Szorgosan küzd a kormány a köztisztviselők ellen?

Jövőre ismét préselnek egyet a köztisztviselői juttatásokon!!!
2009. szeptember 21.

Ma egy köztisztviselőnek évente 77.300 forint jár ruházati hozzájárulásként, 72.000 forint (12 hó*6 ezer) hidegétkezési, vagy 144.000 forint (12 hó*12 ezer) melegétkezési utalvány mellett. A minimális összeg - a hidegétkezésit figyelembe véve - 149.200 forint, melegétkezésivel számolva 221.300!!!

A jövőre belépő szabályozás tervezete szerint a köztisztviselői cafetéria-rendszerben mindössze 115.950 forint lesz a minimum, így a munkáltató által minimálisan fizetendő garantált összeg havi mértéke csak 9665 forint lesz!

Éves szinten tehát 33.250 forinttal, illetve - a megszűnő hidegélelmezési miatt - 105.350 forinttal jár majd kevesebb!!! Majdnem a fele elvész, ha minden így marad!

A törvényjavaslat részletes indoklása szerint ugyan cél, hogy az eddigi juttatásoknál ne legyen kevesebb az alanyi jogon járó juttatás, de ezt úgy látszik nem gondolják komolyan!!!


T/10679. számú Törvényjavaslat

A magyar köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/10679. számú Törvényjavaslat 1. §-a tartalmazza a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény tervezett módosítását.

(12) A Ktv. 49/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49/F. § (1) A köztisztviselő cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) és (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. A miniszter – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – utasításban a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában, egyéb szervek esetében pedig a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselő, továbbá a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(3) A köztisztviselő írásban vagy elektronikus úton a tárgyévet megelőző év december 15-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetériajuttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban ezt lehetővé teszi.

(4) A köztisztviselőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap háromszorosánál (Ez évi 115.950!!! - Olv.), és nem lehet magasabb az illetményalap tizenötszörösénél (=579.750 forint. - Olv.).

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – a köztisztviselő választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg.

(6) Ha a köztisztviselőt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a köztisztviselő a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell.

(7) A közigazgatási szerv adatot szolgáltat a cafetéria juttatásokról a közszolgálati hatóság számára.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a cafetéria-juttatás kifizetésének rendjét és módját, a visszafizetés rendjét, valamint a (7) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás tartalmát és módját.”


Hatályon kívül helyező rendelkezések

43. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
c) a Ktv. 49/G. §-a, valamint a 49/H. §-a (1) bekezdésének a), e) és i) pontja, továbbá 49/H. §-ának (2) bekezdése


Részletes Indoklás

"A hatályos szabályozás szerint a törvény alapján alanyi jogon ruházati költségtérítés és az étkezési hozzájárulás jár a munkavállalónak. Ezen túlmenően a törvény lehetőséget ad a munkáltatónak további béren kívüli juttatás (pl. cafetéria) nyújtására, adható jelleggel.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010. január 1-jétől megszünteti az étkezési hozzájárulás és a ruházati költségtérítés adómentességét, ez utóbbinak a megszüntetése közel dupla terhet róna a munkáltatóra e juttatási jogcím fenntartása esetén.

A javaslat célja, hogy új alapokra helyezze a béren kívüli juttatási rendszert. A tervezet meghatározza a juttatás minimális mértékét oly módon, hogy ez az összeg ne legyen kevesebb a korábban alanyi jogon járó juttatásnál, de a munkáltatónál se okozzon jelentős költségnövekedést. (Úgy látszik az utóbbi fontosabb volt a kormánynak!!! - Olv.) Meghatározza továbbá a juttatás maximum mértékét, a munkáltatóra bízva az egyes munkavállalónak adandó éves összeg meghatározásának jogát a minimum-maximum keretek között.

A juttatások köre az szja törvény kedvezményes adókulccsal adózó tételeiből tevődik össze, a munkavállaló szabadon dönthet, hogy mely jogcímen veszi igénybe a juttatást (étkezési, üdülési hozzájárulás, közlekedési bérlet stb.) A munkáltató a juttatások körét – amennyiben az azokhoz kapcsolódó közterhek viseléséhez forrással rendelkezik – bővítheti."

A törvényjavaslat 49. §-a tartalmazza a bevezetéssel kapcsolatos átmeneti szabályt:
Az irányító miniszter, a hivatali szervezet vezetője, illetve a legfőbb ügyész a 2010. évben igénybe vehető cafetéria-juttatás mértékét 2009. december 10-ig határozza meg. A köztisztviselő, az igazságügyi alkalmazott, az ügyész, az ügyészségi titkár, az ügyészségi fogalmazó és ügyészségi nyomozó írásban vagy elektronikus úton 2009. december 15-ig nyilatkozik arról, hogy a 2010. évben a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt.


A különféle speciális ágazati szabályok módosítására vonatkozó tervezetek:

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása:
8. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 50/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"50/A. § (4) Az ügyészt megillető cafetéria-juttatás éves összegét a legfőbb ügyész határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (356.000 forint jelenleg! - Olv.) ötven százalékánál (=178.000 forint - Olv.), és nem lehet magasabb a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény 2,2-szeresénél (=783.200 forint - Olv.)."

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása:
16. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"117. § (4) A bírót megillető cafetéria-juttatás éves összegét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg (itt is 356.000 forint jelenleg! - Olv.) ötven százalékánál (=178.000 forint - Olv.), és nem lehet magasabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg 2,2-szeresénél (=783.200 forint - Olv.)."

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása:
17. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az igazságügyi alkalmazottat megillető cafetéria-juttatás éves összegét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az irányító miniszter határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap (356.000 forint jelenleg! - Olv.) ötven százalékánál (=178.000 forint - Olv.), és nem lehet magasabb az illetményalap 2,2-szeresénél (=783.200 forint - Olv.)."


A hivatkozott jogszabályhelyek:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. §-a 2010. január 1-jétől hatályos szövege:

Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások kedvezményes adózása

70. § (1) Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevétele után az adókötelezettséget a 71. § rendelkezései szerint kell teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül - ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) - az a)-e) pontban felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (e rendelkezés alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló)

a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel
aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve -
vagy
ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;

c) az iskolarendszerű képzés átvállalt (viselt) költsége révén juttatott bevételből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész;

d) iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételből a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;

e) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel.

(...)

(5) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül

a) a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból
aa) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,
ab) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,
ac) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát,
meg nem haladó rész;

b) a munkáltató által a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg;
feltéve, hogy a magánszemély a juttatóval legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó munkaviszonyban áll, vagy a magánszemélyt a juttatótól - munkaviszony alapján - pénzben megillető havi jövedelem a minimálbért eléri, továbbá feltéve, hogy a juttató a hozzájárulást havonta vagy több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben.

71. § (1) A magánszemély a 70. § rendelkezéseiben foglalt feltételek szerinti és értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető (a továbbiakban: juttató) 25 százalék adó fizetésére köteles.


a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény

49/G. § (1) A köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 200%-ának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult.

(2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a köztisztviselőnek munkaruhát köteles biztosítani. Amennyiben ruházati költségtérítést állapítottak meg, a munkaruha-ellátásban részesülő köztisztviselő a munkaruha ellenértékének és a ruházati költségtérítésnek a különbözetére jogosult.

(3) A közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladó szünetelése esetén, vagy ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos része jár.

(4) A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a felvett ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni, kivéve, ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult, továbbá ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg.

(5) A hivatali szervezet vezetője állapítja meg a ruházati költségtérítés fizetésének és elszámolásának feltételeit.

49/H. § (1) A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet, különösen:
a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet,
b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás,
c) albérleti díj hozzájárulás,
d) családalapítási támogatás,
e) üdülési hozzájárulás,
f) szociális támogatás,
g) illetményelőleg,
h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás,
i) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás.

(2) Az üdülési hozzájárulás pénzben vagy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekkben (a továbbiakban: üdülési csekk) biztosítható. A hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75-100%-áig, üdülési csekk esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adómentes juttatás mértékéig terjedhet. Az üdülési hozzájárulás biztosítása során a köztisztviselő választási lehetőségét biztosítani kell.

Hozzászólások

http://www.hirado.hu/Hirek/2010/11/04/06/Eltunt_a_vamosok_magan_nyugdijpenztari_befizetese.aspx
MA szembesültem vele, hogy egy kanyit nem utalt tovább az APEH abból, amit tőlem egész évben levontak...

És én nem vámos vagyok. A számlakivonaton ez áll: 2010. évi befizetés: 0 FT.

Éhbérért dolgozó vidéki köztisztviselő nem kap 100 ezret sem havonta kézbe, minimális a kafetéria, 6 éve befagyasztva a bére, ruhapénz csak adható , ezért nem kap . Hurrá , de jól megy a köztisztviselőknek

Egyetértek veled. Annyi kiegészítéssel, hogy nemhogy 100e Ft-ot, de 75e Ft-ot sem kap kézhez, aki már 14 éve dolgozik. Jövőre ez még rosszabb lesz 2500-al havonta, mert csökkentették az adójóváírást. 2012-ben már a fizetéseket fogják elvenni, más nem maradt.

Na, ne felejtsük el, hogy a kezdő pedagógus bére 2012-től bruttó 180 ezer, 2 év után pedig bruttó 200 ezer lesz.

Ők legalább meg lesznek becsülve, míg te több évi munka után viszed haza a fele annyi pénzedet.

Hihetetlen! Még mit tudnak elvenni tőlünk?
Lassan örülhetünk ha a nyavalyás kis fizetésünket megkapjuk.
Miért van az, hogy a közSZOLGÁKkal mindent meg lehet tenni? Addig amíg csak az asztalunk mögött csendben háborgunk, addig meg is tesznek velünk mindent!!! Nem kellene végre hallatni a hangunk???????? lsd. BKV-sztrájk!!!!!

Hihetetlen! Még mit tudnak elvenni tőlünk?
Lassan örülhetünk ha a nyavalyás kis fizetésünket megkapjuk.
Miért van az, hogy a közSZOLGÁKkal mindent meg lehet tenni? Addig amíg csak az asztalunk mögött csendben háborgunk, addig meg is tesznek velünk mindent!!! Nem kellene végre hallatni a hangunk???????? lsd. BKV-sztrájk!!!!!

Hihetetlen! Még mit tudnak elvenni tőlünk?
Lassan örülhetünk ha a nyavalyás kis fizetésünket megkapjuk.
Miért van az, hogy a közSZOLGÁKkal mindent meg lehet tenni? Addig amíg csak az asztalunk mögött csendben háborgunk, addig meg is tesznek velünk mindent!!! Nem kellene végre hallatni a hangunk???????? lsd. BKV-sztrájk!!!!!

22 éves vagyok, az Államigazgatási Főiskola elvégzése óta szülővárosom Polgármesteri Hivatalában dolgozom, és 15 hónap alatt szép lassan egyre kevesebb lett az illetményem, mostani helyzet szerint kb 15 ezer Ft-tal lesz kevesebb a nettóm mint mikor dolgozni kezdtem. Ez aztán a jövőkép...

máshova úgyse kellettél volna, így ne nagyon sopánkodj - örülj a ruhapénznek, kajajegynek, meg a többinek, azt hiszed máshol több jutna?

Ez "a máshova úgyse kellettél volna" milyen intelligens szájból került elő??!! 4 diplomás, 2 nyelvvizsgás, főiskolán óraadóként is dolgozó köztisztviselő gondolja, hogy máshova nem kellene??!! Az esetleges elhivatottság kérdése pl. a gyermekvédelem területén a kedves hozzászólóban gondolom fel sem merült. Mint ahogy az sem, hogy nem mindenki akarja, hogy fizetett gyermekfelvigyázó legyen a gyerekével még este 7-kor is.

Lehet, hogy csak egy "versenyszférás" volt, aki betévedt ide. Egyes fórumokon szoktak ilyen kedvesen nyilatkozni a közszférát lenéző, juttatásait irigylő, "öntudatos" vállalkozók és munkásemberek. Általában azért, mert azt hiszik, hogy a tőlük levont adóból általános Kánaán és bérfesztivál van a közszférában. A "körültekintő" politikusok és újságírók meg szívesen kihasználják ezt. Összemossák a BKV és más cégek béreit a közszféra alacsony kereseteivel.

...már ha fizet járulékot vagy adót...

Lehet, hogy ezt félreértem, mert akkor bocs, de ha nem, akkor szerintem baromság azt gondolni, hogy az emberek csak azért jönnek a közszférába, mert nem tudnak máshoz kezdeni, vagy mert semmihez sem értenek.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar közigazgatás igenis jó színvonalú, ezt az uniós csatlakozás zökkenőmentessége is megmutatta. Még az egyébként hozzá nem értő politikusok is elismerték a teljesítményt. A politikusok csak a saját zsákmányuk és szavazataik számának növelése érdekében köpködik a "bürokráciát". Amúgy meg pont ők szavazzák meg a parlamentben az összefüggéstelen módosítókkal toldozott, foltozott, a nehezen végrehajtható és pártérdekeket érvényesítő jogszabályokat. Utána meg panaszkodnak, hogy bonyolult a rendszer.

A közigazgatás egyébként sokkal hitelesebb és a lakossági bizalmi rangsorban előzi a sajtót, pártokat, politikusokat, bankokat stb.

Igazad van. Csak a béna kormányok terjesztik, hogy a közigazgatásban, sőt az egész közszférában másodosztályú, "selejtes" emberek dolgoznak. Ez egy fajta indok volt a "megbüntetésünkre". Ezt tartom a Gyurcsány-kormány legaljasabb húzásának. (Ez most egy kicsit politika, elnézést a szerkesztőktől.) Például, amikor Draskovics, aki leginkább Gollamra hasonlít a Gyűrűk urában, azzal állt elő, hogy a mocsár lecsapolásakor nem kérdezzük a békákat...

Az ember sok mindent megért, ha helyesen kommunikálják, mondhatták volna, hogy gyerekek, többségetek jól és sokat dolgozik, de most sajnos nincs pénz. Ez lett volna a tisztességes megoldás.

Ebben az új cafeteria szabályban az a rossz, hogy ismét jövedelemcsökkenést jelent. Ami még rosszabb, nem terjed ki a közalkalmazott kollégákra, akik viszont így nyernének valamit. Ők, legalább is a többségük, még nálunk köztisztviselőknél is sokkal rosszabb helyzetben vannak, pedig ők is fontos munkát végeznek. (eü., oktatás, kultúra.)

38 éves köztisztviselői szolgálat után megkérdőjelezem, biztos hogy itt kellett maradnom ennyi idegig. Én becsületesen dolgoztam és a korom ellenére egyre jobban, többet illetve hibátlanul kell dolgoznom, mert ha nem jaj nekem! A fizetésem meg évről évre kevesebb, ha így megy a nyugdíjam nem fog érni semmit.
Mindig mindenki kitalál valami újat, persze ez messze van az élettől, a tényleges munkától, de a hűlyeséget tupirozzuk. Ez van.

10 éve dolgozom a közszférában, amit az egyetemen tanítottak a köztisztviselői életpályáról, nahát azt el lehet felejteni. Jogszabályok állandó változása, bizonytalan jövőkép, leépítések, rengeteg túlóra - ez az igazság. Annak idején azért választottam a jegyzői pályát, mert hittem abban, hogy szaktudásommal, munkabírásommal segíthetem azon települések helyzetét, ahol dolgozom. Ehelyett ma már csak kapkodom a fejem, korrupció,hazaárulás, vagyon kijátszás. Mi lesz a jövő nemzedékével? Még szerencse, hogy a polgármestereim becsületesek, apró reménysugár....

Hihetetlen mindig a közszolgákon csattan az ostor, mégpedig az első vonalban
dolgozókon. Mi a településeken dolgozó köztisztviselők találkozunk az ügyfelekkel, nekünk kell megértetni az "odafönt" hozott döntéseket, sajnos egyre nehezebb, mert bizony kapkodóak, nem átgondoltak ezek a döntések, És akkor még rajtunk akar spórolni az állam. Pedig az államnak elsősorban az ő szolgáit, a köztisztviselőket kellene rendesen megfizetni. De hogyan is érdekelné őket odafönn, mi van itt alul, kizárólag a saját jövedelmük a fontos.

Máshova nem kellettél írójának üzenem, hogy aki egy költségvetési szerv számvitelét viszonylag érti és műveli (én) annak a versenyszféra számvitele üdülés ehhez képest. Voltam már ott is, sokkal kevesebb jogszabályt kellett figyelnem a munkám során. Például csak a foglalkoztatási jogviszonyok között órási a különbség! A versenyszférában csak a Munka Törvénykönyvét kellett bújnom, itt mellé belép a képbe a KJT., KTV., Közoktat.tv., Polgármesterek jogállásáról szóló tv. és még néhány , felsorolni hosszú. Na ha ezeket áttanulmányozom, akkor tudok új embert felvenni, attól függően, hogy éppen pedagógusnak, polgármesternek, jegyzőnek, közcélú vagy hasznú munkásnak, karbantartónak stb. jelentkezik (választják). És ezek a jogszabályok csak a jogviszony létesítéséhez, jogszerű fenntartásához kellenek! Hol van még a sok bonyolult TB és adó és egyéb járulék passzus, a Számviteli Törvény, Szoc. Tv., ÁHT,ÖTV, Költségvetési törvény, KBT., hogy csak néhány fontosabb joganyagot említsek, amelyet napi munkám során használok. Nem tudom, te hova kellesz, de engem a volt főnököm rendszeresen visszahív, de nem megyek, mert a mostani helyemen sokkal többet tehetek a lakóhelyemért (pl. pályázatot írok óvoda, iskola felújításra, megpróbálom egyensúlyban tartani a költségvetésünket, hogy minden fontos kiadásra jusson legalább még az idén) Nekem fontos, hogy tudásomat és munkaerőmet ne a külföldi multik szolgálatába állítsam.