Pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár

Hír kategóriák: 

Irdatlan sok adatot kell termelni a tanároknak

2014. február 6.

Gigantikus munka kezdődik az oktatás területén tavasszal, és nagy kérdés, hogy ezt hogy fogja bírni az amúgy is leterhelt államigazgatás.

Huszonötezer tanár fog 70-100 oldalas portfóliót összeállítani a munkájáról, hogy megkapja a magasabb minősítést a magasabb fizetéshez. A beadott anyagokat 5 ezer szakértő fogja átnézni, az egész 10 milliárd forintba kerül. (=darabja 400 ezer - Olv.)

Számoljunk csak! Ha huszonötezer tanár egyenként 70-100 oldalas portfóliót készít a munkájáról, akkor az 1,7-2,5 millió oldalnyi szöveg. Ez számításaink szerint 8-12 tonna papír lenne, csakhogy az egészet nem papíron bonyolítják majd. A tanárok részletes szakmai önéletrajzát ugyanis elektronikusan kell majd beküldeni.

Az e-portfóliók a tanárok minősítéséhez kellenek – csak így léphetnek magasabb fizetési kategóriába. Az új pedagógus-életpályamodell elvileg jobban elismeri a fizetésekben a több munkát és a megszerzett plusz végzettségeket, ez azonban most még nincs így. A rendszer tavalyi bevezetésekor mindenkit a Pedagógus I. kategóriába soroltak. A tanárok nagy részének így is nőtt a fizetése, a szakvizsgázott, esetleg doktori fokozatot szerzett tanárok fizetése viszont csak kis mértékben vagy egyáltalán nem.

Első lépésben ezért most azok kerülnek sorra, akik már legalább 14 éve vannak a pályán és szakvizsgával is rendelkeznek. A minősítés első lépése még csak egy pilot projekt. Ezeken a tanárokon kísérletezik ki, hogyan lesz megvalósítható majd az értékelés az összes többi tanáron.

A tapasztalt tanároknak most a minősítéshez elegendő lesz csak az e-portfólió elkészítése, januártól így már a Pedagógus II. fokozat szerint kapják a fizetésüket. 2018-ig azonban nekik is át kell esniük a teljes minősítési eljáráson, az óralátogatásokon és az e-portfóliójuk megvédésén.

A portfólióbörtön foglyai

Ezeknek a tanároknak március 31-ig jelentkezniük kell az iskolaigazgatójuknál a magasabb fizetési kategóriára és az e-porfóliójukat fel kell tölteniük az Oktatási Hivatal elektronikus felületére.

Ember legyen a talpán az a pedagógus, aki képes alaposan végigböngészni a teljes minősítési rendszerről kiadott útmutatót, az ugyanis egy 163 oldalas pdf-fájl. Az útmutató nagyon előzékenyen azt ajánlja a tanároknak, hogy ne hagyják az utolsó pillanatokra a portfóliókészítést, mert

az angol nyelvű szakirodalom egyenesen „portfólióbörtönről” beszél: az utolsó hetekben a kétségbeesett kapkodás hosszas szobafogságra ítélheti a pedagógust (Hargreaves, Earl and Schmidt 2002)

„Nálunk az iskolában ijedt, időhúzó várakozás övezi a portfóliókészítést: mindenki tudja, hogy nagy meló lesz, de egyelőre még senki nem kezdett bele″ – mondta egy budapesti iskola tanára. A pedagógusnak nem tűnik túl életszerűnek, hogy a saját eddigi pályájáról összeállítson egy ilyen összefoglalót. Azt mondja, ha nem ez volna a feltétele a kategóriaugrásnak, senki nem csinálna ilyet. Elkezdte azért már összegyűjteni a szükséges dokumentumokat, de kollégáitól arról is hallott, hogy külső cégek pár ezert forintért kínálnak már tanári portfóliókban felhasználható óravázlatokat. Tud viszont olyan kollégáról, akinek pár nap híján nincs meg a 14 év szakmai gyakorlata, így ő lecsúszik a januári átsorolásról.

A tanárok most még választhatnak, hogy az egyszerűbb vagy a teljes portfóliót csinálják meg. Ide a szakmai önéletrajz és a végzettségeket igazoló dokumentumok mellett tíz tanóra óratervét kell feltölteniük. Ennél jóval több információt is megadhatnak: feltölthetik publikációikat, beszámolhatnak szakmai sikereikről vagy éppen kudarcaikról, dokumentálhatják önálló alkotói, művészeti tevékenységüket, bemutathatják fejlesztési terveiket, az iskolát és környezetét, de akár képeket és videókat is megoszthatnak a jobban sikerült óráikról. Mindeközben arra is figyelniük kell, hogy ha olyan videót, képet helyeznek el a portfólióban, amiben diákjaik arcképe is szerepel, akkor ehhez egyenként hozzájárulást kell kérniük a szülőktől.

A tárca szerint az egyszerűsített változathoz szükséges 14 dokumentum legfeljebb 70 oldal, a teljes változat kb. 100 oldalnyi anyag lesz majd. Idén bármelyiket is választja a tanár, megfelel a formai követelményeknek, és így ideiglenesen a Pedagógus II. fokozatba kerülhet 2015 januárjától. Akik a teljes változat feltöltését vállalják, azok személyre szabott, fejlesztő célú szakértői visszajelzést kapnak 2014-ben az Oktatási Hivatal szakembereitől. „Ez jelentős segítséget ad a kollégáknak a végleges minősítési eljáráson való sikeres szerepléshez, amelyen nekik is át kell esniük legkésőbb 2018. december 31-ig" – válaszolta kérdésünkre a tárca.

Bár ezek a tanárok most csak Pedagógus II. fokozatba kerülnek, a későbbi minősítéseken ők jó eséllyel pályáznak majd a még magasabb fizetési ugrást jelentő mestertanári vagy kutatótanári fokozatra.

Ötezer ember ellenőriz 25 ezret

Vajon hány ember képes 25 ezer tanárt akárcsak szimplán a portfóliók alapján értékelni? Erre a munkára nem lehet diákokat vagy egyetemi hallgatókat felbérelni, hiszen itt nagy jelentősége van az óravázlatok, önértékelések tartalmának. Az Útmutatóban az is olvasható, hogy a pedagógiai e-portfólió értékelése nem a dokumentumok egyenkénti értékelését jelenti, hanem a dokumentumokkal bizonyított nyolc kulcskompetencia értékelését. Ezek a következők:

  • szaktárgyi tudás,
  • pedagógiai tevékenységek tervezése,
  • a tanulás támogatása,
  • a tanuló személyiségének fejlesztése,
  • a tanulói csoportok fejlesztése,
  • a pedagógiai munka értékelése,
  • kommunikáció és szakmai együttműködés,
  • elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kérdésünkre azt válaszolta, hogy a portfóliók értékelését, a minősítési eljárásokat és a későbbi minősítővizsgákat körülbelül 5 ezer szakember végzi majd. Ha 25 ezer embert 5 ezren ellenőriznek, akkor egy szakértőre 4-5 ember jut (=1,6-2 millió Ft/koponya - Olv.), ami nem is olyan nagy munka. A gyakorlatban azonban a minősítéseket háromfős bizottságok értékelik, ők látogatják az órákat és előttük kell majd megvédeni a portfóliót.

Ez a döbbenetesen nagy számú ember sem most, sem később nem dolgozik az Oktatási Hivatal vagy a Klebelsberg-központ állományában. Nagyrészt szerződéssel felkért szakértőkről lesz szó, jelentős részük pedig az épp most minősített tanárokból kerül majd ki.

Látva a projekt nagyságát, talán nem kell csodálkozni azon, hogy a tanárok minősítésére 10 milliárd forintot fordítanak. Ez uniós pénz, a magyar költségvetést nem terheli, érkezett a megnyugtató válasz az oktatási államtitkárságtól. A TÁMOP 3.1.5. kódszámú kiemelt uniós projekt ezt a 10 milliárd forintot két és fél évre osztja fel (2012 augusztusától 2015 januárjáig).

A tanárok értékelésének pontos szabályait az idei minősítések tapasztalatai alapján dolgozzák ki. A következő évtől minden februárban hirdeti meg az emberi erőforrás miniszter azt, hogy hány ember pályázhat a minősítésre és a magasabb fizetési kategóriába kerülésre. A tárca tájékoztatása szerint 2015-től minősítő vizsgát csak a gyakornokoknak kell tenniük ahhoz, hogy a Pedagógus I. fokozatba kerülhessenek. A többi tanárt az e-portfólió, az óralátogatások és a külső értékelések alapján minősítenek majd.

Ez a rendszer lehetővé teszi az alkalmatlanok kiszűrését. Aki a kétéves hosszabbítás után sem tud átkerülni a gyakornoki szintről a Pedagógus I-be, illetve aki a nem tudja elérni a kötelezően teljesítendő Pedagógus II. fokozatot, az nem folytathatja hivatását.

Az életpálya szakaszai

Gyakornok: 0-2 év szakmai gyakorlat
Pedagógus I.: 6-9 év szakmai gyakorlat
Pedagógus II.: legalább nyolc év szakmai gyakorlat
Mesterpedagógus: legalább 14 év szakmai gyakorlat, szakvizsga és minősítő vizsga
Kutatótanár: legalább 14 éves szakmai gyakorlat, tudományos fokozat, rendszeres publikálás és minősítő vizsga
A pálya befejező szakasza: a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel a pedagógus kérheti, hogy kevesebb óraszáma legyen, de fizetése csak az óraszámcsökkentés mértékének 50 százalékával csökken

Index
Joób Sándor, Spirk József