Mai népbetegségek: magas vérnyomás, elhízás és cukorbetegség, koraszülés

Népbetegség a koraszülés Magyarországon

2014. augusztus 8.

A magas vérnyomás, az elhízás és a cukorbetegség mellett ma már a koraszülés is népbetegségnek számít hazánkban. A Semmelweis Egyetem kutatóinak legutóbbi tanulmánya szerint ebben érdemi változás csak akkor várható, ha az egészségpolitika a legnagyobb kockázatú roma nőkre koncentrál.

Miközben az elmúlt majdnem másfél évtizedben tízezerrel csökkent a születések száma, gyakorlatilag változatlan maradt a koraszülöttek aránya, ráadásul az utóbbi egy esztendőben sajnálatos módon megfordult a csecsemőhalandóságban tapasztalt pozitív irányú tendencia.

Koraszülöttnek a 37. hét előtt születettek számítanak, de hasonlóan veszélyeztettek a 2500 grammnál kisebb súllyal világra jött csecsemők, akik között sokan egyben idő előtt is érkeznek. Az ilyen paraméterekkel születettek élete nem csak az első időben van veszélyben, de később is: főleg közülük kerülnek ugyanis ki a cukorbeteg, magas vérnyomásos, esetleg vesebeteg felnőttek. Napjainkban a csecsemőhalálozás fő oka a koraszülés, illetve az alacsony születési súly. De a maradandó károsodást szenvedett – vak, süket, tanulási nehézséggel küzdő – gyermekek zöme is koraszülött.

Ezért is rendkívül fontos a koraszülések megelőzése, amelyek között vannak jobban és kevésbé jól befolyásolható tényezők. Az utóbbiak közé tartozik például az anyák életkorának kitolódása: 2011-ben a szülő nők átlagos életkora 29,4 év volt, első gyermekük születésekor az anyák átlagéletkora majdnem 28 év volt, és a tapasztalatok szerint a nagyon fiatalok mellett a 40 éven felüli nők az átlagnál hajlamosabbak a koraszülésre. A terhesgondozáson rendszeresen megjelentek számát azonban még mindig lehetne növelni, főleg, hogy a hajléktalanság, illetve az ultraliberális gondolkodás terjedésével úgy tűnik, emelkedik azok száma, akik csak a szülésnél találkoznak orvossal.

Ezt igazolják az Epidemiológiai Központ adatai, amelyek szerint 2012-ről 2013-ra több mint másfélszeresére nőtt azoknak a babáknak a száma, akiket be kellett oltani hepatitis ellen, mert anyjukat a terhesség alatt nem szűrték erre a fertőzésre. Demeter János, a Szakmai Kollégium Szülészeti-Nőgyógyászati Tagozatának elnöke szerint ezért is nagy jelentőségű, hogy júliustól a védőnők is részt vehetnek a várandósok gondozásában. A szakember hozzátette: a kismamák többsége szerencsére most is él a lehetőséggel, már csak azért is, mert anyasági támogatásra csak az jogosult, aki terhessége alatt legalább négy, koraszülés esetén legalább egy alkalommal elment terhesgondozásra.

A Semmelweis Egyetem kutatóinak legutóbbi tanulmánya szerint ugyanakkor érdemben csak akkor szorítható vissza a koraszülések száma Magyarországon, ha az egészségpolitika a legnagyobb kockázatú roma nőkre koncentrál. A Balázs Péter vezette kutatócsoport a 2009 és 2012 között a négy észak-kelet-magyarországi megyében szülő 18 ezer szülő nő adatait elemezve többek között arra a megállapításra jutott, hogy a magukat romának vallók körében lényegesen magasabb volt mind a koraszülötteket, mind a kis súlyú újszülötteket világra hozó nők aránya: 10,7 százalék volt a koraszülött roma csecsemők, míg 7,9 százalék a nem roma babák aránya, míg a 2500 grammal született a roma kicsik 14,2, míg a nem romák 7,6 százaléka.

Már születéskor is hátrányban
Az OECD-országok 6,7 százalékos átlagával szemben Magyarországon az újszülöttek 8,4 százaléka jön világra kevesebb, mint 2500 grammal. Nálunk csupán négy országban rosszabb a helyzet, míg ugyanekkora arányú a kis súlyú újszülöttek aránya Görögországban és Mexikóban. Az Európai Unión belül Magyarországon jön világra a legtöbb koraszülött. Évente nagyjából nyolcezer gyerek születik idő előtt, közülük majdnem másfél ezer kritikusan alacsony súllyal.


Haiman Éva

Hozzászólások

Miért nem tartják fontosnak a XIV. ker-ben pl. egyes körzeti orvosok, kórházi orvosok a prevenciót. Még akkor sem, ha a beteg be kerül a kórházba. Úgy adják haza, hogy meg sem nézik, az előzményeket, hogy miért is lett súlyos beteg az illető. A körzeti orvosok munkáját ki ellenőrzi hivatalból? Miért nem küldik be időbe a beteget/ket kivizsgálásra, ha súlyos mellékhatásokat produkál pl. a Mercformin tabletta? Miért nem tartja fontosnak a körzeti orvos, hogy megelőzze az egészségkárosodást a betegénél? Miért nem törődik az idős korosztállyal az egészségügy megfelelően? Miért sajnálják le a családtagok véleményét, kéréseit a beteg érdekében? Miért nem működnek együtt a családtagokkal a körzeti orvosok normálisan, megfelelően?
Ha ezt nem nézik, vizsgálják meg központilag, akkor a beteg élethelyzetével játszadoznak folyamatosan. Ami az egészségkárosodáshoz vezet. Nem a gyógyuláshoz! Ellenőrizzék a körzeti orvosok munkáját fokozottan. Mert némelyek nem tartják be a beteg látogatását, ha az nem tud már bemenni a rendelő intézetbe. Súlyos cukor, rákbetegeknél, vagy lábszárfekélynél, fokozott ellenőrzés kellene, a körzeti orvosok ellenőrzése. Hogy hol töltik a beteg látogatása helyett a 4 órás rendelési idő után az idejüket. A mozgáskorlátozott betegek érdekében ki áll ki? Ha az egészségügy nem törődik velük, akkor ki vállalja fel a felelősséget, ha leromlik az állapota a betegnek? Orvosi mulasztások sorozata történik meg nap mint nap a pl.XIV. kerületben. Mégis mi folyik itt? Hogy nem ellenőrzik a körzeti és kórházi orvosok munkáját, hogy vajon oda figyelnek e az idős, nyugdíjas súlyos betegek élethelyzetére, nem csak haza küldik felelőtlenül a kórházakból. Anélkül, hogy kontrollra visszahívnák. Mindent a körzeti orvosra bíznak, aki nem látja el a betegét. Ha ráismer az, akire illik a leírás, akkor tartson lelkiismereti vizsgát Önmagában. Mert ami itt folyik ebben a kerületben az már rég kivizsgálást érdemelt volna. Nem csak a kisgyerekesekből áll az ország. Mert, ha ott gond van, rögtön a média foglalkozik vele. De az idős nyugdíjas egyedülélő súlyos tumoros, stomás, cukorbetegekkel, lábszárfekéllyel küszködökkel nem foglalkoznak. Hagyják leromlani az állapotukat. Vajon miért?
Miért nem előzik meg a bajokat? Hol van itt jogvédelem, egyáltalán az emberi jogok biztosítva?A családtagok véleményét miért nem kérdezik meg? Miért nem veszik figyelembe?
Hova fog vezetni mindez? Miért nem támogatja a XIV., -i Önkormányzat az idős egyedülálló, egyedüléllő súlyos betegeket? Miért nem oldja meg legalább az 1-szeri napi étkeztetésüket ingyenesen? Miért nem szerelik be a vízórákat a bérlakásokba, amiket már be kellett volna 2016.02. hótól szerelniük? Miért nem ellenőrzi senki sem hivatalból, hogy valóban kinek is segítenek a szociális hálózaton belül? Hova folyik el a pénz? Amit befizettek adót azok, akik pl. 40-évnél is többet ledolgoztak, ill. tb-t fizettek ebben a kerületben. Miért is kell ingyenesen elvárni a családtagoktól, hogy minden feladatot Ők vállaljanak át az Önkormányzatok helyett, orvosi mulasztások miatt? Miért nem oda kerül a pénz, ahol a legnagyobb szükség van rá a beteggé vált emberek ápolására, támogatására? Ha valaki végig dolgozta az életét minden adót+ tb-t befizetett rendesen. Miért kell élete végén nyomorognia? Nem a családtagoknak fizette azt a sok pénzt ki, hanem a TB-nek és a Magyar Államnak. Mégis semmit se kap vissza, csak a küszködést idős korában. Ez Önök szerint rendben van?

Emmi: jövő év januárjában lép életbe a közétkeztetésről szóló rendelet

Szeptember helyett jövő év január 1-jén lép hatályba a közétkeztetésről szóló rendelet, amely szabályozza az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését, tápanyagtartalmát, és mérföldkő a sófogyasztás csökkentésében - jelentette be Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A túlsúlyos, egészségtelenül táplálkozó gyerekekből nagyobb eséllyel lesznek elhízott felnőttek, a kormányzatnak pedig különösen nagy felelőssége van ennek megakadályozásában, hiszen a közétkeztetésben 960 ezer kisgyerek vesz részt - közölte.

Az MTI kérdésére elmondta: azért halasztják el a rendelet hatályba léptetését, mert több jelzést kaptak a közétkeztetés résztvevőitől, hogy - szerződéseik, alapanyag-beszerzéseik miatt - nem elegendő a felkészülési idő.

Az államtitkár jelezte: a mintamenza program tapasztalatai alapján a jelenleg a közétkeztetésre fordított összegből a rendelet által előírt tápanyagok beszerezhetők, az ételek előállíthatók, így nem várható a menzai díjak emelkedése a rendelet miatt.

A rendelet a különböző életkori csoportokra lebontva meghatározza, hogy a különböző táplálékcsoportokból mennyit kell biztosítani a gyerekeknek, rögzíti az irányadó tápanyag-beviteli normákat, a tiltott élelmiszereket, és előírja, hogy az asztalokra nem lehet kihelyezni a só- és cukorszórókat (de külön lehet kérni őket), és táblán kell felhívni a figyelmet a túlzott só- és cukorfogyasztás következményeire.

Az államtitkár elmondta: a sótartalomra vonatkozó intézkedések az ötévesnél fiatalabb gyerekek számára január 1-jén lépnek hatályba, az idősebbeknél fokozatosan, 2021-ig kell elérni a kívánatosnak tartott öt gramm/nap adagot.

Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar lakosság sóbevitele háromszorosa az ajánlottnak. Az OÉTI 2009 óta vizsgálja az élelmiszerek sótartalmát, eddig 750 élelmiszert vizsgáltak meg, volt, hogy egyet többször is. A kenyér- és kenyérfélék esetében azt állapították meg, hogy tíz deka kenyér sótartalma 0,8-3,2 gramm között változik, vagyis egy szelet kenyér elfogyasztásával több sót fogyasztanak el a vásárlók, mint ami a WHO által ajánlott teljes napi sómennyiség. Jelezte: a pékek vállalták, hogy az év végére tíz százalékkal csökkentik a kenyerek sótartalmát. A húskészítmények, felvágottak esetében pedig tíz dekagrammonként 1-5,2 gramm között ingadozik a sótartalom, a leveskockák, levesporok, fűszerek sótartalma pedig akár hatvan százalék is lehet - ismertette.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a finomított cukrot és a sót néma gyilkosnak kezdik hívni a szakirodalomban, mert például a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, valamint a vesebetegségeket a magas vérnyomásra és így a túlzott sóbevitelre lehet visszavezetni.

Emlékeztetett rá: a kutatások szerint napi 5 gramm az ajánlott sómennyiség a felnőtteknek, ezzel szemben a magyar férfiak 17,5 grammot, a nők 16,5 grammot fogyasztanak belőle naponta, azaz évente több mint 6 kilót. Felhívta a figyelmet: már napi egy grammal kevesebb só is jelentősen csökkentheti a magas vérnyomást.

Megjegyezte: bizonyítható, hogy a csökkentett sóbevitel az ételek élvezeti értékét két-három hét után már nem befolyásolja, vagyis hozzászokik az ízérzékelés, és ugyanez vonatkozik a cukorra is.

InforMed

Másik "interpretáció":
Válasz.hu: Győzött a menzalobbi - elhalasztják a sórendelet hatálybalépését


Kibukott az államtitkár a kenyéráremelés miatt

2014. augusztus 8.

A Földművelésügyi Minisztériumban nem értik, miért emelnének árat drasztikusan ősztől a pékek.

A kenyér árában csupán 17 százalék a búza aránya, ezért nem érti a minisztérium, miért erre hivatkozva emelnének árat a pékek, ráadásul az uniós agrártermékek elleni orosz embargó árcsökkenést is hozhat - írja a Napi Gazdaság. A lap pénteki cikke szerint Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára megdöbbenéssel értesült arról, hogy pékek ősztől 25-30 százalékkal akarják emelni a kenyér és a péksütemények árát.

Az államtitkár egyebek mellett felhívta a figyelmet arra: a közvetlen anyagköltségek tavaly a kenyérgyártás összköltségének 58 százalékát tették ki. Ezen belül a búza ára az összköltség 17 százalékát adja. Oroszország uniós agrártermékek elleni embargója árcsökkenést hozhat, hiszen a piacra nagy mennyiségű búzafelesleg kerül. Emellett a pékek is nyertesei lesznek a tervezett ipari rezsidíjcsökkenésnek, így kiadásaik csökkenésével számolhatnak.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint az ár korábban jóval magasabb szinten volt - az étkezési búza ára most kilogrammonként 53 forint környékén van, ám volt 70-90 forint is -, a kenyér mégsem került többe.

"A megnövekedett költségeket évek óta nem tudják elfogadtatni a multinacionális láncokkal..."

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke közölte: egy hónap alatt húsz százalékkal drágult a kenyérgabona, s - egyebek között a forint gyengülése miatt - többet kell fizetni az alapanyagokért. Emlékeztetett rá: eddig az útdíjat és a minimálbér-emelést sem tudták realizálni átadási áraikban. Komoly problémának nevezte, hogy a megnövekedett költségeket évek óta nem tudják elfogadtatni a multinacionális láncokkal.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a pékségek nagy része a hazai kiskereskedelmi üzletekbe is szállít, nem csak a multiknak, így a kialakult helyzetért nem lehet az utóbbiakat vádolni. A főtitkár elismerve, hogy a pékségek egy részének nehéz a helyzete, nem tartja járható útnak, hogy a nemzetközi gabonapiaci árak pontos, végleges ismerete nélkül bárki előre emelést harangozzon be.

FN24