Bérelemésért sztrájkolhat ősszel a szociális ágazat

Döntöttek: szabad a sztrájk a szociális szakmában

2015. augusztus 4.

Jogerősen a Szociális Ágazati Sztrájkbizottságnak adott igazat a Fővárosi Törvényszék a még elégséges szolgáltatásokról az állammal folytatott vitában, így a terület dolgozói készülhetnek az őszi munkabeszüntetésre.


Fotó: Molnár Ádám

A sztrájkbizottság tagjai hosszú hónapok hiábavaló tárgyalásai után, májusban fordultak bírósághoz, mert arról sem sikerült megállapodniuk a kormány nevében fellépő Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi), hogy sztrájk idején milyen feladatokat kell mindenképpen ellátni ahhoz, hogy ne csorbuljanak az ellátottak jogai. A tárca jogászai szerint csak néhány adminisztratív munkát lehetne elhagyni, de minden egyebet maradéktalanul el kellene végezni sztrájk idején is.

Az első fokú bíróság azonban rekordsebességgel, egy hónap alatt kimondta, hogy az ágazat szakszervezetei többnyire pontosan fogalmazták meg, mit kell a munkatársaknak elvégezni ahhoz, hogy senkit ne veszélyeztessenek, illetve, hogy a minisztérium javaslata teljesen súlytalanná tenné a dolgozók akcióját.

Az Emmi fellebbezése után a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság néhány napja megkapta a másodfokú, immár jogerős bírósági döntést is, amelyben a Törvényszék jóváhagyta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság korábbi határozatát. Az erről szóló közleményt a szakszervezetek központi hírportáján (www.szakszervezetek.huwww.szakszervezetek.hu) jelentette meg a sztrájkbizottság. A bíróság kimondta, hogy a sztrájkhoz való jog minden munkavállalót megillető alapjog, amelyet nem lehet kiüresíteni azzal, hogy munkabeszüntetés idején is majdnem a teljes szolgáltatást nyújtani kell.

Ahogyan arról a Népszavában korábban már beszámoltunk, a bíróság egyetértett azzal, hogy a bölcsődei ellátás nem alapszolgáltatás, tehát sztrájk idején be lehet zárni a 3 éves kor alatti gyerekek nappali ellátó intézményeit, mint ahogy a hajléktalanok nappali melegedőit is.

A szakszervezetek részletes feladatlistát adtak a gyermekjóléti szolgálatokban, a házi segítségnyújtásban, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban, a szociális alapszolgáltatásban a hajléktalanok nappali ellátásában és a bentlakásos intézményekben elvégzendő elégséges szolgáltatásokról. A felsorolás azt tartalmazza, hogy krízishelyzet elhárítása, a gondozottak alapvető szükségleteinek kielégítése, biztonságuk és az orvosi utasítások betartása egyetlen esetben sem szenvedhet csorbát.

A bíróság értékelése szerint az ajánlat valóban tartalmazza a szükséges minimumszolgáltatásokat, ugyanakkor a kiegészítő tevékenységek elhagyása alkalmas arra, hogy a sztrájkot hatásossá tegye.


Az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség demonstrációjának résztvevői a belvárosi József nádor téren július 1-jén. Fotó: Tóth Gergő

A Fővárosi Törvényszék több szempontból is korszakhatárt jelentő döntése (pdf)nemcsak rekordsebességgel született meg, hanem az utóbbi öt év gyakorlatával szakítva helyre tette az alperes államot is, mint munkáltatót, amikor azt „hangsúlyozta, hogy a még elégséges szolgáltatásról való egyeztetés nem irányulhat a sztrájk megakadályozására teljesíthetetlen, a sztrájk célját ellehetetlenítő ajánlat tételével. Megállapította, hogy a kormány javaslata az érintett körben csaknem a sztrájkjog tilalmát jelentené”.

A szociális szakma hat szakszervezete küzd másfél éve azért, hogy a dolgozók gyakorolhassák a sztrájkhoz való jogukat. A 2010-es kormányváltás után a korábbi hónapok gördülő vasutassztrájkjainak megfékezésére az Orbán kabinet egy nemzetközi összehasonlításban példátlanul szigorú sztrájktörvényt alkotott, amely az azóta eltelt években megakadályozta érdemi nyomásgyakorlásra alkalmas munkabeszüntetés megszervezését Magyarországon. Ehhez társult, hogy a bíróságok többnyire hosszú hónapokat ültek a még elégséges szolgáltatások tisztázását kérő beadványokon, amíg a munkabeszüntetés az esetek nagy részében okafogyottá nem vált.

A nagy szakszervezeti szövetségek tavaly decemberben annak az ígéretnek a hatására írták alá az 5 százalékos terveikkel ellentétes, mindössze 3,5 százalékos idei béremelési ajánlatot, hogy a kormány tavasszal újratárgyalja velük a sztrájktörvényt. Nemcsak megállapodás nincs, hanem érdemi tárgyalás sem volt a kérdésről.

A sztrájk megszervezését lehetővé tevő bírósági döntés nem jelenti, hogy a szociális ágazat dolgozói holnap beszüntetik a munkát. A sztrájkbizottság közleménye azonban egyértelművé teszi, hogy folytatják a felkészülést „egy várhatóan őszi szociális ágazati sztrájkra”. Legutóbbi demonstrációjuk egyik szónoka úgy fogalmazott:

„Összezártunk és kitartunk a követelésünk mellett: emberhez méltó bért kérünk”.

Valamennyi magyar munkavállalónak szóló üzenet lesz, ha képesek lesznek tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a kormányt.

Népszava
Gulyás Erika


Bruttó 209 forintos bérpótlékot kapott az ápolónő

2015. augusztus 3.

Tizenegy éve dolgozik a munkahelyén, mégis bruttó 209 forintos bérpótlékról kapott értesítést egy szociális gondozó. A szakszervezet szerint nem csoda, hogy egyre többen hagyják ott a szakmát.

Bruttó 209 forintos bérpótlékot kapott a következő öt hónapra egy szociális gondozó, aki 11 éve dolgozik a munkahelyén – adta hírül az RTL Klub Híradója. A nő nem akart nyilatkozni, de férje elküldte a műsornak a fizetési kimutatást.

(...)

Origo
MTI

Hozzászólások

Nincs baj a sztrájkkal, csak közben dolgozzanak

2015. augusztus 6.

Megdöbbent a kormány, hogy a szociális dolgozók szeptemberi sztrájkjában bezárhatnák akár a bölcsődéket és a hajléktalan-ellátókat is, ők eddig azt hitték, ezek alapszolgáltatások. (...)

Nyitrai Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta: megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a bírósági döntés értelmében nem alapszolgáltatás sem a bölcsődei, sem a hajléktalan-ellátás.

Szűcs Viktória, a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság elnöke közölte: amíg a kormány nem terjeszt elő megállapodás-tervezetet, nem mondanak le a szeptemberre tervezett munkabeszüntetésről.

Index