Beküldte: Szirom Időpont: 2010, május 29 - 18:08.
Témakör:
A gyermekem szakközépiskolás, 11.-es. Nemrégiben egy hihetetlen szülői értekezleten vettem részt, melynek még most is a hatása alatt állok. Az osztályfőnök igyekezett mindenkit lebeszélni gyermekének továbbtanulásáról. Véleménye szerint nincs szükség diplomásokra, hiszen nagy százalékban úgy sem kapnak munkát.Tanuljon mindenki szakmát! Szerinte főleg azok tanulnak tovább, akik nem akarnak dolgozni és könnyű kenyérkeresetre vágynak.
Hol van hát a tudás presztizse? A tudás már nem hatalom? A "kiművelt emberfők"
csak utópia? És Petőfi is csak álmodozott arról, hogy "ész, szellem napvilága ragyog be minden háznak ablakán"?
Én most egy erős tudást adó iskoláról írtam, A másik gyermekem is itt érettségizett,azóta egyetemet végzett, van munkája és keres annyit mint a férjem és én együtt, de ami a legfontosabb, örömét leli a munkában. Lehet, hogy pontosan ettől fosztanám meg a fiatalabb gyermekemet, ha hallgatnék a tanárára?
Azt gondolom, lapátolni lehet diplomával is, de aki csak lapátolni tud, nem végezhet soha olyan munkát,amihez diploma szűkséges.Ha egy diplomának nincs más pillanatnyi haszna, minthogy műveltebbé, okosabbá, intelligensebbé tegye az egyént és hogy esetleg gyermekeit is majd ebben a szellemben nevelje-Már megérte!
Végezetül pedig: Ha már az iskolában sincs becsülete a tanulásnak, a tudásnak- akkor hol?
Nagyon szeretném mások véleményét is elolvasni!
diploma munka nélkül
Kedves Szirom.Természetes,hogy a gyermekünknek a legjobbat szeretnénk és persze a mai világban a tudás, az érték és eladható.De mégis egyet kell,hogy értsek a tanárnővel.Hiszen hány és hány újságban arról szólnak, hogy sok a diplomás és kevés szakképzett munkaerő, és hány diplomás dolgozik akár egy gyors étterembe!!!!Véleményem szerint egy jó szakma elsajátítsa(amihez esetleg elég egy értettségi,vagy még annyi sem ), többet ér mint egy diplomás jogász vagy bölcsész végzettséggel.Hiszen ezekből már Dunát lehet rekeszteni.De még tudnék pár példát mondani.A legnagyobb baj itt az, hogy mindenki vezető posztba szeretne dolgozni jó pénzért , jó fizetésért!De ha nem lesz kit irányítani???És arról akkor még ne is beszéljünk, ha van is diploma nem sokat ér egy jó hátszél nélkül.
Mert a diploma manapság
Mert a diploma manapság tényleg arra jó, hogy munkához jusson az ember. Nem azért jelentkezik az ember, mert művelt akar lenni, hanem mert munkát akar. Vicces, hogy manapság a takarítónak is érettségi kell... Értelmes, szorgalmas embernek tartom magam középfokú végzettséggel is, okos diplomások között az évek folyamán felfejlődtem addig, hogy meg tudom/tudnám csinálni egyesek munkáját, DE! középfokú végzettséggel ez nem megengedett. Tehát marad az, hogy továbbtanulok, ha egyszer lesz annyi fizetésem, hogy megtehessem.
Persze, átképezhetném magam fodrásznak, kozmetikusnak, talán még ezek érdekelnének is, kár hogy minden második sarkon van egy belőlük.
Nagyon meglep, hogy szinte
Nagyon meglep, hogy szinte mindenki úgy ír a diplomáról, mint a munkához jutás lehetséges eszközéről.
Úgy tűnik, elbeszélünk egymás mellett. Én a tudás, a műveltség, az intelligencia eszközének tekintem a tanulást,ezért buzdítom a gyermekemet arra, hogy tanuljon.Szeretném, ha a lehetőségeinkhez mérten széleskörű tudást, tapasztalatot szerezne, hogy aztán ő maga tudjon dönteni, mi az ami iránt elhivatottságot érez.
Már az óvodában arra készül a gyermek, hogy az iskolában majd jó lesz, mennyi mindent fog megtanulni.Az óvodapedagógusok is arra nevelik a gyerekeket, hogy a tudás, a tanulás mennyire fontos. Ezt tapasztaltam az általános iskolában is, de a középiskolában is a középkorú vagy idősebb pedagógusoknál. Hol törik meg ez a lendület, hol szakad meg ez a hit és miért? Többek között erre is keresem a választ.
Természetesen egy szakmával is jól boldogulhat valaki az életben,örömét lelheti benne, ha szerencséje van. Ám nagyon sokan a szakmunkások közül sem kapnak munkát,és vagy munkanélküliek vagy gyárakban dolgoznak betanított munkásként, esetleg napszámban feketén,vagy minimálbérért. A diplomásokkal is csak ez a helyzet, nem mindenki kap munkát.A tudásnak és a műveltségnek azonban részese, és bármihez is fog az életében, hasznát veszi majd. Ez az én véleményem.
Kedves Szirom! A gyermeke
Kedves Szirom!
A gyermeke tanárának abban mindenképp igaza van, hogy ma már Dunát lehet rekeszteni a teljesen értéktelen felsőfokú végzettséget adó intézménykkel. Példákat szándékosan nem írok, mert nem kívánom senki érzéseit megbántani. Ennek fényében lassan ott tartunk, hogy a fiataloknak bemesélik, hogy legyenek diplomások, mert az így versenyképes, meg úgy versenyképes. Ezzel szemben ha valaki mesterfokon űzi a kétkezi munkáját (asztalos, burkoló, stb.), elképzelhetőnek tartom, hogy jóval jobban keres, mint egy diplomás. Ön írta, hogy idősebbik fia nagyon szereti a munkáját, és nem mellesleg még jól is keres. Megbocsásson, de hol van az megírva, hogy csak olyan munkát lehet élvezni és szívesen csinálni, amihez felsőfokú végzettség szükséges??? Én - ha Istes is megsegít - hamarosan a második diplomámat szerzem, de nem hiszem, hogy jelenlegi munkámat azért szeretem (mert nagyon szeretem), mert diplomához kötődik. Nekem ehhez volt affinitásom, ebben a szakmában akartam elhelyezkedni, ezt érzem magaménak, ebben vagyok a legjobb. Nem a diplomán múlt, hanem azon, hogy időben felismertem, mit akarok csinálni. Az Ön kisebbik fiának is csak ezt tudom tanácsolni: bár a bátyja csábító példával jár előtte, ő attól még válassza azt, amit a legszívesebben csinálna, amit a legjobban élvez. Hogy ez asztalos vagy idegsebész, az legyen az ő választása...
Köszönöm mindenkinek, aki
Köszönöm mindenkinek, aki elmondta a véleményét.
Munkát találni senkinek sem könnyű. Adott helyzetben bármit el lehet vállalni, hiszen a munka nem szégyen. Ha egy munkakör betöltéséhez szükségtelen a diploma, akkor nem kell rá hivatkozni, mindjárt nagyobbak az esélyek.Közben pedig lehet, sőt kell is keresni az új lehetőségeket.
Én úgy látom a környezetemben, hogy szakmunkásból is sokkal több van, mint gondolnánk. A különböző gyárakban sokan dolgoznak betanított munkásként, ugyanis fix munkaidő, biztos és jónak mondható kereset várta őket. Most ez is megszűnni látszik.
Változatlanul az a véleményem - ha a társadalom nem is erre predesztinál-, hogy tanulni mindig és minden korban érdemes!
Ez zavar a legjobban hogy
Ez zavar a legjobban hogy soha senkinek nem nyaltam és most alázkodhatom meg nyalhatok ezerrel, hogy a gyerekeimet eltudjam tartani. Ráadásul annak idején 8 éve azért rúgtak ki mert lombik programra jártunk. Csak sajnos nem tudtam bizonyítani pedig a pofámba mondták azért nem kellek. Ez a mi kis hazánk.
Én is megyei jogú városban
Én is megyei jogú városban lakom,és ugyanez a helyzet!Van a hatalmi elit,ahová ha megszakadsz akkor sem jutsz be!Persze a java képzetlen parasztokból áll,de ismerős ismerősének az ismerőse...
És az a legdurvább,hogy az alpolgármester,aki elég fiatalka,a szomszédom :) Akkor persze jó volt neki a családom,amikor a kopogtató cédulákat gyűjtögette,vagy ha valamiben segíteni kellett neki!És lakik nem kevés emberke a környezetemben,akik olyan szférában dolgoznak,ami megfelelne a munkakörömnek.Amíg suliba jártam,addig folyton kérdezgették,hogy mikor végzek,majd segítenek...Hát,fél éve államvizsgáztam,és azóta még a fejüket is elfordítják ezek a drága emberek!Nyilván féltik a munkájukat,és nem is azt kérem,hogy adják át a munkájukat,csak pár jó szó az érdekemben...Bár sosem voltam az a segítségkérős fajta,mindig önerőmből csináltam mindent,de most asszem,ideje lesz megalázkodni,könyörögni,stb...
Hű,nem is tudom mihez kezdenék,ha lenne gyerekem!?Persze,állandóan nyaggatnak ezzel a gyerekvállalás kérdéssel,de könyörgöm,mire vállaljak gyereket?Magamat nem tudom eltartani,nemhogy egy gyereket :S És miért csökken az EMBEREK száma???Hát ezért,meg a negrok szaporodása miatt :(
Kedves Hozzászóló! Teljesen
Kedves Hozzászóló!
Teljesen egyetértek veled bár nekem már van gyerekem(ikerlányok) de teljesen kilátástalan az én helyzetem is. Még gyesen vagyok dec.31-ig de 2 éve folyamatosan pályázom mindenféle állásokat most megcsináltam a versenyvizsgát amivel esetleg lett volna egy kis esélyen bekerülni a közszférába erre eltörlik teljesen kiakadtam.
2 diplomával 2 okj-s szakmával itt élek egy megyei jogú várásban ahol kiskirályi hatalom van és mivel úgy költöztem ide nem ismerek túl sok mindenkit főleg nem befolyásos embereket így mehetek azt hiszem jövőre ha lejár a gyes kukázni.
A lányaim szeptemberben mennek elsőbe azt sem tudom miből teremtem elő a pénzt a sulira de mivel nem vagyok valakinek a valakije így állásra nem számíthatok.
De azért a remény hal meg utoljára és próbálkozom.
Sajnálatos módon azt
Sajnálatos módon azt kell,hogy mondjam,hiába a tanulás...úgyis a protekciósokat pakolják be mindenhová!
Világ életemben jó tanuló voltam és a tanulást egyfajta misszióként fogtam fel.Ja és persze hittem abban,hogy majd a tanulással bármit elérhetek:megfizetett állást,elismerést,egzisztenciát,karriert és hát a mögötte álló tudást.A felsoroltakból mindössze a legutolsóval rendelkezem!
Januárban államvizsgáztam,és van már egy okj-s szakmám is,valamint jogi egyetemre járok(amit munka hiányában nem tudom,miből fogok fizetni).Amióta végzetem a sulival már 100-nál is több állást pályáztam meg,de mindenhonnan elutasítottak!És egy halvány reménysugár sincs,hogy esetleg ez a jövőben változna!
Szeretném elkezdeni az életemet,de egyszerűen nem tudom,mert nem adnak lehetőséget hogy bizonyítsak!Mivel a diákmunkákat és a szakmai gyakorlatokat nem számítják bele a munkaviszonyba,ezért pályakezdő munkanélküliként egy vasat sem kapok!Itt élek anyámék nyakán,mert én azon szerencsések közé sem tartozom,akinek a pasija milliomos és esetleg eltartana!Olyan szinten kilátástalan az életem,illetve szerintem nagyon sokunké,hogy ezt a fősuli elején álmomban sem mertem volna hinni.Ha ezt tudom,elmegyek egy Tescoba árufeltöltőnek,mert ugye diplomával oda sem vesznek fel,mondván hogy túlképzett vagyok.Hiszen egy diplomás nem tudja az áru pakolni...hihetetlen!
Szóval amíg ezen a felsőoktatási rendszeren nem változtatnak,és a korrupció meg protekciók általi munkaerőpiac áll fenn,addig esélyünk sincs!
Mi marad akkor?Hát,vagy kifogok egy gazdag pasit és eltűrök mindenféle megaláztatást,vagy egy kevésbé gazdagat és rögtön belevágunk a kisebbség általi egyetlen megélhetési formába:a gyerekgyártó vállalkozásba!Két évente egy gyerek,és legalább nem leszek munkanélküli :)
Mindkettőtöknek van igazsága...
Először megdöbbentem az osztályfőnök szavain. Nagyon.
Amikor elgondolkodtam, már nekem is eszembe jutottak hasonlók, mint az első vendégnek. Jól is írja!
Mondjuk, mint 3 éve, summa cum laude minősítéssel végzett jogász gyermek szülője még a majd' beteggé lett fiatal anyját is megértem, de nem tudom elfogadni erőszakosságát. Nehezen képzelem el, hogy jogi egyetemet még a mai viszonyok között is csak hipp-hopp el lehet végezni (lásd az ifjú esetét). Kemény egyetem, rengeteget kell tanulni. Az első félév végén már ki is szóródnak igen sokan.
De ugyanezt látom máshol is ismerősi körben. Tesznek róla a felsőoktatásban, hogy szűrőket építsenek be a -sajnos- fejkvóta alapú finanszírozás okán.
Ez tény!
Nem lehet, hogy az osztályfőnök ismeri az oda járó tanulók képességeit? Szerintem nagyon is!
Ezzel nem célzok saját gyermekedre, én a nagy átlagról beszélek. Persze lehet fásult tanár is...Ezt te tudod.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni az elmúlt évek történéseit sem. Ragozása nélkül: amilyen könnyen be lehetett kerülni a felsőoktatásba a munkahely nélküli világban, nyilván több szülő orientálta arra gyermekét. Nevezhetjük akár időhúzásnak is. Mindegy. Az okokat megértem. A bolognai rendszer hibája továbbá, nem a családoké, tanároké.
Aztán nem szabad elfelejteni, hogy a szakképzést is sikerült szétverni mindezek mellett...
Amiről te írsz az is helyben van nagyon!
A fenti okokat figyelembe véve (is) kell vizsgálni a jelen helyzetet. Ami mellett mindig is ott volt/lesz az általad írottak igazsága.
Valamilyen változásra szükség van, mert sok kudarc érheti gyermekeinket.
Nagyon biztos, hogy többüknek nem a felsőoktatásban volna a helyük.
Megítélésem szerint egy szülőnek pontosan kellene tudnia gyermeke képességeit és reális célok felé kellene orientálnia.
Nem az iskolára hárítani a döntést, legfeljebb megerősítést kérni onnan.
Hiszen honnan is tudná egy osztályfőnök, hogy mekkora és milyen minőségű könyvtára van egy diákja családjának pl.
A családi értékrendeknél nincs meghatározóbb. Ha az segíti a fiatalt nincs miről "beszélni" (most nem akarom érinteni a kompenzálást és egyebeket szükség esetén).
Egyetlen családban nincs két ugyanolyan gyermek!!
Még ikrek esetén sem. Külsőleg, belsőleg, képességekben stb.
A legfontosabb, hogy önmagához képest a lehető legjobb út felé kell terelgetni egy gyermeket.
Az otthonról hozott értékek, célok és az iskola a legjobb esetben elhivatottá
is teheti a fiatalt már középiskolában is. Szinte észrevétlenül.
Itt látom én a szerencse kérdését, amivel lehet jól élni már korán vagy nem élni vele később sem.
Persze nem tudom figyelmen kívül hagyni a nevelés-oktatás színvonalát, presztízsét sem, melyben ugye emberekről is szó van kétoldalú kapcsolatban.
Személyiségükkel, interakcióikkal...hátterükkel.
Azt hiszem, nem ugyanarról
Azt hiszem, nem ugyanarról beszélünk. Én elsősorban a műveltségről, a tanulási kedvről, az intelligenciáról szóltam. Ennek nincs becsülete manapság.
Talán még ma is vannak olyan emberek, akiknek nem a pénzgyűjtés az életük értelme és nem rendelnek mindent alá ennek a célnak. Én a magam részéről sokkal nagyobb értéknek tartom a tudást, a tisztességet, a műveltséget. Ezek egy részét otthonról lehet hozni, más részét tanulással lehet megszerezni.
Az iskola a tanulás színtere.Gondolom, elvárható, hogy legalább ott legyen becsülete a tanulásnak!
Tömegképzés folyik a
Tömegképzés folyik a felsőoktatásban. Vissza kellene állítani a szigorú felvételi rendszert, és csak a legjobbakat beengedni a felsőoktatásba.
A sok semmirevaló főiskolát megszüntetni. Valóban nem kell ennyi diplomás ember, semmi értelme a diplomák halmozásának. A sok lexikai adat bemagolása helyett az életre kellene nevelni a fiatalokat.
Jó szakmunkást egyre nehezebb találni. Nagy gond manapság, ha villanyszerelőre van szüksége az embernek, az idősebb korosztályban még csak talál az ember, de a fiatalok között....
Egy megoldás van, vissza kell állítani a régi oktatási rendszert, a régi felvételi rendszerrel együtt. Szigorúan ki kell szűrni a tehetségeket, a felsőfokú oktatásra érdemes fiatalokat, és csak rájuk költeni az adófizetők pénzét. Bokros Lajosnak sok mindenben igaza volt, de féltek tőle. Tanárok tömegei kerülnének az utcára egy erőteljes oktatási reform véghezvitele után.
Azért is gondolom így, mert manapság helyesen írni nem tudók tömegei szereznek diplomát, és doktori címet úgy, hogy alapvető helyesírási hibákat vétenek. 20 évvel ezelőtt ezek a fiatalok abban a gimnáziumban, ahol én érettségiztem érettségi bizonyítványt sem kaptak volna, max. eladók vagy esztergályosok lehettek volna.
Nem jut minden diplomásnak íróasztal....ez tény....egyébként nem mennének ezrével külföldre a fiatalok....
Ha valóban jó tanuló a gyerek, akkor tanuljon, de csak akkor, ha önszántából akar. Láttam én már idegroncs 20 éves fiút, mert az anyja rábeszélte a jogi tanulmányokra. Egy hajszálon múlt, hogy nem a pszichiátrián kötött ki.
Számos példa mutatja, hogy szakmunkások élnek magasabb életszinvonalon, és nem a diplomások. Lásd tanárok.....
Szerintem a tanár, aki megpróbálta lebeszélni a tanulásról a gyereket, mai eszével nem tanult volna, mivel a jóléthez kevés a fizetése, az éhenhaláshoz pedig sok.