Alkotmánybírósághoz fordult az MKKSZ és a KSZSZ a bizalomvesztésre hivatkozó elbocsátás miatt

A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az Alkotmánybírósághoz fordult a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló – 2011. május 27-én kihirdetett - törvény egyes szabályainak alkotmány ellenessége megállapítása érdekében.

Álláspontja szerint alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely szerint a „méltatlanság” és a „bizalomvesztés” alapul szolgálhat a jogviszony megszüntetésére. Ez a szabály - a szakszervezetek szerint – sérti a jogállamiság elvét, ellentétes az Alkotmányban szabályozott munkához való joggal, illetve az ugyan csak itt szabályozott közhivatal viseléséhez való joggal. Az MKKSZ és a KSZSZ szerint e rendelkezés alkalmazása során sérelmet szenved az emberi méltósághoz való jog és elfogadhatatlanul korlátozza az Alkotmányba bírósághoz fordulás jogát is.

A szakszervezetek Alkotmánybírósághoz benyújtott keresete szerint alkotmányellenes a Köztisztviselők Napja – mint munkaszüneti nap - megtartására vonatkozó szabály is. Érthetetlen, etikátlan az a szabály, amely szerint „az ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört betöltők részére” július 1-je nem munkaszüneti nap.

A Köztisztviselők Napja munkaszüneti nappá történő nyilvánítására 2001-ben került sor, amikor ugyanaz a politikai erő kormányzott, mint jelenleg.

A megkülönböztetés azért alkotmánysértő, mert az ugyanazon jogviszonyban állók között nincs ésszerű indoka a megkülönböztetésnek, a negatív diszkriminációnak.

A KSZSZ és az MKKSZ nem vitatja azt, hogy a közigazgatási szerveknek minden munkanapon szolgáltatniuk kell. Ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy törvény úgy írjon elő többletkötelezettséget azonos hivatalban dolgozók között, hogy annak ellentételezésére semmilyen formában nem kerül sor.

A munkavállalói érdekképviseletek szerint alkotmányellenes az is, hogy a kormánytisztviselői körben a szakszervezeti tisztségviselőket - a jelenleg hatályos Munkatörvénykönyvében foglaltaktól eltérően - csak korlátozottan illeti meg a jogvédelem. Az érdekképviseletek ismerik az úgy nevezett „új Munka törvénykönyve” tervezetének vonatkozó szabályát, amely teljesen megszüntetné minden területen a szakszervezeti tisztségviselők elbocsátásának szabályait. „Bízva abban, hogy a fent említett tervezetből soha nem lesz törvény, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló szabályok jelenleg hatályos törvényekhez történő igazítását kérik” –írják közös közleményükben.

Az Alkotmánybírósági beadvány LETÖLTHETŐ ITT