, ezért nemrégiben az iskolát felügyelő rendőrt meghívták, beszélgessen el velük arról, hogy a tettek milyen következményekkel járhatnak, kit és miért lehet büntetni.

A lakiak közül többen is azt mondják, nem lehet csodálkozni, ha a gyerekek nem tudnak magukkal mit kezdeni, hisz ők csupán „hozzáfásultak” a környezetükhöz.

– Nézze, én itt nőttem fel, láttam, ahogyan a mostani gyerekeknek a nagyapjuk még dolgozni megy, s egy családból legalább egy embernek mindig volt munkája – mondja Bukovenszki István. Volt, aki Edelénybe vagy Miskolcra vagy épp Sajóbábonyba járt át különféle ipari üzemekbe; akinek meg nem volt szakmája, az állattenyésztői vagy növénytermesztői munkát kapott a laki vagy a tomori téeszben. Aztán a rendszerváltás óta évről évre koptak el a munkalehetőségek, egészen addig, hogy mára a falu lakóinak nagy része állástalan.

Nehéz felrázni, jóra nevelni egy gyereket, akinek otthon a szülei folyamatosan feszültek a pénzhiány, a nincstelenség, az éhezés miatt. Lakon ráadásul még az a megnyugtató érzése sem lehet egy gyereknek, hogy ha iskolába megy, legalább egy tál meleg ételt kap. A laki iskolában ugyanis nincs konyha, nem főznek, és máshonnan sem hordják az ételt. Ez a szomorú helyzet talán jövőre megoldódik, mert az önkormányzat kétszázmillió forintot nyert el az óvoda bővítésére, ahol már kialakíthatnak egy konyhát. Ám ha ételt kapnak is, biztos megélhetést nyújtó szakmájuk szinte biztosan nem lesz az innen kikerülő gyerekeknek. A szakiskolában gyümölcstermesztői bizonyítványt kapnak a kezükbe. Azért ezt, mert a környéken ez az ágazat maradt egyedül talpon.

Pesti bankárnak, hajdani téeszvezetőnek vannak itt hatalmas ültetvényei, odajárnak az emberek tavasztól őszig dolgozni, ez az egyetlen lehetőségük a megélhetésre – mondják a lakiak. Csakhogy az idénymunkáért kapott pénz nagyon kevés, abból legfeljebb vegetálni lehet, a téli hónapokra végképp elfogynak a tartalékok.

S hogy van-e mégis sikertörténet, van-e olyan laki gyerek, aki kitört ebből a béklyóból? Az igazgató szerint akadt több olyan nehéz sorsú diákjuk, aki gimnáziumot végzett, s később egyetemre járt, ám közülük senki nem tért vissza, a nagyvárosokban boldogulnak, ahogy tudnak. Épp ezért jó példaként sem tudnak szolgálni az itt maradóknak, hiszen messze vannak, sikerük megfoghatatlan, történetük pedig inkább legenda, mint kézzelfogható valóság a lakiak számára.

Le kell valahogyan kötni a gyerekeket, mert a semmittevés a legnagyobb ellenségük – ezt már Garai Bertalan, a falu tavaly megválasztott fideszes polgármestere mondja. Ő is laki születésű, Edelényből jár ide, korábban a Volánnál dolgozott. Hogy miként képzeli a gyerekek lekötését, arra egyelőre csak tervei vannak. Például az, hogy a helyi iskolában nemcsak „fiús” szakmát, vagyis növény- és gyümölcstermesztést kellene tanítani, hanem a lányok számára is vonzóvá kellene tenni az intézményt fodrász- vagy kozmetikusképzéssel.

Amikor felvetem, hogy egy ilyen településen, ahol segélyből élnek az emberek, kinek van szüksége fodrászra meg kozmetikusra, széttárja a kezét. – Márpedig valamit tenni kellene – mondja némi bizonytalansággal a hangjában. Másik ötletként azt hozza fel, hogy az önkormányzat szeretné megvásárolni a gyümölcsültetvények egy részét, s ők adnának munkát az embereknek, talán valamivel magasabb bérért, mint amennyit most egy-egy vállalkozó fizet. – De az is lehet, hogy biogazdálkodást folytatnak majd – teszi hozzá. A falut azonban egyelőre gúzsba köti az a hetvenmillió forintos hiány, amennyit az előző önkormányzat hagyott örökül. Hogy ilyen teherrel elindulhatnak-e majd bármilyen pályázaton, az mindenesetre kétséges.

A nagymama szerint a gyerekek csak szórakoztak

Az elfásult, elszegényedett Lak ideális helyszínül szolgált a Jobbik számára, hogy több hónapos szunnyadás után itt szítsák fel újra a parazsat a „cigánybűnözés” ellen. Vona Gábor pártelnök hívei előtt arról beszélt, hogy csökkenteni kell a cigányság népszaporulatát, másképpen, szavai szerint, hamarosan előállhat az a helyzet, hogy hárommillió kisnyugdíjast hárommillió cigánynak kellene eltartania. Szerinte csak annak kell segélyt adni, aki dolgozik, a cigány gyerekeket pedig el kell szakítani a családtól, és bentlakásos iskolába kell küldeni őket, mert csak itt tudják megtanulni, hogyan kell rendesen viselkedni s beilleszkedni a társadalomba.

Többen azt követelték, hogy vigyék le a büntethetőség határát tízéves korig, sőt volt, aki azt kiáltozta: már a hatéves gyereket is börtönbe lehessen csukni, akkor lesz rend az országban! A tüntetés helyszínétől, a laki művelődési ház előtti útszakasztól messzire hallatszott a félezres tömeg ütemes „Fegyverbe! Fegyverbe!” kiáltása. A demonstráció érdekes pillanata volt, amikor az egyik fotós egy mámorosan üvöltő, láthatóan ittas, bő gatyás tüntetőt akart megörökíteni, ám az egyik szervező ezt megakadályozta, mondván: legyen belátással, nem szabad visszaélni mások kiszolgáltatott helyzetével. Beszédes volt az is, hogy a tömegben alig akadt helyi lakos, Kazincbarcikáról, Edelényből, Miskolcról, Karcagról, Budapestről érkeztek a legtöbben. A laki romák riadtan húzódtak vissza pislákoló fényű otthonaikba, senki nem mert kimenni az utcára, csak abban bízhattak, hogy a helyszín biztosítására kirendelt, sűrűn járőröző rendőrök szükség esetén megvédik őket.

A tüntetés óta eltelt egy hét, a laki cigánysoron már elolvadt a hó, most a sáros latyakba süllyed bele, aki arra jár. A négy fiú e cikk írásakor még az ideiglenes elhelyezésükre kijelölt miskolci gyermekotthonban tartózkodott, a szülőktől úgy tudjuk, a hét végén talán hazaengedik őket. Hogy mi lesz a sorsuk, arról Gaskó Bertalan, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtófőnöke annyit mondott: mivel mindannyian tizennégy éven aluliak, ez kizárja a büntethetőségüket akkor is, ha bebizonyosodik, hogy ők voltak a tettesek.

Ez azonban nem jelentené azt, hogy valamiképpen ne vonnák felelősségre őket. A legenyhébb büntetésük az lehet, hogy a családban maradnak, de védelembe veszik őket, s további nevelésüket a helyi jegyző irányításával fokozottan felügyelik. Előfordulhat, hogy ideiglenesen nevelőszülőkhöz vagy átmeneti otthonba kerülnek, de elképzelhető az is, hogy a szülők felügyeleti joga megszűnik, s akkor végleg kikerülhetnek a családból. Legsúlyosabb büntetésként pedig akár olyan speciális gyermekintézményben is elhelyezhetik őket, ahol már személyes szabadságukat is korlátozzák. A laki iskolában mindenesetre visszavárják a gyerekeket. Kettejüket a normál, a másik kettőt pedig az „eltérő” osztályba.

Népszabadság
Doros Judit

Győr bekeményít: nem a kilakoltatás, a normális viselkedésre kényszerítés a cél!
2011. február 6.

Szúrópróbaszerű razziákkal készül ellenőrizni a győri önkormányzat azokat a szociális bérlakásokban élő renitens családokat, amelyek magatartásukkal megkeserítik egyes városrészek mindennapjait.

Somogyi Tivadar alpolgármester elmondta, eddig mintegy 40 antiszociális családot vettek számba a megyeszékhelyen, akiktől nem idegen a gáz-, az áram- és a vízlopás sem. Az akciócsoport létrehozásáról azután döntött a városvezetés, hogy január közepén egy gázfőcsap eltávolítása után gázrobbanás történt Győrben, amelynek következtében 12 önkormányzati bérlakásban 45 millió forintos kár keletkezett.

"Ellopták a gázórát a főcsappal, egyik a harmadikról megérezte a gázszagot, kihívta a tűzoltókat, azok meg el akarták zárni, de felrobbant. Két fiatalkorú volt, azt mondják, elkapták őket, egy 15 és egy 16 éves gyerek volt" - mondta a Szarvas utcában történtek után egy helybéli férfi.

A rendőrségi és a tűzszakértői vizsgálat is megerősítette, hogy a Szarvas utcai robbanást bűncselekmény előzte meg. Ezeket az alkatrészeket szerelték le az elkövetők, akik közül négyet előzetes letartóztatásba helyeztek. A réz gázcsapot 2500 forintért adták el egy fémgyűjtőnek, a robbanással pedig 45 milliós kárt okoztak, és megsérült három tűzoltó is. A bérlakásokat fenntartó Győr-Szol Zrt. szerint vissza kell szorítani az egyre aggályosabb méreteket öltő gáz-, áram, és vízlopások számát.

Janicsek Tibor üzletágvezető, Győr-Szol Zrt.: "A mérő megkerülése a jellemző, tehát a mérő alá kötik a villanyvezetékeket. Ezek tűzveszélyesek, balesetveszélyesek, a közösségi mérőkre kapcsolnak rá, amit természetesen nekünk kell kifizetni, és ha nagyobb számlát kapunk, akkor azon a házon bizony körül kell, hogy nézünk. Valóságos iparággá fejlődött, és ne ítéljen el a szakma, hogy sajnos szakemberek is segítenek ebben."

Mivel több városrészből is érkeztek bejelentések renitens családokról, az önkormányzat munkacsoport létrehozását rendelte el a probléma megoldására.

"Feltérképeztük, hogy melyek a problémás családok. Körülbelül ez olyan negyven család" - így Somogyi Tivadar győri alpolgármester.

A testület razziákat szervez az egyes gócpontokban, ahol ellenőrzik az önkormányzati bérlemény állagát, és azt is, hogy annyian laknak-e a lakásban, ahányan be vannak jelentve.

Somogyi Tivadar alpolgármester, munkacsoport-vezető, Fidesz-KDNP: "A családokkal megpróbáljuk megbeszélni a normális viselkedés szabályait, és megpróbáljuk ezeket betartatni. Nem az a célunk, hogy valakit kiköltöztessünk, hanem az, hogy normális viselkedésre kényszerítsük."

A város az antiszociális magatartás kiszűrése érdekében módosítani készül a lakásrendeletén is. A jövőben például a drágábban fenntartható bérlakásokba csak olyanok költözhetnének, akik könnyebben illeszkednek be egy tömbház közösségébe, vagy a lakhatásért cserébe készek kötelezően együttműködni a családsegítő szolgálat szakembereivel.

Nyugathír

Idős embereket ölt és rabolt ki egy romabanda
2011. január 22.

Tettenérés Zuglóban

Kegyetlen, időseket fosztogató-gyilkoló, borsodi cigánybanda újabb bűntettére derült fény a napokban. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a hétfős társaság tizenkét ügyét vizsgálja, de nem kizárt, hogy további esetek is a számlájukra írhatók.

Miközben az egész ország a romagyilkosságok borzalmas tetteire figyelt, a bűnöző – mind rokonok – az ország keleti részén és a fővárosban egyedül élő, idős emberek szá­zait tartotta rettegésben.

A társaságot a rendőrség már 2009 tavaszán felszámolta ugyan, de újabb és újabb esetekről derül ki, hogy a számlájukra írhatók. Az NNI különleges ügyek osztályának helyettes vezetője, Szőke Tamás őrnagy lapunknak elmondta: mivel a támadások az ország különböző helyszínein történtek, több rendőrhatóság külön-külön nyomozott az ügyben. Végül a Heves megyeiek egy zuglói lakásba való behatolás közben, tettenéréssel kapták el a bandát 2009 áprilisában, de a vizsgálatot a Nemzeti Nyomozó Iroda végzi, mivel országos hatáskörrel rendelkezik

Az őrnagy az ügy részleteiről elmondta, R. Elemér és hat rokona egy borsodi faluból járt el fosztogatni 2008–2009-ben, főként az M3-as autópályához közeli helyekre. Eddig hét fővárosi, egy Hajdú-Bihar, egy Borsod és két Heves megyei támadás elkövetésével gyanúsítják őket, de még tizenhat, hasonló módszerrel és időpontban történt rablás körülményeit vizsgálják, amelyekben két ember meghalt.

Nem kizárt ugyanis, hogy azokat is a kegyetlen banda követte el. A cigányok módszereiről az őrnagy elmondta, az esetek egy részében lomtalanítások alkalmával figyelték ki az idős, feltehetően ékszerrel vagy készpénzzel rendelkező embereket, de volt olyan is, amikor tippadótól származó információ alapján törtek be. A tettesek késő este vagy hajnalban, husángokkal, vascsövekkel, csuklyában támadtak.

„Egyszerűen négyen-öten rátörtek a védtelen emberekre, berúgták a bejárati ajtót, elképesztő brutalitással összeverték, majd megkötözték őket, nem nézve a korukat meg azt, hogy ha akarnának, sem tudnának védekezni, hiszen kopasz, kigyúrt, erős, fiatal támadókról beszélünk” – mondta el Szőke Tamás.

Hozzátette, ilyen esetben egyikük az értékek rejtekhelyét próbálta az áldozatból kiszedni, míg a többiek a lakást dúlták fel.

„Amikor a rablók végeztek, súlyosan vérző áldozataikat otthagyták összekötözve, volt olyan eset, amikor csak nyolc órával később találták meg őket a szomszédok” – szemléltette a cigányok kegyetlenkedéseit az őrnagy. Ebbe két idős férfi halt bele, két ember életét pedig csak a gyors orvosi segítség mentette meg. Ők maradandó sérüléseket szenvedtek: gerinc-, nyakcsigolya-, koponyatöréssel kerültek kórházba.

A rablók zsákmányának nagysága a 4,5 millió forint készpénztől az ezer forintig terjedt. „Volt, hogy csupán három kilogramm húst vittek el, mert mást nem találtak” – magyarázta az őrnagy. Az NNI több emberen, különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból elkövetett emberölés kísérletével, lopással és rablással gyanúsítja a héttagú rokonbandát.

Magyar Hírlap
Szenvedi Zoltán

Elkapták a rabszolgáit ostorozó családot
2010. április 21.

Rabszolgaként tartott, dolgoztatott és kínzott egy kaposvári család több szerencsétlen sorsú embert. A rendőrség kedden hajnalban csapott le a Cseri úton, ahol egy sufniban embertelen körülmények között tartottak fogolyként két férfit - írja a Teol.

Egyelőre nem tudni, pontosan hány áldozat lehet – hangzott el a keddi sajtótájékoztatón. Az áldozatok közül sokan ugyanis még ma is rettegnek, nem mernek beszélni.

Kemény Gábor kaposvári rendőrkapitány elmondta: nem szokványos bűnügyről van szó, amelyben több mint egy éve nyomoz a rendőrség. Arról szereztek tudomást, hogy Kaposváron a Cseri úton egy középkorú férfi több embert tart fogva rabszolgaként. A rendőrség azonban csak nagyon óvatosan, lépésenként tudott előre haladni az ügyben.

A sértettek közül voltak, akiknek sikerült megszökni. Volt, aki egyenesen a rendőrségre ment, de volt, aki elrejtőzött, és a rendőrök keresték meg, feltételezve, hogy ő is egykori fogvatartott. Csak akkor mertek beszélni, amikor biztonságban érezték magukat, amikor a rendőrség védelmet biztosított számukra, esetleg más megyébe menekítette őket. Így több mint egy év elteltével jutottak annyi információhoz a rendőrök, hogy elérkezettnek látták az időt a közvetlen beavatkozásra. Az óvatosságra azért is szükség volt, mivel a gyanúsítottakról tudták, hogy nagyon agresszívek. Egyikük, egy 35 éves férfi volt az, aki hat éve baltával megtámadott egy mentőorvost Bárdudvarnoknál. De a család rettegésben tartotta a környéket is. Volt olyan lakó, aki miattuk szabályosan elmenekült, hátrahagyva mindenét, mert elege lett a félelemből. A környéken lakók egyébként szintén nem mernek beszélni.

Vízi András főhadnagy arról beszélt: a kedd hajnali rajtaütés során a 35 éves férfit, valamint feleségét és apját őrizetbe vették, ellenük többrendbeli, a sértett sanyargatásával, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett személyi szabadság megsértése miatt indult eljárás. A kedd hajnali razzia során két férfit találtak meg a rendőrök egy istállóhoz tákolt sufniban, embertelen körülmények között. Se víz, se villany nem volt a kalyibában. De a gyanú szerint több – az eddigi adatok szerint hét-nyolc – áldozatról lehet szó, akiket a gyanúsítottak fogva tartottak. Bántalmazták, dolgoztatták őket, és azzal fenyegették a szerencsétleneket, ha meg mernek szökni, megölik őket.

A módszerük az volt, hogy szerencsétlen, de nem feltétlenül hajléktalan embereket kerestek meg. Általában olyanokat, akik munkát kerestek. Volt hogy éppen a munkaügyi hivatal környékén bukkantak rájuk, vagy hirdetés útján találták meg őket. Munkát kínáltak nekik, jó fizetést. Ami azonban rendre elmaradt. Az áldozatok bíztak, és hittek az ígérgetéseknek. Még arra is hajlandóak voltak, hogy elfogadják a felkínált "szállást" munkaadójuknál. Aztán kis idő elteltével a magát vállalkozónak tituláló családfő és családja teljesen a hatalmukba kerítették a "munkásokat". Fogva tartották "rabszolgáikat", építkezéseken, bontásokon dolgoztatták őket és a ház körüli munkákat is elvégeztették velük.

Bár adtak nekik enni, reggel zsíros kenyeret, este ételmaradékokat, nem volt ritka, hogy büntetésből megvonták az ételadagjukat. Gyakran "pedagógiai célzattal", elrettentésül egymás előtt is bántalmazták őket, kézzel, ostorral, egyéb szerszámokkal. Egy idő után már nem is volt szükség különösebb óvintézkedésre, a rabszolgaként tartott szerencsétlenek annyira rettegtek tőlük, hogy nem mertek ellenszegülni.

Zipp

Magyar romák emberkereskedők karmaiban – kanadai lap leleplezése
2010. március 21.

„Azt hittem, hogy Kanadában új életet kezdhetek, ehelyett rabszolgának adtak el” – állítja egy pápai cigányember, akit a gyanú szerint emberkereskedelemre specializálódott bűnbanda csalt ki Magyarországról – írja az Ontario tartományban fekvő Hamilton város helyi lapjának szombati száma. A lap szerint a kicsábítottaknak hazudniuk kellett a magyarországi állapotokról, otthonmaradt családjaikkal zsarolták őket, fizetést nem kaptak, a szociális segélyt helyettük mások vették fel.

A magát félelemből megnevezni nem kívánó férfit több társával együtt azzal csábították az Ontario-tó partján fekvő Hamiltonba, hogy jól fizetett munkát kapnak. Ehelyett kitanították őket, hogyan hazudjanak a bevándorlási hivatal embereinek, visszatartották úti okmányaikat és építkezéseken ingyen dolgoztatták őket. Egyelőre tart a a kanadai hatóságok vizsgálata - írja a Hamilton Spectator.

Emberkereskedelem gyanújával folyik a vizsgálat Kolompár Attila (máshol József) Karádi Ferenc és Dömötör Ferenc ügyében, akik legalább hat embernek azt „tanácsolták”, hazudjanak a bevándorlási hatóság alkalmazottjainak. Dömötör esetében az a gyanú is felmerült, hogy illegálisan foglalkoztatott külföldi állampolgárokat. Dömötör tagadja a vádakat.

Sandra Antonianni, a vád képviselője, Dömötört a közvetlen és távolabbi családtagokból álló magyar cigánycsoport vezetőjének tartja. Szerinte számos cigányt Magyarországról Kanadába csábítottak azzal, hogy jól fizető munkát kapnak, jó körülmények közé kerülnek. Ehelyett rémes körülmények között voltak kénytelenek lakni, és arra kényszerítették őket, hogy ingyen dolgozzanak. Ugyanakkor helyettük mások vették fel a szociális segélyeket.

A névtelen nyilatkozó elmondta: nyár végén érkezett Kanadába, előzőleg egy „barát barátja” kereste fel, aki azzal áltatta, hogy csak a repülőjegyet kell megvennie, ami már első néhány hét keresetéből visszajön neki. „Meglesz a heti 500 kanadai dollár (azaz 90 ezer forint)” – biztosította a „barát barátja”. Amikor megérkezett, minden másképpen történt. Útlevelét elvették, és utasították, adja be menekültkérelmét, és jelentkezzen szociális segélyre. Megmondták mit mondjon, amikor a hatóságok meghallgatják: „beszélj az elnyomó Magyar Gárdáról, próbáld felnagyítani a magyarországi rasszizmust.” (Mint a lap megjegyzi, a nyilatkozó cigány volt, de az emberkereskedők áldozatai között nemcsak cigányok voltak.) „Miután kezdték küldeni a szociális segélyt, mi abból egy pennyt sem láttunk” – tette hozzá.

Négy másik társával együtt az egyik gyanúsított pincéjében kellett berendezkedniük. Minden lépésüket figyelték. „Nem éheztünk, de nem is tartottak jól bennünket” – mondta. Különböző építkezéseken dolgoztatták őket, bár soha nem tudta, pontosan hol van. Aki Magyarországon verbuválta, annak mintegy 150 ezer forint ütötte a markát minden egyes beszervezett után. A nyilatkozó szerint otthon maradt családjukkal zsarolták őket, csak azt hajtogatták, hogy az otthon maradottak biztonsága miatt kell itt dolgozniuk. „Ezért nem mondom el a nevemet, félek, hogy a családomnak baja esik” – tette hozzá a névtelen nyilatkozó.

Az ügyész egy nevet mégis említett: Bogdán Dávidét. Akit felkeresett Dömötör Ferenc testvére, Sándor, azzal, hogy Kanadában munkaalkalom van számára, csak fel kell hívnia testvérét, aki elmondja a részleteket. Közölte, Bogdán havi 1000 dollárt is megkereshet az építőiparban. Bogdán 2008. május 23-án érkezett Hamiltonba, ahol ideiglenes rezidens státuszt kapott. Hónapokig dolgozott Dömötör korábbi lakásának rendbetételén, fizetést nem kapott. Elvitték a helyi bevándorlási hivatalba, hogy kérvényezzen menekült státuszt. Dömötör utasította, mondja azt, hogy roma származású, és ha hazamenne, bűnvádi eljárás indulna ellene. Ez nem volt igaz – ismerte el Bogdán.

A három gyanúsított szabadlábon védekezik.

hvg.hu

Kanadát zavarják a magyar bevándorlók
2010. március 3.

Magyarország problémává, "első számú forrásországgá" válik a kanadai a menedékkérelmek tekintetében - közölte kedden a kanadai bevándorlásügyi miniszter azzal összefüggésben, hogy menedékjogot kért Kanadában négy magyar állampolgár, aki a vancouveri téli olimpia megtekintésére érkezett az országba - jelentette kedden a torontói CTV News hírtelevízió.

A televízió szerint összesen hét olyan külföldi kért menedékjogot Kanadában, aki a vancouveri téli olimpiára érkezett: négyen közülük magyarok, ketten japánok, illetve egy orosz is van köztük.

Magyarország problémává válik a kanadai bevándorlási és menekültügyi rendszer számára - idézi a tévé internetes oldalán Jason Kenney-t, az állampolgársági és bevándorlási ügyek miniszterét.

Kenney szerint Magyarország Kanada "első számú forrásországává" válik a menedékkérelmek tekintetében, havonta több száz magyar állampolgár folyamodik Kanadában menedékjogért.

"Ami tényleg furcsa, az az, hogy a magyar menedékkérők 97 százaléka később visszavonja kérelmét... Nincs válaszom arra, hogy ez miért történik" - mondja a miniszter.

A tárcavezető azt feltételezi, hogy ez azért van, mert a menedékkérők munkavállalási engedélyt, segélyt és más szociális juttatásokat kaphatnak azután is, hogy visszavonják menedékkérelmüket. Kenney azt mondja: nehezen tudja elképzelni azt, hogy Magyarországról "igazi menekültek" érkeznek, még akkor is, ha ők a roma kisebbségből valók.

"Magyarország az Európai Unió tagja, demokratikus ország, ahol maradéktalanul érvénysülnek az emberi jogok. Jól lehet az ott élők kihívásokkal szembesülnek, nincs bizonyíték államilag folytatott üldöztetésre" - mondja Kenney.

A torontói hírtelevízió megszólaltatja Richard Kurland bevándorlási ügyekre szakosodott jogászt, aki bizarrnak tartja azt a szabályozást, hogy engedélyezik a szociális juttatások felvételét olyanok számára is, akiknek menedékkérelmét már elutasították, vagy akik maguk vonták vissza kérelmüket. Szerinte az ilyen menedékkérők visszaélnek Kanada nagylelkűségével.

Kurland szerint a magyarországi menedékkérők nagy többsége roma közösségből való, és elsősorban az egészségügyi ellátás, az oktatás, illetve más szociális szolgáltatások miatt érkeznek Kanadába. Ha ők - a romák - valóban üldöztetésnek lennének kitéve, sokkal könnyebben tudnának eljutni más európai uniós országokba - mondja a jogász.

A magyar állampolgároknak nincs szükségük vízumra ahhoz, hogy beutazhassanak Kanadába, és Jason Kenney szakminiszter azt mondja, hogy a kanadai kormány jobb szeretné, ha ez így is maradna. Hozzátette azonban, hogy a menekültügyi rendszert érintő változások folyamatban vannak.

"Az egyik tanulság az, hogy ki kell igazítani a menekültügyi rendszerünket" - mondja a tárcavezető.

Zipp

Hívatlan vendégek
2010. május 27.

Az ottawai kormány menekültügyi reformok bevezetésével fékezné a kanadai magyar menedékkérők áradatát. A vízumkényszer visszaállításáról egyelőre letettek.

Károly fiatal roma zenész egy vidéki kisvárosból. Mint mondja, neonácik halálos fenyegetéseket festettek az ajtajára. Felköltözött a főváros VIII. kerületébe, ahol később ismeretlenek támadtak rá csuklyában, két helyen eltörték a kezét. Ekkor döntött úgy, hogy Kanadában kér menedékjogot feleségével és kiskorú gyermekével. Az útiköltség előteremtésére többszázezer forint értékű hegedűjét adta el. Most Torontóban él. Ott találkozott vele a Figyelő kint élő újságírója, akinek a muzsikus elmondta: minden magyart, akivel kint találkozik, arra biztat, hogy okvetlenül adja be a menekült státus iránti kérelmet, amíg még nem változik meg a szabályozás. Hiszen az elbírálás ideje alatt is nagyvonalú az állami gondoskodás.

Kanadában egy háromtagú család átlagosan havi 1200 dollárt kap segélyként, emellett egészségügyi ellátásra jogosult, két-három hónap elteltével pedig a munkavállalási engedély is átvehető. A menekültté nyilvánításra másfél-két évet kell várni, kedvezőtlen döntés esetén a fellebbezés eredményére nagyjából ugyanennyit. Mire az utóbbit is elutasítják, a kérelmezők jó pár éve kint élnek, sok esetben dolgoznak is. Ekkor már humanitárius okokra hivatkozva is folyamodhatnak letelepedési engedélyért. Ennek elbírálása újabb 3–4 év haladékként szolgál, s ekkor jellemzően már meg is adják. Ha pedig mégsem, a kaland akkor is „megérte”: Károly több ismerőse is 8–10 ezer dollárral távozott az országból – ráadásul a hazautat is a kanadai állam fizette.

SZÍVESLÁTÁS.
„A jelenlegi rendszer túl lassú és költséges, ezért vonz olyan személyeket is, akiknek nincs szükségük védelemre” – ismeri el Karen Shadd, a kanadai bevándorlási és menekültügyi miniszter szóvivője. Az ottawai kormány számításai szerint a magyar menekültkérelmekhez kapcsolódó költségek tavaly 120 millió kanadai dollárt tettek ki. A próbálkozók több mint 90 százaléka egyébként, amint bejutott az országba, visszavonja a kérelmét. Sokan így eltűnnek a hatóságok szeme elől, és feketemunkát is találnak. Noha így nem jogosultak szociális ellátásra, mégis ezt az utat választják, kockáztatva, hogy bűnözők látóterébe kerülnek, akik aztán visszaélnek a kiszolgáltatott helyzetükkel.

Noha mindkét ország kormánynyilatkozatai azt sugallják, hogy az érintettek zöme megalapozatlanul folyamodik menedékért, a kérelmek jelentős részét végül mégis pozitívan bírálják el. A hatóságok legendásan emberséges bánásmódjára példa egy 2009-ben lezárt ügy, amelyben egy idősebb roma asszony sikeresen hivatkozott egy 1990-ben történt támadásból fakadó depresszióra.

A helyzet kihasználására bűnszövetkezetek is létrejöttek, amelyek magyarországi és kint élő tagjai összejátszanak. Az itthoniak olykor jóhiszemű romákat csapnak be: rábeszélik őket, hogy menjenek menekültként Kanadába, miközben fillérekért felvásárolják a távozók ingó és ingatlan vagyonát. A kinti „kollégák” eközben a megérkezést követő időszakban, az ügyintézésben való segítségért cserébe, a segélyek egy bizonyos százalékára tartanak igényt. Előfordul, hogy az egyszer már kiutasítottak nevüket megváltoztatva újra bejutnak, sőt, olyan személy is belépett már az országba menekültként, aki Magyarországon nyolc évet ült börtönben.

Figyelő
Szörényi Ágnes

Szociológusok: a romákat azért vetjük meg, hogy megfosszuk őket a munkától
2010. március 9.

A modern társadalmakban hátrányos helyzetben élők problémái annyira összetettek, hogy azokon csak egyénre szabott programokkal lehetne segíteni - vélte két magyar szociológus, Örkény Antal és Vári István a romaprogramokat bíráló írásában, amelyet kedden közölt a Libération című francia napilap.

A Brüsszel és a magyarországi romák reménytelen helyzete című publicisztikájukban a szerzők kitérnek a hatósági etnikai nyilvántartást szorgalmazó tavaly novemberi ombudsmani javaslatra. Emlékeztetnek arra, hogy az elképzelés nem maradt visszhang nélkül Magyarországon, ahol "a többségi lakosság és a roma kisebbség között tapintható a feszültség". Véleményük szerint minden olyan bűncselekmény kapcsán, amelyben romák érintettek, rasszista kommentárok olvashatók a blogokban, beleértve a legjobb újságokat is, s még a közszolgálati televízió is levetített a közelmúltban egy romaellenes dokufikciót. (A Cozma-gyilkosságról... - Olv.)

A romák elleni sorozatgyilkosságokra utalva Örkény és Vári arra is felhívják a figyelmet, hogy amellett, hogy a romák kirekesztését hirdető Jobbik a közelgő parlamenti választásokon az ország harmadik, de az is elképzelhető, hogy második legnagyobb politikai erejévé válik, a romák fenyegetettsége már nemcsak egyszerűen politikai jellegű Magyarországon.

A romák iránti megvetés intézményesedett és arra szolgál, hogy megfosszák őket a munkától - fogalmaznak a szociológusok. Utalnak arra, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon zsugorodott össze a leginkább a munkaerőpiac a rendszerváltást követően. A roma férfiak többsége 1990 előtt dolgozott, jelenleg csak 15 százalékuknak van munkája. A tömeges és tartós munkanélküliség következménye pedig a nyomor: közülük alig 5 százalék éli meg a 65 éves kort, míg a nem roma többségnél húsz százalékos ez az arány. (Tragikus információ... - Olv.)

A romák nehézségeinek leküzdésére - mint írják a szociológusok - elsősorban az oktatás terén jelentős programok indultak, amelyeket nagyobb részben uniós forrásokból finanszíroz Magyarország. De az eredmények gyakran ellentmondásosak, ugyanis a roma gyerekek képzésére fordítható támogatásokat azoknak az iskoláknak ítélik meg, amelyekbe közülük a legtöbben járnak. Innen azonban elmenekülnek a jobb helyzetben lévő tanulók, s így a támogatott iskolák "gettóiskolákká" válnak - vélik a szociológusok. A kormányzati vagy uniós támogatásokhoz szerintük az önkormányzatok pedig gyakran csak ürügyként használják a romákat, s az Állami Számvevőszék is jelezte, hogy képtelenség megítélni a romaprogramok hatékonyságát.

A szerzők leszögezik: sok ország küszködik azokkal a bajokkal, amelyek a kisebbségben élők kulturális, szocializációs, foglalkozási, jövedelmi és egyéb hátrányaiból fakadnak. Különféle segélyprogramokkal próbálnak ezeken enyhíteni, amelyek hatékonysága éppúgy vitatott, mint a magyarországi romatámogatásoké.

A modern társadalmakban hátrányos helyzetben élők problémái valójában annyira összetettek, hogy azokon a szociológusok szerint csak egyénre szabott programokkal lehetne segíteni. Példaként említik Franciaországot, ahol a többnyire hátrányos helyzetű bevándorlók és azok leszármazottai által lakott településeket vesznek célba a romaprogramokhoz hasonlítható támogatások, de ott sem az egyénekre, hanem a városrészekre szabják azokat. Annak ellenére, hogy ezek a jó szándékú és eredeti programok némi javulást hoznak, a szociológusok szerint valójában konzerválják a szociális problémákat azzal, hogy a segélyeket egy helyre koncentrálják. Akik megtehetik, elköltöznek ezekből a negyedekből, s a helyükre azonnal újabb hátrányos helyzetűek érkeznek.

A roma ombudsmanok tényleg azt akarják elhitetni, hogy a romák "megjelölése" megoldást hozhat ezekre a problémákra? - kérdezi írása végén a két szociológus.

Zipp
MTI


Egyedi megoldást javasol Robert Fico a roma problémára
2010. március 8.

A szlovák miniszterelnök bentlakásos iskolára kötelezné a cigány kisebbség fiataljait.

Bentlakásos iskolák létrehozásával oldaná meg a roma problémát Szlovákiában Robert Fico miniszterelnök.

"Nem látok más megoldást, mint bentlakásos iskolákat létesíteni a roma gyerekek számára. Ezt várják el tőlünk az érintett települések polgármesterei is" - jelentette ki a kormányfő azt követően, hogy hétfőn "ellenőrző napot" tartott Dusan Caplovic, kisebbségi és emberi jogi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes hivatalában.

Szlovákiában már több éve beszélnek arról, hogy bentlakásos iskolákat hoznak létre a roma gyerekek számára, de a vélemények nagyon megoszlanak, s eddig semmiféle gyakorlati lépés nem történt. Az Amnesty International és más jogvédő szervezetek élesen bírálják az elképzeléseket.

Fico jelezte: számol a kritikával, s előzetes párbeszédet kíván folytatni az Európai Unióval. Figyelembe kívánja venni a probléma szakértőinek a véleményét is. "Ez a feladat a következő négy évre szól" - húzta alá a miniszterelnök. Dusan Caplovic újságíróknak elmondta: néhány önkormányzat már konkrét terveket is beterjesztett. A miniszterelnök-helyettes szerint a bentlakásos iskolák tervét a roma gyerekek szüleinek is jóvá kellene hagyniuk.

"Senkire se akarunk rákényszeríteni semmit, de végre próbáljuk már ki a gyakorlatban is. Azzal, hogy továbbra is pénzt öntünk a különböző roma telepeken megvalósítandó projektekbe, nem oldjuk meg a problémát" - vélekedett Caplovic. Szlovákiában a hivatalos népszámlálási adatok szerint csak néhány tízezer roma van. A valóságban számukat mintegy 450 ezerre becsülik. Jelentős részük a népszámláláskor hol szlováknak, hol magyarnak vallja magát.

hirado.hu
MTI

Halál a magyarokra feliratú bottal támadtak
2010. január 15.

Vádat emelt 11 miskolci férfi ellen felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette, közlekedés biztonsága elleni bűntett, rongálás bűntette, közveszély okozás előkészületének bűntette miatt a Miskolc Városi Ügyészség - közölte Martossy György, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-vel pénteken.

Még tavaly március 15-én Miskolc egyes, romák lakta területein ismeretlen személyek olyan hamis híreket terjesztettek, miszerint nemzeti-radikális csoportok érkeznek Miskolcra, hogy a romákat megtámadják - mondta a szóvivő.

A hír hatására a vádlottak közül ketten Molotov-koktélokat kezdtek gyártani, a március 15-ről 16-ra virradó éjszaka pedig a 11 vádlott és több ismeretlen társuk összegyűlt egyikük portáján, azzal a szándékkal, hogy az arra járó autókat megállítják és a benne ülőket bántalmazzák.

Éjjel 1 óra körül egy arra haladó személygépkocsit - benne két fiatal férfivel és egy nővel - a vádlottak megállítottak, majd a náluk lévő botokkal, baseball ütőkkel, bozótvágó késekkel megrohamozták és megrongálták az autót.

Eközben egymást bíztatták "büdös magyarok, üssétek őket" felkiáltásokkal. Az autó üvegei betörtek, a bent ülők az üvegszilánkoktól 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. Az autó vezetője az addig lassan haladó járművét felgyorsította és a helyszínről elmenekült, közben értesítette a rendőrséget is.

A helyszínre érkező rendőrök őrizetbe vették az elkövetőket, lefoglalták a Molotov-koktélokat, az ütő, vágó eszközöket, amelyek egyikén, egy 150 centiméteres boton "Halál a magyarokra" felirat volt.

A vádlottak nagy része tagadja, hogy részt vett volna a cselekményben, néhányan beismerik a cselekmények elkövetését. Bűnösség megállapítása esetén akár 12 évig terjedő börtönt is kiszabhat a bíróság - közölte az ügyészségi szóvivő.

Zipp
MTI

Egy platformon a települési és a kisebbségi önkormányzat Mátraverebélyen
2010. január 7.

Mátraverebély települési és cigány kisebbségi önkormányzata rendkívüli ülésén közös állásfoglalásban ítélt el egy, a faluban történt bűncselekményt, amelyben egy köztiszteletben álló család tagjait megtámadták, életveszélyes sérülést okozva az édesanyának - mondta a polgármester.

Nagy Attila (MSZP) elmondta: felháborodást és ijedtséget váltott ki a Nógrád megyei faluban a december 29-i erőszakos bűncselekmény.

Azért hívta össze a rendkívüli testületi ülést, mert egyrészt a képviselő-testület nem mehet el szó nélkül ilyen ügy mellett, másrészt a kisebbségi önkormányzattal való közös fellépéssel is hangsúlyozni akarták, hogy nem etnikai konfliktusról van szó - mondta.

Egy testvérpárt támadtak meg december 9-én este az utcán, a két bántalmazott férfi elmenekült a helyszínről. Egyikük segítséget kérve hazasietett, majd bátyjához indult szüleivel, amikor újra összetalálkoztak a csoporttal. Az öt támadó kövekkel, székekkel, lapáttal felszerelkezve bántalmazta a családot, az 52 éves édesanya életveszélyes fejsérülést szenvedett.

A rendőrség még aznap elfogta a 14 és 15 éves, két 20 éves, és egy 27 éves elkövetőt, akiket január elsején előzetes letartóztatásba vett a bíróság.

A polgármester elmondta: állásfoglalásukban leszögezték, hogy a durva bűncselekmény szítja a magyar és cigány lakosok közötti feszültséget, de nem etnikai konfliktusról, hanem a jó érzésű többség, és néhány, beilleszkedni nem tudó család összeütközéséről van szó.

Mátraverebélyt bűnügyi fertőzöttség szempontjából súlyponti településként tartja számon az illetékes bátonyterenyei rendőrkapitányság, a körzeti megbízottak létszámát tavaly háromra növelték, a faluban fokozott ellenőrzést tart a rendőrség és a polgárőrség.

A polgármester elmondta: az utóbbi években kevesebb bűncselekmény történt, annak is köszönhetően, hogy döntően pályázati pénzből 12 millió forintért építettek ki térfigyelő rendszert a faluban.

InfoRádió
MTI

Félelem teli ingázás Zalában:
Harc a buszos zaklatók ellen: rendőrök ellenőrzik a hírhedt zalai iskolajáratokat

Oldalak

Szólj hozzá!

Plain text

  • Engedélyezett HTML formázás: <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
SPAM SZŰRŐ (Captcha)
Ezt a kérdést azért tesszük fel, hogy kiszűrhessük az automatikus spam robotokat.
Image CAPTCHA
Írd be a képen látható karaktereket!