Beküldte: brayen Időpont: 2011, augusztus 23 - 14:15.
Témakör:
állást keresek aki tud segítsen vagy aki keres és nem talál dolgozzunk össze a mai világban lehet akár milyen végzettséged ha nincs ismerősöd vagy kapcsolatod akkor semmi esélyed hogy állást találj
Álláskeresési tapasztalataim
Segíts hogy segíthessek én is másoknak!
1. A tapasztalatom hogy a cégeknek és az állásközvetítőknek sem kellenek az 50 felettiek, csak a "kamu munkákra".
2. A "konkrét" meghirdetett állások már előre le vannak foglalva.
3. Hiába a hirdetésben megjelent minden kritériumnak megfelelek még az interjúig sem jutok el, majd a válaszban azt közlik velem hogy nem én vagyok a kiválasztott. Ha nem állnak s...zóba velem honnan tudják?
4. De biztosan tudom mert a környezetemben megtörtént, hogy az ismeretség, vagy a rokoni kapcsolatok kellenek minden meghirdetett munkahelyhez.
5. Már nincs szüksége egyik munkáltatónak sem a végzett, szakmailag képzett, és gyakorlattal rendelkezőkre.
6. Sok munkáltató burkolva már a hirdetésbe is beírja hogy fiatal kollégára vágyik.
Ezek a munka keresési tapasztalataim, ezek után kérem a segítségét annak aki tud és akar segíteni egy 50 felett nőnek akinek még nagy szüksége lenne egy állásra, és aki mindent elkövet hogy újból dolgozhasson.
Pár szót magamról:
Az eddigi munkáim során, fő tevékenységeim közzé tartozott:
• az általános adminisztrációs feladatok ellátása,
• a partner cégek és az ügyfelekkel való kapcsolattartás,
• e-mailes levelezések, kikérések lebonyolítása,
• az iktatás, postázás,
• különböző adatbázisok kezelése,
• az iratszolgáltatás, az adminisztrációs adatszolgáltatás,
• szakmai anyagok dokumentumok készítése, előkészítése, összeállítása,
• a hagyományos és az elektronikus irat, ügyirat, adatkezelése,
• irattárazás, iratrendezés, archiválás, digitalizálás, szkennelés,
• munkaidő és szabadságok nyilvántartó naprakész vezetése,
• raktári készletek, irodaszerek megrendelése, beszerzése.
OKJ-s végzettségem van, mint Iratkezelő-irattáros és TÜK titkos ügyirat kezelő. Természetesen ha szükséges küldök önéletrajzot is. De bármilyen más munkában helytállok, ha elfogadnak.
Köszönöm a figyelmedet és várom a segítségedet és a jelentkezésedet.
Állás keresés
Nem csak az idősebbek nem találnak munkát. Az én fiam 27 éves, környezetmérnök végzettséggel.Először itt a régióban (Tolna, Baranya, Bács-Kiskun megye) keresett munkát. Egy éve Budapestre költözött, nagy reményekkel, bizalommal, hogy ott biztos talál munkát. Sajnos nem járt sikerrel. Pedig a betanított munkástól kezdve szinte minden munkát elvállalna (kivéve az ügynökit). Környezetmérnöki állást ritkán hirdetnek, s ha igen akkor is több éves tapasztalat szükséges. Hogy szerezzen gyakorlatot ha nem foglalkoztatják? Sajnos még azt a fáradtságot sem veszik a hirdetők, hogy válaszoljanak. Mára már nagyon el van keseredve velem együtt.Nem tudom, hogy mit tanácsoljak neki. Látom rajta, hogy kezd befelé fordulni. Most már tervezzük a haza költözést, mert fizetni kell az albérletet és valamiből élni is kéne. Tovább már nem tudjuk finanszírozni az ott létét.
Az előttem hozzászólóknak több sikert kívánok!
Egy elkeseredett édesanya
Álláskeresés
56 évesen leépítés miatt elvesztettem a munkám, ez kihúzta lábam alól a talajt.
Özvegyként elvesztettem a megélhetésemet, ebbe szó szerint belehaltam. Leállt a szívem. 37 és fél éves munkaviszonnyal, nyugdíjra nem, csak csökkentett munkaképességű járadékra számíthatok, folyamatban az intézése. Ez 20 egynéhányezer forint, és ez nem számít munkaviszonynak. Így 64 évesen leszek csak nyugdíjkorú. Én dolgozni szeretnék! De ismeretség nélkül valóban semmi esély! Szívesen helyettesítenék gyesre menő anyukát, aki 2-3 év után menne vissza dolgozni, és félti az állását. Irodai munka, számítógépes tudással, akár 6 órában is érdekelne. Ügynöki állás nem érdekel.
közigazgatási ösztöndíj
Ismeretség nélkül semmi nem sikerülhet, ez mostmár 1000%, közigösztöndíjasok
közül páran még mindig a lehetőségeket várják és keresik, de sajnos hiába. Nagyon elkeserítő helyzet!!
ET
Szomorűa olvasom, hogy szép fiatal kollegáim külföldre mennek. Én 56 évesen nem találok munkát angol-töri szakkal. Hálátlán a magyar haza, hogy 32 év után utcáratettek, mert bezárták az iskolánkat, majd felemelték a nyugdíjkorhatárt. Szerintetek milyen következtetést von le ebből angol-info szakos tanárfiam? Én is mennék, de már a kutyának se kellek. Keresem a magyarázatot, magamat hibáztassam a nemzetközi helyzetet, vagy mi a csuda történik. Jó lennek, ha több ember fizetne adót, lenne munka. Azzal , hogy itt együttérzünk egymással, nem sokra megyünk.
7
Álláskeresés
Szeretnék egy olyan állásközvetítő oldalt találni, ahol az 50 év felettieknek is ajánlanak komoly bejelentett munkahelyeket. Ha ismer valaki ilyen helyet kérem tájékoztasson. Sokan vagyunk ebben a korban, akik keresik a munkát és a lehetőséget.
A tapasztalatom hogy az állásközvetítőknek nem kellünk 50 felettiek.
A konkrét meghirdetett állások már előre le vannak foglalva.
Hiába az hirdetésben megjelent minden kritériumnak megfelelek még az interjúig sem jutok el, majd a válaszban azt közlik velem hogy nem én vagyok a kiválasztott. Ha nem állnak szóba velem honnan tudják? De tapasztalatból tudom hogy ismeretség, rokoni kapcsolatok kellenek minden munkahelyhez.
Köszönöm.
Álláskeresés
Sziasztok!
Ha módodban van, kérlek segíts nekem.
Nagyon nagy szükségem lenne egy állásra, mert sajnos nem sikerül ismeretség nélkül találnom pedig mindent elkövettek hogy újból dolgozhassak.
Pár szót magamról:
... Az eddigi munkáim során, fő tevékenységeim közzé tartozott, az adminisztrációs feladatok ellátása, az ügyfelekkel való kapcsolattartás, az iratszolgáltatás, az elektronikus és a hagyományos irat, ügyirat-adatkezelés, iktatás, postázás, de bárhol helytállok.
OKJ-s végzettségem van, mint Iratkezelő-irattáros és TÜK titkos ügyirat kezelő.
De természetesen ha szükséges küldök önéletrajzot is.
Köszönöm a figyelmedet és várom jelentkezésedet.
álláskeresés
Sziasztok. Friss tapasztalat a mai napon. Megüresedett egy szoc. gondozói állás, szaladok-futok jelentkezni.Válasz, nagybecsű kormányunk álltal fennhatósága alá vont intézményeibe nem lehet új dolgozót felvenni sem státuszba, sem helyettesítésre.
Munka?
Sajnos nem számít ma már Magyarországon a szakképzettség, a tapasztalat. Nincsenek értékek, nincs morál, nincs felelősség, nincs etika. A "kapcsolatoktól" működik ilyen jól ebben az országban minden? Valami, valahol nagyon ki van találva, csak nem tudom, meddig mehet még ez így?
Tisztelet a kivételnek, remélem van, talán majd találkozom vele.
betöltve
Volt olyan tapasztalatom is, hogy meghirdettek egy állást, felhívtam az intézmény igazgatóját. Megdöbbenve hallgatta, hogy már fent van a hirdetés, holott csak pár nap múlva kellene felkerülnie. Nem is tagadta, hogy csak azért hirdetik meg, mert ez az előírás. De azért elküldhetem a pályázatomat, ha gondolom.
Hát, köszönöm.
(Elküldtem, de pár nap múlva jött a válasz, hogy mást választottak-legalább visszajeleztek.)
optimista
Én nem voltam soha közalkalmazott, a versenyszférában dolgoztam 20 évet.Önként szálltam ki belőle már egy fél éve, mert ha nem teszem, már nem tudom mi lenne az egészségemmel.Akkor nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz másik állást találnom.Látom sokakban megfogalmazódott már az ami engem is nagyon felháborít, az álláshelyekkel való "mutyizás".Miért kell meghirdetni, ha más már be is töltötte? Szerencsétlen álláskeresőkben feleslegesen hamis illúziókat keltenek, sok helyen erkölcsi, hitelesített tanulmányi papírok, stb.... csatolását kérik, ami valljuk meg őszintén, kemény 1000.- forintokba kerül.Egy idő után teljesen reményvesztett válik az ember, mert mg egy visszajelzést sem kap sehonnan, hogy bocsi, de nem rád esett a választás. A mai technikai feltételek mellett, még anyagi ráfordításába sem kerülne az adott cégnek.Komolytalan, és már a vicc kategóriába tartozik ma Magyarországon az álláskeresés. A másik véglet a multik világa.3-4 kiválasztási kör, a legváltozatosabb kiválasztási technikák alkalmazása, és a "komoly" huszonéves HR-es kollégák "okos" kérdései.Természetesen nem áll szándékomban senkit sem megbántani, de nincsenek jó tapasztalataim.A sógor-komaságot soha nem fogják tudni megszüntetni, mert így működik a világ.Mindig lesz valakinek valakije, és az sem elhanyagolható, hogy a szervezetben milyen hierarchikus rendszer uralkodik.A munkaügyi központban érdeklődtem továbbképzési lehetőségek iránt, azt a választ kaptam, hogy esélyem sincs rá, mert nem vagyok hátrányos helyzetű.Nem vagyok 8.általános, 50 éven felüli.És ők vajon esélyesek egy átképzés után a munkaerőpiacon? A valóságban sajnos nem. A statisztikák szerint lehet.Hölgyeim és uraim, recept tehát nincs.A lényeg, hogy legyen egészségünk, és aztán lesz munkánk is.Hogy mikor, azt nem tudom, de a hangsúly az optimizmuson van!
Kedves Reménytelen! Ha a
Kedves Reménytelen!
Ha a gyermekeimről kérdeznek, minden esetben megemlítem, hogy megoldott a felügyelet betegség esetén. Nem hiszik el... Hogy "tagadod" le a gyerekeket?
Syasztok Sorstársak! MAgam is
Syasztok Sorstársak!
MAgam is elhivatott pedagógus volnék, csak éppen nem sikerül elhelyezkednem a munkaerőpiacon, mint pedagógus, mivel ahogyan ti is írtátok az ismeretség hangsúlyos az oktatási szektorban is. Ez felháborító!!!!!
Nekem is volt olyan csoporttársam ,aki nem tanult a főiskolai évek alatt nem is akart pedagógus lenni, mégis neki jelenleg van munkája, sőt osztálya is, én meg már 4.éve nem találok egy oktatási intézményt , ahol gyakorolhatnám a hivatásom!
MIért nincs próbatanítás felvételikor és miért nincs akár több körös felvételiztetés is?
Egy tisztességes munkaerőversenyben könnyebben elfogadom a vereséget, mint így és igaz, hogy nagyon sok helyre spórolás céljából azt veszik fel, akinek még diplomája sincs....
Szánalmas és siralmas lesz vagy már most az az oktatási helyzetünk.......
Üdv és kitartást azért kedves elhivatott Sorstársak és sajnos nem kívánhatom, hogy győzzön a munkaerőpiacon a jobbik közülünk, mivel tudjuk nem tisztességes a verseny, de talán majd egyszer ismét az lesz............
máshol, másik országban?
ismerős
Sajnos tényleg az ismerősökön múlik a dolog. Meg kell hirdetni az állást, de már rég megvan rá az ember. Ezt már látom abból is, amikor úgy hirdetik meg, hogy elbírálás 2-a és 3-án már kezdeni kell. Kérdem én, egy délután alatt értesítik a "nyertest" és el is intéznek mindent?
Nekem nincs befolyásos ismerősöm iskolában. Hogy fogok így tanítani? Pedig tényleg nagyon szeretnék. Én nem melegedni jártam a fősulira, mint egyesek, akiknek én csináltam meg a beadandó anyagait, óravázlatokat, stb. És nekik van munkájuk....
Hol az igazság?
Ki lenne ismerősöm? Várom a befolyásos jelentkezőket. :)
Igazatok van,mert sajnos
Igazatok van,mert sajnos személyes tapasztalatból tudom,hogy oktatási intézményekbe is ez a divat, ahol pedig feltétel a pályáztatás és a végzettség mégis úgy vesznek fel dolgozókat ,hogy valakinek a valakije. Ilyenkor hol van a Művelödési osztály vezetője. Felháborító ami az oktatási intézményekben is folyik.Két helyre jelentkeztem de hiába van meg a végzettségem azt vették fel akinek nincs. Spórolnak!!
Én négy éve keresek állást...
Kedves "elkeseredettek"!
Sajnos én is a Ti csoportotok népes táborát gazdagítom. Több mint 20 évet dolgoztam tanárként, majd a város önkormányzata egy tollvonással 2007-ben bezárta a város akkor legmodernebb iskoláját, s én - más kollégákkal együtt- munka nélkül maradtam. Mint később kiderült, volt ugyan a város egy másik intézményében egy majdnem teljes állás, ami az én szakomnak megfelelt volna, de az kellett egy befolyásos nő lányának. Igaz csak egy év múlva végzett a főiskolán, de nem baj, vártak rá. Majd pár hónapon belül elment szülni... Szóval, az elmúlt négy évben komoly, teljes munkaidős állásom nem volt, pedig van egy másik képzettségem is. Két évig -részmunkaidőben- abban dolgoztam, de ott is nagy leépítés volt. Most újra munkanélküli vagyok majdnem egy éve, s már semmilyen juttatást nem kapok. Többen írtátok, hogy a gyerekek miatt elutasítanak benneteket. Ez sajnos igaz, de nekem már nagyok a gyerekeim (16 és 26 évesek), én meg a korom miatt vagyok hátrányban. Képzésre is megpróbáltam bejutni, de vagy túlképzett vagyok a felsőfokú végzettségemmel, vagy túl fiatal (még nem töltöttem be az 50-et). Minden napomat álláshirdetések böngészésével kezdem, így találtam rá erre a fórumra is. Én pedagógus állásra már nem számítok, mert látom merre tart a világ. De a nyugdíjkorhatár még nagyon messze van tőlem. Igaz is, milyen nyugdíjról beszélek?! A mi korosztályunknak már az sem lesz...
Szia! Öröm, hogy Te is úgy
Szia!
Öröm, hogy Te is úgy látod, ahogy én. Igaz, ezzel nem vagyunk előrébb.
Nekem is van ovis korú gyermekem. Én már ügyesen "letagadom" az önéletrajzomban, hogy ne azt lássa a jövendőbeli munkáltatóm, hogy az utóbbi három évem a gyermekneveléséről szólt.
A szívem szakad meg, hogy így kell tenni, hogy egyáltalán elolvassák tüzetesebben az önéletrajzot és a pályázatot, amit beküldök. Szégyen. DE nem az enyém...
Nyilván egy adott interjú alatt megemlíteném, hogy van pici gyermekem, de megoldott az ellátása egy esetleges betegségnél.
Nem tudom, hogy mi a kiút ebből a mókuskerékből. Döbbenet , ahogy a kisgyermekes anyukákhoz állnak.
Bár jelenleg teljesen mindegy, hogy van-e gyermeked, vagy sem. Kevés a munkahely és sok a munkanélküli. Ahogy látom jövőre még inkább nőni fog a munkanélkülieknek a száma.
Gyermekes anyuka, közszféra
Szia!
Körülbelül ugyanezen paraméterekkel (közszféra 14 év), és ugyanilyen tapasztalatokkal, immáron május óta "vadászok" 34 évesen. Emellett azt veszem még észre, hogy a legnagyobb problémát a két óvodás korú kisgyermekem jelenti a munkáltatónak. Ha esetleg nincs sógor-koma-jóbarát tallonban, akkor behívnak, és a beszélgetés körülbelül addig tart, míg "kiderülnek" a családi körülményeim. Sajnos legtöbbször nők kérdezik meg, hogy mit csinálok a gyermekeimmel, ha betegek, hova teszem őket. Szerintem azt csinálom, amit ő...
Bár én nyugdíjas, és lelkes nagyszülőkkel vagyok körülvéve, akik szükség esetén könnyen mozgósíthatók, ez speciel senkit sem érdekel. Mikor kapok állást végre, ha felnőttek?! Tanult, tapasztalt, és jelenleg is képzésre járó nő vagyok. És önhibámom kívül vesztettem el az ezidáig egyetlen állásomat. Vannak, gondolom igen, hasonló tapasztalatok?
Ne haragudjatok most látom,
Ne haragudjatok most látom, hogy Ti is ilyen témában írtatok..
Örülök, hogy nem csak én látom úgy a dolgokat, ahogy..
Hihetetlen!
Miért is írják elő azt, meg kell hirdetni minden egyes pozíciót, ha már megtalálták rá a "megfelelő" embert..??!!!!
Teljesen megértek mindenkit... mert én is hasonlóan látom azokat a dolgokat.
Kitartást kívánok mindenkinek...!
Reménytelen?
Tisztelt Fórumozók!
Úgy érzem, hogy reménytelen úgy munkát keresni, hogy általában a már meghirdetett állásra megvan a "megfelelő" ember. Meghirdetik, mert meg kell , hogy hirdessék, de már "belső körből" -ismerős, rokon,- megkapta az állást, de még nem publikus.
Már több helyre beadtam az önéletrajzom, de konkrétan egyetlen helyről sem köszönték meg, hogy pályáztam és, hogy nem engem választottak a megpályázott állásra.
Másnak is felmerült ez a fejében, vagy csak én látom így a dolgokat.
Megköszönöm, ha valaki megtisztelne azzal, hogy leírja személyes tapasztalatát.
Én is dolgoztam a közférában 12 évet.. most vagyok 36 éves -nő- és sajnos nem találok a képzettségemnek megfelelő állást.
Reménytelennek érzem az állandó böngészést, és már így közel fél év után azt gondolom, hogy egy igen "rossz hobbim van" .. az pedig nem más, mint az álláskeresés..reménytelenül!???!!!
Üdvözlettel!
családgondozó
Szeretnék családgondozóként elhelyezkedni. Rendszeresen látok ilyen állásokat kirva, ennek mi az oka? Sok szociális munkás végez nem? Nos a kérdésem az lenne, hogy én anno az Államigazgatási Főiskolán végeztem, dolgoztam önkormányzatnál szociális osztályon, értek az adósságkezeléshez is, de kifejezetten szociális szakirányú diplomám az nincs. Akkor én ki vagyok zárva a felvehetők köréből, vagy van esélyem így is? Köszi a válaszokat!
cvonline
A cvonline is csak egy álláshirdetéseket összegyűjtő oldal. Persze van akinek, ez is nagy segítséget jelent.
De én tanítani szeretnék. Ilyen hirdetéseket meg nem nagyon olvasni a cvonline-on. Én azért tanultam négy évet a főiskolán, mert szeretnék a választott szakmámban dolgozni, legyen akármilyen kicsi is a fizetés és akármennyire is nem becsülik meg a pedagógusokat.
Állásajánlatok - Cvonline.hu
Sziasztok!
Nekem sokat segített a cvonline.hu szolgáltatásai és más barátomnak is akik ha nem is az ideálist de egy jól fizető állásra tettek szert. Én csak ajánlani tudom, hogy próbálja ki más is!
szintén
Én szintén tanító volnék és Debrecenben keresgélek. Esetleg összefoghatnánk, ha valamelyikünk tud valamilyen lehetőségről. Most kerestek tanítókat Hajdú-Biharban, de elég messze a várostól. Nekem az nem jó.
Állást keresők fóruma
Teljesen jól látod a helyzetet. De még az ismerettség sem mindig elég, mert van akinek még közelebbi az ismerőse. Becsüllek, hogy 3 éve kitartasz. Én hamarabb feladtam és csatlakoztam a külföldre távozók közé.Életembe nem voltam még ennyire sem anyagilag sem erkölcsileg megbecsülve.
állást keresők fóruma
Syasztok!
Igen, a mai világban nem számít mennyire vagy jó szakember, elhivatott, csak az számít kik a szüleid, rokonaid, ismerőseid és azok beosztása. Ezért tart ott az ország ahol.....Egy tisztességes felvételiztetéskor elfogadod, ha legyőznek, de azt nem ,hogy azt veszik fel sok esetben, akinek még a végzettsége sincs meg és a munka közben szerzi.....
NA meg hogy keres állást, mikor a hirdetések nagy része már úgy kerül meghirdetésre, hogy megvan rá az ember, személyes megkereséseket nem sokan szeretik, rokonok, ha vannak magukkal vannak elfoglalva???!!!!!
Igaza van a fórumindítónak, hogy össze kellene fogni!
Nekem tanítói állás vagy irodai állás kellene Debrecen és/ vagy környékéről....
már 3.éve:( és ez alatt a 3 év alatt sem lustálkodtam, mert képeztem magam tovább mégsem értem el vele semmit.
Ha ez így halad csatlakoznom kell a külföldre távozók táborához, talán ott elismerik az embert.
Jó ötlet
Sajnos csak úgy lehet elhelyezkedni a mai világban, ha megvannak a megfelelő kapcsolatok. Ezt személyesen tapasztaltam. Nekem majdnem sikerült, de sajnos az én "kapcsolatom" nem volt elég magas beosztásban, így végül az kapta meg a munkát, akinek az ismerőse magasabb szinteken mozgott.
Úgyhogy kapcsolatépítésre fel.
Kár, hogy mi túl "kicsik" vagyunk és nincsenek bennfentes ismerőseink.