Beküldte: Argumentum Időpont: 2011, december 14 - 15:04.
Témakör:
Dr. Darák Péter Kúria elnöke és Dr. Handó Tünde az OBH elnöke , dr. Gál András Levente kormánybiztos az ügyfelek számára kedvező változásokat hoz a Magyarországi Állampolgári Jogvédő Központ szerint.
Ügyfélpanaszok, Strassbourgi eljárások jelzik az ügyfelek igazságszolgáltatáshoz és közigazgatáshoz való távolságát, elégedetlenségét.
A közérdekvédelem és az igazságügyi érdekvédelem szorosan kapcsolódik,
így a megválasztott vezetők társadalmi érdekvédelmi szerepvállalása az ügyfelek számára új, előremutató üzenet a kormány részéről és a köztársasági elnöki jelölés részéről.
Dr. Gál András Levente volt KIM közigazgatási államtitkár operatív képességeit régóta ismeri a magyar közigazgatás több területe,
a Jó Állam fejlesztési program végrehajtásához erre rendkívüli szükség van.
Jelenlegi elégtelen és megrekedt állapotából kimozdítani az "önmagáért jelentősen létező bürokráciát" dinamikus és fiatal, de tapasztalt szakemberekkel, vezetőkkel lehet,
a jogi dereguláció és a vállalkozások környezetének jelentős egyszerűsítése és tehermentesítése mellett Országbíró Zoltán közérdek politikus álláspontja szerint.
A Magyarországi Állampolgári Jogvédő Központ a kiválasztott vezetők melletti parlamenti döntést az ügyfelek számára érzékelhetően kedvező döntésnek tartja.(Magyar Bíróságok lapja)
Egyéni számla helyett! Így ösztönzik a külföldi munkavállalást!
Újabb nyugdíjállamosításra készül a kormány
2011. december 15.
Egy módosítóval nem csak újabb egy vagy két évre veszi el a kormány a magánnyugdíjpénztári tagdíjakat, hanem örökre. Ez a kasszák végét jelenti, innentől kezdve tényleg senkinek nem érdemes megtartania pénztártagságát. Elképzelhető, hogy később a kormány lehetőséget ad a visszalépésekre annak a 100 ezer tagnak, akik maradtak, egyelőre azonban - ha a parlament a módosítót elfogadja - a kasszatagok sehonnét sem számíthatnának nyugdíjra. A költségvetésbe újabb 300 milliárd forint érkezhet.
A jövő évi kiigazítási igény 320 milliárd forint, csak ezzel tartható a GDP 3 százaléka alatt az államháztartási hiány - jelentette be kora délutáni sajtótájékoztatóján Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
A kiigazítás kétharmadrészt a tartalékok felélésére épül, emellett a kormány emeli a jövedéki adót, zárol bizonyos minisztériumi kiadási előirányzatokat és elvonja a 100 ezer nyugdíjkasszatag befizetéseit jövőre, illetve lehet, hogy utána is.
Egy, a pénzügyi stabilitásról szóló törvényhez a költségvetési bizottság által benyújtott módosító (pdf) azonban ennél is tovább menne, ugyanis időkorlát nélkül minden befizetést államosítana. A törvényjavaslat indoklása úgy szól: "a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága, pénzügyi stabilitása és a hatálya alatt álló biztosítottak nyugdíj-várományainak biztosítása érdekében a javaslat megszünteti a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést". Ez lényegében nem "csak" további egy-két évre lehetetlenítené el a befizetéseket, hanem mindörökre.
A nyugdíjkasszák jelenleg a mintegy 100 ezer maradó kasszatag mintegy 300 milliárd forintját kezelik. Ez a módosítás ezen nem változtatna, csupán azt jelenti, hogy a kasszának többé nem lehet majd járulékot utalni. Egy névtelenséget kérő szakértő szerint ennek a módosítónak előbb utóbb lesz egy párja, ami majd lehetővé teszi, hogy a kasszatagok is visszalépjenek a tisztán állami nyugdíjrendszerbe.
Egyrészt ugyanis "igen nagy kiszúrás lenne", ha az érintettek nem gyarapíthatnák a kasszánál vezetett egyéni számlájukat a munkavállalói nyugdíjjárulékkal, miközben az állami rendszerből is ki lettek tiltva. A kettő együtt azt jelentené, hogy a kasszatagok bármennyit is dolgozzanak és fizessenek, sem a pénztáruktól sem az államtól nem számíthatnának nyugdíjra.
A másik érv, hogy mivel Matolcsy bejelentette, hogy a jövőre tartalékolt pénz kétharmadát felélik, ezért kevés marad az egyéb kockázatok kezelésére, így a kasszáknál lévő 300 milliárd forintra a kormánynak igen nagy szüksége lesz. Erre a pénzre viszont csak akkor teheti rá a kormány a kezét, ha a kasszatagoknak lehetőséget ad az állami rendszerbe történő visszalépésre.
Az Ab is lesöpri
Ma megírtuk: január elsején a kukába kerül a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítását támadó összes alkotmánybírósági beadvány. Az újévkor életbe lépő új alaptörvény és a változó alkotmánybírósági törvény miatt minden folyamatban lévő, le nem zárt ügyet törölni kell. A kisöpört ügyeket az Ab csak új beadványok alapján veheti vissza a napirendjére, ebben az esetben azonban az eljárás is a nulláról indul majd.
A befizetések totális elvonásával azonban nyilvánvaló, hogy tényleg senkinek (még dacból sem) érdemes kasszatagnak maradni. A pénztárak működése a hatályos költségkorlát-szabályok szerint így is veszteséges, ha több befizetés nem érkezhet, akkor szinte biztosra vehető, hogy a pénztárak kivétel nélkül a bezárás mellett döntenek.
Gyors bezárások lesznek
Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke közölte: a kormány elképzeléseit nem ismerik, arról a pénztárak semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Aggasztó azonban, hogy a gazdasági miniszter bejelentése szerint a befizetések újabb elterelésnek nincs határideje, és egy árva szó sem esett arról, hogy a pénztártagok milyen kompenzációban részesülnek azért, mert befizetéseiket a kormány ismét költségvetési lyukak befoltozására használja.
Az elnök ugyanakkor rámutatott: már az eddigi 14 hónapos elvonás is a működésképtelenség határára sodorta a szektort, ugyanis a vagyonátadás és a reálhozamok kifizetésének költségeit az egyszeri levonások mellett a pénztárak a korábban felhalmozott működési tartalékokból fedezték. Azzal, hogy belátható időn belül továbbra sem lesz semmiféle bevétel, miközben a kiadásokat törvényben rögzítik, a magánnyugdíjpénztárakra a gyors megszűnés vár. A szövetség tagjai mostanáig mérlegelték egy esetleges fúzió lehetőségét az optimális üzemméret eléréshez, azonban bevételek nélkül erre esélyük sem lesz.
Egy kis történelem
A kormány négy közvetett eszközt vetett be a pénztárak ellen. Első lépésként az állami pillérbe irányította a kötelező pénztári tagdíjakat tavaly novembertől a 2011 végégig tartó időszakra (ezt megelőzően a pénztártagok nyugdíjjárulékának kisebb része a kasszákhoz, nagyobb része az állami nyugdíjalapba került).
Második lépésként egy törvénnyel lehetőséget adott, hogy a hárommillió pénztártag elhagyja a kasszáját, tehát minden korábbi megtakarítását az államnak adja és minden járulékát a jövőben kizárólag az államnak fizesse – ha akarja. Az állami pillér kapuját tavaly októberben nyitották ki.
Harmadik lépésként a kormány bejelentette: aki nem tér vissza az állami pillérbe, egész pontosan nem oda fizeti a 24 százalékos járulék mellett az eddig a pénztáraknak utalt 8 százalékot is, nem fog állami nyugdíjat kapni. Az átlépésre a tagoknak 45 napjuk volt tavaly december közepe és 2011 január vége között. Csak az maradhatott kasszatag, aki erről külön nyilatkozott írásban, mindenki más idén február 1-től automatikusan átsorolódott az állami nyugdíjrendszerbe.
A kormány tehát nem zárja be közvetlenül a pénztárakat, csupán ellehetetleníti működésüket, hiszen a csökkenő taglétszám, illetve költségszint mellett a leghatékonyabban működők is bedőlhetnek.
Index
Szentkirályi Balázs
"Töketlenedik" az Alkotmánybíróság?
Nyugdíj: az Ab teketóriázása miatt bukhatnak a kasszatagok
2011. december 8.
Néhány napja maradt az Alkotmánybíróságnak (Ab), hogy döntsön a magánnyugdíjpénztáraknál maradt és ezért a nemzeti kockázatközösségből kizárt 98 ezer tag jogairól. Ha nem végez időben a testület, jövőre már nem foglalkozhat az eddig beadott indítványokkal: az Ab-ról szóló, nemrég elfogadott törvény ugyanis ezt megtiltja. A 15 bíró képtelen dűlőre jutni az ügyben, pedig már a nyáron elkészült az alkotmányellenességet kimondó határozattervezet, és a Bokros-csomag időszakából számos olyan támpontja van a testületnek, aminek révén elmeszelhetné a pénztári vagyon kikényszerített államosítását.
Nem garantált többé, hogy a bérekből, fizetésekből levont különféle járulékok, társadalombiztosítási hozzájárulások után az állam automatikusan nyújt szolgáltatásokat – ezzel a Rogán Antal által javasolt kiegészítéssel lépett életbe az az adótörvénycsomag, mely november 29-én, az államfői aláírást követően meg is jelent a Magyar Közlönyben. Ugyanez a törvény a nyugdíj-hozzájárulást, az egészségügyi és a munkaerő-piaci járulékot összevonva és átnevezve bevezette a 27 százalékos új adófajtát, a szociális hozzájárulási adót.
A járulékok átkeresztelése, az állam polgáraival szembeni ellátási kötelezettségeinek fellazítása olyan új jogi helyzetet teremt, amelyet az Alkotmánybíróságnak (Ab) is figyelembe kell vennie a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló döntésében. Azaz a testületnek – amely 11 hónapja vizsgálja a kérdéskört, de még nem hozott határozatot – mérlegelnie kell az új körülményeket, hiszen az Ab mindig a hatályos jogszabályok alapján dönt.
Az Alkotmánybíróságnak összesen két hete, és várhatóan négy tárgyalási napja maradt az ügy lezárására. A parlament által november közepén megszavazott alkotmánybírósági törvény ugyanis leszögezi, hogy a folyamatban lévő ügyek január 1-jével megszűnnek, a testület nem foglalkozhat azokkal az indítványokkal, amelyeket 2012 előtt adtak be.
Ha a hátralevő időben mégis dönt azt Ab, akkor mérlegelnie kell, hogy a nyugdíjjárulék adóvá való átnevezése milyen következményekkel jár, hiszen egy tavalyi alkotmánymódosítás szerint a testület nem járhat el adóügyi kérdésekben, amíg az államadósság nem csökken egy meghatározott szint alá. Ez pedig ebben a parlamenti ciklusban várhatóan nem fog bekövetkezni.
Ketyeg az óra
„Nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben nem dönt már az idén az Ab, vélhetően nem is akar. Ennek fényében már részletkérdés, hogy a járulék átnevezésének vannak-e alkotmányjogi következményei” – mondta a hvg.hu-nak Lövétei István alkotmányjogász.
A testület 11 hónapja nem jutott dűlőre, pedig a nyári ítélkezési szünet előtt az ügy előadóbírája – a Népszabadság júliusi értesülése szerint Balogh Elemér – már elkészített egy határozattervezetet, amely a magánnyugdíjpénztárak vagyonát államosító rendelkezések több pontját is alkotmányellenesnek tartotta. A parlament tavaly év végén fogadta el azt a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által kidolgozott törvényt, mely szerint, akik 2011. január 31-ig nem nyilatkoznak arról, hogy a pénztáruknál maradnak, automatikusan átkerülnek az állami rendszerbe. Azok viszont, akik maradtak, 2011 decemberétől nem szereznek jogosultságot, annak ellenére, hogy munkáltatójuk eddig 24 százalékos nyugdíjjárulékot fizetett utánuk minden hónapban.
Az Origo által augusztus közepén ismertetett Ab-tervezet kilátásba helyezte annak a résznek a megsemmisítését, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, és kimondaná, hogy azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. Másrészt eltörölné azt a passzust, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulásnak. Ezt a tervezetet a testület honlapján nyilvánosságra hozott napirendek szerint négy alkalommal tárgyalta az Alkotmánybíróság: kétszer még a régi létszámú Ab, majd október-novemberben a Fidesz-KDNP által jelölt öt bírával kiegészített testület.
Az Alkotmánybíróság sajtófőnöke, Sereg András a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, előreláthatóan a testület idén már csak az elkövetkező két hétben fog ülésezni, valószínűleg a két ünnep között már nem lesz tárgyalás, legfeljebb a lezárt határozatokat fogják aláírni. A sajtófőnök szerint a napirendet hétről hétre alakítják ki, annak függvényében, hogy az alkotmánybírák hogyan haladnak az ügyek feldolgozásával és mi fér bele az időbeosztásukba. Így nem tudta megmondani, hogy idén előkerül-e még a határozattervezet.
Újra kell tölteni
Amennyiben 2011 végéig nem zárja le a kérdést az Ab, az államosítást támadó indítványok az Alkotmánybíróságról szóló új törvény szerint elvesznek.
Az Ab-hoz az év elején több száz beadvány érkezett a törvény alkotmányosságának vizsgálatát kérve. Zömében magánszemélyek fordultak az Alkotmánybírósághoz, de a Stabilitási Pénztárszövetség, a Magyar Helsinki Bizottság és Mesterházy Attila MSZP-elnök is a testület állásfoglalását kérte. A parlament alkotmányügyi bizottsága kezdeményezte – az ellenzék által végig ellenzett – Ab-törvény szerint ezeket az indítványokat úgynevezett alkotmányjogi panaszként 2012. március 31-ig ismét a testület elé lehet terjeszteni, ám ezt már csak azok tehetik meg, akik igazolni tudják, hogy a döntés sérti az alkotmányos jogaikat.
Így a szervezetek, illetve az ellenzéki politikusok többsége már nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, igaz, a magánnyugdíjpénztárakban maradt 98 ezer tag elviekben megteheti – ám ez további időbeli csúszást hozhat, ráadásul új bíróra kell osztani az ügyet, ahogy a nyáron elkészült határozatot is újra kell fogalmazni.
Átkeresztelés lépésről lépésre
A testület sajtófőnöke augusztus végén – amikor két napon keresztül tárgyalta, de nem véglegesítette a határozatot az Ab – azzal magyarázta a döntés elmaradását, hogy új alkotmányjogi szempontok merültek fel.
Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, Rogán Antal javasolta járulékátnevezés, a szociális hozzájárulási adó bevezetése szintén egy olyan szempont, amit figyelembe kell vennie a testületnek – mondták a hvg.hu-nak nyilatkozó alkotmányjogászok. Ilyen szempontokat a Balogh Elemér kidolgozta határozattervezet is figyelembe vett, hiszen a kormánypárti többség idén decembertől már átnevezte a nyugdíjjárulékot hozzájárulássá. A tervezet viszont kimondta volna, hogy a teher elnevezése nem írja felül annak tartalmat, vagyis továbbra is nyugdíjjogosultságot ad a nyugdíjkasszába folyó közteher megfizetése, bármi is legyen annak a neve.
Egy, az Ab munkájára rálátó, neve elhallgatását kérő forrás szerint a bírák várhatóan mérlegelni fogják, hogy most már kifejezetten adónak hívják a közterhet – amivel a régi és az új alkotmány szerint sem foglalkozhat a testület –, ami rendszertanilag is egy adótörvénybe és nem a társadalombiztosítási rendelkezések közé került. A szociális hozzájárulási adó ugyanakkor három járulékot vont össze – azaz összemosódik, mit mire és miért szednek be –, amelyek szétporciózását a különféle állami (nyugdíj-, egészségügyi és egyéb pénz-) alapokba a mindenkor költségvetési törvény fogja meghatározni.
A Bokros-csomag nyomában
„Mindegy, hogy milyen neve van a köztehernek, a lényeg, hogy a pénz a nyugdíjalapba került, és ebből a bevételből finanszírozzák a nyugdíjakat. A nemzeti kockázatközösség megmarad, az Ab pedig az intézményre, a tartalomra és nem az elnevezésre figyel” – magyarázta Lövétei, milyen szempontok alapján döntött hasonló kérdésekben eddig a testület. Hasonlóan vélekedik Tóth Gábor Attila alkotmányjogász is, aki szerint az Ab eddig következetes volt társadalombiztosítási kérdésekben.
Az Alkotmánybíróság az 1990-es évek közepén alakította ki azokat a precedenseket, amelyek alapján az ilyen típusú kérdéseket megítéli – az Origo által ismertetett határozattervezet is arra utal, hogy az előadóbíró e döntésekhez nyúlt vissza. A Bokros Lajos egykori pénzügyminiszterhez kötődő törvények akkor is úgy vetettek ki egyes járulékokat, hogy azért semmilyen ellenszolgáltatást nem akart biztosítani az állam.
A hvg.hu által megkeresett alkotmányjogászok szerint a fő kérdés az, hogy a 15 fős Alkotmánybíróság tagjainak többsége továbbra is magáénak vallja a testület 1990-es években – Sólyom László Ab-elnöksége idején – lefektetett alapelveit. A testületnek szeptemberben lett tagja Pokol Béla, aki az alkotmányozási folyamat idején tavaly azt hangsúlyozta: érvényteleníteni kellene az Ab elmúlt 21 évben hozott határozatait, mert ezekre mint precedensekre támaszkodva a túl nagy hatalommal bíró testület „le fogja nullázni” az új alaptörvényt.
Lövétei szerint a következő hónapokban fog kiderülni, hogy egy teljesen új szemléletű Alkotmánybíróság jött létre, vagy a bírók többsége továbbra is ragaszkodik az 1989 óta érvényesített alapjogvédelemhez. Rogán az adótörvényekbe be is illesztett egy olyan passzust, mely szerint "a társadalmi szolidaritás elvének megfelelően a törvény (…) olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet", ami arra utal, hogy a Fidesz jogitechnikai megoldásokkal próbálja megkerülni a precedenseire támaszkodó és ezért kiszámítható Ab döntését - már amennyiben az egyáltalán megszületik.
hvg.hu
M. László Ferenc