Ünnepi pillanatkép a sajtóból a köztisztviselők világáról

Mennyit keresnek a köztisztviselők?
2010. július 1.

Július elseje a Köztisztviselők Napja. Ügyintézésre készülni ezen a csütörtökön felesleges, ugyanis 69 ezer köztisztviselő zárva tartott hivatalokkal és ügyfélszolgálati irodákkal ünnepel. Szakszervezetük főtitkára szerint nem felhőtlenül. Évenkénti leépítések vagy azok meglebegtetése, a versenyvizsga eltörlése, indoklás nélküli elbocsátási lehetőség, befagyasztott illetményalap... Többek között ezek rontják a köz szolgáinak hangulatát. Pillanatkép a köztisztviselők világából fizetési áttekintéssel.

Csütörtökön sok intézmény - így többek közt az APEH, a KSH, az ÁNTSZ, az Állami Számvevőszék, a Földhivatal stb. - munkatársai ünnepelnek. A Köztisztviselők Napját először 1998. július elsején ünnepelték, munkaszüneti nap 2001 óta.

"Még 1997-ben, a Horn-kormány idején vetődött fel elsőként az ötlet. A szakszervezet ekkor fogalmazta meg azt az elképzelését, hogy a június első vasárnapjára eső Pedagógus, a július második vasárnapjára eső Vasutas, a szeptember első vasárnapjára Bányász és az egészségügyi dolgozók július 1-jei Semmelweis Napja mellett örömmel vennénk egy, kifejezetten a köztisztviselőknek szóló ünnepnapot is. A július elseje melletti döntésben szerepet játszott, hogy az 1992-es, köztisztviselők jogállásáról szóló törvény ugyancsak július 1-jén lépett hatályba. Az első, félhivatalos ünnepnapot aztán 1997. július elsején tartottuk meg Nyíregyházán. Egy évvel később, a szekszárdi rendezvény idején már hivatalosan is elismerték a Köztisztviselők Napját" - tekint vissza a kezdetekre Fehér József, az MKKSZ (Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének) főtitkára.

"A jó közigazgatás, mint a friss levegő"

Az ügyintézésre vágyóknak viszont csak 2001. július elsejétől kell bekalkulálniuk, hogy ne erre a napra időzítsék hivatalos teendőiket. Ekkor nyilvánították ugyanis elsőként munkaszüneti nappá a Köztisztviselők Napját.

"A jól működő közigazgatás olyan, mint a friss levegő. Amikor adott és automatikus, senki nem veszi észre a létezését, ám a hiánya azonnal húsba vágóan érezhető" - fogalmaz képiesen Fehér József. Majd jön egy bírálat a sajtó felé: "A média is többnyire a negatívumokat emeli ki a közigazgatás kapcsán - így egy-egy akadozó ügyintézésről, rossz napot kifogott irodistáról vagy az egy-egy állampolgárt esetenként tévesen érintő határozatokról azonnal híradás születik. A képhez azonban hozzátartozik, hogy Magyarországon évente 30 millió közigazgatási ügy zajlik le eredményesen. Ebből 15 millió a lakosságot érintő, regisztrációs jellegű ügy, melynek mindössze 1 százalékát teszik ki azok a nem túl gördülékeny ügyek, amelyeket a médiában általában tálalnak. A hazai közigazgatás színvonala nemzetközi összehasonlításban is kiválónak mondható" - mondja büszkén a főtitkár.

Szinte minden évben leépítettek

Üröm az örömben, hogy azok a pozitívumok, amelyek miatt ma is sokan választanák a köztisztviselői pályát - azaz a nyugdíjig tartó munkahely, a precízen kiszámítható előmenetel, a fix bértábla és ezáltal a biztos életpálya - mítosza egyre inkább megdőlni látszik.

Elég csak az elmúlt 15 év elbocsátási statisztikáira vetni egy-két pillantást. Az 1995-ös Bokros-csomag idején csaknem hétezer (pontosan: 6837) köztisztviselőnek kellett mennie. Őket 1996-ban és '97-ben újabb 4400 és 1700 fő volt kénytelen követni. 1999-ben 3700 itt dolgozó állása szűnt meg. 2000-ben 2400, míg 2001-ben újabb 2100 fő távozott. 2003-ban 6700 főnek intettek búcsút. 2004-ben újabb 3000-es - egészen pontosan 2955 fős - elbocsátásra került sor. Az eddigi negatív csúcsot a 2006-os, "közigazgatási reform" néven emlegetett folyamat tartja: ekkor 12 018 állás tűnt el. "2007-ig összesen 43 ezer állás szűnt meg a rendelkezésre álló statisztikák szerint. Később - amikor rájöttek, hogy mégiscsak szükség lenne az elbocsátottak szakértelmére, végül közel ugyanennyi létesült - természetesen személycserékkel. A racionalizálásnak így nem sok értelme volt, jobbára súlyos pazarlás történt" - magyarázza a főtitkár.

Nincs versenyvizsga, indoklás nélküli elbocsátás

Köztisztviselői körökben ráadásul a közigazgatási versenyvizsga, ezzel együtt az egyes pozíciók pályáztatásának eltörlése, valamint a 2010. július 6-tól hatályba lépő rendelet - a köztisztviselők átnevezése kormánytisztviselőkké - is árnyékot vethet a területen dolgozók kedélyállapotára. A 126/2009 Kormányrendelet értelmében a közigazgatásban tavaly nyár óta csak versenyvizsga birtokában lehetett munkát vállalni. (Ez alól csak az 5 éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezők és a törvény hatályba lépése óta legalább 2 éves közszolgálati jogviszonnyal rendelkezők képeztek kivételt.) "A kötelező versenyvizsga garantálta a megfelelő szakmai színvonalat - eltörlésével viszont gyakorlatilag bárki megkötések nélkül kinevezhető bármilyen posztra" - világít rá a legfőbb hátrányokra Fehér József. Nem előnyös továbbá a területen dolgozók számára az sem, hogy a változások értelmében 2 hónapon belül, indoklás nélkül elbocsáthatók lesznek. "A rendelkezés súlyosan sérti az egyenlő bánásmód elvét és méltánytalan helyzetbe hozza a köztisztviselőket. A munkaerőpiac egyéb területein legalább indok is van az elbocsátásokra."

Alapilletmény és pótlékok

Hogy mennyit visznek haza a köz szolgái? A köztisztviselők fizetését a köztisztviselői illetményalapból (jelenleg 38 650 forint) számolják különféle szorzók szerint. Általánosságban elmondható, önkormányzatoknál rosszabbul, minisztériumoknál, kiemelt központi intézménynél (például az Országgyűlés hivatala) jobban lehet keresni. Néhány példa: Diplomás pályakezdőként minisztériumban 179-185 ezer forinttal, önkormányzatoknál 119-167 ezer forinttal lehet startolni. Öt éves szakmai múlttal minisztériumban bruttó 214 ezer forintra, önkormányzatoknál 143 000-200 000 forintra nő a fizetés.

Számos pótlék és illetménykiegészítés javíthatja fel a havi fixet. Lendít a fizetésen a nyelvpótlék: angol, német vagy francia nyelvből alanyi jogon jár, egy felsőfokú, C típusú nyelvvizsga havi bruttó 38 650 forintot ér, egy középfokú bruttó 23 200 forintot. (Ha egy nyelvből több fokozatú nyelvvizsga is adott, akkor mindig a magasabb fokozat számít a pótlék megállapításánál.) Más nyelvekből is adható, ám ez már többnyire a munkában való használathoz kötött és kisebb összeg (felsőfokúnál az illetményalap fele, 19 325 Ft). Ugyancsak javítja a statisztikát a 13. fizetés helyett járó illetménykiegészítés, amelyet 2010-ben két részletben, januárban és márciusban fizettek. Emellett a ruhapénzzel, továbbá a törvényben (Ktv., 1992. évi XXIII. törvény) szabályozott esetekben, például helyettesítési és gépjárművezetői pótlékkal srófolható feljebb a fizetés.

Köztisztviselők bruttó havi illetménye (pótlékok, juttatások nélkül)

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) bérstatisztika (2009)

Példák néhány köztisztviselői keresetre:
- Minisztériumi dolgozó egyetemi végzettséggel 5 év munkatapasztalattal: bruttó 214 ezer forint
- Középfokú végzettségű pályakezdő ügykezelő önkormányzatnál: bruttó 89 500 forint
- Kiemelt központi intézménynél (pl. Országgyűlés hivatala) egyetemi végzettséggel, 15 év munkatapasztalattal: bruttó 334 000 forint
- Önkormányzatnál egyetemi végzettséggel 5 év munkatapasztalattal: bruttó 143 000-200 000 forint
(forrás: mennyitkeresel.hu)

Hozzávetőleges és leegyszerűsített adatok itt számíthatók: Köztisztviselői jövedelemkalkulátor

monster.hu
Takács Gabriella